A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS FŐBB KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI

1. A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSFŐBB KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Lengyel Imre egyetemi tanár, MTA doktora (közgazdaságtudomány) Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (Szeged); Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (Gödöllő)

2. Az előadás főbb témakörei: 1. A területfejlesztés alapelvei és céljai 2. A helyi gazdaságfejlesztés kérdőjelei 3. Eltérő fejlettségű és gazdasági lehetőségű térségek gazdaságfejlesztése 4. A helyi gazdaságfejlesztés menedzselése (Közgazdasági megjegyzések és reflexiók a helyi gazdaságfejlesztés szemszögéből.)

3. 1. A területfejlesztés alapelvei és céljai

4. A három dimenzió összefüggése

5. 2. A helyi gazdaságfejlesztés kérdőjelei? Mit értünk helyi gazdaságfejlesztés (HGf) alatt? Tudatos közösségi beavatkozás a helyi gazdasági folyamatokba a versenyképességjavítására Tudatos? • Egyeztetett, nyilvános koncepciók, stratégiák Közösségi? • Kormányzatok: központi, regionális és helyi (politikai szempontok) • Magánszektor szervezetei (szövetségek, kamarák stb.) • Non-profit szervezetek (NGO-k) Beavatkozás? • Top-down módon szerveződő beavatkozások: kormányzatok (főleg infrastruktúra fejlesztése) • Bottom-up módon szerveződő beavatkozások: kamarák, klaszterek szervezetei stb. • Allokatív és/vagy stratégiai szemléletű beavatkozás Helyi gazdasági folyamatokba? • Regionális keretprogramok (pályázatok), akciótervek • Helyi projektek bottom-up generálása • Célszereplők: KKV-k, multik, önkormányzatok, intézmények, háztartások stb. (minél kisebb a térség, annál inkább a KKV-k) Versenyképesség javítására? • Jövedelmek (tőke- és munka) • Nem szándékolt munkanélküliség (munkahelyek létrehozása)

6. Mit értünk alulról-szerveződő (bottom-up)helyi gazdaságfejlesztés alatt? „egy olyan folyamat, hol a köz-, üzleti- és magánszektor szereplői együttműködnek a gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges feltételek fejlesztésében. A cél az életminőség javítása.” Célrendszer: Cél: a helyiek életminőségének/jólétének növelése Eszköz: a versenyképesség javítása (növekedés/jövedelmek + foglalkoztatottság) Együttműködés a lényeg az eltérő érdekű helyi szereplők között (partnerség)

7. A vállalati/iparági versenyelőnyök forrásai és fejlesztésük

8. Fontosabb megállapítások: 1. A területfejlesztés szempontjából a környezet kiemelt fontosságú (legalábbis elméletileg és szavakban) 2. A HGF-el foglalkozó közgazdaságtani irányzatok, gondolatok a „környezet”-re nem térnek ki: gazdaságon kívüli eszközök kellenek (az internalizálás nem elegendő) 3. A HGF során központi kormányzati (gazdaságpolitikai) és helyi gazdaságfejlesztés együttesen lép fel 4. Négyféle lépéssorozat: • a kormányzati politikák befolyásolása • a helyi politikákra hatás (gazdaságfejlesztés) • a vállalatok befolyásolása (corporate social responsibility) • a helyi lakosság környezettudatosságának növelése

9. 3. Eltérő fejlettségű és gazdasági lehetőségű térségek gazdaságfejlesztése • A HGF lehetséges céljai, kidolgozása és végrehajtása, függ a térség fejlettségétől és nagyságától: • urbánus vs rurális, • nagyváros vs kisváros • metropolitan vs micropolitan

10. EU NUTS-2 régiók tipizálása (Cambridge, 2003)

11. Az elméleti kistérség-típusok (Lengyel-Lukovics)

12. 4. A helyi gazdaságfejlesztés menedzseléseA bottom-up fejlesztések potenciális résztvevőinek főbb csoportjai

13. A regionális/helyi bottom-up gazdaságfejlesztési hálózatok általános szerkezete

14. A regionális/helyi gazdaságfejlesztés „négy lába”

15. Összegzés • A bottom-up helyi gazdaságfejlesztés lehetőséget nyújt a környezeti értékek mérlegelésére és egy elfogadható kompromisszumra • A térségek fejlettségétől (lakosság, vállalkozások) is függ, hogy mit lehet elérni • A helyi gazdaságfejlesztés a helyi szereplőkön keresztül befolyásolható (a 4 láb) • Mindegyik szereplői kört tudatossá kell tenni Köszönöm a figyelmüket!