1 / 42

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK. Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK.

gauri
Download Presentation

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás

  2. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK NÉPESSÉG TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK TŐKEÁLLOMÁNY A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében

  3. A régiók szakosodásának alapjai • Abszolút előnyök (Smith) • Komparatív előnyök (Ricardo) • Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) • Kompetitív előnyök (Porter)

  4. Mobil és immobil javak • Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok • Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: • Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés • Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) • Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). • Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).

  5. A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai: • ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), • kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), • ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), • unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).

  6. A régiók közti eltérések alapvető okai • a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre

  7. A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja Befolyásolja:- ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj • megközelíthetőség(input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése • kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár • nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) A profitmax (MR  MC) nem ad társadalmi optimumot  intervenció: engedélyek, támogatások, adók....

  8. A megfizethető bérleti díj Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül): TC = F + a  Q b • F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans • (Q az 1 ha-ra eső hozam) A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége: = TR – TC - földhasználati ktg/ha = = TR – TC – (1 ha föld bérleti díja ) = P  Q – F - a  Q b– bérleti díj P a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) • Átlagköltség: AC = TC/Q = (F/Q) + a  Q b-1 • Határköltség: MC = TC/Q = a  b  Q b-1

  9. A bérleti díj gradiens A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethető! Területhasználati zónák:

  10. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK • A legkevésbé mobilak • Részben térben helyhez kötöttek • Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők • Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) • a felhasználással véglegesen elfogyasztott, • újrahasznosítható • Megújuló erőforrások • korlátlanul újrahasznosítható • egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő

  11. Ásványkincsek, energiahordozók • Egyenlőtlen térbeli eloszlás • Kimerülő, részben újrahasznosítható • Kitermelés költségei • Szállíthatóság Fontossága: ipar,…

  12. Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat • Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma • Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma • Turizmus – táj, klíma, vizek… • Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon

  13. Termőföld • Szűkös erőforrás • Nem mobilizálható • Termőképesség, eltartóképesség eltérései • Termőtalaj pusztulása

  14. Talajtípus, aranykorona érték

  15. Fosszilis energiahordozók • Kimerülő, nem megújítható • Kőolaj, földgáz • Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) • (40 évre, 1700 mrd hordó)? • Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó • Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!

  16. A fosszilis energia – 70 évre?

  17. Termelők 1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök • OPEC (60 %) – 11 ország • Nem OPEC • Eltérő kitermelési költségek • Fogyasztás gyorsan nő • Fejlettek • Fejlődők

  18. A magyar mezőgazdaság regionális adatai • Észak-magyarország, • Alföld • Dél-Dunántúl agrárjellege

  19. Szociális • Lakásállomány • Kommunális hálózatok • Egészségügyi • Oktatási, kulturális • Települési intézményrendszer • Környezeti • Sportlétesítmények • Termelői • Közlekedési • Hírközlési • Energetikai • Környezetvédelmi • Vízgazdálkodási GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra

  20. VASÚT Gyorsforgalmi utak Közlekedési infrastruktúra • Távolságok • Légvonalbeli • Pályatávolság • Időtávolság • Gazdasági távolság • Szociális távolság • Elérhetőség • Fajlagos szállítási költség • Szállítási módok, eszközök Távközlés • Vezetékes telefon • Mobiltelefon • Internet • TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet

  21. Tőkejavak • A legmobilabb termelési tényező Formái: • A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI) • A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: • külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése • Hitelek, segélyek

  22. A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony! Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbef. eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI – új technika,portfólióbef – ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!

  23. FDI áramlás a világban FDI Magyarországon

  24. Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország • Budapest és Ny-Dunántúl + K-Dunántúl • Visszaforgatott jövedelem

  25. Technológia-transzfer • A technológia terjedése (diffúzió) • A technológia abszorpciója, adaptálása • Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele) Fajtái: • Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…) • Működő tőke befektetés Formái: • Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –technical assistance) • A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) • Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!

  26. MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: • Munkaerő • Fogyasztó • Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlása - okai: • Nem gazdasági: • Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy • Gazdasági: • Munkanélküliség • Bérszínvonal eltérések • Vándormunka/ idénymunka • Munkakörülmények • Presztízs Kit érint? • Magasan kvalifikáltak • Képzetlenek

  27. Magasan kvalifikált munkaerő - okok • Képzettség megszerzése (hazatér!) • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel!

  28. A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata • Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban • Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés • Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások • Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások • Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) • Illegális munkavállalás

  29. Regionális eltérések Vállalat szempontja: • Munkaerő ára • Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: • Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem • Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési költségek • A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt

  30. A megélhetési költségek területi különbségei • lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség) • A szomszédos régiók jövedelmi helyzete • a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok • Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: • a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) • a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) • valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)

  31. A bér- és jövedelemdifferenciák okai • A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága • Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) • Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) • Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) • A munkaerő vándorlási hajlandósága • Migráció és ingázás eltérése • A migráció költségei és haszna • A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései • A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei • A lakóközösség vonzereje

  32. A migrációs folyamatok jellemzői • A migráció eredete és célpontja • A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági • Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai • A migrációt akadályozó tényezők • Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) • Költözés „költségei” • Kitaposott ösvény • A migráns személy tulajdonságai • Életkor, életszakasz • Iskolázottság • foglalkozási státusz • Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!

  33. A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) • Elvándorlás periferikus régióból: • Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény • Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja • Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás • Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) • Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás

  34. A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió • Bevándorlás nagyvárosi centrumba • Növeli a célrégió termelési kapacitását • Növelheti a célrégió képzettségi szintjét • Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető • Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára • Növekedhet a munkanélküliségi ráta • Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) • Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) • Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú

  35. Agrárfoglal-koztatottság Magyarország2004

  36. A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma • legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye Összetett mutatóktöbb (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek: • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke” • a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)

  37. Elérhetőségi Index: (accessibility) az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) Ai = j g(Wj) f(cij) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település • Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség • cij : az i. telephely és a j. település közti távolság, • g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási függvény) –növekvő • f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő! Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.

  38. Elérhetőségi index példái Két csoport: • Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. • Példa: gazdasági potenciál : EPi = j Wj /cij2 Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és cij az i - j távolság. • A „napi elérhetőség” mutatói EPi = j Wj ha j-re cij cmax

  39. Periferialitás két alapvető tényező: • a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) • a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya Standardizált periferialitásiindex (Copus) : pi = 100  (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin ) EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 ) annál kevésbé periferikus

  40. Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra

  41. Területi szerkezet változásai, Hoover-index Hoover-index:H = ( i=1..nxi – fi) / 2 ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont) értékeiből fi = az i. területrészesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből ( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 )

More Related