1 / 19

Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció

Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció. Dr. hab. Fábián Attila Kaposvár, 2013. november 21. MRTT XI. Vándorgyűlés. Határ – kulturális és kultúrtörténeti tájkép. Ami ismert: Befolyásolja a szomszédos határterületek társadalmi-gazdasági képét;

Download Presentation

Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció Dr. hab. Fábián Attila Kaposvár, 2013. november 21. MRTT XI. Vándorgyűlés

  2. Határ – kulturális és kultúrtörténeti tájkép Ami ismert: • Befolyásolja a szomszédos határterületek társadalmi-gazdasági képét; • Pszichológiai hatást gyakorol a lakosság attitűdjeire; • Befolyásolja a nemzeti politikák kialakításának és végrehajtásának módját, • Ami új: Lehetőséget nyújt a preaktív tudás-transzferre

  3. A határ Négy különböző funkció (Nemes Nagy József) • elválasztó térelem, • szűrőzóna, • perem és ütközőzóna • kontaktus-, konfrontáció- és interferenciazóna CÉL: nem csupán a kapcsolatok leírására, a technikai együttműködés lehetőségeinek kiaknázására, de a diffúz folyamatok, a társadalmi, gazdasági, szociokulturális elemzésekre is egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk!

  4. Mi a kérdés? Mi az új? A határ olyan mint egy nő: • Sérülékeny, érzékeny, talányos, így hát érdemes vele foglalkozni, elmélyülni a lelkében; • Több, mint csak az infrastrukturális beruházások összessége, több mint a fragmentált társadal-mak mesterséges masszája, több mint a közös pályázatok végének várva-várt időhorizontja; • EZ MAGA A KÖZÖS TÁRSADALMI és TUDÁS TŐKÉNK!

  5. Mi a kérdés? Mi az új? • Konfliktusmező és egyben biztonságközös-ség • Együttműködési kényszer(?)pálya ami: • racionális gazdasági tér • a kulturális értékek konstruktivista tere • a tudástranszfer és a felsőoktatás közös tere • a másságukat feladni nem kívánó különböző egyetemi kultúrák kölcsönhatásának tere

  6. A KONFLIKTUSOK HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE Hagyományos nézőpont • Káros, elkerülendő Human relations nézőpont • Természetes, elkerülhetetlen Interakcionalista nézőpont • Pozitív erőforrás, a sikeres szervezeti teljesítmény szükséges előfeltétele

  7. Kooperáció = Szinergia + bizalom • Szinergia: hogyan növelhetjük a tortát erőforrásainkat kombinálva • Bizalom: mennyire bízhatunk abban, hogy a megnövelt torta elosztása korrekt lesz Az előbbi a kooperáció stratégiai, utóbbi a maga-tartási dimenziója

  8. Ko-opetíció (érték teremtés – érték megtartás) • Érték teremtés – érték megtartás (szétosztás: ami a megteremtett értékből nekem jut/marad) • Minden téren érdemes értéket teremteni, ahol lehet („növeld a tortát”) – emberek között, szervezeti egységek között, szer-vezetek között

  9. MI A PROBLÉMA? • Közvetlen közegünkben (család, közvetlen munka- és lakókörnyezetünkben) tudunk együttműködőek lenni („össze támasztjuk a hátunkat”, kisegítjük egymást, kalákázunk, több generáció együtt él) • Szélesebb társas (társadalmi) közegben, ahol a személyes magtapasztalt bizalom nem nyújt ehhez támpontot – azaz absztrakt bizalmi közegben – bizalmatlanok vagyunk, kifelé védekezünk

  10. Szélesebb társadalmi közegben kooperálok (intézményi kollektivizmus) Szűkebb közegemben kooperálok (csoport kollektivizmus) (Globe kutatás) Versengő kultúra Klán kultúra Kooperatív kultúra

  11. Keresztapa – Don Corleone • Nem keressük a tetteseket! Nem akarok több bosszút! • A háborúnak vége! • Szervezd meg az öt Don találkozóját!

  12. Mivel járok jobban? • Don Corleone: az ellenséggel is együtt működök, ha ez jobban szolgálja az érdekemet – mert hábo-rúban hullik a család, és nem megy az üzlet sem! • „Semmi személyes. Ez szigorúan üzlet!” • „A nemzetnek nincsenek állandó barátai vagy ellenségei, a nemzetnek állandó érdekei vannak!” Lord Palmerston, külügyminisztere majd miniszterelnökeViktória királynőnek

  13. A tudás teremtése és elosztása tehát a közösségek/egyetemek/országok közötti térben (hálózatokban) történik • … akkor is, ha mi erről nem veszünk tudomást! • A kölcsönös függőség és versengés, csak rövid-távon fejti ki hatását, később konfliktusokhoz és defenzív, marginális, passzív szerephez vezet. • A hosszútávú, közös érdekeket és főleg értéke-ket prioráló stratégia létrehozhatja a biztonság-közösségeket, melyekben a konfliktusok felol-dódnak és hatékony együttfejlődés indul meg.

  14. Az egyetemek közötti tudástranszfer • Hagyományos kooperáció:együttműködésen alapuló projektek, közösen kiadott vagy társult diplomák, társszerzőség publikációk készítésében, vagy kevésbé formális találkozások konferenciákon, szemináriumokon • Hálózatosodás: • Nem csak egyetem - egyetem között, hanem egyetem – klaszterek – multinacionális vállalatok - határon túli egyetemek és ipari kapcsolati tőké-jük közötti szövetesedés

  15. Az egyetemek közötti tudástranszfer • Előnyei: • Erősíti a tudástranszfer intenzitását; • Kölcsönös tanulásra nyújt lehetőséget; • Piaci információkhoz juttatja a feleket; • Erősíti a szinergiák kihasználását; • Javítja a közös külső megítélést; • Közös marketing akciókra ad lehetőséget; • Növeli az üzemméretet és versenyképességet a nagy egyetemi centrumok mellett; • Új kutatási felületeket nyit; • Stb. ……ami majd menetközben kiderül 

  16. A nemzetközi hálózatok szerkezete Sűrűség a meglévő és lehetséges kapcsolatok arányából számítható: Ha 1-hez tart, akkor a hálózat sűrűnek, ha 0-hoz, ritkának tekinthető. Központiság Helyi és globális szinten értelmezhető. Helyi szint: egy csomó több vagy kevesebb éllel rendelkezik-e mint a többi, ha csak az adott csomóhoz tartozó élek kerülnek figyelembevételre. Közöttiség azon a felismerésen nyugszik, hogy igazán azoknak a szerep-lőknek van hatalma, akik képesek ellenőrizni a kapcsolathálóban áramló erőforrásokat, azaz akik sok másik szereplő között helyezkednek el.

  17. A nemzetközi hálózatok szerkezete Centralizáció a centralizáció annak a mértékét mutatja meg, hogy a kapcsolódások mennyire csoportosulnak a különleges gyújtóponti csomók köré. Hálózati kapcsolat minőség A hálózati kapcsolat minőségét méri, hogy a gazdaságilag hasznosítható tudományos ismeretek átáramlása miként történik meg az egyetemektől a gazdasági szektorokba.

  18. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! afabian@ktk.nyme.hu

More Related