7. A második köztársaság és az ország szétesése, 1938–1939

1. 7. A második köztársaság és az ország szétesése, 1938–1939 Csehszlovákia története 1918–1948

2. A második köztársaság főbb jellemzői • Föderatív berendezkedés • hivatalos neve Cseh–Szlovák Köztársaság • Szlovákia és Kárpátalja autonóm területek (saját parlament és kormány) • „mindenki autonóm, csak a csehek nem” (George Kennan amerikai követ) • Csalódottság és mély nemzeti depresszió alakult ki • csalódtak a Nyugati államokban és a demokráciában, ennek következtében: • Autoriter rendszer épült ki • rendeleti kormányzás, egypártrendszer, választások manipulálása • zsidók, cigányok üldözése, kényszermunkatáborok • mindez nem a náci nyomásra, hanem önként történt • nyílt fasiszta rendszerré alakult volna, ha elég ideje lett volna erre • Külpolitikai elszigeteltség és új orientáció • szakítás a régi külpolitikai szokásokkal és szövetségesekkel • teljes mértékben a hitleri Németországnak alárendelődő külpolitika • Stratégiai pozíciói az új határok között • régi erődítmények teljes elvesztése, az államterület megvédése reménytelen • fő közlekedési útvonalait kettévágták • a gazdasági potenciálja is súlyosan meggyengült • nov. 10-én No. elcsatolta Szlk.-tól Dévényt és Pozsonyligetfalut is (43 km2)

3. Csehszlovákia 1939 elején

4. Közös ügyek és a cseh politika • Alkotmánymódosítás, 1938. nov. 19. (hatályba lépq: nov. 22.) • a központi kormány kezében marad a külügy, honvédelem, pénzügy (vámok, adók, külkereskedelem), posta és közlekedés irányítása • Szlovákia és Kárpátalja autonóm, saját törvényhozással( snem, ill. szojm) és kormánnyal, amelyek minden egyéb területen önálló döntéseket hozhatnak • a választások elvileg a régi szabályok szerint zajlanak le • új közt. elnök nov. 30-án a jogász Emil Hácha (Beneš gratulált neki) • A politikai élet „egyszerűsítése” • nov. 18-án a jobboldal (a fasiszta erők, Agr.p, Népp., NSzP, Kisker.) össze-olvadása: Nemzeti Egység P.; élén az Agrárp. volt elnöke, Rudolf Beran állt • egyetlen lojális ellenzéki erő: Nemzeti Munkapárt (Antonín Hampl) • a távozó Syrový helyett dec. 1-jén Berant nevezték ki miniszterelnökké, a külügy élére František Chvalkovský került (németbarát vezetés) • előzetes cenzúra bevezetése • dec. 15. felhatalmazási törvény (rendeleti kormányzás, akár Alk.módosítás is) • dec. 23. a CSKP betiltása • A fasiszta vonások további terjedése • fegyveres, egyenruhás ifjúsági szervezet: Ifjúsági Nemzeti Egység • antiszemita nézetek, törvénykezés terjedése • a jobboldali sajtó követeli a pártrendszer további egyszerűsítését

5. Politikai élet Szlovákiában • Az önkormányzati szervek létrehozása • 1938. okt. 6. Zsolna: az önrendelkezési jog kinyilvánítása • okt. 10. Tiso mint Szlk.-ügyi miniszter kiosztja a kormányposztokat: Tiso a min.eln., helyettese és ig.ügymin.: Ďurčanský, propaganda: Šaňo Mach • A fasizálódás útján • okt.-ben „betiltják” a Kárpátnémet Pártot, helyette: Német Párt (Franz Kar-masin, egyúttal nm. kisebbségi államtitkár); paramilitáris gárdát is létrehoz • okt. 9. a CSKP „felfüggesztése”, majd 1939. jan.-ban betiltása Szlk.-ban • e sorsa jutottak a zsidó pártok és a szoc.dem.-k • nov. 8. a jobboldali pártok szlk. ágai beolvadnak a Hlinka-Néppártba, létrejön a Szlk. Néppárt–Nemzeti Egység Pártja (a Szlk. Nemzeti Párt feloszlott) • a magyar kisb. engedélyezett ereje a Magyar Nemzeti P. (Esterházy János) • okt. 28. feloszlatják a Sokolt és más „cseh” egyesületeket • a Rodobranát továbbfejlesztve létrejött a Hlinka Ifjúság és a Hlinka Gárda, két fegyveres, egyenruhás pártrendőrség és proto-hadsereg (Karol Sidor) • Sidor terve a helyi közig. átszervezésére: Nemzeti Bizottságok • A snem (országgyűlés) „megválasztása”, 1938. dec. 18. • egylistás választás, amely egyúttal a szabad, új Szlk. melletti népszavazás is! • a Hlinka Gárda tagjai vigyázó szemei előtt, félig nyílt szavazással • a (Szlk.) Nemzeti Egység P. 97,5%-kal „győzött”

6. A rutén terület jellemzői • Az autonómia nehézkes megszületése • Syrový kísérletet tett egy miniszter kinevezésére (Iván Párkányi) • de okt. 8-án Ungváron az Első Ukrán Kp.-i Nemzeti Tanács auton.-t követelt • Syrový 11-én felmenti Párkányit, kinevezi az oroszpárti Andrej Brodyt me.-ké • Brody minden čs.-i rutén egyesítését akarja, népszavazást javasol a Mo.-hoz való csatlakozásról (Eperjessel együtt), de 26-án hazaárulásért letartóztatták • az új kormányt az ukránpárti Augusztin Volosin vezeti feketeingeseivel • nov. elején a bécsi döntés miatt kormánya Husztra költözött Ungvárról • a tart. hivatalos neve Kárpát-Ukrajna, hiv. nyelve is ukrán • Az egypárti diktatúra kiépülése Kárpátalján • Volosin együttműködési megállapodása a náci No.-gal • Prága engedélyezi az „ukrán SA”, a Szics-mozgalom létrejöttét (szics=bagoly) • a helyi cseh és zsidó lakosok elleni támadások miatti menekülés • egyetlen párt működött, az Ukrán Nemzeti Egység; 1939. febr. 12-én egylistás szojm-választásokon 93%-t kapott • Prága első beavatkozása, 1939 január • útépítésre szánt prágai pénzekből is cseh-ellenes propagandát végeztek • szabadcsapatok határincidensei Mo.-gal (Munkács visszafoglalási tervei) • Beran ekkor Lev Prchala volt légióst nevezi ki a tart.-i büm. és püm. posztra • Szics-gárda zavargások, tüntetések; de Volosin és Berlin nem tiltakozott

7. Az elcsatolt területeken élő csehek sorsa • Általános vonások • a Wehrmacht elfoglalt egy egyezményen kívüli 6. zónát is (nov. 20-án határegyezmény Csehszlovákia és Németország között) • földrajzilag nem folytonos, de végig hegyvidéki terület, nagy német többség • dec. 4-én pótválasztások a Reichstagba (97–99%-ban a nácikra) • Sudetenland birodalmi tartomány • a München után elcsatolt terület 78%-a önálló tartománnyá alakult (a mara-dékot Sziléziához, Bajorországhoz, Alsó- és Felső-Duna tart.-hoz csatolták) • már okt.-ben betiltottak minden pártot, egyesületet, lapot és újságot • okt. 30-án létrejött a tartományi NSDAP, a Szud.nm. Párt nov. 5-én megszűnt • a tartomány birodalmi biztosa és a náci párt helyi feje Henlein lett • a Gestapo tisztogatásai; tízezreket tartóztatnak le, zsidótörvények bevezetése (árjásítás, zsidó vagyon lefoglalása, sok zsidó menekül át Cs.-ba) • a cseh lakosság fele szintén elmenekült, egyesületeiket, iskoláikat bezárták • Hlučín (Szilézia) etnikailag homogén kicsiny cseh tömbje • a cseh feliratokat levették, a cseh nyilvános használata tilos • 60e lakosból 53e fő német állampolgárságot kapott, ebből 9e optált Cs.-ba (ezeknek át is kellett települnie, ingatlan és ingó vagyonát is hátrahagyva) • az összes (cseh) iskola bezárt, helyettük 45 új német iskola • az itt élő cseheket besorozták (12e főből 3e meg is halt 5e megsebesült)

8. Soviniszta, antiszemita intézkedések • A szlovák „nemzetállam” megteremtésének lépései • a bécsi döntésért a Hlinka Gárda a zsidókat okolja; éjjel, 10 perc csomagolás után teherautókra rakta és a határhoz toloncolta őket • kirabolták és kiutasították a cseh tanítókat, hivatalnokokat is (dec. 12-én megegyezés Prágával 9e cseh alkalmazott hazatelepítéséről) • Szudétavidéki és osztrák menekültek kiutasítása • zsidó, kommunista, szoc.dem (német és cseh) menekültek a nácik elől • okt.-től Londonban is lobbizott Čs., hogy Hitler „ne küldjön” több menekültet • nov. 20-án Berlin és Prága megegyezett, hogy ezeket nem ismerik el čs. áp.-ként és (zsidókat, baloldaliakat) kiadják Németo.-nak (KZ-be kerültek) • Antiszemita és romaellenes törvénykezés kezdetei • nyílt antiszemita tv.-eket eleinte országimázs-okok miatt nem akartak, de a Sokol és az Ifjúsági Nemz. Egység már zaklatta a zsidókat • 1939. jan. 27. Prágai korm. rend.: az 1918 után honosított „nem cs., szlk. és rutén nemzetiségűek” elvesztik állampolgárságukat és deportálják őket • emellett nem nyilvános belső rendeletekkel kizárják őket a színészi, újságírói, egyetemi állásokból • Szlk.-ban jan.-ban parlamenti albizottság alakult, cél a numerus clausus • a cseh antiszemitizmus inkább nyelvi–németellenes, a szlovák vallási alapú • 1939. márc. 2. a „csavargást tiltó” tv. táborba zárja a „munkakerülőket” és „nomádokat”; a cseh romák zöme innen később Auschwitzba került

9. A márciusi válság • Éleződő feszültség Prága és az autonóm tartományok között • anyagilag Pozsony és Ungvár nem önálló; Prágától függtek, ám eközben egyre csehellenesebb politikát folytattak, fegyverkeztek, sereget építettek • febr.-ban Beran követeli a kétarcú politikával való szakítást, erre a radikáli-sok a függetlenséget kezdik emlegetni, Berlinhez fordulnak (anyagilag is) • Tiso is sejtette a függetlenség közeledtét, bár hivatalosan tagadta azt; Šaňo Mach, Tuka, ill. a Slovák c. lap sokkal egyértelműbben utalgatott erre • márc. 6. Tiso nyilatkozata Čs. mellett, függetlenség csak hosszabb távon • Prága második beavatkozása Kárpátalján és következményei • márc. 6-án Hácha felmentette a huszti kormány ukránpárti tagjait • a Hlinka Párt elnöksége megdöbbent: idővel teljes függetl.-re fog törekedni • bécsi náci vezetők sürgetik Tisot és Sidort a teljes szuverenitás kinyilv.-ra • Prága beavatkozása Szlovákiában • mivel Berlin nem kifogásolta a huszti kormány leváltását, ezért • márc. 9-én Hácha felmenti a pozsonyi kormányt is, statáriumot, katonai diktatúrát vezet be, 250 radikálist őrizetbe is vettek, mások Bécsbe szöktek • Jozef Sivákot nevezik ki szlk. me.-nek, de ő nem vállalja el; új jelölt: Sidor • a rivális szlk. csoportok egymást vádolták árulással, de vita volt a berlini és bécsi náci vezetés között is • márc. 11-én Tiso leváltott min.eln. védelmet kért Hitlertől Szlk.-nak; a német sajtó felkapta az ügyet (és Hitler megragadta az ürügyet a beavatkozásra)

10. Szlovákia függetlensége • Hitler beavatkozása Čs. likvidálása érdekében • Ďurčanský, Mach és Tuka már hónapok óta tárgyalt a Führerrel • márc. 12. felhívta Sztójay berlini magyar követet: Szlk.-t el fogja ismerni, de „szöv.-i barátságból” ezután 24 órán át vár K.alja elismerésével… • u.aznap Berlinbe hívta Tisot, akinek szlk. vezetők nem adtak szabad kezet • márc. 13. Tiso Berlinben (államfői fogadtatással) megtudja, hogy Hitler megszállja Cseh–Morvao.-t; ezután lényegében ultimátumot kapott: mondja ki a függetlenséget, különben Szlk.-t nem védi meg Hitler • Tiso csak annyit ér el, hogy másnapra összehívta a szlk. parlamentet • éjfélkor Volosin is kérte No. védelmét Kárpátalja számára • A szlovák parlament történelmi ülése, 1939. márc. 14. • Tiso és Sidor kérésére Hácha és Beran engedélyezte az ülés összehívását • Tiso jelenlétében a pozsonyi képviselők inkább csüggedten és megütközve fogadták a hírt, a „kisebbik rossz” elvével döntenek a függetlenség mellett • du. Volosin is értesült az eseményekről, s este bejelentette Kárpátalja függ.-t • az egy napig élő Kárpát-Ukrajnát 15-én magyar bevonulás számolta fel • ennek egy mellékhadszíntere a magyar–szlovák „kis háború”, magyar sikerrel (Szlk. és K.alja határa Ny-abbra tolódik az Ung-völgy biztosítása érdekében) • Szlk. 38 200 km2-en jön létre, 2,7 m lakossal. Min.elnöke ismét Tiso, Sidor a belügy élén, Tuka tárca nélküli miniszter

11. A Cseh–Morva Protektorátus • Hácha és Chvalkovský Berlinben • márc. 14-én a cseh fél kérte a tárgyalást, estére Berlinbe is érkeztek • éjfél után fogadták őket, Hitler bejelentette a megszállás megkezdését • súlyos fenyegetések (és egy kisebb szívroham + injekció) után Hácha aláírta a nyilatkozatot, ami a Führer kezébe adta a cseh nép sorsát • A megszállás és a németek fogadtatása • Místek városánál már 14-én este golyózápor fogadta a német katonákat • a szokatlanul hideg, ködös időben több német jármű lerobbant, de 15-én estére az egész ország szilárdan a nm.-ek kezén volt • ellenséges és barátságos fogadtatás is volt, a helyi németek örömünnepe • a cseh fasiszták hatalomátvételre készültek, de a nácik félreállították őket • A Protektorátus állami berendezkedése • márc. 16-án Hitler rendelete elvileg autonómiát ígért neki No.-on belül • néhány héten át katonai közigazgatás (Johannes Blaskowitz és Sigmund List) • ápr. 5-től Konstantin Neurath a Reichsprotektor, államtitkára (és a helyi SS főnöke) Karl Hermann Frank (1943-tól államminiszterként tényleges vezető) • Hácha a Protektorátus „államelnöke” lett, a kormány élén ápr. végéig Beran, utána Alois Eliáš tábornok állt; saját rendőrség, kis „kormányhadsereg” is • a valódi döntéseket a németek hozták meg, a cseh adminisztráció alárendelt, külföldi képviseletre és valódi hadseregre nem volt joga. • területe 49 400 km2, lakossága 7,4 millió (97%-ban cseh)

12. Szlovákia 1939-ben • Németország szerepe • 1939. márc. 23. védelmi és külpolitikai egyezmény (nm. hadsereg állomásozik Ny-Szlk. bizt.-i zónájában, erődöket is építhet; No.-nak alárendelt külpolitika) • fokozódó anyagi és gazdasági függés • Hitler érdeke a stabil Szlk., nem kényszeríti rá a náci ideológiát, nem tolja előtérbe a nácibarát erőket sem; csatlós „kirakatállam” létesül • Alkotmány elfogadása és a korporatív rendszer terve • 1939. júl. 21. új, pártállami alkotmány • az osztrák, olasz és portugál klerikofasizmus bevezetésének tervei: a társ.-t hét korporációra akarták osztani, zsidókon kívül mindenkinek kötelező a tagság • osztályellentétek kiküszöbölése, mindenki (kötelező) munkája fontos • Jogfosztó és antidemokratikus intézkedések • ápr.-ban Állambiztonsági Főnökség létesült az ellenségek (bolsevik, zsidó, cseh) üldözésére; megfigyelés, lehallgatás, besúgóhálózat, munkatáborok • a csehek kiutasítása „humánus, keresztény módon” • zsidó az, aki izr. vallású; 1918 után keresztelkedett ki; zsidó házastársa van • márc.-ban megtiltják keresztény liturgiai tárgyak zsidók általi árusítását • ápr.-tól korlátozzák a közjegyzői, ügyvédi, lapszerkesztői (később orvosi, katonai) munkájukat, majd minden állami alkalmazásból elbocsátják őket • előírták a zsidó vagyon összeírását; szept.: a romák jogfosztása is

13. A Protektorátus 1939-ben • Cseh–német együtt (nem) élés • különböző állampolgárság a németek és a csehek számára (eltérő jogok és kötelezettségek; eleinte csehnek lenni érdemesebb volt) • az OMM korából örökölt németellenes praktikák újjáéledése (udvarias ellen-ségesség, bojkott, félretájékoztatás utcán és stat.-ban, nemzeti szimbólumok) • három különböző (s ezért még gyenge) ellenállási mozgalom megjelenése • Politikai Központ: Beneš hívei, pl. Prokop Drtina, Přemysl Šámal, Ladislav Rašín • Nemzetvédelem: földalatti hadsereg, vezetői Sergej Ingr, Hugo Vojta tábornokok • „Hűek maradunk” Petíciós Bizottság: főleg baloldali társadalmi mozgalom • cseh és német hatóságok versenye a zsidókérdés „jobb megoldására” • kezdődő összecsapások, zavargások ismét (Kladno, Brno, Olomouc) • Politikai élet: további „egyszerűsítés” • 1939. márc. a régi csehszlovák Nemzetgyűlés feloszlik • a két még működő cseh párt összeolvad „Nemzeti Összefogás” néven • a csehek alávetettsége nem sokkal nagyobb a szlovákokénál, sőt a cseh fasiszták és a helyi németek is kiszorultak a vezetésből • Antiszemita és szélsőjobboldali lépések • Gajda fasisztái és németek együtt követelik a faji törvénykezést; zavargások • máj. végén Hácha további radikálisokat nevez ki • jún. 4-én nyíltan zsidóellenes törvény, faji (származási) alapon • a zsidó vagyon kisajátítását ua. Neurath nm. kézbe vonja (anyagi okokból)

14. Az emigráció működése • London: Beneš és hívei • Prága megszállása után Beneš próbál visszatérni a politikába • szerinte a megszállás utólag érvénytelenítette Münchent (és az ő lemondását) • fogadta Roosevelt (de nem ismerte el őt, bár Beneš ezt híresztelte) • 1939. júl.-ban visszatért Amerikából Londonba, ahol a volt katonai elhárítás főnöke, František Moravec működött (A-54 pedig beépült az Abwehrbe) • fogadta Benešt Churchill is (még nem min.elnökként) • Beneš célja az 1938 előtti unitáris állam visszaállítása; de eleinte hajlandó egyezkedni az autonómiát kérő szudétanémet szocdem. Wenzel Jaksch-sal • aug. 23-án találkozott Ivan Majszkij szovjet követtel; ettől kezdve egyre inkább a SzU.-ra támaszkodik (már itt felajánlja Kárpátalját?) • Párizs: Milan Hodža és Štefan Osuský • szlovák vezetők, de (a föderalizált!) Csehszlovákiáért küzdenek • Franciao. inkább őket akarta elismerni, mint Benešt • Kommunisták: szétszóródva • 1938. nov.-ben a vezetés zöme Moszkvába menekült, emigráns Elnökség alakult (Gottwald, Šmeral, Rudolf Slánský), de a német komm.-k is • Slánský később Párizsba ment (Vlado Clementishez és Jan Švermához) • Londonban is működött egy csoport • a Molotov–Ribbentrop paktum egyelőre kikapcsolta őket az ellenállásból