1 / 150

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés. Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot szerint eredet szerint veszélyesség szerint Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása. A hulladékgazdálkodás célrendszere. Újrahasználat,

marv
Download Presentation

Hulladékgazdálkodás-Bevezetés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés • Hulladék fogalma • Hulladékok csoportosítási szempontjai • halmazállapot szerint • eredet szerint • veszélyesség szerint • Hulladékképződés alakulásának rövid története • Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

  2. A hulladékgazdálkodás célrendszere Újrahasználat, hasznosítás Hulladék-képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Biztonságos ártalmatlanítás

  3. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Országos Hulladékgazdálkodási Terv: • 2002 júliusában a parlament fogadta el; 2003-2008 közötti időszakra tervez • I. fejezet: Bevezetés • II. fejezet: Hulladékgazdálkodás helyzete -hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása -szabályozás és követelmények -intézményrendszer -gazdasági eszközök

  4. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • III. fejezet: 2003-2008 között elérendő célok és a célok elérését szolgáló eszközök -országos intézkedések és programok -programok nem veszélyes hull.-ra veszélyes kiemelt anyag és hulladék áramokra • IV. fejezet/2. : Átalakított és kibővített gazdaságszabályozási rendszer: termékdíj; adórendszer; igénybevételi járulék; betéti- és letéti díj;

  5. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • IV./3.: programok és intézkedések finanszírozása; Szakmai programja: • 2003-ig minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a közszolgáltatást • 2003 jún. 30-tól tilos az egész gumiabroncs lerakón való elhelyezése, 2006-tól a gumiőrleményé is • 2004 jún. 30-ig a lerakásra kerülő tel. hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát a bázis évben képződött hulladék 75%-ra kell csökkenteni

  6. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket is két évente felül kell vizsgálni • 2005-ig a lakosság 40%-ra, 2008-ig 60%-ra ki kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést • 2009-re be kell zárni a nem megfelelő lerakókat • 2008-ra a bázisévhez képest 75%-ra kell mérsékelni a lerakott hulladék mennyiségét • terv: max. 100 lerakó és 6 települési égetőmű fog üzemelni a közeljövőben • 2005-ig ki kell alakítani a szelektív gyűjtés infrastruktúrális feltételeit

  7. Hulladékgazdálkodás-BevezetésOrszágos Hulladékgazdálkodási Terv • lerakók rekultiválása, felszámolása az Országos Környezeti Kármentesítési Program (1996) keretében Pénzügyi források: KAC, kohéziós alap, termékdíj, csomagolóanyagok licencdíja, betétdíj, letéti díj; • Kohéziós Alap: komplex lakossági hulladékgazdálkodási beruházások támogatása (korábban ISPA, PHARE) • Strukturális Alap: felhasználásuk érdekében fogadták el az NFT-t • LIFE programok: fenntartható fejlődés támogatása • INTERREG programok: határokon átnyúló kezdeményezések

  8. Az I. OHT megvalósulása

  9. gazdaság egészén belül a szolgáltató ágazatok növekedése összességében lassult, azonban a hulladékkezelési szolgáltatások színvonala és kínálata folyamatosan bővült • Építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye csökkent, ami az ágazatok „hulladéktermelésének” csökkenését is eredményezte • a legnagyobb dinamika az ipart jellemezte, de a fejlesztések jellege következtében ez nem járt a hulladékképződés növekedésével • a termelésből származó hulladékok mennyisége mintegy 30%-kal csökkent

  10. a települési szilárd hulladék képződése évi 465 kg/fő mennyiségről 2007-re 460 kg/fő-re csökkent, ami elsősorban könnyű-frakció (műanyag, papír) térnyerésének köszönhető • a képződő települési szilárd hulladék térfogata – kezeletlen állapotában – mintegy 8-10%-kal növekedett • hulladékszállítás területén kiemelendő a 2006-ban Baden-Württemberg és Bajor tartományokból származó – illegálisan Magyarországra került – mintegy 4100 tonna hulladékrészbeni visszaszállítása

  11. Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések korszerűsítése, cseréje (2005. évi határidőre teljesítve); • Csomagolási hulladék: Az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozása (2005. évi határidőre teljesítve). • 2008 végén kihirdetésre került a hulladékgazdálkodás alapfeltételeit meghatározó új hulladék keretirányelv, amely 2010. december 12-től váltja az eddigi, még 1975-ben kiadott irányelvet

  12. hulladékgazdálkodásban a „kiterjesztett gyártói felelősség” alkalmazásaként megjelenő azon előírások, amelyek egyes termékek gyártóit kötelezik termékeik olyan kialakítására, hogy a hulladékképződést a megelőzési prioritásnak megfelelően csökkentsék, illetve kerüljék egyes toxikus anyagok alkalmazását (többnyire higany, ólom, kadmium, krómVI) • hazai, önkéntes nemzeti környezetbarát termék minősítő pályázati rendszer 1994. óta működik, fejlődése az elmúlt 10 évben töretlen volt. • Eredményeit jól alátámasztja a kidolgozott 52 minősítési feltételrendszer és a közel 500 termék

  13. 2008-ra az EMAS regisztrált szervezetek számával (17 szervezet, 21 telephely) az újonnan csatlakozott tagországok viszonylatában a második helyen állunk • aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt veszélyes hulladékkal követik el • 2005 óta működő Zöld Kommandó munkájában a környezetvédelmi felügyelőségek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a közlekedésfelügyelet, az ÁNTSZ szakemberei is részt vesznek

  14. a hulladékok rendszerbe sorolása 2004-től az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai szerint történik • hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatások kiinduló pontja az Országos Környezetvédelmi Információ Rendszer (OKIR) részeként működő Hulladékgazdálkodási Információ Rendszer (HIR). • A HIR 2004. elejétől üzemel, évente közel 25 ezer adatszolgáltatást fogad • hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk nyilvánosak, a HIR-bena bejelentett és nyilvántartott adatok feldolgozása után az információk az interneten bárki számára elérhetők

  15. Támogatási lehetőségek • 2007. év folyamán az adózóknak lehetőségük volt a 2006. évi SZJA 1%-ának felajánlására az illegális hulladéklerakás (elhagyott hulladékok) felszámolásának feladataira. • A felajánlások összege mintegy 257 millió Ft-ot tett ki, amelyet a KvVM 2008-ban teljes egészében megpályáztatott a települési önkormányzatok és a társadalmi szervezetek által szervezett felszámolási programok támogatására. • A pályázati keretet a tárca 350 millió Ft-ra egészítette ki, így 2008-ban összesen 133 pályázó részesülhetett támogatásban

  16. Társadalmi attitűd • legfőbb környezeti ügyek megítélésben a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik az európai átlaggal (első helyen a klímaváltozás áll), ugyanakkor pl. a biodiverzitás csökkenése és a nem fenntartható fogyasztási szokások számunkra kevésbé tűnnek fontosnak • 2009 májusában végzett szociológiai felmérés adatai szerint a magyar lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy kisebb-nagyobb erőfeszítések árán, de tudna a mindennapi tevékenységein változtatni azért, hogy védje a környezetet. • bio-és szerves hulladékok komposztálására a háztartások közel háromnegyedének lenne lehetősége, de csak 44% komposztál rendszeresen

  17. Társadalmi attitűd • háztartási hulladék mennyiségének csökkentése a felnőttek közel háromnegyede szerint egyértelműen pozitív hatást gyakorolna a környezet állapotára. Az idősebbek jobban, a fiatalabbak kevésbé bíznak e pozitív hatások bekövetkeztében • felnőtt népesség háromnegyede tudja, hogy mit jelent a hulladékok szelektív gyűjtése • szelektív hulladékgyűjtést döntő többségük elsősorban a hulladékban lévő anyagok újrahasznosítása miatt tartja fontosnak

  18. Társadalmi attitűd • lakosság fele úgy véli, hogy ma már a városok mellett a kisebb falvakban is van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére • Minden öt felnőttből négy biztosan tudja, hogy lakóhelyén van lehetőség a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésére • háztartási veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a háztartások negyedére jellemző, a fémhulladékok szelektív gyűjtése pedig 10%-ukra • szelektív hulladékgyűjtést kényelmesebbé tévő szolgáltatásokért (pl. háztól gyűjtés) minden tízedik válaszadó lenne hajlandó többet fizetni

  19. Az OHT-I. programjainak megvalósulása • keletkező hulladék mennyisége 2000. óta jelentősen, mintegy 35%-kal csökkent, elsősorban a termelési hulladék képződés visszaesésének köszönhetően • csökkenés jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy ugyanebben az időszakban a GDP éves értéke csaknem duplájára nőtt • Hulladék mennyiség szennyvíziszap nélkül 2008-ban: 22.647 millió tonna;

  20. a képződő vörösiszapmennyiség 2004-től az ipari nem-veszélyes hulladékok között jelenik meg • az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával évente 4-500 ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni • települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2006. között kismértékben emelkedett • a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett

  21. hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott (évi 30-32% között), ezen belül viszont három év alatt (2004-2006.) az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6%-kal csökkent, a termikus hasznosításé viszont 3%-kal növekedett • a lerakási arány 45% alá csökkent, de az OHT-I. azon célkitűzése, amely szerint a keletkező hulladék mintegy felének anyagában történő hasznosítása vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, nem teljesült • a települési szilárd hulladéknak még mindig közel háromnegyed része (73,4%-a) hulladéklerakókba került, és még 2007-ben is előfordult a települési folyékony hulladék lerakóba történő beszállítása.

  22. Szintén igen kedvezőtlen az építési-bontási hulladékok közel 55%-ot meghaladó lerakási aránya • hazai hulladékgazdálkodásban nem játszik jelentős szerepet sem a képződő hulladék külföldön történő kezeltetése, sem az itthoni kezelő létesítményekbe történő hulladék behozatal • Ezek értéke 1-4 % csupán • igen jelentős a tranzitforgalom, amely egyes években a 4-5 millió tonnát is elérheti

  23. Megvalósult projectek • a legnagyobb jelentőségű előrelépést a komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszerek előkészítése és megvalósítása jelentette. • Az EU társfinanszírozású 12 ISPA projekt 3,8 millió lakos ellátását szolgálja. A projektek a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások mellett regionális lerakók kiépítését és a régi lerakók rekultivációját is tartalmazzák. • 2008-ra a beruházások többsége megvalósult vagy befejezéshez közelít (Hajdú-Bihar, Miskolc, Szeged, Tisza-tó, Szolnok, Duna-Tisza, Sajó-Bódva, Nyugat-Balaton, Dél-Balaton projektek).

  24. Mind az anyagában történő, mind az energetikai hasznosítás részesedése nőtt, és ezzel párhuzamosan a lerakási hányad csökkent. • Az eredmények ellenére azonban sem a hulladékhasznosítással, sem a hulladéklerakással kapcsolatos számszerűsített célkitűzéseket nem sikerült elérni. • A települési szilárd hulladék hasznosítási aránya az összes képződött hulladék tömegéhez viszonyítva a tervezett 40% helyett csak 24% volt, a lerakás 60% alá csökkentése helyett pedig csak 73%-os arányt sikerült elérni.

  25. országban 2002-ben egy PHARE projekt 2667 db olyan helyszínt mért fel és értékelt környezeti veszélyeztetés szempontjából, ahol 1950 után települési hulladék került lerakásra • Ezek közül közel 1000 üzemelt még 2003-ban, de a programidőszakban a működő hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent • 2008-ban már csak 212 lerakó működött, ebből 132 lerakót 2009. július 15-ig be kellett zárni • 2009-ben kialakult országos rendszerben a beszállítási távolság nem haladja meg az 50 km-t

  26. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • I. fejezet: általános rendelkezések -törvény célja -törvény hatálya -alapfogalmak -hull.gazdálkodás alapelvei • II. fejezet: Követelmények és kötelezettségek; hull.gazdálkodás általános szabályai • III. fejezet: hulladék kezelés és hulladék hasznosítás • IV. fejezet: települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó külön szabályok

  27. 2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • 5. fejezet: Veszélyes hulladékok, • 6. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése, • 7. fejezet: hull.gazdálkodási igazgatás, • 8. fejezet: felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért (felelősségbiztosítás, bírság..), • 9. fejezet: hulladékgazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség, • 10. fejezet: záró rendelkezések;

  28. megelőzés elővigyázatosság gyártói felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás szennyező fizet közelség regionalitás önellátás fokozatosság példamutatás költséghatékonyság Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásrólHulladékgazdálkodás alapelvei

  29. Hulladékgazdálkodás-Bevezetés2000. évi XLIII. törvény a Hull.gazdálkodásról • V. fejezet: veszélyes hulladékok • VI. fejezet: hulladékgazdálkodás szervezése hulladékgazdálkodási tervek • VII. fejezet: hulladékgazdálkodási igazgatás • VIII. fejezet: felelősség a hull.gazdálkodási szabályok megtartásáért • IX. fejezet: hull.gazdálkodás társadalmi nyilvánossága és az adatközlési kötelezettség • X. fejezet: záró rendelkezések

  30. Hulladékkezelésáltalános célok • környezetterhelés csökkentése • nyersanyag- és energiafelhasználás csökkentése • természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás • fogyasztáscsökkentés • környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés

  31. Hulladékkezeléshulladékgazdálkodási célok • az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá • egy főre eső hulladéktermelés csökkentése • csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest • hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése

  32. Hulladékkezelésaz állam felelőssége • megalapozott helyzetelemzés és az eredmények közzététele • a tervezett jogszabályok megfelelő szakmai előkészítése • a jogszabálytervezetek társadalmi vitája • a jogszabályok felülvizsgálata • támogatási rendszerek környezetbarát termékek részére jogérvényesítés: • kötelező részletes adatszolgáltatás • hatósági monitoring • szabálysértési és büntetőeljárások

  33. Hulladékkezelésaz állam felelőssége • életútelemzések • ökocimkék fejlesztése • visszavételi kötelezettség érvényesítése • reklámok szabályozása, iskolai reklámok tiltása • fogyasztóvédelem, fogyasztónevelés • szakképzés • zöld közbeszerzések alkalmazása

  34. Hulladékkezelésgazdálkodók felelőssége • környezettudatos termékszervezés • környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása • környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetése • EMAS= Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer; egyike az önkéntes részvételen alapuló környezet- védelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban

  35. Hulladékkezeléskiemelt szereplők felelőssége közszolgáltatók: • hulladékcsökkentésre ösztönző differenciált szemétdíj alkalmazása • megállapodás a háztartásokkal hulladékgyűjtők és –feldolgozók • kiterjedt és könnyen elérhető gyűjtőhálózat • decentralizált feldolgozó rendszerek • hulladékexport háttérbe szorítása

  36. Hulladékkezeléskiemelt szereplők felelőssége koordináló szervezetek: • hasznosítási arányok önkéntes növelése • anyagában hasznosítás előnyben részesítése • részvétel a kommunikációban és a szemléletformálásban

  37. Hulladékkezeléskoordináló szervezetek elektronikai hulladék: • ÖKOMAT Kht (2005 jan 1.) • Electro-Coord Magyarország Kht. (2005) • Elektro-Waste Kht. (2005) csomagolási hulladék: • ÖKO-Pack Kht.; ÖKOPANNON Kht.; ÖKOFERR Kht. gumiabroncs: • Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtést és Hasznosítást Koordináló Kht. (2003) • HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht. (2005)

  38. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai direktíva (directive) • leggyakrabban használt típus • általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg • előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni • pl. nagy teljesítményű égetőkről szóló (88/609/EEC) • speciális típus a keretdirektíva pl. hulladék-keretdirektíva (75/442/EEC)

  39. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai rendelet (regulation) • környezetvédelmi jogszabályok 10%-a • konkrét lépéseket ír elő • kötelező az alkalmazásuk • minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt vissza kell vonni • pl. vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme (92/2455/EEC)

  40. Hulladékkezelésaz Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai döntés (decision) • direktívák vagy rendeletek kiegészítése • specifikusak és részletesek • minden változtatás nélkül alkalmazandók • hatókörében és alkalmazásában is koncentrált

  41. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai • 1. akcióprogram (1973-76): vízvédelem • 2. akcióprogram (1977-81): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok • 3. akcióprogram (1982-86): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) • 4. akcióprogram (1987-92): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a Környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás joga direktíva (90/313/EEC)

  42. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai 5. akcióprogram (1993-2000): konkrét célok, intézkedések, kiszélesítette a környezetpolitikai eszközök skáláját; hulladékgazdálkodás fejezete: az Európai Unió országai hulladékgazdálkodás alapján három csoportba sorolhatók; 1. minimális figyelmet fordítanak a hulladék megelőzésére és az újrahasznosításra pl. Görögország; Finnország; Portugália

  43. HulladékkezelésUnió környezetvédelmi akcióprogramjai 2. a kommunális hulladék döntő többségét égetéssel ártalmatlanítják pl. Belgium; Franciaország; Svédország 3. nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az újrahasználatra pl. Ausztria; Hollandia

  44. Hulladékkezelés5. akcióprogram céljai • általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést • papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása • települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet • 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése

  45. Hulladékkezelés5. akcióprogram eredményei • elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva • Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez • az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt • hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt

  46. Hulladékkezelés6. akcióprogram 2001-2010 között: a „mi jövőnk, a mi választásunk” • éghajlatváltozás megállítása • természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése • környezet-egészségvédelem, humánegészségügy • természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és hulladékgazdálkodás A korábbinál sokkal nagyobb mértékben vár el aktív közreműködést és felelősségvállalást a társadalom minden alrendszerétől.

  47. Hulladékkezelés6. akcióprogram céljai • hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani • végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni • keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al

  48. Hulladékkezelés6. akcióprogram megvalósításhoz szükséges feladatok: • veszélyes anyagok, termékek meghatározása; gyártók ösztönzése ezek visszavételére és kezelésére • fogyasztók ösztönzése olyan termékek és szolgáltatások igénybevételére, melyek kevesebb hulladékkal járnak • ökotermékek támogatása

  49. Hulladékgazdálkodás-költségek • Németországban a kezelési díjak növekedési üteme lényegesen meghaladja mind a létfenntartási költségeket, mind az inflációt. • Hulladékkezelési díjhoz kapcsolódó állandó költségek: tőkeszolgálat, szerződéses költségek, személyi és ügyviteli, lerakók esetén utógondozási és rekultivációs költség • A hulladékdíjak fizetését ellenőrizni, elmaradását büntetni kell.

More Related