A ter leti fejl d st meghat roz term szeti gazdas gi s t rsadalmi t nyez k
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 42

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK PowerPoint PPT Presentation


  • 73 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK. Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK.

Download Presentation

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A ter leti fejl d st meghat roz term szeti gazdas gi s t rsadalmi t nyez k

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

Tartalom:

A tényezők szerepe a regionális gazdaságban

Természeti tényezők

Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke

Munkaerő mobilitása

A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás


A t nyez ell totts g szerepe a r gi k fejl d s ben

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

NÉPESSÉG

TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK

TŐKEÁLLOMÁNY

A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében


A r gi k szakosod s nak alapjai

A régiók szakosodásának alapjai

  • Abszolút előnyök (Smith)

  • Komparatív előnyök (Ricardo)

  • Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság)

  • Kompetitív előnyök (Porter)


Mobil s immobil javak

Mobil és immobil javak

  • Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok

  • Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok

    Transzferálható: térbeli, mozgatás

    4-féle jószág:

  • Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés

  • Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra)

  • Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek).

  • Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).


A t nyez k t rbeli sz k ss g nek ala p t pusai

A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai:

  • ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő),

  • kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz),

  • ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit),

  • unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).


A r gi k k zti elt r sek alapvet okai

A régiók közti eltérések alapvető okai

  • a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége

  • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága

  • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre


A f ldhaszn lat mikro kon miai modellje

A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje

Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb.

Verseny a használati módok közt

A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja

Befolyásolja:- ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj

  • megközelíthetőség(input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs

    Földhasználati alaptípusok versengése

  • kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár

  • nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció

    A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye)

    A profitmax (MR  MC) nem ad társadalmi optimumot  intervenció: engedélyek, támogatások, adók....


  • A megfizethet b rleti d j

    A megfizethető bérleti díj

    Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül):

    TC = F + a  Q b

    • F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans

    • (Q az 1 ha-ra eső hozam)

      A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége:

      = TR – TC - földhasználati ktg/ha =

      = TR – TC – (1 ha föld bérleti díja )

      = P  Q – F - a  Q b– bérleti díj

      P a farm kapujánál érvényes nettó ár

      (= piaci ár - szállítási egységköltség)

  • Átlagköltség: AC = TC/Q

    = (F/Q) + a  Q b-1

  • Határköltség: MC = TC/Q

    = a  b  Q b-1


  • A b rleti d j gradiens

    A bérleti díj gradiens

    A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethető!

    Területhasználati zónák:


    Term szeti t nyez k

    TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

    • A legkevésbé mobilak

    • Részben térben helyhez kötöttek

    • Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők

    • Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű)

      • a felhasználással véglegesen elfogyasztott,

      • újrahasznosítható

    • Megújuló erőforrások

      • korlátlanul újrahasznosítható

      • egy kritikus határig képesek regenerálódni

        Fajtáik:

        Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő


    Sv nykincsek energiahordoz k

    Ásványkincsek, energiahordozók

    • Egyenlőtlen térbeli eloszlás

    • Kimerülő, részben újrahasznosítható

    • Kitermelés költségei

    • Szállíthatóság

    Fontossága: ipar,…


    Ghajlat id j r s vizek domborzat

    Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat

    • Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma

    • Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma

    • Turizmus – táj, klíma, vizek…

    • Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat

    Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon


    Term f ld

    Termőföld

    • Szűkös erőforrás

    • Nem mobilizálható

    • Termőképesség, eltartóképesség eltérései

    • Termőtalaj pusztulása


    Talajt pus aranykorona rt k

    Talajtípus, aranykorona érték


    Fosszilis energiahordoz k

    Fosszilis energiahordozók

    • Kimerülő, nem megújítható

    • Kőolaj, földgáz

    • Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)

      • (40 évre, 1700 mrd hordó)?

    • Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó

    • Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!


    A fosszilis energia 70 vre

    A fosszilis energia – 70 évre?


    Termel k

    Termelők

    1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök

    • OPEC (60 %) – 11 ország

    • Nem OPEC

    • Eltérő kitermelési költségek

    • Fogyasztás gyorsan nő

    • Fejlettek

    • Fejlődők


    A magyar mez gazdas g region lis adatai

    A magyar mezőgazdaság regionális adatai

    • Észak-magyarország,

    • Alföld

    • Dél-Dunántúl

      agrárjellege


    Gazdas gi t nyez k infrastrukt ra

    • Szociális

    • Lakásállomány

    • Kommunális hálózatok

    • Egészségügyi

    • Oktatási, kulturális

    • Települési intézményrendszer

    • Környezeti

    • Sportlétesítmények

    • Termelői

    • Közlekedési

    • Hírközlési

    • Energetikai

    • Környezetvédelmi

    • Vízgazdálkodási

    GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra


    K zleked si infrastrukt ra

    VASÚT

    Gyorsforgalmi utak

    Közlekedési infrastruktúra

    • Távolságok

      • Légvonalbeli

      • Pályatávolság

      • Időtávolság

      • Gazdasági távolság

      • Szociális távolság

    • Elérhetőség

    • Fajlagos szállítási költség

    • Szállítási módok, eszközök

      Távközlés

    • Vezetékes telefon

    • Mobiltelefon

    • Internet

    • TV, rádió, kábeltévé

      Magyarország: sugaras szerkezet


    T kejavak

    Tőkejavak

    • A legmobilabb termelési tényező

      Formái:

    • A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI)

    • A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása:

      • külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése

      • Hitelek, segélyek


    A k zvetlen beruh z s m k d t ke s a k lf ldi portf li beruh z s megk l nb ztet se

    A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése

    Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony!

    Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét

    Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....)

    Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában,

    A FDI és a portfólióbef. eltérése:

    1, a fejlődéshez való hozzájárulás:

    FDI – új technika,portfólióbef – ehhez pénzforrás

    2, Időhorizontbeli eltérés:

    FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet

    3, Motiváció:

    FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság

    portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék)

    4, Ingadozás:

    FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják

    portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak

    A FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!


    Fdi raml s a vil gban

    FDI áramlás a világban

    FDI Magyarországon


    Az fdi import region lis megoszl sa magyarorsz g

    Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország

    • Budapest és Ny-Dunántúl + K-Dunántúl

    • Visszaforgatott jövedelem


    Technol gia transzfer

    Technológia-transzfer

    • A technológia terjedése (diffúzió)

    • A technológia abszorpciója, adaptálása

    • Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele)

      Fajtái:

      • Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…)

      • Működő tőke befektetés

        Formái:

      • Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –technical assistance)

    • A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport

      A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?)

    • Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!


    Munkaer hum ner forr s

    MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS

    Az ember szerepe a gazdaságban:

    • Munkaerő

    • Fogyasztó

    • Terület (lakóhely) tulajdonosa

      A munkaerő interregionális áramlása - okai:

    • Nem gazdasági:

      • Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy

    • Gazdasági:

      • Munkanélküliség

      • Bérszínvonal eltérések

      • Vándormunka/ idénymunka

      • Munkakörülmények

      • Presztízs

        Kit érint?

    • Magasan kvalifikáltak

    • Képzetlenek


    Magasan kvalifik lt munkaer okok

    Magasan kvalifikált munkaerő - okok

    • Képzettség megszerzése (hazatér!)

    • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!)

    • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség!

    • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás

      A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel!


    A k pzetlen munkaer mobilit s folyamata

    A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata

    • Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban

    • Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés

    • Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások

      • Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások

    • Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra)

    • Illegális munkavállalás


    Region lis elt r sek

    Regionális eltérések

    Vállalat szempontja:

    • Munkaerő ára

    • Munkaerő képzettsége

      Munkavállaló szempontja:

    • Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem

    • Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési költségek

    • A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt


    A meg lhet si k lts gek ter leti k l nbs gei

    A megélhetési költségek területi különbségei

    • lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség)

    • A szomszédos régiók jövedelmi helyzete

    • a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok

    • Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők:

      • a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is)

      • a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság)

      • valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)


    A b r s j vedelemdifferenci k okai

    A bér- és jövedelemdifferenciák okai

    • A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága

      • Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció)

      • Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége)

      • Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható)

    • A munkaerő vándorlási hajlandósága

      • Migráció és ingázás eltérése

      • A migráció költségei és haszna

      • A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései

      • A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei

      • A lakóközösség vonzereje


    A migr ci s folyamatok jellemz i

    A migrációs folyamatok jellemzői

    • A migráció eredete és célpontja

      • A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági

      • Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai

    • A migrációt akadályozó tényezők

      • Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi)

      • Költözés „költségei”

      • Kitaposott ösvény

    • A migráns személy tulajdonságai

      • Életkor, életszakasz

      • Iskolázottság

      • foglalkozási státusz

      • Személyi, egyéni jellemzők

        A régiók közti kiegyenlítődés

        csökkenti a migrációs hajlandóságot!


    A migr ci hat sai a r gi k fejl d s re a k ld r gi eredet

    A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet)

    • Elvándorlás periferikus régióból:

      • Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény

      • Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja

      • Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás

      • Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia)

      • Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás


    A migr ci hat sai a r gi k fejl d s re c lr gi

    A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió

    • Bevándorlás nagyvárosi centrumba

      • Növeli a célrégió termelési kapacitását

      • Növelheti a célrégió képzettségi szintjét

      • Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető

      • Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára

      • Növekedhet a munkanélküliségi ráta

      • Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás)

      • Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola)

      • Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú


    Agr rfoglal koztatotts g magyarorsz g2004

    Agrárfoglal-koztatottság Magyarország2004


    A telep l sek t rkapcsolatainak rt kel se

    A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE

    Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik:

    • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma

    • legközelebbi csomópontba való eljutás időigénye

      Összetett mutatóktöbb (általában két) tényező együttes hatását vizsgálják, ezek:

    • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető lehetőségek „értéke”

    • a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)


    El rhet s gi index accessibility

    Elérhetőségi Index: (accessibility)

    az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz)

    Ai = j g(Wj) f(cij)

    ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település

    • Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség

    • cij : az i. telephely és a j. település közti távolság,

    • g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási függvény) –növekvő

    • f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő!

      Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.


    El rhet s gi index p ld i

    Elérhetőségi index példái

    Két csoport:

    • Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri.

      • Példa: gazdasági potenciál :

        EPi = j Wj /cij2

        Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és

        cij az i - j távolság.

    • A „napi elérhetőség” mutatói

      EPi = j Wj ha j-re cij cmax


    Periferialit s

    Periferialitás

    két alapvető tényező:

    • a jelentős távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára)

    • a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya

    Standardizált periferialitásiindex (Copus) :

    pi = 100  (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin )

    EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 ) annál kevésbé periferikus


    Eur pai gazdas gi potenci lok periferialit si indexek

    Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek

    Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra


    Ter leti szerkezet v ltoz sai hoover index

    Területi szerkezet változásai, Hoover-index

    Hoover-index:H = ( i=1..nxi – fi) / 2

    ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont) értékeiből

    fi = az i. területrészesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből ( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 )


  • Login