Download
1 / 79
1.27k likes | 2.54k Views
Középkor. Előzmények. A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai Saját kultúra, vallás és nyelv A három civilizáció hamarosan rivális lesz Az emberi civilizáció új korszaka kezdődik. Bizánci civilizáció. 5 . század-1453
E N D
Előzmények • A Római Birodalom felbomlása után (6-7. sz.) három utód: bizánci, iszlám, nyugat-európai • Saját kultúra, vallás és nyelv • A három civilizáció hamarosan rivális lesz • Az emberi civilizáció új korszaka kezdődik
Bizánci civilizáció • 5. század-1453 • A Római birodalom keleti részéből alakult ki • Fővárosa: Konstantinápoly • Nyelve: görög • Római hagyományok és az ortodox kereszténység egyesülése • Ez terjed el Kelet-Európában és Oroszországban
Iszlám civilizáció • 7. század-1500 • Mohamed próféta alapította • Nyelve: arab • Dinamikusan terjedő új vallás • Közel-Kelet, a Földközi-tenger afrikai partjai, az indiai szubkontinens
Nyugati keresztény civilizáció • 6. század-1500 • Nyelve: • latin (a tanultak és a papság számára) • a laikusok valamelyik latin vagy germán utódnyelven beszéltek • Gyenge gazdasági és politikai struktúrák – idővel erősödnek a kereszténység segítségével • Dinamikus, terjeszkedő és kreatív a virágzó középkorban
Középkor fogalma • 1000 esztendő – 5-15. századig
Középkor szakaszolása • 1000 esztendő – 5-15. századig • Korai középkor (5-11. sz.) • Virágzó középkor (12-13. sz.) • A középkor alkonya(14-15. sz.)
Korai középkor • 5-11. század • népvándorlás korának lezárulása • a hajdani Nyugat-Római Birodalom területén létrejöttek az első feudális államok (Nyugati- és Keleti Gót Királyság, Frank állam, Longobárd Királyság), hűbériség létrejötte • kereszténység megszilárdulása, intézményrendszerének kiépülése, a feudális világi hatalommal való szoros összefonódása • egyházi műveltség, egyházi irodalom, Cluny reform • román stílus • 8. század a középkor első technikai forradalma: két- és háromnyomásos gazdálkodás, csoroszlya, borona, szügyhám feltalálása • keresztes háborúk
Virágzó középkor • 12-13. század • klasszikus lovagkor • a széteső Frank Birodalom nyomán kialakuló Nyugat-európai királyságok (Nyugati- és Keleti Frank állam, Burgundia, Itáliai Királyság) • normann törzsek kalandozásai • pápai hatalom megerősödése • világi műveltség: eposz, lovagregény, trubadúrok, Minnesängerek • gótikus építészet • arisztotelészi bölcselet • racionalizmus
A középkor alkonya • 14-15. század • műalkotásokban szegényebb • jelentős eredményeket ér el a természettudomány • Franciaország és Anglia közt százéves háború (1337-1453), • Az oszmán birodalom fokozódó terjeszkedése • Az egyház is válságokba került: • a pápák avignoni fogsága (1305-1376) • a nagy nyugati egyházszakadás (1378-1417) • huszitizmus
1096. első keresztes hadjárat tengeri kereskedelem, ipar, árucsere fejlődése életszínvonal nő kulturális igény növekszik • 12. század: polgárság jelentősége változás tudata • Az iskolákban rendszeresen olvassák a latin auktorokat (személyi szabadság, magántulajdon – római jog; természeti jelenségek vizsgálata a vallás előírásaitól függetlenül) • Polgári értelmiség kialakulása vándordiákok (carminaBurana)
A polgárság a középkorban nem volt jelentős társadalmi réteg. A 12-13. századi városiasodással tudott megerősödni, és vagy a manufakturális körzetekben (Flandria és Anglia) vagy a kisebb feudális elnyomást felvonultató térségekben (Észak-Itália, Svájc) játszott szerepet a történelmi folyamatokban. • A középkor embere számára döntő volt egyházához való tartozása, és a kor társadalmában elfoglalt helye (nemes, polgár, jobbágy) az, hogy milyen joghatóság alá tartozik, milyen kiváltságai vannak.
Mindennapi élet Lakás • Parasztság (90-95%) • nyomorúságos viskók (vályog és fa kalyibák), • szabad tűzhely, kémények csak a 11. századra v • ablakokban nem voltak üvegtáblák (csak juhhártya védett az időjárás ellen) • világítás fáklyával, mécsessel • egy váltás ruha, köpönyeg (fehérnemű sokáig ismeretlen volt) • Nemesség (5-10%) • kővárak • a 11. századtól itt is megjelent a kémény • főnemesi családok hölgytagjai számára a külön szoba • a várlakók többsége egyetlen nagy közös teremben evett és aludt, ahol a padlót szalmával szórták fel • bútorok: ágy, pad, asztal és karosszék, ingóságaikat ládákban tartották, amik egyben ülőalkalmatosságként is szolgáltak.
Mindennapi élet Étkezés • Jómódúak – hús • Jobbágyok – gabonából készült ételek • közös tálból ettek • csak a kést használtak
Vidéki élet – az uradalom • Feudalizmus – a fölbirtokon alapul • városból vidékre indul a vándorlás • A földesúr, a családja, a szolgái és a csatlósai a földbirtok (uradalom) jövedelméből éltek. • Az uradalom különböző méretű volt a földbirtokos gazdagságától függően • A gazdagabb nemeseknek több birtoka is lehetett az ország különböző részein • A király is birtokaiból tudta fenntartani az udvart.
A szántóföld • A föld egy részét a földesúr saját használatára megtartotta • A maradékot bérbe adta jobbágyainak • A jobbágyok közösen művelték ezeket • A földek kisebb parcellákra voltak osztva, így biztosították, hogy mindenkinek jusson jobb és rosszabb föld is • A birtok így sakktáblához hasonlított
Közös földek • Nem szántóföldek voltak • Minden jobbágynak voltak bizonyos jogai ezekkel kapcsolatban: • Adott mennyiségű szénát véghatott a réten • Kihajthatta állatait (szarvasmarha, disznó, lúd) a legelőkre • Fát vághatott az erdőben fűtéshez és építkezéshez • Ehhez járult a ház a faluban , így teljes önellátásra rendezkedhettek be
A földművelés módszerei • Háromnyomásos gazdálkodás • Nem ismerték a trágyázást, így csak két harmadát művelték a földnek, a többi ugar maradt • Egy harmad őszi vetés • Egy harmad tavaszi vetés • Egy harmad műveletlen • Az állatok kicsik voltak
Az eszközök • Nagyon kezdetlegesek voltak • A faeke például csak megkarcolta a földet • Farrowing was done with a hand implement little better than a large rake. Grain was cut with a sickle, and grass was mown with a scythe. It took five men a day to reap and bind the harvest of two acres.
Fejsze Axe Favágásra és állatok leölésére használták. Először fejbe vágták, utána véreztették ki. Slaughtering the Pig (c. 1250)
Cséplés és rostálás Flail and winnowing Basket Cséphadaró segítségével verték ki a gabonaszemeket a kalászból, majd a rosta segítségével a magot és a pelyvát szétválasztották. A terményt feldobálták, a szél pedig kifújta a pelyvát. Separating Wheat from the Chaff (c. 1460)
Borona A rögök elaprózására és az elvetett magok befedésére használták. Harrowing, Duke du Berry, Books of Hours (c. 1410)
Szénagyűjtő villa Haymaking forks Fából készült szerszám két-három vas foggal Farm workers using rakes, forks and scythes (Duke du Berry, Books of Hours, c. 1410)
Forgató eke MoulboardPlough Az eke segítségével mélyebben lehetett forgatni a földet. Ekevas segített a szántásban, főleg kemény, agyagos talajon használták. Moulboard Plough, Geoffrey Luttrell Psalter(1325)
Gereblye Rake A gereblye segítségével terítették és gyűjtötték a szénát. Akiknek nem telt boronára, gereblyét használt. Harvesting (c. 1190)
Sarló Sickle Gabona levágására használták. A penge lehetett fűrészfogas vagy egyenes élű. Queen Mary's Psalter (c. 1320)
Kasza Scythe A hosszú nyél lehetővé tette, hogy az ember állva maradjon, mikor használja. FastolfMater's Book of Hours (c. 1250)
Nyesőolló Shears Főleg birkanyírásra használták. A birkát évente egyszer nyírták. Sheep Shearing, Duke du Berry, Books of Hours (c. 1410)
Ásó Spade Fából készült, vas éllel A föld előkészítésére használták, különösen a ház körül. Harvesting (c. 1190)
Kerekes eke The Wheeled Plough Az eke mélyebben bevágta és kifordította a földet. A kerekes eke segítségével a szántás mélysége ellenőrizhető volt. Inkább homokos talajon használták. Wheeled Plough, Duke du Berry Book of Hours (c. 1410)
Középkori városok • Az európai város születése 11-13. század • A város kereskedők és kézművesek autonóm közössége, a környező területekről, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással. • Európa két leginkább urbanizált (városiasodott) vidéke Flandria és Észak-Itália volt. • A 13-15. század között biztosan csak Párizs lakossága haladta meg a 100 ezer főt, s talán a 200 ezret. A többi város ennél kevesebb lakosból állt (30-50 000) • Polgárjoggal csak az rendelkezett, aki saját ingatlannal bírt a városban. Eleinte a polgárjoggal nem rendelkezőknek nem volt beleszólásuk a város ügyeibe.
