a ter leti fejl d st meghat roz term szeti gazdas gi s t rsadalmi t nyez k
Download
Skip this Video
Download Presentation
A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 42

A TER LETI FEJLOD ST MEGHAT ROZ TERM SZETI, GAZDAS GI S T RSADALMI T NYEZOK - PowerPoint PPT Presentation


  • 130 Views
  • Uploaded on

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK. Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A TER LETI FEJLOD ST MEGHAT ROZ TERM SZETI, GAZDAS GI S T RSADALMI T NYEZOK' - gauri


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a ter leti fejl d st meghat roz term szeti gazdas gi s t rsadalmi t nyez k

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

Tartalom:

A tényezők szerepe a regionális gazdaságban

Természeti tényezők

Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke

Munkaerő mobilitása

A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás

a t nyez ell totts g szerepe a r gi k fejl d s ben

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

NÉPESSÉG

TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK

TŐKEÁLLOMÁNY

A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében
a r gi k szakosod s nak alapjai
A régiók szakosodásának alapjai
  • Abszolút előnyök (Smith)
  • Komparatív előnyök (Ricardo)
  • Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság)
  • Kompetitív előnyök (Porter)
mobil s immobil javak
Mobil és immobil javak
  • Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok
  • Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok

Transzferálható: térbeli, mozgatás

4-féle jószág:

  • Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés
  • Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra)
  • Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek).
  • Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).
a t nyez k t rbeli sz k ss g nek ala p t pusai
A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai:
  • ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő),
  • kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz),
  • ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit),
  • unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).
a r gi k k zti elt r sek alapvet okai
A régiók közti eltérések alapvető okai
  • a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége
  • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága
  • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre
a f ldhaszn lat mikro kon miai modellje
A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje

Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb.

Verseny a használati módok közt

A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja

Befolyásolja:- ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj

    • megközelíthetőség(input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs

Földhasználati alaptípusok versengése

  • kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár
  • nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció

A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye)

A profitmax (MR  MC) nem ad társadalmi optimumot  intervenció: engedélyek, támogatások, adók....

a megfizethet b rleti d j
A megfizethető bérleti díj

Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül):

TC = F + a  Q b

      • F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans
      • (Q az 1 ha-ra eső hozam)

A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége:

= TR – TC - földhasználati ktg/ha =

= TR – TC – (1 ha föld bérleti díja )

= P  Q – F - a  Q b– bérleti díj

P a farm kapujánál érvényes nettó ár

(= piaci ár - szállítási egységköltség)

  • Átlagköltség: AC = TC/Q

= (F/Q) + a  Q b-1

  • Határköltség: MC = TC/Q

= a  b  Q b-1

a b rleti d j gradiens
A bérleti díj gradiens

A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethető!

Területhasználati zónák:

term szeti t nyez k
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
  • A legkevésbé mobilak
  • Részben térben helyhez kötöttek
  • Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők
  • Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű)
    • a felhasználással véglegesen elfogyasztott,
    • újrahasznosítható
  • Megújuló erőforrások
    • korlátlanul újrahasznosítható
    • egy kritikus határig képesek regenerálódni

Fajtáik:

Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő

sv nykincsek energiahordoz k
Ásványkincsek, energiahordozók
  • Egyenlőtlen térbeli eloszlás
  • Kimerülő, részben újrahasznosítható
  • Kitermelés költségei
  • Szállíthatóság

Fontossága: ipar,…

ghajlat id j r s vizek domborzat
Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat
  • Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma
  • Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma
  • Turizmus – táj, klíma, vizek…
  • Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat

Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon

term f ld
Termőföld
  • Szűkös erőforrás
  • Nem mobilizálható
  • Termőképesség, eltartóképesség eltérései
  • Termőtalaj pusztulása
fosszilis energiahordoz k
Fosszilis energiahordozók
  • Kimerülő, nem megújítható
  • Kőolaj, földgáz
  • Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)
    • (40 évre, 1700 mrd hordó)?
  • Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó
  • Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!
termel k
Termelők

1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök

  • OPEC (60 %) – 11 ország
  • Nem OPEC
  • Eltérő kitermelési költségek
  • Fogyasztás gyorsan nő
  • Fejlettek
  • Fejlődők
a magyar mez gazdas g region lis adatai
A magyar mezőgazdaság regionális adatai
  • Észak-magyarország,
  • Alföld
  • Dél-Dunántúl

agrárjellege

gazdas gi t nyez k infrastrukt ra

Szociális

  • Lakásállomány
  • Kommunális hálózatok
  • Egészségügyi
  • Oktatási, kulturális
  • Települési intézményrendszer
  • Környezeti
  • Sportlétesítmények
  • Termelői
  • Közlekedési
  • Hírközlési
  • Energetikai
  • Környezetvédelmi
  • Vízgazdálkodási
GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra
k zleked si infrastrukt ra

VASÚT

Gyorsforgalmi utak

Közlekedési infrastruktúra
  • Távolságok
    • Légvonalbeli
    • Pályatávolság
    • Időtávolság
    • Gazdasági távolság
    • Szociális távolság
  • Elérhetőség
  • Fajlagos szállítási költség
  • Szállítási módok, eszközök

Távközlés

  • Vezetékes telefon
  • Mobiltelefon
  • Internet
  • TV, rádió, kábeltévé

Magyarország: sugaras szerkezet

t kejavak
Tőkejavak
  • A legmobilabb termelési tényező

Formái:

  • A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI)
  • A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása:
    • külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése
    • Hitelek, segélyek
a k zvetlen beruh z s m k d t ke s a k lf ldi portf li beruh z s megk l nb ztet se
A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése

Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony!

Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét

Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....)

Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában,

A FDI és a portfólióbef. eltérése:

1, a fejlődéshez való hozzájárulás:

FDI – új technika,portfólióbef – ehhez pénzforrás

2, Időhorizontbeli eltérés:

FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet

3, Motiváció:

FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság

portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék)

4, Ingadozás:

FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják

portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak

A FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!

fdi raml s a vil gban
FDI áramlás a világban

FDI Magyarországon

az fdi import region lis megoszl sa magyarorsz g
Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország
  • Budapest és Ny-Dunántúl + K-Dunántúl
  • Visszaforgatott jövedelem
technol gia transzfer
Technológia-transzfer
  • A technológia terjedése (diffúzió)
  • A technológia abszorpciója, adaptálása
  • Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele)

Fajtái:

    • Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…)
    • Működő tőke befektetés

Formái:

    • Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –technical assistance)
  • A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport

A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?)

  • Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!
munkaer hum ner forr s
MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS

Az ember szerepe a gazdaságban:

  • Munkaerő
  • Fogyasztó
  • Terület (lakóhely) tulajdonosa

A munkaerő interregionális áramlása - okai:

  • Nem gazdasági:
    • Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy
  • Gazdasági:
    • Munkanélküliség
    • Bérszínvonal eltérések
    • Vándormunka/ idénymunka
    • Munkakörülmények
    • Presztízs

Kit érint?

  • Magasan kvalifikáltak
  • Képzetlenek
magasan kvalifik lt munkaer okok
Magasan kvalifikált munkaerő - okok
  • Képzettség megszerzése (hazatér!)
  • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!)
  • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség!
  • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás

A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel!

a k pzetlen munkaer mobilit s folyamata
A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata
  • Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban
  • Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés
  • Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások
    • Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások
  • Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra)
  • Illegális munkavállalás
region lis elt r sek
Regionális eltérések

Vállalat szempontja:

  • Munkaerő ára
  • Munkaerő képzettsége

Munkavállaló szempontja:

  • Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem
  • Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési költségek
  • A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt
a meg lhet si k lts gek ter leti k l nbs gei
A megélhetési költségek területi különbségei
  • lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség)
  • A szomszédos régiók jövedelmi helyzete
  • a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok
  • Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők:
    • a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is)
    • a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság)
    • valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)
a b r s j vedelemdifferenci k okai
A bér- és jövedelemdifferenciák okai
  • A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága
    • Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció)
    • Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége)
    • Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható)
  • A munkaerő vándorlási hajlandósága
    • Migráció és ingázás eltérése
    • A migráció költségei és haszna
    • A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései
    • A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei
    • A lakóközösség vonzereje
a migr ci s folyamatok jellemz i
A migrációs folyamatok jellemzői
  • A migráció eredete és célpontja
    • A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági
    • Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai
  • A migrációt akadályozó tényezők
    • Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi)
    • Költözés „költségei”
    • Kitaposott ösvény
  • A migráns személy tulajdonságai
    • Életkor, életszakasz
    • Iskolázottság
    • foglalkozási státusz
    • Személyi, egyéni jellemzők

A régiók közti kiegyenlítődés

csökkenti a migrációs hajlandóságot!

a migr ci hat sai a r gi k fejl d s re a k ld r gi eredet
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet)
  • Elvándorlás periferikus régióból:
    • Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény
    • Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja
    • Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás
    • Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia)
    • Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás
a migr ci hat sai a r gi k fejl d s re c lr gi
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió
  • Bevándorlás nagyvárosi centrumba
    • Növeli a célrégió termelési kapacitását
    • Növelheti a célrégió képzettségi szintjét
    • Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető
    • Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára
    • Növekedhet a munkanélküliségi ráta
    • Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás)
    • Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola)
    • Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú
a telep l sek t rkapcsolatainak rt kel se
A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE

Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik:

  • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma
  • legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye

Összetett mutatóktöbb (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek:

  • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke”
  • a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)
el rhet s gi index accessibility
Elérhetőségi Index: (accessibility)

az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz)

Ai = j g(Wj) f(cij)

ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település

  • Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség
  • cij : az i. telephely és a j. település közti távolság,
  • g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási függvény) –növekvő
  • f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő!

Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.

el rhet s gi index p ld i
Elérhetőségi index példái

Két csoport:

  • Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri.
    • Példa: gazdasági potenciál :

EPi = j Wj /cij2

Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és

cij az i - j távolság.

  • A „napi elérhetőség” mutatói

EPi = j Wj ha j-re cij cmax

periferialit s
Periferialitás

két alapvető tényező:

  • a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára)
  • a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya

Standardizált periferialitásiindex (Copus) :

pi = 100  (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin )

EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 ) annál kevésbé periferikus

eur pai gazdas gi potenci lok periferialit si indexek
Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek

Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra

ter leti szerkezet v ltoz sai hoover index
Területi szerkezet változásai, Hoover-index

Hoover-index:H = ( i=1..nxi – fi) / 2

ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont) értékeiből

fi = az i. területrészesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből ( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 )

ad