1 / 17

Az oktatási rendszer funkciói

Az oktatási rendszer funkciói. Előadó: Dr. Baráth Tibor SZTE Neveléstudományi Tanszék Közoktatási Vezetőképző Intézet. Az oktatási rendszer értelmezése Kialakulás A modern rendszer jellemzői népesség egésze törvényi szabályozás finanszírozás – közpénz felügyelet (politikai hatóság)

wells
Download Presentation

Az oktatási rendszer funkciói

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az oktatási rendszer funkciói Előadó: Dr. Baráth Tibor SZTE Neveléstudományi Tanszék Közoktatási Vezetőképző Intézet

  2. Az oktatási rendszer értelmezése • Kialakulás • A modern rendszer jellemzői • népesség egésze • törvényi szabályozás • finanszírozás – közpénz • felügyelet (politikai hatóság) • Rendszerjelleg • Elkülönülés és összekapcsolódás (Parsons) • Hatékony cselekvés – elkülönült szervezet • Önállóság versus összekapcsolás • elkülönülés előnye: hatékonyság hátránya: leegyszerűsítés • konfliktus megközelítése • többfunkciós rendszerek

  3. Funkciók • Lehetséges tipizálás, többféle leírás • Lényeg: változások hatása a funkciók ellátására • reprodukció • adaptáció • célkitűzés • integráció • Egy újabb tipizálás: • A kultúra újratermelése • Az egyének személyiségének alakítása • A társadalmi struktúra újratermelése vagy átalakulásának elősegítése • A politikai rendszer legitimálása • A társadalmi integráció biztosítása • Különböző közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása • A társadalmi változások elősegítése vagy fékezése

  4. Kulturális reprodukció 1. • Kultúra, tudás, normák átadása • Oktatás – nem kizárólagos színtér • Informális csoportosítás, tudományos / művészeti szervezetek, nyilvánosság • Tudás – család • Formálistól az informális felé történő elmozdulás – life long learning • Korlátok • Legfontosabb nyilvános terep – jog, politika által szabályozott, formális szerkezeti keretek • A tartalom visszahat az intézményrendszerre

  5. Kulturális reprodukció 2. – társadalmi tudás • Tudás: • Tudományos • Mindennapi • Technikai – technológiai • Tudásformák logikája – konfliktusok • Tantervi döntések • Elméleti versus gyakorlati tudásátadás igénye - PISA • Kik határozzák meg a tudás tartalmát? • Tudomány • Politika • Tanárság • Átadás: standardizált, szabályozott Iskolaszervezési döntések, tantervi vizsgák…stb. • Tanulásszervezés csoportos versus tanulás egyéni jellege

  6. Kulturális reprodukció 3. - Értékek • Értékek és viselkedési minták • Normál, szabályok – társadalmi beilleszkedés, gazdasági tevékenység (jövőre vagy a múltra orientált-e az iskola) • Rendszereltérések: hangsúlyok (pl.: tudás (ismeretek), normák (szocializáció)) • Explicit értékek: deklarációk • Implicit értékek: szervezeti és tanári viselkedés • Standardizálás egyéni elsajátítás ellentéte • (család iskola (pl.: házirend)

  7. Kulturális reprodukció 4. – személyiségformálás • Kultúra elsajátítás és a személyiségformálás – lélektani és funkcionális szempontból nem elválasztható • Személyiség: • közös jellemzők és differenciák • adottság és külső hatás • Két jellemző: • kompetencia (kognitív, szociális) • Én (ego) • Ősi funkció a személyiség formálása Nem kizárólagos hatás Társadalmi hatások és az egyén személyisége • Személyiségek társadalmi hatássá összegződése • önállóság • önérdek érvényesítése • depresszió • standardizálás versus egyénekhez való alkalmazkodás (pl.: tanácsadás, pszichológus az iskolában)

  8. A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltozása • Meghatározó szerep a társadalmi struktúra újratermelésében mechanizmusok – nyitottabbá válás – mobilitás • Három összefüggés: • Társadalmi képek • Újratermelés – önkényes – leleplezendő – társadalomtudomány feladata • Tudás, végzettség – pozíció – ez igazságosabb fejlesztést támogató amit versus politikai hatalom válogatása vagy vagyoni helyzet • Újratermelés pozitív / negatív funkciói: társadalmi különbségek őrzése /erősítése • Gyengítése / megszüntetése • (oktatás politika legfontosabb konfliktusa) • Az újratermelés direkt és indirekt formái

  9. Szolgáltató funkció • Értelmezés • Elkülönült szolgáltató funkció • Az oktatás egésze szolgáltatás (minőségirányítás) • Példák a megjelenési formákra • Felsőoktatás és vállalatok kapcsolata (fejlesztések, elemzések, prognózisok) • Közoktatás (kulturális programok, környezetvédelem …stb.) • Az értelmezés rendszerjellemző

  10. Változás és fejlődés támogatása • Változások elősegítése vagy akadályozása • Technológiai változások, új munkaformák (globalizáció) • Értékek, magatartásformák • Változás: érdek – és értékviszonyok átstrukturálása • Hatás: társadalmi átrétegződés • Konfliktusok

  11. Funkciók közötti konfliktusok • Gazdasági és politikai érdekcsoportok hatása az oktatásra • Társadalmi integráció, szociális funkció – nevelés és oktatás • Az oktatáspolitikai mozgások legfontosabb jellemzője a funkciók konfliktusa; példák: • finanszírozás • a képzés tartalma • korcsoportok oktatási szükséglete • kultúraátadás és a személyiségfejlődés • ismeret, gyakorlatiasság • történelem vagy társadalomismeret • Egymást erősítő megjelenési formák • Funkciók, érdekek, kormányzati struktúra

  12. Gazdasági funkció • Az oktatás szerepe: • az egyén társadalmi pozíciójának kijelölése • a gazdaság működése, növekedése • a modern árutermelés • Az oktatás és a gazdaság kapcsolódási pontjai • Gazdasági – pénzügyi rendszerhez kötődés • Az oktatás áru jellege • Munkaerőpiac

  13. A politikai rendszer legitimitása • A rendszer fenntartása, elfogadottsága • Plurális demokrácia – autonóm polgár • Monolitikus rendszer – az egyéni autonómia korlátozása • Formák: • direkt politikai nevelés • közvetett politikai szocializáció

  14. Társadalmi integráció • Modern társadalmak: komplex, differenciált óriásrendszerek • Az integrációban való részvétel formái • Kulturális reprodukció (normák, nyelvismeret …stb. ) • A társadalmi struktúra újratermelése (stabilitás) • Családmodellek – iskolai feladatok • Szociális szolgáltatások • Az integritást veszélyeztető problémák kezelése • Leszakadás • Drogabúzus • Nemek kapcsolata • Stb.

  15. Oktatás és más alrendszerek • A kapcsolat jellemzője: elkülönülés és összekapcsolódás együttes megjelenése • Oktatás és politika • Dinamikus, kétirányú kapcsolat • A politika fogalma • szubsztanciális: hatalom növelése, érdekkötöttség • formális: kapcsolódás pártokhoz, kormányzathoz, közigazgatáshoz, törvényalkotáshoz • politikai és szakmai folyamatok • a politika mint cselekvési stratégia • oktatáspolitika (politics, policy)

  16. Oktatás és gazdaság • Gazdasági fogalmak használata a rendszerműködés leírására • Kereslet, kínálat, egyenértékes, ár, érték … stb. • Összehasonlíthatóság (standardok) • Értelmezés • Szubsztanciális: gazdasági hatással bíró folyamat (pl.: érettségi) • Formális: direkt kapcsolat a gazdasággal (pl.: magániskola) • Erőforrások elosztása • Szakmai és gazdasági döntések kapcsolata • Hatékonyság • Elosztási módok: piaci, bürokratikus, politikai

  17. Rendszerintegráció • Autonómia és kapcsolódás • Meghatározó kérdés: átfogó problémák megoldására való együttes képesség (példák) • Rendszerintegráció fogalma • Alrendszerek harmonizálása • Alrendszeren belüli összehangolás (frekvenciák) • Alrendszerek és a társadalmi problémák összehangolása • Rendszerintegráció feladata: szabályozás • Megnyilvánulási formák (pl.: politika, piac) • Alrendszerek – kormányzati struktúra • Konfliktusok • LLL • Illetékességi hatáskör • Szektorköziség • Az integráció szintjei • Egyén • Intézmény • Rendszer • Egymást korlátozó autonómiák

More Related