A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában

1. A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában „A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata 2010.10.5-6.

2. „S ha a fiatalokat nem győzzük meg, hogy itt maradjanak, akkor kiürül az ország. Mindig elmondtam: ha hat okosra jut egy szorgalmas, hat diplomásra egy szakképzett munkás, akkor baj van. A képzési arányokon változtatni kell. Az a rossz hírem van, hogyhamarosan az esztergályos, de lehet, hogy a lakatos, a tetőfedő vagy a vízvezeték-szerelő háromszor annyit fog keresni, mint a feleslegesen kiképzett pszichológus, szociológus, médiaszakember, és sorolhatnám, mert a munkaerőnek is kereslet-kínálati piaca van.” Demján Sándor

3. FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK, DE • Szakképzési szerkezet; • Jogszabályi környezet; • Képzési tartalom nem felel meg sem a társadalmi, sem a gazdasági, sem a nemzeti értékek megőrzéséből eredő elvárásoknak – • Egyensúlyvesztés a munkaerő-piacon, súlyos zavarok az ellátórendszerekben

4. A végzést követő 8 hónapon belül a szak-, és szakközépiskolások elhelyezkedési aránya a szakmájukon belül • Szakmacsoport Saját szakmájukban elhelyezkedők aránya • Egészségügy 66,7% • Gépészet 33,1% • Elektrotechnika-elektronika 19,0% • Építészet 30,8% • Faipar 24,5% • Közlekedés 33,5% • Kereskedelem-marketing, üzleti admin. 31,8% • Vendéglátás-idegenforgalom 35,7% • Mezőgazdaság 15,8% • Élelmiszeripar 20,0% • Országos átlag 30,2%

5. A gazdaság egyelőre nem érzékel minőségi javulást a szakképzésben; • a kapacitás a szakképző intézmények többségében kihasználatlan; • Mindez nem az iskolák hibája. Ez annak az oktatáspolitikának a hibája, amely a nagy rendszerből (oktatási rendszer) kiszakítva egy alrendszert (szakképzés rendszere) próbál meg fejleszteni úgy, mintha az a többi alrendszertől (felsőfokú oktatás, FSZ képzés, egyéb középfokú oktatás) függetlenül sikeresen tudna működni.

6. Az oktatáspolitika egyik leglényegesebb pontja, hogy milyen a gazdasági rendszerhez való viszonya. • Deklarált kormányzati cél: a képzési kínálat és kereslet összhangjának megteremtése • Körültekintő, sokszereplősérdekegyeztetésirendszer óriási oktatási lobbi jelenléttel. • A SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ FELEK ÉRDEKEI SOKSZOR MÉG AZ ALAPKÉRDÉSEKBEN SEM EGYEZNEK, PEDIG EZ A MINŐSÉGI KÉPZÉS EGYIK ALAPFELTÉTELE!

7. A fő cél és alapvető érdek:ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés,ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: • Az egyéni aspirációkkal, a tehetséggel, a képzés kapacitásával,személyi,tárgyi feltételeivel és különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • RFKB-k: beiskolázási szerkezet; felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása.

8. Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? • Nem csupán lehetséges, hanem szükséges! • Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára.

9. Koncepcionális kérdések • Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. Puha és félkemény eszközök:TISZK-ekEu-s és szakképzési támogatás. • A főcél, nemiskolákbezárása, pedagógusokelbocsátása, hanemegyreális, empirikuséskomolyelemzésekennyugvótükörtartása. • A legnagyobbfeszültségpontokracélszerűkoncentrálniésennekalapjánegystruktúraváltásiprogramotelfogadtatniaziskolafenntartókkal.

10. A program eddigi végrehajtásából származó előnyök • A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása,egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. • Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra,hogy a finanszírozási-ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. • A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzés-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

11. Továbblépés lehetséges útjai • Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak. • Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony. • Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét:Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg • Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban30%-50%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

12. A Dél-alföldi RFKB döntési statisztikája 2010: Kategóriák/db/arány • Kiemelten támogatott: 49 = 11,50% • Támogatott: 91 = 21,36% • Fejlesztési forrás által nem támogatott: 63 = 14,79% • A régióban nem oktatott: 216 = 50,7% • Az új OKJ nem tartalmazza: 7 = 1,6% • Összes szakképesítés: 426 = 100,00%

13. A gazdaság által igényelt szakképesítések köre • Hegesztő • Gépi forgácsoló • Szerkezetlakatos • Ács, állványozó • Villanyszerelő • Húsipari termékgyártó • Porcelánkészítő és - festő • Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő • Szabó • Szerszámkészítő

14. A hiány-szakképesítések köre: • Hegesztő • Gépi forgácsoló • Szerkezetlakatos • Ács, állványozó • Villanyszerelő

15. Kiemelten támogatott szakképeítések a Dél-alföldi régióban • Gyermekgondozó-nevelő, Bőrműves, Bútorműves, Díszműkovács; • Hangszerkészítő és –javító, Könyvműves, Népi kézműves, Ötvös;, Porcelánkészítő és -festő • Textilműves, Üvegműves, Vésnök • Zománcműves, Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, Épületlakatos, Finommechanikai műszerész, Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő • Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Szerkezetlakatos, Szerszámkészítő, Automatikai műszerész • Mechatronikai műszerész, Órás, Villanyszerelő, CAD-CAM informatikus, Ács, állványozó, Épület- és építménybádogos, Kályhás • Kőfaragó, műköves és épületszobrász, Bőrdíszműves • Cipész, cipőkészítő, cipőjavító, Fonó, kötő és nemszőtt-termék gyártó, Kalapos, sapka- és kesztyűkészítő • Szabó, Szíjgyártó és nyerges, Könyvkötő, Nyomdai gépmester, Autóelektronikai műszerész • Járműfényező, Vasúti járműszerelő, Szakács, Fényképész és fotótermék-kereskedő • Állattenyésztő, Lótartó és –tenyésztő, Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó • Húsipari termékgyártó, Tartósítóipari termékgyártó

16. MKIK-GVI kutatás 2010-vállalatok • 4500 vállalkozás és közintézmény: szakképző iskolát végzettek iránti kereslet felmérése egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. • 47,1% adott értékelhető választ. • A válság elhúzódásával számolnak a vállalatok. • Nagyok az országon belüli eltérések: Közép-Mo: szakmunkáshiány; Ny-Dunántúl, É-Alföld szakmunkás felvétel (feldolgozó-, és építőipar); létszámcsökkenés: Nógrád és Békés megye

17. Az elemzés egyik tanulsága éppen az, hogy felhívja a figyelmet a szakiskolai kibocsátás és munkaerő-piaci érvényesülés felmérésének fontosságára és az ehhez szükséges adatbázisok kiépítésének elengedhetetlenségére (pályakövetés). • Becslési eredményeinkk csak olyan jelzésekként foghatók fel, amelyeket az adott lokális munkaerő-piac szereplői (iskolaigazgatók, munkaerő-piaci szervezetek szakértői, nagy foglalkoztatók, önkormányzatok) körében gyűjtött információkkal kell kiegészíteni, illetve ellenőrizni. Az eredmények csak ezen, az adott megyében, településen szerzett információk fényében interpretálhatók.

18. A kereslet és kínálat kvantitatív illeszkedése mellett legalább olyan fontos, hogy a vállalatok minőségi igényeihez passzoljanak a pályakezdők kompetenciái, tudása. • Összességében lényegesen elégedettebbek a vállalatok az érettségivel rendelkező szakmunkás pályakezdők tudásával, mind általános készségek tekintetében, mind szakmai tudás tekintetében (kivétel gyakorlati jártasság). Ezzel ellentétes trend rajzolódik ki az érettségivel nem rendelkező szakképzett pályakezdők esetében. • A magyar vállalkozások fele sem tud konkrét felsőfokú szakképzést megemlíteni.

19. MKIK-GVI kutatás 2010-tanulók 3000 frissen végzett szakmunkást kérdeztünk meg – kiemelten támogatott szakmákban. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket és a 2009 óta ezen területeken bekövetkezett változásokat kívánta feltérképezni. Romlott a fiatal szakképzettek munkaerő-piaci pozíciója: 49%-ának még egy munkahelye sem volt. 84%-uk ugyanazt a szakmát választaná, 60%-uk ugyanazt a szakmát és iskolát. 67% nem a saját szakmájában helyezkedett el. A megkérdezettek körülbelül 40-40%-a választott szakmát ismerősei példája alapján, szülei tanácsára, illetve iskolai eredményei miatt.

20. A kiemelten támogatott szakmákat tekintve megállapíthatjuk, hogy leggyakrabban a gépi forgácsoló, a burkoló, a szakács, a hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, az ács, állványozó és a húsipari termékgyártó szakmával rendelkező fiatalok helyezkedtek el a kérdezés időpontjáig alkalmazottként, legritkábban pedig a ruházati eladó, az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedő és a műszakicikk-eladó szakmát végzettek. • Az adatelemzés eredménye azt mutatta, hogy az édesapa munkaerő-piaci státuszát gyakran „megöröklik" gyermekei. • 36%-os munkanélküliségi ráta (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 56%) • 73% jelezte, hogy jobb fizetésért elköltözne lakóhelyéről. • Elmondható, hogy a családi háttér az iskolai eredményeken keresztül, közvetve gyakorol hatást a munkaerő-piaci érvényesülésre

21. Köszönöm a figyelmet! Mészárosné Szabó Anna Szakképzési osztályvezető BMKIK anna.szabo@bmkik.hu 5600 Békéscsaba, Penza lakótelep 5. 66/324-976