1 / 77

Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék

Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék. ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS. Dr. habil. Mészáros Károly egyetemi tanár, dékán. Erdővagyon-gazdálkodás. Az előadások gyakorlatok témái. Előadások:

theola
Download Presentation

Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Dr. habil. Mészáros Károly egyetemi tanár, dékán

  2. Erdővagyon-gazdálkodás Az előadások gyakorlatok témái • Előadások: • A többfunkciós erdőgazdálkodás. Az erdővagyon jellemzői és változásának mérési módszerei • Erdővagyon-gazdálkodás és a fenntartható fejlődés, tartamosság. • A vagyonérdekeltség és eredményérdekeltség a gazdálkodó szervezeteknél. Vagyonkezelés, vagyonkezelői szerződések • Az erdészeti igazgatás feladatai az erdővagyon megőrzésében. • Tanúsítvány-rendszerek (ISO, FSC) és az erdővagyon-gazdálkodás.

  3. Erdővagyon-gazdálkodás Az előadások gyakorlatok témái • Gyakorlatok: • A nemzeti erdővagyon főbb adatai • Vagyonváltozások elemzésének statikus és dinamikus módszerei • Az erdőállományi adottságok (lehetőségek és korlátok) alapján adott időszak gazdálkodásának hatásának vizsgálata a társaság vagyonára, eredményére. • A tartamosság feltételeinek vizsgálata (a tartamosság feltételeinek és indikátorai a hazai erdők esetén, szigorú tartamosság feltételeinek vizsgálata, az üzemtervek előírásának bírálata a tartamosság szempontjából.

  4. Az erdővagyon- gazdálkodás szükségessége

  5. Erdővagyon-gazdálkodás Motto: "Minthogy a külső rendszerek önszabályozó képessége meggyengült, építsük be az önszabályozást az emberi rendszerekbe.„ Aurelio Peccei "One Hundred Pages for the Future" (Kezünkben a jövő, 1984) című könyvének zárógondolataiból

  6. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás A

  7. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás Az erdők azonban az emberi szükségletek tekintetében számtalan egyéb funkciót is betöltenek, olyan sokrétű adottságok és kölcsönhatások révén, amelyek körét szinte lehetetlen szabatosan behatárolni. Az erdészeti politika hangsúlya a fejlett országokban áttolódott az erdő védelmi és közjóléti szolgáltatásaira.

  8. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás Éppen magyar kezdeményezésre (MADAS, A., 1972) a BUENOS AIRES-i VII. Erdészeti Világkongresszus az erdő főbb funkcióit, termelési, környezetvédelmi és szociális funkciókban határozta meg, amelyek együttesen, de nem egyenlő mértékben léphetnek fel. Új erdőtörvényünk is alkalmazkodva a társadalom igényeihez a korábbi faanyag-termelési szempontú megközelítést felülvizsgálva, az erdő szerepét az alábbiakban látja a társadalom számára kiteljesíteni:

  9. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás "Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges emberi élet egyik alapvető feltétele. Az erdő a termőtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minőségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett ·meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a környezetet, ·testi, lelki felüdülést ad

  10. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás ·őrzi az élővilág fajgazdagságát, ·megújítható természeti erőforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel. Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni."

  11. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás Megváltozott az erdő elsődleges rendeltetésének primátusa: védelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatás-kutatási célokat definiál törvényünk, amelyben az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.  Erdeink túlnyomó része (az agráriumban leginkább) közhasznú, puszta létével közérdekű célokat szolgál, a lakosság számára nyitott, tehát szociális, védelmi, pihenési és üdülési szolgáltatásaival közerdő jelleget mutat.

  12. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás Az erdő infrastukturális szolgáltatásainak jó része a közjavak jellegzetességeit mutatják A közjavak jellemzői, hogy azok használatából senki sem zárható ki, és megszerzésük érdekében nem szükséges a konkurencia. Lehetnek nem piaci javak, amelyek szervezett piacokra nem kerülnek ott gazdát nem cserélnek mégis fogyasztásra kerülnek.

  13. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás Előfordulhat, hogy piacon kívüli javakként szabályos piacokon és pénzbeni árakon nem jelennek meg, mégis gazdát cserélnek, azaz más csoportok számára jelentnek hozzáférést. A közjavak tartozhatnak az árnélküli javak csoportjába is, ahol létezik egy bizonyos fajta piac, amin e javak cseréje létrejöhet, de ennek fontos jellemzője a pénzbeni ár hiánya.

  14. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás Az erdei infrastrukturális szolgáltatások társadalom általi igénybevétele számtalan konfliktust rejt magában az erdőgazdálkodási ágazat számára: ·Az erdő, az erdőgazdálkodás által keltett hasznos hatások egy része az erdő, az erdőgazdálkodás természetes velejárója, amelyért nincs és nem is lehet semmilyen ellenszolgáltatásra igénye a társadalommal szemben. ·Az erdészek munkájának eredményeképpen azonban már évszázados hagyományai vannak a tudatos cselekvéssel indukált jótékony hatásoknak.

  15. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás ·A hazánkban létrejövő új tulajdonosi szerkezet nem kedvez az infrastrukturális funkciók kiteljesülésének. ·Gyakran adódik érdekellentét a társadalmi és gazdálkodói, illetve a közérdek és erdőtulajdonos érdeke között, mivel a jóléti szolgáltatások hasznai nemzetgazdasági, költségei pedig üzemi szinten jelentkeznek legtöbbször minden ellenszolgáltatás nélkül. ·Megfelelő értékelési módszerek (vagy azok gyakorlati bevezetésének) hiányában képtelen az ágazat meggyőzően érvelni

  16. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás • Az erdő szociális szolgáltatásait a háztartások mellett egyéb vállalatok, vállalkozások is igénybe veszik, sok esetben az erdő által keltett hasznos hatások pénzzé váltható előnyei ellenszolgáltatás nélkül mások számára hajtanak kiemelkedő hasznot (üdülők, sportlétesítmények stb.). • Az erdők veszélyeztetettsége jelentősen megnőtt fokozódó társadalmi igénybevételükkel.

  17. Erdővagyon-gazdálkodás A többcélú erdőgazdálkodás BRABÄNDER H. D. (1991) szerint az erdőgazdaság előtt minden lehetőséget meg kell nyitni ahhoz, hogy "a társadalmi kereslet által meghatározandó szolgáltatási kínálatok szükségletnek megfelelő rendelkezésre bocsátásából bevételeket is érhessen el."

  18. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőhasznosítás vertikuma

  19. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőhasznosítás vertikuma Az erdő, mint ökológiai rendszer sokféle társadalmi igény kielégítésében játszik szerepet. Lényegi elem az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a fakereskedelem Ebben a szemléletben az erdő védelmén túl az erdőgazdálkodás feladata az erdők fatermőképességének fenntartása, bővítése; a fafeldolgozó-ipar alapanyagokat és késztermékeket állít elő; a fűrésziparban /fűrészáru, parketta, csomagolóanyagok/ és a lemeziparban /furnér, rétegelt lemez, faforgácslap, farostlemez; a fakereskedelem pedig mind az erdei faválasztékok, mind a fatermékek forgalmazását végzi. Az Erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a fakereskedelem együttesen: fagazdaság.

  20. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőhasznosítás vertikuma Az erdő nem csupán termőföld, amelyen faállomány van, hanem összetett és bonyolult életközösség, talajával, vizeivel és a benne élő - egymással életközösséget alkotó - növényekkel, állatokkal. Mint a legkevésbé háborított élőhely biztosítékot nyújt az élővilág fennmaradásához, védi a talajt a vizeket, tisztítja a levegőt, pihenést biztosit az ember számára, tájalkotó elem, ugyanakkor anyagi javakat is szolgáltat.

  21. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőhasznosítás vertikuma Ökológiai szemléletű és ökonomikus fahasznosítás termékpályái: a hengeresfát felhasználó fűrész-, furnér és rétegelt lemezt gyártó ipar, az ipari /vékony/ fát felhasználó agglomerált lemez-, cellulóz- és papíripar, és az energetikai célú fahasznosítás. A felhasználói kör tehát az építőipar, a bútoripar és - jelenleg elsősorban - a lakosság. Az erdőgazdálkodás és a faalapanyagipar szempontjából tehát meghatározó - mind a belföldi, mint az exportigények tekintetében - az építő- és a bútoripar aktivitása.

  22. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőhasznosítás vertikuma Az erdő-fa rendszer haszna és hasznosítása révén ugyanis egyedülállóan pozitívnak értékelhető. Zárt szén-ciklusa révén enyhíti a CO2 immisziót, területegységre vetítve relatíve magas energiapotenciálja van, szerkezeti anyagként történt hasznosítása után pedig pótlólagos energetikai hasznosítása vehető számításba.

  23. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőhasznosítás vertikuma A faanyagot, elérhetősége, könnyű megmunkálhatósága folytán, mindig is kézenfekvő nyersanyagnak tekintette ez ember mind hőenergia forrásaként, mind pedig a legkülönbözőbb használati tárgyak és építmények alapanyagaként.

  24. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőhasznosítás vertikuma A faanyagot, elérhetősége, könnyű megmunkálhatósága folytán, mindig is kézenfekvő nyersanyagnak tekintette ez ember mind hőenergia forrásaként, mind pedig a legkülönbözőbb használati tárgyak és építmények alapanyagaként.

  25. Erdővagyon-gazdálkodás

  26. Erdővagyon-gazdálkodás

  27. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai

  28. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai Faanyag vagy helyettesítő anyag A faanyag használatának kérdésében napjainkban két hatás ér bennünket. Egyik az elmúlt évtizedben fokozódó aggodalom a fakitermeléssel járó erdőterület fogyás miatt, ami hozzájárul a légkör széndioxid tartalmának feldúsulásához. Ez az aggodalom a fatermékek helyettesítő anyagokból való előállításának „divatját” erősítette fel.

  29. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai A másik hatás a „természetes” alapanyagokból készült termékek egészségbarát, újrahasznosíthatósága vagy lebomlása folytán környezetbarát minőségének hirdetése. Mindkét hatás alapvetően a környezet féltéséből indul ki

  30. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai Nemzetközi, kormányzati és civil szervezeti szinten megjelenik tehát a fa, mint környezetbarát anyag propagálása. Ugyanakkor a fatermékeket más anyagokkal helyettesítő iparágak is hangoztatják termékeik környezeti szempontú előnyeit. Versenyhelyzet alakult ki a fatermékek és a helyettesítő anyagokból készült termékek között.

  31. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai Lényegében valamennyi faterméket fenyegeti bizonyos mértékben a helyettesítés veszélye, de legerősebben az épületek váz-elemeit, ajtókat, ablakokat, épületburkoló lécezetet, bútorokat, raklapokat, betonzsaluzó elemeket, csomagoló eszközöket. Konkurens alapanyagok a műanyag, alumínium, acél, beton, ezek közül az első kettő a csomagolóanyag- és bútoriparban, az acél és beton az építőiparban jelent erős vetélytársat.

  32. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai A helyettesítést kiváltó tényezőket keresve, a FAO/ECE helyettesítési projekt szakértő csoportja vizsgálta a fát, és a helyettesítő alapanyagot feldolgozó iparágak jellemzőit műszaki-gazdasági szempontokból, valamint kiemelten a környezetre gyakorolt hatás szempontjából (Burrows, J. 1999).

  33. Erdővagyon-gazdálkodás Műszaki-gazdasági összehasonlítás A szempontok első csoportján belül a tőkeigény szempontjából nincs kedvező helyzetben a fafeldolgozó ipar. A legtöbb termék esetében a beruházási költségek ugyanolyan magasak, vagy magasabbak, mint a fa nyersanyag költségei. További hátrány a kis termelési egységekre tagolódás. Jelentősebb koncentráltság csak a papíripar és a lemezipar egyes területein tapasztalható, ott viszont a minimális hatékony üzemméret egyre növekszik, éppen a magas környezetvédelmi beruházásigény miatt, ami a teljes beruházásnak mintegy egyharmada.

  34. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai A vállalatok közötti kooperáció, továbbá a szakmai PR és lobby alacsony szintje, ami a konkurens iparágnak viszont erőssége. Ha összevetjük a felsorolt fatermékeket előállító ágazat jellemzőit a konkurens iparágakéval, az alábbi képet kapjuk:

  35. Erdővagyon-gazdálkodás

  36. Erdővagyon-gazdálkodás Környezeti szempontú összehasonlítás Az összehasonlítás másik szemport-csoportja a környezetre gyakorolt hatások, a környezetvédelem.  Az összehasonlítás szempontjai a nyersanyag megújíthatósága, rendelkezésre-állása, a nyersanyag beszerzése, a feldolgozás egészségre káros hatásai, a feldolgozás energiaigénye, valamint a használat és újrafelhasználás. A feldolgozás energiaigényére jellemző az egy tonna építőanyag előállításához felhasználandó energia a különböző építőanyagok esetében

  37. Erdővagyon-gazdálkodás

  38. Erdővagyon-gazdálkodás A fafeldolgozó ipar és versenytársai A környezeti szempontok alapján a fatermékek egyértelműen előnyöket mutatnak a helyettesítő konkurens termékekkel szemben. A faanyagot feldolgozó ágazat jelentős hatást gyakorol ugyan a környezetre, de az egyetlen ágazat, amely megújítható nyersanyagot használ fel. Emellett fejlett feldolgozási technikákat alkalmaz, a feldolgozás környezeti terhelései kivédhetők, a feldolgozás energiaigénye viszonylag alacsony, egészségre ártalmatlan, biztonságos terméket eredményez, amely, életciklusának lejártával újrahasznosítható vagy környezeti terhelés nélkül megsemmisíthető.

  39. Erdővagyon-gazdálkodás

  40. Erdővagyon-gazdálkodás A termék-életciklus hatása a versenyhelyzetre A környezeti szempontú összehasonlítás másik megközelítése lehet a fenntartható gazdálkodás kérdéseinek vizsgálata (Frühwald, A. 1998). Ez magába foglalja ·az anyagtakarékos termékek és előállítási folyamatok tervezését, ·energiatakarékos eljárásokat a gyártásban, szállításban és építésben, ·a termékek újrahasznosítását hasonló vagy más termékben, vagy energia előállításában. ·megújuló nyersanyag- és energiaforrások használatát.

  41. Erdővagyon-gazdálkodás A termék-életciklus hatása a versenyhelyzetre Mindezen tényezők megfelelő mélységű elemzésére az életciklus vizsgálat ad lehetőséget. Ez fatermékek esetében nem túl egyszerű, az erdőgazdálkodástól a termék életének végéig mindent magába foglal.

  42. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti üzemek kettős jellege, a vállalati gazdálkodás szabályozási modellje Az eddigi gazdálkodói gyakorlat, a korábbi és jelenlegi erdőtörvények előírásai következtében az erdészeti üzemek kettős jellege (az anyagi termelés és közérdekű szolgáltatás) egyre jobban megnyilvánul és a szolgáltatás irányába tolódik át (NIESSLEIN, E. ,1990).

  43. Erdővagyon-gazdálkodás

  44. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti üzemek kettős jellege, a vállalati gazdálkodás szabályozási modellje A célrendszer változása a fejlett térségek erdőgazdálkodására jellemző, és olyan gazdasági környezetben megy végre, ahol az erdőgazdálkodás körülményei egyértelműen romló tendenciát mutatnak.

  45. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőállomány-gazdálkodás szabályozási modellje Divald Adolf és Wágner Károly (1868) meghatározása szerint "az üzemterv előre való meghatározása azon gazdászati rendszabályoknak, melyeknek keresztülvitele által valamely erdőtest jelen czélszerűnek talált állapotban fenntartatik, vagy jelen czélszerűtlen állapotából a czélba vett előnyösebb állapotba átvitetik".

  46. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőállomány-gazdálkodás szabályozási modellje A célba vett állapot egy dinamikus egyensúlyban lévő, optimális szerkezetű erdőállomány, amely - amellett, hogy az erdőben élő növény- és állatfajok genetikai változatosságát megőrzi - az emberi társadalom sokirányú szükségleteit is folyamatosan kielégíti.

  47. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdőállomány-gazdálkodás szabályozási modellje A társadalom alapvető érdeke a sokrétű szolgáltatásokat biztosító nemzeti erdővagyonnal kapcsolatos előrelátó, a feltárt tulajdonosi és társadalmi célokkal összhangban levő, az erdővagyon szerkezetének beható ismeretén alapuló, az európai közösség normarendszerének is megfelelő erdészeti politika kialakítása, illetve annak eszközrendszerének kimunkálása.

  48. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdővagyon-gazdálkodás céljai

  49. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdővagyon nyilvántartási kötelezettsége Az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (végrehajtására a 29/1997 FM rend.) kimondja, hogy az erdőt és az erdőgazdálkodót az ÁESZ nyilvántartásba veszi, az információkat az Országos Erdőállomány Adattár tartalmazza. Az 1996. évi LIII. és LV. törvények taglalják a erdővel kapcsolatos természetvédelmi értékek és vadgazdálkodási előírásokat, tervezési kötelezettségeket, de nem térnek ki ezen vagyonelemek értékelésére és pénzügyi nyilvántartására.

  50. Erdővagyon-gazdálkodás Az erdővagyon nyilvántartási kötelezettsége Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről és az 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról vonatkozik az erdőkre is a tulajdon, a kezelő, a művelési ág, illetve a földminősítés (kataszteri tiszta jövedelem - aranykorona) vonatkozásában. Korábban a kimutatásokban, beszámolókban az erdő általában nem szerepelt értékkel, megjelenítése a piacgazdaságokban sem teljes körű.

More Related