p tett s term szeti k rnyezet v delme
Download
Skip this Video
Download Presentation
ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 78

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME - PowerPoint PPT Presentation


  • 78 Views
  • Uploaded on

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME. A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt. Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2. Tanegység Az épített és természeti környezet védelme. A tantárgy tematikai egységei.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME' - chiara


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
p tett s term szeti k rnyezet v delme

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

A „Kormányablak ügyintézők képzése”

ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt

Szerző

Dr. Mikó Zoltán

címzetes egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

slide2

2. Tanegység

Az épített és természeti környezet védelme

a tant rgy tematikai egys gei
A tantárgy tematikai egységei
  • Rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok
  • Rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok
  • Rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje
  • Rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása
slide4
I. rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok
  • Tematika:
    • Ingatlan-nyilvántartás
    • A földhasználati nyilvántartás
    • A földmérési és térképészeti tevékenység
    • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere
    • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje
ingatlan nyilv ntart s
Ingatlan-nyilvántartás
  • Ingatlanügyi hatóságok
  • A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás
  • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
  • Az ingatlan-nyilvántartás elvei
  • Az ingatlan-nyilvántartás tárgya
  • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
  • Az ingatlan-nyilvántartás részei
  • Az ingatlan-nyilvántartás módja
  • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás
  • Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása
ingatlan gyi hat s gok
Ingatlanügyi hatóságok
  • a megyei földhivatalok
  • Budapesten a fővárosi földhivatal
  • a járási földhivatalok
  • Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatal és a Budapesti 2. Számú Földhivatal és
  • a földhivatali kirendeltségek
  • a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)
a g pi adatfeldolgoz s ingatlan nyilv ntart s
A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás
  • Az adatbázist kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma változatlan adattartalommal jelenik meg.
  • Díj fizetése mellett a TAKARNET rendszeren keresztül is hozzáférhető a külső felhasználók számára.
az ingatlan nyilv ntart s tartalma
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
  • Településenként tartalmazza
    • az ország valamennyi ingatlanát,
    • az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket
    • a jogosultak személyazonosító és lakcím adatait.

Az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvénnyel lehet elrendelni!

az ingatlan nyilv ntart s elvei
Az ingatlan-nyilvántartás elvei
  • bejegyzés elve
  • nyilvánosság elve
  • közhitelesség elve
  • kérelemhez kötöttség elve
  • rangsor elve
  • okirat elve.
az ingatlan nyilv ntart s t rgya
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya

Jogi értelemben vett önálló ingatlan:

  • földrészlet
  • egyéb önálló ingatlan.

Saját helyrajzi számmal jelölik meg.

az ingatlan nyilv ntart s tartalma1
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
  • Településenként tartalmazza az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket:
    • az ingatlan adatai,
    • a jogosultak adatai,
    • az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre,
    • az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.
az ingatlan nyilv ntart s r szei
Az ingatlan-nyilvántartás részei
  • Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető:
    • tulajdoni lapból,
    • a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből,
    • ingatlan-nyilvántartási térképből és
    • okirattárból áll.
az ingatlan nyilv ntart s m dja
Az ingatlan-nyilvántartás módja
  • Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter)
  • Minden ingatlant külön tulajdoni lapon
  • A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.
  • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló föld művelési ága: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani, továbbá művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.
az ingatlan nyilv ntart si elj r s
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás
  • Az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.
  • Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését
    • kérelemre ,
    • megkeresésre,
    • bejelentésre, vagy
    • hivatalból kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
  • Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául elfogadható egyes okiratokhoz különleges alakszerűségi feltételek szükségesek.
az ingatlan nyilv ntart s adatainak felhaszn l sa
Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása
  • Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, terület elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.
a f ldhaszn lati nyilv ntart s
A földhasználati nyilvántartás
  • A használat megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak, mulasztás esetén bírság
  • Számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető
    • földhasználati lapból, továbbá
    • okirattárból áll.
  • Minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.
a f ldm r si s t rk p szeti tev kenys g
A földmérési és térképészeti tevékenység
  • A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma
  • Földmérési és térképészeti hatóságok
a f ldm r si s t rk p szeti tev kenys g fogalma
A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma
  • Az ország egész területére kiterjed, érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát,
  • Gondoskodik az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátásáról. (Állami alapmunka)
  • Állami alapfeladat: Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem térképellátása állami alapfeladat.
  • Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.
a kisaj t t s
A kisajátítás
  • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere
  • Közérdekű kisajátítási célok és feltételek
  • A kisajátítási eljárás
a kisaj t t sra vonatkoz szab lyoz s rendszere
A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere
  • Az Állam általi egyoldalú, de megfelelő jogi és eljárási garanciákkal védett intézkedést feltételez.
  • A kisajátításra vonatkozó alapvető szabályok megtalálhatók:
    • Magyarország Alaptörvényében,
    • a Ptk-ban,
    • a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben,
    • a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXV. Törvényben
    • a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet
k z rdek kisaj t t si c lok s felt telek
Közérdekű kisajátítási célok és feltételek
  • Törvény tételesen felsorolja, mint pl.:
    • honvédelmi feladatok ellátása,
    • terület- és településrendezési célból,
    • közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából.
  • Feltétel: a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy egyébként az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – egyes esetekben csere – útján nem lehetséges.
  • Kisajátítás esetén a kisajátítást kérő megszerzi az ingatlan tehermentes tulajdonát.
  • Teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás!
a kisaj t t si elj r s
A kisajátítási eljárás
  • Csak ha az ingatlan tulajdonosával az adásvétel vagy a csere ügyében nem sikerült egyezséget kötni.
  • A kérelem az eljárás megindításának alapdokumentuma.
  • A kormányhivatal határozatban rendelkezik a kisajátításról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról.
  • A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.
a birtokv delem
A birtokvédelem
  • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje
  • Igazgatási Birtokvédelem
a birtokv delemre vonatkoz szab lyoz s rendje
A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje
  • Birtoklás tényén alapuló birtokvédelem:
    • az eljárásban nem vizsgálják azt, hogy a birtokvédelmet kérő személy az adott dolgot milyen jogcímen birtokolja
    • A jegyző hatáskörébe tartozik
  • A birtoklás jogalapján alapuló birtokvédelem:
    • vizsgálni lehet, hogy aki a birtokvédelmet kérte, jogszerű birtokosnak tekinthető-e
    • a bíróság hatáskörébe tartozik.
az igazgat si birtokv delem
Az igazgatási birtokvédelem
  • Jegyzői birtokvédelmi eljárás. Egy éven belül indítható
  • Az ügyfél kérelmére indul, és a bizonyítást is az ügyfél kérelmére kell lebonyolítani.
  • A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja
  • A jegyző határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
  • A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el.
  • A jegyző által a birtokvédelem kérdésében hozott határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet.
ii r sz agr r s vid kfejleszt si igazgat ssal kapcsolatos szakigazgat si feladatok
II. rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok
  • A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok
  • Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok
  • Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység
  • A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés
  • A részarány földkiadási eljárás
a term f ld v delm vel kapcsolatos szakigazgat si feladatok
A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok
  • A termőföld mennyiségi védelme
  • A termőtalaj védelme
  • A földminősítés
    • A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok
a term f ld mennyis gi v delme
A termőföld mennyiségi védelme
  • A termőföld olyan speciális tulajdoni tárgy, amely esetében a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga részben korlátozható.
  • Eszközök:
    • hasznosítási kötelezettség
    • mellékhasznosítási kötelezettség
    • újrahasznosítási kötelezettség
    • művelési ág megváltoztatására irányuló eljárás
    • a termőföld más célú hasznosításának engedélyhez kötése
    • földvédelmi járulék
    • földvédelmi bírság

A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

a term talaj v delme
A termőtalaj védelme
  • A földhasználó alapvető kötelezettsége, a termőföldet védő művelési mód alkalmazása.
  • Eszközök:
    • A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges
      • az egyes beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez,
      • a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez
    • talajvédelmi bírság
    • talajvédelmi terv
a f ldmin s t s
A földminősítés
  • Földminősítési eljárás: a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül.
  • A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.
  • A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét
    • a minőségi osztály,
    • a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és
    • a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.
a f ld illetve a talajv delmi feladatokat ell t hat s gok
A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok
  • Földvédelem:
    • Első fok: a termőföld fekvése szerint illetékes járási földhivatal
    • Másod fok: megyei földhivatal jár el.
  • Talajvédelem:
    • Első fok: megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként a növény- és talajvédelmi igazgatósága
    • Másod fok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), egyben mint szakmai irányító szerv
az erd v delm vel kapcsolatos szakigazgat si feladatok
Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok
  • A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése
  • Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények
  • Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása
  • Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei
  • Az erdőgazdálkodási haszonbérlet
  • Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása
  • Az erdészeti igazgatás
a fenntarthat erd gazd lkod s s a k z rdek hat s gi eszk z kkel val rv nyes t se
A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése
  • Az erdő alapfunkciói:
    • környezeti
    • gazdasági és
    • társadalmi
  • Az erdészeti jogi szabályozás meghatározó eleme a közérdek jogi és hatósági eszközökkel való érvényesítése.
  • Cél: a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek a megteremtése.
  • A hasznosítás módja egyben megalapozza a sajátos szakmai szabályozás alkalmazását is.
az erd s az erd h z kapcsol d l tes tm nyek
Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények
  • Erdő : melyet az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól, hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő vagy élettelen alkotóelem átmenetileg hiányzik.
  • Szabad rendelkezésű erdő: külön engedéllyel telepített erdő
  • Fásítás: egyes fa, fasor (max. 20 m. széles), facsoport (0,5 ha-ig), fás legelő
  • Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek: gazdálkodási és erdővédelmi szempontból az erdővel szerves egységet alkotnak, így osztják az erdőre vonatkozó jogi korlátokat
  • Erdészeti létesítmények: az erdőgazdálkodást és az erdő más funkcióinak megvalósulását is egyaránt szolgálják (erdészeti magánút, erdei vasút, műtárgyak)
az erd szeti igazgat si s az erd gazd lkod si egys gek kialak t sa
Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása
  • Az erdészeti igazgatási egységek kialakítása: az erdő térbeli rendjének meghatározása a tervezés, erdőgazdálkodás és ellenőrzés elsődleges feltétele.
  • Erdészeti igazgatási egységek:
    • erdőtervezési körzetek
    • erdőtagok
    • erdőrészletek
  • Az erdészeti igazgatás sajátos térbeli rendje alapvetően az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai szempontok figyelembe vételével került kialakításra, rendszere alapvetően eltér a tulajdoni rendet földrészletenként nyilvántartó ingatlan-nyilvántartástól.
az erd gazd lkod jogai k telezetts gei
Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei
  • Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításának előfeltétele.
  • Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult.
  • A társult erdőgazdálkodás legjellemzőbb szervezeti formája az 1994. évi XLIX. törvény szerint működő erdőbirtokossági társulat.
az erd gazd lkod si haszonb rlet
Az erdőgazdálkodási haszonbérlet
  • Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására lehet kötni
  • Tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséggel dönthetnek a tulajdonosok
  • Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatát a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.
az erdei haszonv telek tervszer gyakorl sa
Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása
  • Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket csak a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
  • Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni.
  • Az erdő rendeltetései :
    • védelmi
    • közjóléti
    • gazdasági
  • Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
  • Tervszerűség:
    • körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadása( erdőtervrendelet),
    • hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv
    • Országos Erdőállomány Adattár működtetése és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználása
    • erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszere
az erd szeti igazgat s
Az erdészeti igazgatás
  • Első fok: megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága
  • Másodfok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  • Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.
  • Szankció:
    • erdőgazdálkodási bírság
    • erdővédelmi bírság (ismételten kiszabható)
az lelmiszerl nc biztons ggal kapcsolatos szakigazgat si tev kenys g
Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység
  • Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei 
  • Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok
  • Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok
  • A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai
  • Jogkövetkezmények
  • A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága
  • Élelmiszerlánc hatóságok
az lelmiszerl nc szerepl inek jogai s k telezetts gei
Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei 
  • A fogyasztókat kell szolgálnia
  • A szántóföldtől az asztalig elv: áru nyomon követhetősége az alapanyag előállítójától a fogyasztóig
  • Szennyezettségi határérték: termőföld, élelmiszer, élelmezés-egészségügyi várakozási idő
  • Állat tartás: nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet, állattartó hely bejelentése.
  • Élelmiszer-vállalkozás létesítése, működtetése: jogszabályban írt feltételek
  • Nyomon követhetőségi eljárás kötelező alkalmazása
  • Méhész: vándoroltatását be kell jelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél.
  • Állattartó bejelentési kötelezettsége: betegség, fertőzés, elhullás
  • Szennyező fizet elv
  • Állat tartós jelölése
lelmiszerl nc fel gyelettel kapcsolatos llami feladatok
Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok
  • Élelmiszerlánc felügyeleti szerv : élelmiszerlánccal kapcsolatos ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos feladatok
  • Egészségügyi államigazgatási szerv: az élelmezés és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatok
  • Magán-állatorvos, mint jogosult állatorvos: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó egyes állami feladatok
  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szervezési, irányítási, felügyeleti, hatósági ellenőrzési, nyilvántartási illetve engedélyezési feladatokat lát el mely tevékenysége során együttműködik az érintett szervekkel.
az lelmiszerl nc fel gyelettel kapcsolatos saj tos elj r si szab lyok
Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok
  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv védekezést és járványügyi intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
  • A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő ismeretlen.
  • Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné.
  • Egyes esetekben a közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.
  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.
a j rv nyokkal s k rtev k felszaporod s val kapcsolatos int zked sek s a k rtalan t s szab lyai
A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai
  • Állami védekezés: zárlati károsítók megjelenése miatt termelőn kívül álló okból előállt jelentős veszély elhárítás
  • Közérdekű védekezés: a föld használója - annak hiányában tulajdonosa - védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget (parlagfű elleni közérdekű védekezés) . A személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.
  • Járványügyi intézkedések: földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételének, és a gazdálkodó szervezetek közreműködésre kötelezése
  • Magánállatorvos köteles: járványos állatbetegség gyanúja esetén szükséges intézkedéseket megtenni, a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.
  • Kártalanítási összeg: nem terjed ki az elmaradt haszonra.
jogk vetkezm nyek
Jogkövetkezmények
  • intézkedést hozhat : korlátozza a gazdasági tevékenységet
  • bírság:
    • növényvédelmi bírság
    • takarmány-ellenőrzési bírság
    • élelmiszer-ellenőrzési bírság
    • élelmiszerlánc-felügyeleti bírság
  • jogi személy vezető tisztségviselője is felel a jogi személyt terhelő bírság megfizetéséért
  • Figyelmeztet
a szem lyes adatok v delme s a k z rdek adatok nyilv noss ga
A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága
  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatási kötelezettség terheli élelmiszerláncban bekövetkezett események, illetve jogsértések esetén.
  • A jogsértő vállalkozás cégneve és címe is nyilvánosságra hozható.
  • Amennyiben egy vállalkozó tevékenységét intézkedésként felfüggesztették, akkor a hatóság e körülményről a felhasználókat kérelemre tájékoztatja.
lelmiszerl nc hat s gok
Élelmiszerlánc hatóságok
  • A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): országos illetékességgel jár el. szakmai irányítását, felügyeletét az országos főállatorvos látja el szakmailag irányítja és felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei által ellátandó szakigazgatási feladatokat járványveszély elhárításához szükséges járványügyi intézkedések megtétele.
  • Országos főállatorvos: a NÉBIH útján elrendelheti a kormánytisztviselők NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti kirendelését, az eszközök NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti átcsoportosítását.
  • fővárosi és megyei kormányhivatal
    • élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság
    • növény- és talajvédelmi igazgatóság
    • kerületi hivatal (járási hivatal) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi ügyben első fok
slide48
A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés
  • A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere
  • A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései
a k z s agr rpolitika t mogat si rendszere
A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere
  • Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra az állat-, illetve növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok.
  • KAP két pillérének a pénzügyi forrása:
    • Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)
    • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).
  • A pénzügyi alapok kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) keresztül kell teljesíteni.
  • A kárenyhítési rendszer a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykárra mint elemi kárra terjed ki.
a k lcs n s megfeleltet s rendszere a f ldhaszn latot rint rendelkez sei
A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései
  • Olyan minőségi, szakmai előírásokat tartalmaz, amelyek az európai kultúrához tartozó élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság, valamint a környezettudatos gazdálkodás szavatolásának alapfeltételei.
    • Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények:
    • köz-, állat- és növényegészségügy,
    • környezet
    • állatjóllét
    • Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: tagállamoknak kell biztosítaniuk, hogy valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapota fennmaradjon
a r szar ny f ldkiad si elj r s
A részarány földkiadási eljárás
  • A mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozik
  • Eljárás:
    • egyezség
    • sorsolás
  • A földek egyedi kiméréséhez az állam támogatást nyújt.
  • Az ingatlanügyi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.
  • Új földrészletek kitűzése, helyszíni birtokbaadása (járási földhivatal látja el
  • Akik önálló földrészlet kedvezményes kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.
iii r sz a term szeti k rnyezet v delme a v z gyi igazgat s rendje
III. rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje
  • A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok
  • A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok
a term szet v delm vel kapcsolatos igazgat si feladatok
A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok
  • Védett természeti területek, védett természeti értékek
  • A természetvédelmi igazgatás rendszere
  • Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért
v dett term szeti ter letek v dett term szeti rt kek
Védett természeti területek, védett természeti értékek
  • Elemei:
    • természeti táj,
    • természeti érték,
    • természeti terület,
    • védett természeti terület,
    • az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek (NATÚRA 2000 terület),
    • Érzékeny Természeti Terület.
  • Kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre: országos (NPI), helyi (önkormányzat)
  • A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár.
  • Ingatlan-nyilvántartásba is fel kell jegyezni
  • Sajátos gazdálkodási, hasznosítási szabályok jogszabályban
  • Védett természeti terület: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék.
  • Nyilvántartás: Védett Természeti Területek Törzskönyve , Védett Természeti Értékek Törzskönyve
a term szetv delmi igazgat s rendszere
A természetvédelmi igazgatás rendszere
  • Természetvédelmi hatóságok:
    • Természetvédelemért felelős miniszter (vidékfejlesztési miniszter)
    • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF)
    • környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
    • fővárosi főjegyző (fővárosi védettség esetén)
    • települési önkormányzat jegyzője (helyi védettség esetén )

Nemzeti park igazgatóságok: természetvédelmi őrszolgálat, szabálysértések

felel ss g a term szeti ter letekben a term szeti rt kekben okozott k rok rt
Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért
  • Természetvédelmi őrszolgálat, polgári természetőrök
  • Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg (nemzeti park igazgatóság képviseli), értékesítési tilalom
  • A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni.
  • Természetvédelmi bírság
  • Természetvédelmi egyesületek közérdekű kereset indítási joga
  • Aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzem működéséért való felelősségre vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.
a v z v delm vel kapcsolatos igazgat si feladatok
A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok
  • A vízgazdálkodás szabályozási rendje
  • A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése
  • Gazdálkodás a vízkészlettel
  • A vizek kártételei elleni védekezés
  • A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények
  • A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények
a v zgazd lkod s szab lyoz si rendje
A vízgazdálkodás szabályozási rendje
  • Az édesvízkészlet védelme, gazdasági kihasználása nemzetstratégiai érdek
  • Állami feladatok:
    • vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozási, hatósági munka
    • a vizek kártételei elleni védekezés
  • Önkormányzati feladatok:
    • a lakosság ivóvízzel való ellátása
    • szennyvíz elvezetése
    • egyes hatósági feladatok
a vizek v zi l tes tm nyek tulajdona m k dtet se
A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése
  • A vizek, vízi létesítmények jelentőségüknek megfelelően az állam, a települési önkormányzatok, illetve az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában lehetnek.
  • Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek.
  • Az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fenntartásáról az állam saját szervei vagy a vizitársulatok útján a központi költségvetés terhére gondoskodik.
  • A közérdek mértékét meghaladó vízimunka, vízilétesítmény építésének többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.
gazd lkod s a v zk szlettel
Gazdálkodás a vízkészlettel
  • Elsődleges cél a vízbázis védelem. Eszközök:
    • tulajdoni korlátozás
    • használati korlátozás
    • Vízkészlet biztonságban tartása
    • Szennyvíz elvezetési kötelezettség
  • Amennyiben a rendelkezésre álló vízkészlet minden igény kielégítésére nem elegendő, a vízigényeket előre meghatározott sorrendben kell kielégíteni.
  • A vízhasználónak a lekötött, illetve a ténylegesen felhasznált vízmennyiség után mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetnie.
a vizek k rt telei elleni v dekez s
A vizek kártételei elleni védekezés
  • Az állam a vízügyi igazgatási szervek útján
  • A helyi önkormányzatok
    • védművek létesítése, fenntartása
    • a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele.
  • Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása a vízügyi igazgatásért felelős miniszter ( belügyminiszter) feladata.
  • A vizek kártételei elleni védekezés az ingatlan mindenkori tulajdonosát, használóját is kötelezi.
  • Közérdekből a tulajdonnal való rendelkezési jog, a használat korlátozható.
  • A vízvezetési , vízhasználati szolgalmi jog
a v z gyi hat s gi feladatokat ell t int zm nyek
A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények
  • Országos hatáskör:
    • Első fok: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
    • másodfok: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
  • Helyi jelentőségű vízgazdálkodási jogkörök:
    • Első fok:jegyző
    • Másodfok: megyei kormányhivatal
  • Vízjogi engedély :
    • létesítési engedély
    • üzemeltetési engedély
    • elvi vízjogi engedély.
  • A vízügyi hatóság általi kötelezés
  • Vízgazdálkodási bírság
  • Vízikönyv, vízkészlet nyilvántartás
  • Szakhatósági közreműködés
a v z gyi igazgat si feladatokat ell t int zm nyek
A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények
  • Intézmények:
    • Országos Vízügyi Főigazgatóság
    • vízügyi igazgatóságok
  • Állami feladatok:
    • vízgazdálkodási rendszerek, védművek fenntartása
    • START munka program keretében a vízügyi közfoglalkoztatás
    • a vizek kártétele elleni védekezés szervezése.
  • Települési önkormányzat jegyzője:
    • a helyi vízigények kielégítését szolgáló egyedi engedélyek kiadása
    • helyi vízgazdálkodással összefüggő döntések meghozatala
iv r sz p t s gyi hat s gi feladatok s a kultur lis r ks gv delem igazgat sa
IV. rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása
  • Az épített környezet védelmének igazgatási rendje
  • A kulturális örökség védelme
az p tett k rnyezet v delm nek igazgat si rendje
Az épített környezet védelmének igazgatási rendje
  • Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok
  • A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
  • Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások
  • Az építési tevékenység résztvevői
  • Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység
  • Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok
az p t s ggyel kapcsolatos llami nkorm nyzati feladatok
Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok
  • Állami feladat az építésügy:
    • központi irányítása
    • Összehangolása
    • ellenőrzése
  • Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok
  • Helyi építési szabályzat
  • Fővárosi építési keretszabály
  • Szabályozási tervek:
    • településszerkezeti terv
    • szabályozási terv
    • helyi építési szabályzat (önkormányzati rendeletben teszik közzé)
a telep l srendez si feladatok megval sul s t biztos t saj tos jogint zm nyek
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
  • Építési tevékenységet végezni csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad.
  • A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.
  • A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok kisajátíthatók
  • Településrendezési kötelezettség körében pl:
    • beépítési kötelezettség
    • helyrehozatali kötelezettség
    • beültetési kötelezettség rendelhető el.
  • A tulajdonost, haszonélvezőt a korlátozásért kártalanítás illeti meg.
az p t s gyi hat s gi elj r sok s az ahhoz kapcsol d nyilv ntart sok
Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások
  • 14 sajátos építésügyi hatósági eljárás
  • Összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás
  • Építési munka csak felelős műszaki vezető ellenőrzésével végezhető
  • Építési engedély (jogszabályban meghatározott kivételekkel)
  • Bontási engedély
  • Új épület esetén épületfeltüntetési vázrajz
  • Használatbavételi engedély alapján el ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés
  • Nyilvántartások:
    • földmérési alaptérképek
    • belterületi közműnyilvántartás
  • Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) az alapja az egyes kérelmek elektronikus ügyintézésének.
  • ügyfélnek minősül az építtető, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa.
  • Építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.
az p t si tev kenys g r sztvev i
Az építési tevékenység résztvevői
  • Építési tevékenység feltételei:
    • jogerős építésügyi engedély
    • Bejelentési kötelezettség teljesítése
    • záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció
    • kivitelezési dokumentáció
  • Résztvevők:
    • építtető
    • tervellenőr
    • építési, műszaki ellenőr
    • felelős műszaki vezető
    • beruházás-bonyolító
    • energetikai tanúsító
    • kivitelező
    • fedezetkezelő.
  • Hulladék elszállításért, környezeti károk megszüntetéséért az építtető és a kivitelező együttesen felel
p t si tev kenys ggel kapcsolatos hat s gi tev kenys g
Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység
  • Általános építésügyi hatóság:
    • járásszékhely települési önkormányzat jegyzője
    • fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője
  • Másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége
  • Kiemelt ügyek: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) Pl. helyi építészeti értékvédelem
  • Sajátos ügyek: külön jogszabály (pl. kiemelt beruházások)
  • Építésügyi Szolgáltatási Pont : kijelölt települési önkormányzat építésügyi szolgáltatási feladatokat lát el.
  • Építésfelügyeleti hatóság:
    • Első fok: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal korm. rendeletben meghatározott illetékességgel
    • másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége
  • Hatósági ellenőrző tevékenység:
    • Építésfelügyeleti ellenőrzés
    • Építésfelügyeleti hatósági intézkedés (pl. szabálytalan építés megszüntetése)
    • Építésfelügyeleti bírság
az p t szeti r ks g v delm re vonatkoz k l n szab lyok
Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok
  • Építészeti örökség köre:
    • műemlékek
    • műemléki környezetek
    • műemléki jelentőségű területek
    • történeti tájak
  • Védettség:
    • nemzetközi (egyetemes) Világörökség jegyzék
    • országos (nemzeti)
    • helyi építészeti örökség
  • A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.
a kultur lis r ks g v delme
A kulturális örökség védelme
  • A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje
  • A régészeti örökség védelme
  • A műemlékek védelme
  • Emlékhelyek védelme
  • A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje
a kultur lis r ks gv delem c ljai szab lyoz si rendje
A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje
  • A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény:
    • a természetvédelem és az épített környezet védelme alá nem tartozó örökségek védelmére vonatkozó szabályokat állapítja meg
    • felsorolja a „Világörökség Jegyzékben” szereplő helyszíneket.
  • A kulturális örökség védelme olyan közérdek, amelynek megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati valamint más szervezetek, valamint az állampolgárok számára.
  • A kulturális örökség védelme céljából kezdeményezhető az ingatlan kisajátítása.
  • A Magyar Államot ingatlanok esetében elővásárlási jog illeti meg, feltéve, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.
a r g szeti r ks g v delme
A régészeti örökség védelme
  • Régészeti örökség védelem:
    • felkutatás , értékelés, számbavétel , nyilvántartás
    • a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározása, védetté nyilvánítása (miniszteri rendelet, határozat)
    • a régészeti örökség megőrzése.
  • A védetté nyilvánítás egyben tevékenységi korlátozást is jelent.
  • Amennyiben földmunka közben régészeti emlék kerül elő, a munkálatokat haladéktalanul meg kell szakítani, és az illetékes hatóságot értesíteni kell.
a m eml kek v delme
A műemlékek védelme
  • A műemléki értékek védetté nyilvánítása a kulturális örökségvédelmi hatóságnál kezdeményezhető.
  • Az elővédelem céljából listára vett műemléki értéken tervezett építési engedélyköteles, telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint a hatóság a listára vételről szóló határozatában meghatározott beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal a kulturális örökségvédelmi hatóságnál be kell jelenteni.
  • Ideiglenes védelem: legfeljebb egy évre
eml khelyek v delme
Emlékhelyek védelme
  • Az emlékhelyek:
    • történeti kertek (Pl. Martonvásári kastélykert)
    • Temetők, temetkezési helyek
    • műemléki területek (Pl. Budai vár)
  • Történeti táj (pl. Hegyalja)
  • A védettségi kategóriákat a helyi építési szabályzatokon is át kell vezetni.
a kultur lis r ks gv delem igazgat si rendje
A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje
  • Kultúráért felelős miniszter
  • Régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
  • Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság
  • Hatóságok:
    • járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal
    • fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége
    • Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (örökségvédelmi hatóság) : a régészeti örökség védelmével másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel
  • Fővárosi és megyei kormányhivatal: örökségvédelemmel kapcsolatos egyes területi feladatok
  • Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ: vagyonkezelés szolgáltatás
ad