A felsőfokú szakképzés dilemmái

1. A felsőfokú szakképzés dilemmái Dr. Reisz Terézia, Ph.D PTE FEEK reisz.teri@gmail.com TÁMOP – 5.4.4.-09-2-C-2009-0008 - „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” projekt

2. Dilemmák- vázlatosan • 1. A felsőfokú szakképzési forma kezdetei és történetének dilemmái • 2. A képzési forma hatékonysága a PTE FEEK FSZ-kutatás tapasztalatai alapján • 3. „Két világ között” – életutak a felsőfokú szakképzésben áthaladó fiatalok körében, különös tekintettel az ifjúságsegítők pályakövetésére

3. 1. A felsőfokú szakképzési forma kezdetei és történetének dilemmái • Előzmények- a felsőfokú szakképzés bevezetésének indokai • Az oktatási rendszer átalakítása, a felsőoktatási szakképzés törvényi háttere • Kompetenciák és képzési szintek • Hova tart a képzési forma?

4. Előzmények • 1. Az indulás okai: 90-es évek elején a közoktatási rendszer átalakításával kitolódik a kötelező közoktatási kötelezettség után a szakképzés. 1996.felsőoktatási törvény emeli be a felsőfokú képzésbe • 45/1997. (III.12) Kormányrendelet érettségire épülő, OKJ, AIFSz (Akkreditált Iskolai rendszerű Felsőfokú Szakképzés) 2007/2008.tanévben: 12 ezer fő hallgatóval/tanulóval, 24 intézményben PHARE finanszírozással tananyag/tankönyvek fejlesztése • Nehézségei: munkapiac, családok, közoktatásban és felsőoktatásban • Kialakuló érdekegyensúly és szakmai kapcsolatok a szakközépiskolai és felsőoktatási intézmények között • Hálózatos működés, viszonylag jó földrajzi lefedettség • Kényszer a gyakorlatorientáltságra (a főleg felsőoktatásban) • 2. Képzési programok átgondolásának újabb kényszerei (Bologna)- ISCED 5 • Hozzáférhetőség a szakképzési hozzájáruláshoz (finanszírozás 3-5 Mrd Ft/év a felsőoktatásban) • Nehézségek, bizonytalanságok , 2008. óta kompetencia alapú moduláris rendszerű SzVK,adminisztráció, stb.) • Szervesült-e a felsőfokú képzésbe? • 3. Fsz átalakítása: fejlesztési pólusok- avagy verseny a hallgatókért/forrásokért • Erősíteni kell a képzés és a gazdaság kapcsolatát, ezért: • Gyakorlatorientált elemek beépítése a képzési programokba • Rövidebb ciklusú képzések kialakítása • Munka melletti képzések, LLL

5. Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED) ISCED osztályozás Iskola előtti oktatás 0 Alapfokú oktatás 1,2 Középfokú oktatás 4 Felsőfokú oktatás 5, 6, 7, 8

6. A felsőfokú szakképzés helye a hazai oktatási rendszerben

7. A felsőoktatási szakképzés törvényi háttere: a felsőoktatási törvény • Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amit a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél tanúsít – nem ad diplomát • Felsőoktatási szakképzést a felsőoktatási intézmények a miniszter által kiadott – korábban SzVK-KKK (képzési és kimeneti követelmények 2013-től) alapján készített, és akkreditált képzési program szerint folytathatnak • A felsőoktatási szakképzésben szerzett kreditek (120-150) az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe beszámítanak (minimum 30, maximum 150) ( 2013-ig a lehetőség 30-90 kredit volt.)

8. Képzések közös jellemzői Modularizáció, kreditértékek 0. Felsőoktatási kulcskompetencia modul 12-15 kredit. (Minden FSZ programra azonos!) 1. Képzési terület szerinti közös modulok, 21-24 kredit 1.1. Képzési ágak szerinti közös modulok, 12-15 kredit 1.1.1. Képzési szakok szerinti közös modulok 60-72 kredit a gyakorlat 18-30 kredit ha nincs képzési szakirány vagy specializáció: 75-96 kredit ha közös képzési ág sincs, akkor 87-111 kredit 1.1.1.1. Képzési szakirány szerinti közös modulok, 15-24 kredit X. Specializáló modulok (az 1.1.1.1.-hez), 15-24 kredit specializáció akkor lehet, ha nincs képzési szakirány szerinti elágazás

9. A Az ifúságsegítő szak hálótervének moduláris szerkezete

10. Ifjúságsegítő szak képzési sajátosságai • Képzési idő 4 félév • Összefüggő szakmai gyakorlat a 3. vagy a 4. félévben • Összes óraszám: 1470, ebből 455 óra elmélet , 1015 óra gyakorlat • Elmélet - gyakorlat aránya: 35-65 % • Szerezhető kreditek száma 120, ez nálunk jelenleg 132 kredit • Beszámítás: azonos felsőoktatási int. az alapszak min. 30 max. 90 kredit

11. Ifjúságsegítő szakon végzettek a PTE FEEK-en 2003.117 fő2004. 121 fő2005. 127 fő2006. 66 fő2007. 66 fő2008. 47 fő2009. 32 fő 2010. 28 fő 2011. 24 fő

12. FSZ hallgatói és tanulói létszám (2002 és 2012 között)

13. Felsőfokú szakképzés a képzést végző intézmények oldaláról- Oktatási Hivataltól engedélyt kapott intézmények, 1998-2007

14. A képzés jellege Képzési forma • A hallgatók 80%-a nappali képzésben tanul • A képzésben résztvevők 90%-a állami finanszírozású. • Levelező tagozaton is van állami finanszírozású képzési forma. Ágazati jellemző • A képzési forma jószerével kizárólag állami képzésben folyik. Egyházi intézmény nem, magán- vagy alapítványi intézmény is kevés ( a hallgatók 1 %-át 1400 főt oktatnak.) A rendszer áteresztő-képessége • A beiskolázottaknak csupán 35%-a végez. (Kadocsa László, 2010. 153.o.) Lemorzsolódás okai: - gyenge középiskolai tudás, kompetencia és motiváció hiánya - bizonytalan én- és jövőkép, gyakori a pályamódosításuk - egyéb okok: anyagiak, családi, egészségügyi problémák

15. Várható tendenciák a jövőben • Jelenlegi FSz képzések sorsa: - 55-ös szakképzési formák megszűnnek • megmaradt alternatíva: ifjúsági asszisztens 2. Új szakok indításának /alapításának módja: Alapítása: meglévő BA szakokhoz köthető • Többlépcsős képzés LLL • A felsőoktatás keretében zajlik • Gyakorlatorientált, munkaerő-piaci igényeknek maximálisan megfelelni (kompetenciák) • Együttműködés a Kamarával, a felhasználói szférával • Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának és arányának a növelése (nemzetközi összehasonlítás)

16. 2. A képzési forma hatékonysága

17. 1.A képzési forma hatékonysága a PTE FEEK FSZ - kutatás tapasztalatai alapján • Megbízó: NFSZI • Forrás: TÁMOP • Kutatócsoport tagjai: dr. Kocsis Mihály, Ph.D, Kardos Lajos, dr. Reisz Terézia, Ph.D • Kutatás témája: A hazai Fsz képzés hatékonyságának vizsgálata • Minta: hazai felsőoktatási intézmények és középfokú intézmények • Adatközlők: szakvezetők, intézményvezetők,jelenlegi 2.és 4. évfolyamos hallgatók, végzős középiskolai tanulók, valamint korábbi években Fsz képzésben végzettek, Oktatási Hivatal

18. A PTE FEEK által 2009/2010. évben elvégzett kutatás fontosabb eredményei- minta-problémák-hatékonyság/eredményesség-fejlesztési igények/-kényszerek

19. 2. A minta nagysága és sajátosságai1. intézményi összetétel (64)2. szakvezetők mintája (85 fő)3. jelenlegi hallgatók és egykori hallgatók mintája (1956 fő)

20. 2.1. Minta intézményi összetétele 64 felsőoktatási intézmény az FSz kutatásban • Apor Vilmos Katolikus Főiskola • ÁVF • BCE Közigazgatástudományi Kar • BGF-KKFK • BGF-PSZFK • BGF KVIFK • BGF PSZFK Zalaegerszegi Intézet • BKF • BMF-KKVK • BMF-Tanárképző és Mérnök Pedagógiai Központ • Budapesti Műszaki Főiskola- Rejtő Sándor Környezem • Budapesti Műszaki Főiskola • Csokonai Pedagógiai Főiskolai Kar • DF-Informatikai Intézet • DUF • Dunaújvárosi Főiskola • EJF-Pedagógiai Fakultás • EJF Műszaki és Gazdálkodási Fakultás • EJF, Műszaki és Gazdasági Fakultás • EKF TTK • EKTF GTK • ELTE-TÓFK • Eötvös József Főiskola • Forrai Magániskola • KE-MFK • KE-PFK • KE CSPFK • KECSKEMÉTI FŐISKOLA MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR • Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar • KF-GAMF • Kodolányi János Főiskola • MÜTF • NYME-AK • NYME-BpK • NYME-TTMK • NYME-BPK • Nyugat-Magyarországi Egyetem – Faipari Mérnöki Kar • Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar (PE-GTK) • Pannon Egyetem Georgikon Kar • Pannon Egyetem Nagykanizsa • PE-GK • PE székesfehérvári kihelyezett képzőhely • PTE-BTK • PTE-ETK Szombathely • PTE-FEEK • PTE-JGYPK • PTE-PMMK • PTE-TTK • PTE IGYFK • PTE KTK • PTE PMMK • PTE, IGYFK • Szent István Egyetem • SZF-Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás • SZIE-MKK • SZIE ABK • SZIE DFÁJK • SZIE VKK • Szolnoki Főiskola-Üzleti Fakultás • SZTE-ETSZK • SZTE-JGYPK • SZTE JGYPK • Veszprémi Egyetem  

21. 2.2.Szakvezetőkéletkoránakmegoszlás

22. A megkérdezettszakvezetőknemenkéntimegoszlás

23. A szakvezetők által irányított FSZ-esszakokszámaösszesen

24. A szakvezetők irányítása alatt álló FSZ- szakok tagozata

25. Szakvezetők által irányított 37 szak

26. A szakvezetőkáltalazFsz-képzésekbenoktatotttantárgyakszáma

27. 3. Hallgatók mintája

28. Hallgatók vizsgálata • Kutatás nagysága: 2000 fős mintát terveztünk. • Kutatás összetétele: Mintánkat úgy alakítottuk, hogy abban – lehetőleg 50-50%-os arányban – szerepeljenek jelenlegi hallgatók és végzettek is. • Annak érdekében, hogy a visszaérkező kérdőívek száma a „kritikus tömeget” elérje, a hallgatók számára 1200 kérdőívet küldtünk ki, 1500 főt elérte a végzettek esetében postai megkeresésünk. • A visszaérkezett és a feldolgozhatóság szempontjaiból figyelembe vehető kérdőívek száma a hallgatók részmintájában 1076 darab, a végzettek részmintájában 886 darab. A kérdőívek „megtérülését” – a postai kézbesítésből adódó problémákat is figyelembe véve – jónak tartjuk.

29. A megkérdezett hallgatók nemenkénti aránya

30. A hallgatók mintájának nemek, tagozatok és félévek szerinti megoszlása

31. A megkérdezettek átlagos életkora A megkérdezettek átlagos életkora az adatfelvétel időpontjában 22,99 év volt. A viszonylag magas életkori átlagot két tény is magyarázza: egyrészt a mintába bekerültek levelező hallgatók is, arányuk 9,1% másrészt a hallgatók 40%-a az érettségi után mással is próbálkozott.

32. 3. Beiskolázás rekrutációja, szakmaválasztási motivációk, hallgatói elvárások, tanulással kapcsolatos beállítódások, a képzés körülményei

33. Lakóhely A vizsgált hallgatók több mint kétharmada városi, vagy falusi településeken lakik, a budapestiek aránya nem éri el az 5%-ot. A hallgatók szüleinek iskolai végzettsége jellegzetes mintázatot mutat: az apák tipikus végzettsége a szakmunkás bizonyítvány, az anyáké az érettségi. Az anyák iskolai végzettségének a befolyása erősebb, mint az apáké. A vizsgálatba bevont hallgatók kétharmada teljes családban él ( jelentheti: a szülőket és testvéreket, több generáció együttélését, vagy házastársat és a közös gyermekeket ). A családok átlagos létszáma 3,74 fő.

34. Szociokulturális háttér • A megkérdezettek több mint 50%-a anyagi gondokról számolt be, bár a legnagyobb halmazt azok képviselik, akik „beosztással jól kijönnek”. • A családokban fellelhető könyvek átlagos száma 457 darab. (A „legnépesebb” csoportba tartozók a 101-250 könyvvel rendelkeznek). •   A családok technikai eszközökkel való ellátottsága viszonylag jónak mondható. • Számítógéppel, internet-csatlakozással a megkérdezettek családjainak 90%-a rendelkezik . • A mintába bekerült hallgatók több mint 70%-a naponta valamilyen kapcsolatba került a számítógéppel és az internettel. • Így kissé háttérbe szorul a televíziózás, illetve nagyon lemarad az olvasás, mint rendszeres elfoglaltság. • Az olvasással kapcsolatosan viszonylag nagy azoknak az aránya, akik a havi rendszerességnél is ritkábban kerülnek szándékos olvasási „élethelyzetbe” .

35. A hallgatók rendszeres tevékenységeinek gyakorisága

36. Nyelvtudás Nincs nyelvvizsgája, vagy a kérdésre nem válaszolt a megkérdezettek közel kétharmada. A kérdőívet kitöltők 34,5%-a rendelkezik valamilyen szintű és típusú nyelvvizsgával. Nyelvvizsgák összetétele: A nyelvvizsgával rendelkezők több mint 50%-a angol és német nyelvből megszerzett C típusú, középfokú megjelölésű.

37. FSZ rekrutáció/ bemenet sajátosságai Középiskolai tanulmányok-érettségi eredménye: • A mintában szereplő hallgatók többsége a 4 osztályos, vagy szerkezetváltó gimnáziumokból érkezett, 43%-uk került ki szakközépiskolákból, vagy a dolgozók gimnáziumából . • Középiskolai átlageredményeik viszonylag :, melyeknek átlaga az 1. félévben 3,81; a 2. félévben 3,86; az érettségi átlaga 3,8. • A megkérdezetteknek csupán 16,5%-a tett valamilyen tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, az általuk vállalt emelt szintű vizsgák számának átlaga 1,2 körül volt, a legnépszerűbb tantárgynak a történelem bizonyult . • Az adatfelvétel átlagban több mint 2,7 évvel követte az érettségi vizsga időpontját. Jelentkezés és a sorrend alakulása: • A felsőfokú szakképzésre jelentkezők 42,2%-a a jelentkezési lapokon 1. helyen jelölte meg a választott szakképzést. • A megkérdezettek közel 60%-a az érettségi évében bekerült a felsőfokú szakképzésbe, a fennmaradó 40% viszont változatos előéletről számolt be • Figyelemre méltó jelenség a megszerzett diplomák és szakmai végzettségek viszonylag magas, közel 20%-os aránya.

38. Legnépszerűbb szakok 2009.évben(Forrás: In. Jelentés 20010…Fehérvári Anikó-Imre Anna- Tomasz Gábor 175.o.) Hallgatói létszámok alapján Tanulói létszámok alapján • Idegenforgalmi szakmenedzser • Ifjúságsegítő • Pénzügyi szakügyintéző • Banki szakügyintéző • Intézményi kommunikátor • Vendéglátó szakmenedzser • Kereskedelmi szakmenedzser • Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó • Reklámszervező szakmenedzser • Logisztikai műszaki-szakmenedzser • Idegenforgalmi szakmenedzser • Jogi asszisztens • Pénzügyi szakügyintéző • Banki szakügyintéző • Intézményi kommunikátor • Kereskedelmi szakmenedzser • Vendéglátó szakmenedzser • Műszaki informatikus-mérnökasszisztens • Számviteli ügyintéző • Gazdálkodási menedzserassziszetens

39. A legerőteljesebb szakválasztás motivációknak: a tanultak iránti érdeklődés a szakmai végzettség, a munkahely-, a bizonyítvány megszerzése, a város vonzása, az új képzés előkészítése, a karriervágy, a tanulás szeretete bizonyultak.

40. A hallgatók képzéssel kapcsolatos elvárásai .

41. A tanulással kapcsolatos beállítódások: napi átlagban két órát tanulnak a hallgatók .

42. Tanulási nehézségek okai A hallgatók 87%-ának kínlódás a tanulás. Közel 13%-ának semmiféle nehézséget sem okoz a tanulás. Mások több nehézséget is említenek: válaszadók közel 25%-a nem szeret tanulni a tanulással kapcsolatos időhiány, illetve a rá való hivatkozás reális is lehet, ugyanis a hallgatók közel 40%-a rendszeresen munkát vállal. Néhány esetben az oktatás minőségét, feltételrendszerét is említik a hallgatók akadályozó tényezőként.

43. A képzés körülményeinek értékelése ötfokú skálán mérve jó képzési feltételeket tükröznek

44. 4. A képzés tapasztalatai, értékelése, az eredményesség szempontjai Mit tartanak értéknek a fiatal felnőttek?

45. A mai világban való boldoguláshoz szükséges értékek

46. A képzés eredményességének megítélése Dilemma: mi a képzés célja? Mitől sikeres a képzés? Jogszabályi megközelítésben: „a szakmai közbeszéd ma általában gyakorlatorientált, piacképes felsőfokú képzettségű szakemberek munkavégzésre és továbbtanulásra való felkészítését tekinti a felsősokú szakképzés céljának.” Hallgatók véleménye: A bizonyítvány, vagy egy állás megszerzését tekintik az eredményesség legfontosabb viszonyítási pontjának. A hallgatók válaszai is ezt a kettősséget mutatják.

47. A bizonyítvány értéke és a munkába állás esélyének megítélésé a hallgatók körében

48. A hallgatók képzéssel kapcsolatos tapasztalatai Milyen szempontokat és milyen gyakran említenek meg a hallgatok? .

49. A hallgatók képzéssel kapcsolatos értékelése ötfokú skála alapján .

50. A képzés támogató hatása a munkavállalásban- ötfokú skála alapján