PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS DÖNTÉS

1. PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS DÖNTÉS

2. 1. Bevezetés

3. A kurzus tárgya, célja, felépítése • Tárgya: • vélekedések, állásfoglalások kialakítása, (Pl. Azt gondolom, hogy a BME hallgatója vagyok. Nem helyes adót csalni.) • döntés, választás (Pl. Fölkeljek, és bemenjek órára, vagy szundikáljak még egy kicsit?) • problémamegoldás (Pl. Hogyan lehetne egy kis pénzhez jutni?) Amikor a rövidség kedvéért döntésről beszélünk akkor ezeket mind beleértjük! (Tkp. a gondolkozásról van szó) • Célja • Szerkezete

4. Követelmények • Az aláírás megszerzésének feltételei: Az órák legalább 70%-án való részvétel. Az egyéni (órai vagy házi) feladatok határidőre történő beadása, órai bemutatása. Legfeljebb 2 egyéni feladat pótolható a szorgalmi időszak végéig. • Az egyéni feladatok (a munka egy része az óra gyakorlati részében végezhető, másik része otthonra marad) célja, hogy kialakítsa a tanult jelenségek felismerésének és kezelésének képességét a hallgatókban, hogy saját tapasztalatokra tegyenek szert a jelenségekkel kapcsolatban. • A félév során a hallgatók minden órán rövid egyéni feladatot kapnak, amelyet legkésőbb a következő órára kell elkészíteni a következő módon: • Formátum: MS Word. Terjedelem: mindenegyes feladat kiírása tartalmazza. A fájl neve: Vezetéknév_Keresztnév_X_HF.doc, ahol X a házi feladta sorszáma, Határidő: a feladat kiadását követő órát megelőző nap 12:00 óra. Beadás módja: email mellékletként nekem (margitay@filozofia.bme.hu) elküldeni ÉS kinyomtatva a következő órákra elhozni. A feladatokat az órán megbeszéljük. • Vizsga: Zárthelyi vizsgadolgozat.

5. A döntéshozatal vizsgálatának módjai • Filozófiai (ismeretelméleti, tudományfilozófia), pszichológia, közgazdaság, matematika foglakoznak vele. • Normatív (értékelő) megközelítés: Hogyan értékelhetők a döntések (vélekedések stb.), és ezek kialakításának módjai? • Deskriptív (leíró): Hogyan hozunk döntéseket? Milyen körülmények befolyásolják a döntéshozatalt? • Preskriptív (előíró): Hogyan javíthatók a döntéseink? Mit kell tennünk, hogy jobbak legyenek? • Egyéni és társas döntéshozatal. Az egyéni hasznos absztrakció, de nincs ilyen, mert a társas befolyás mindent áthat.

6. 2. Racionális döntés

7. A racionalitás fajtái és kritériumai: • Teoretikus (elméleti) racionalitás a vélekedéseink, meggyőződéseinkre vonatkozik. Egy vélekedés racionális, ha (nagy valószínűséggel) igaz, helyes képet ad a világról. A teoretikus rac. problémája: Hogyan tehetek szert igaz, helyes vélekedésekre? (Ezzel tovább nem foglalkozunk. Lásd a Reprezentációelmélet és az Érvelés és elemzési módszerek órákat!) • Praktikus (gyakorlati) racionalitás a cselekedeteinkre (problémamegoldás, döntés, szándék, terv stb.) vonatkozik. Egy cselekedet racionális, ha eredményes a vágyaink kielégítése szempontjából. A praktikus rac. problémája: Hogyan tudom a vágyaimat kielégíteni? • A rac. cselekedet célszerű cselekedet. A célok eléréséhez hasznos, a vágyak kielégítéséhez célszerű cselekedet. Rac. döntés, amelyik az elvárásaink és a lehetőségeink szempontjából a legjobb. • A racionalitás értékelést foglal magában és általában fokozati kérdés.

8. Példa: autóvásárlás

9. A racionális döntési eljárás I. • A racionális döntés modellje: • Definiálja a megoldandó problémát! Pl: melyik autót vegyem? Melyik a legjobb nekem? (Hiba a javasolt megoldásokkal, a tünetekkel, és nem megfelelő szinten definiálni!) • Rögzítse, hogy milyen kritériumok szerint keresi a megoldást! (Minden fontos kritériumot tekintetbe kell venni!) • Súlyozza a kritériumokat! (si -- az i-ik kritérium súlya, értéke számomra)

10. A racionális döntési eljárás II. • A racionális döntés modellje (folyt.): • Tárja fel a megoldási lehetőségeket! (Hiba a lehetségesnél kevesebből kiindulni!) • Mérlegelje, hogy a megoldási lehetőségek milyen valószínűséggel felelnek meg a kritériumoknak! (pmi – az m megoldás beválásának valószínűsége az i-ik szempontból) • Számítsa ki az egyes megoldások szubjektív várható hasznosságát, és válassza a legnagyobb értékkel rendelkezőt! (Hm -- az m-ik megoldás várható hasznossága: Hm= ∑ si * pmi)

11. Döntési táblázat

12. Példa: Higgyünk-e Isten létezésében?

13. Pascal játékelméleti modellje • A cél előre látható nyereségünket maximalizálni és előre látható veszteségünket minimalizálni. (Minimax stratégia) • A helyes stratégia: érdemes hinnünk Isten létezésében. hit valóság

14. Feladat: Megházasodjam-e?

15. 1. Házi feladat • Mutasson be egy racionális döntési problémát! • Fogalmazza meg pontosan a megoldandó feladatot, gondolja végig, és mutassa be a racionális döntési eljárást döntési táblázat segítségével! • Elemezze a saját döntési eljárását, és mutasson rá a felmerülő fontosabb problémákra! Vagyis milyen problémák merültek fel, amikor végrehajtotta az 1. pontban a rac döntési eljárást.? • A beadandó anyag terjedelme: összesen max. 1 oldal. (Önnek természetesen részletesebben kell kidolgoznia saját maga számára a feladatokat! Az Ön által kidolgozott feladatról ilyen terjedelemben kell elkészítenie és beadnia az összefoglalót.)

16. 2. óra

17. A racionális döntés problémái

18. Döntési táblázat

19. A rac. eljárás javítása • Szét lehet húzni a mezőnyt: • Lényeges különbséget teszünk a preferenciáink, azaz a súlyszámok (s) között. • Pl. azzal, hogy rögzített egységnyi súlyt osztunk szét, akár mennyi szempontot veszünk is fel. Így sok szempont nehezebben tudja kiátlagolni egymást. • Két körös értékelés: ki húzzuk azokat a szempontokat, amelyekben az első körben az egyes megoldások közel azonosan teljesítettek. A második körben csak a megkülönböztető szempontokat súlyozzuk.(Kevesebb krit.- nagyobb kül.) • Alaposan elemezzük és széthúzzuk a beválások valószínűségét (p). Pl. 0-100 közötti skálát használunk. • Nem követjük el a hibákat! • A megfelelő szinte és NEM a megoldással, tünettel definiáljuk a problémát. • Nem felejtünk ki lényeges krit.-okat. Mindet felvesszük, csak legfeljebb s=0 lesz! • Szisztematikusan számba vesszük a lehetséges megoldásokat. • Szisztematikusan értékeljük őket.

20. A rac. eljárás feltevése, előfeltétele • A rac. feltevése: a rac.döntési eljárás segítségével meg lehet találni a legjobb megoldást. (Normatív kérdés) (Attól függetlenül, hogy a tényleges napi gyakorlat közelítőleg rac.-e. Deskriptív kérdés) • Előfeltétele: a táblázat az eljárás előírásai szerint kitölthető azaz • A probléma kellő pontossággal előre megfogalmazható • A kritériumok előre rögzíthetők • Az alternatívák a krit. szerint értékelhetők

21. A racionális döntés problémái / korlátai* • A probléma meghatározásából • A preferenciák (súlyszámok) működéséből • Megismerési korlátokból adódnak • *Egyik tábor (racionalisták) szerint ezek elvileg javítható problémák, másik (korlátozott racionalisták, irracionalisták) szerint elvi korlátok!

22. Példa

23. A probléma meghatározásából • A rac. döntés feltételezi, hogy a probléma és a lehetséges megoldások előre megadhatók. Hogy világos, hogy mi a probléma, és milyen kereteken belül keressük a megoldást. Ez gyakran nem áll fenn. • A probléma közelebbi megfogalmazása, vagy egyes megoldási lehetőségek éppen azáltal jönnek létre, hogy kijelöljük vagy megváltoztatjuk a kereteket.

24. A preferenciák működéséből • Nem adhatók meg előre, a megoldástól függetlenül a preferenciák. (súlyszámok) Pl. házasság, radikálisan új technikai megoldás • Időben változnak (akaratgyengeség, szeszély, változunk) Pl. diéta • Nem jól rendezettek. • Időnként nem akarunk szubjektív várható hasznosság maximalizálni (nem ez a kérdés, nem akarunk magunknak jót) Pl. házasság, önfeláldozás

25. Megismerési korlátok • Nem tudjuk feltárni az összes kritériumot, az összes megoldási lehetőséget. • Nem tudjuk megmondani, hogy válnak be az egyes megoldások. Nehéz megismerni plusz a világ bizonytalan! • Nem tudjuk minden kritériumot minden megoldási lehetőségre alkalmazva kiszámítani a szubjektív várható hasznosságot. Korlátozott megismerési képességekkel rendelkezünk és a rac.döntéshez szükséges megismerés jelentős erőforrásokat igényel, amelyekkel nem rendelkezünk, vagy amelyeket nem akarunk rááldozni.

26. A rac.döntési eljárás értékelése • Attól függ racionalisták, vagy korlátozott rac/irracionalisták vagyunk. Milyen képünk van az emberről. Összegezve: • Van, ahol a rac. döntés nem alkalmazható, vagy csak aránytalanul nagy költséggel. • De ahol alkalmazható, ott ez a mérce!

27. 2. Házi feladat • Javítsa az 1. hf-ban bemutatott döntését a fentiek szerint! Mutassa be a döntési táblázatot! • Elemezze, hogy a racionális döntés fenti korlátai mennyiben jelentkeznek az 1. hf-ben bemutatott döntésben! Vegye sorra a korlátozó tényezőket, és elemezze, hogy a vizsgált döntés esetében kivédhetők-e azok, és hogyan. Ha nem védhetők ki, akkor próbálja megbecsülni, mekkora kockázatot torzítást jelentenek a döntésre nézve! • A beadandó anyag terjedelme: max. 1-1 oldal. (Önnek természetesen részletesebben kell kidolgoznia saját maga számára a feladatokat. Az Ön által kidolgozott feladatról ilyen terjedelemben kell elkészítenie és beadnia az összefoglalót.)

28. 3. óra

29. Döntési fák

30. Feladat: Lottó • Döntse el racionálisan, hogy megjátssza-e a héten az ötös lottón az 1, 2, 3, 4, 5 számokat!

31. Ábrázolás döntési fával Kérdés Lehetőségek Az egyes kimenetek értéke Nyernek a számok 900 mFt + nagy öröm ≈ 1000mFt pr Igen 1-pr -225 + kis bánat ≈ -300 Ft Nem nyernek Megjátsszam? Nyernek a számok 0Ft+nagy bánat≈ -100 mFt pr Nem 1-pr pr≈ 1/5274m 0Ft+kis öröm≈ 225 Ft Nem nyernek

32. Ábrázolás döntési táblázatban *Ha Ft-ban számoljuk az örömöt, akkor a súlynak nincs sok szerepe, mert azt a Ft érték megállapításánál figyelembe tudjuk venni.

33. Összehasonlítás: táblázat és fa I. Döntési táblázat Döntési fa esemény szemléletű Könnyű figyelembe venni, hogy a világ bizonytalan, és a döntés eredményét később más események is befolyásolják. • tulajdonság szemléletű • Akkor célszerű, ha a döntés után már nincs más befolyásoló tényező.

34. Összehasonlítás: táblázat és fa II. Döntési táblázat Döntési fa Segíti a lehetséges események számbavételét Segíti a döntést befolyásoló külső tényezők számbavételét Többlépcsős döntési folyamatok is ábrázolhatók • Segíti a szempontok (krit.ok) figyelembevételét • Ráirányítja a figyelmet a szempontok összemérésének és a kimenetek értékelésének problémájára

35. Összehasonlítás: táblázat és fa III. • Mindkettőben a szubjektív várható hasznosságot kell kiszámítani és maximalizálni.

36. Feladat: esküdtszék • Döntse el racionális eszközökkel, hogy Ali bűnös-e, részt vett-e a merényletben! Ismertesse a döntési eljárását!

37. Egy lehetséges megoldás döntési fával Az infok alapján az „Ali bűnös” állítás igazságának a valószínűsége pr. Pl. 0,6 Ali valójában bűnös +80 Relatív értékelés a +100 (legkedve-zőbb), - 100 (legrosszabb eset) skálán pr Bűnös 1-pr -100 Bűnös-e a vádpontban? A. valójában ártatlan A. valójában bűnös -80 pr Ártatlan 1-pr +100 A. valójában ártatlan

38. Második változat • Alit bűnösnek találták, egy, az esettel össze nem függő két rendbeli emberölésben, amiért életfogytiglant kap. Hogy alakul a kimenetek értékelése?

39. Problémák a megoldással • A kimenetek értékelésénél nem vettük külön számba a szempontokat, (pl. kriminalisztika, erkölcsi, esküdtszéki tagként az elégedettségem, stb.) • A valószínűség becslése bizonytalan (ettől nem lesz irracionális) Hogyan lehet ezt figyelembe venni? • Az értékelés szubjektív (ettől sem) • stb.

40. Feladat • Anita 31 éves, szingli, szókimondó és nagyon okos. Szociológia szakon végzett, és hallgatóként erősen foglalkoztatták a társadalmi igazságosság kérdései, és részt vett anti-rasszista tüntetéseken. • Állítsa sorrendbe az alábbi állításokat aszerint, hogy milyen valószínűséggel igazak Anitára! (Legvalószínűbbtől a legkevésbé valószínűig.) • A, Anita általános iskolai tanár. • B, Anita aktív feminista. • C, Anita szociális munkás egy családsegítő központban. • D, Anita banktisztviselő. • E, Anita biztosítási ügynök. • F, Anita aktív feminista és közben banktisztviselő.

41. Konjunkciós hiba • pr(F)<pr(D) mert két esemény szorzatának valószínűsége csak kisebb vagy egyenlő lehet, mint közülük bármelyik esemény valószínűsége! És itt csak kisebb lehet, mert Anita feminista aktivitása nem biztos esemény! (Általában pr(A&B)≤pr(A)) • Ezt gyakran nem érzékeljük, és logikai hibát követünk el, vagy rosszul becsüljük a valószínűségeket! • A rac. döntésnél ilyen sorrendeken múlnak a súlyszámok és az értékelések, mert általában relatív értékeket adunk meg!

42. 3. Házi feladat • Oldja meg az 1. hf-ben szereplő döntési problémát döntési fa segítségével is! • Hasonlítsa össze a táblázattal és a fával készült megoldást! (Különbségek-azonosságok, erősségek-gyengeségek) • A beadandó anyag terjedelme: max.1 oldal. (Önnek természetesen részletesebben kell kidolgoznia saját maga számára a feladatokat. Az Ön által kidolgozott feladatról ilyen terjedelemben kell elkészítenie és beadnia az összefoglalót.) • Keressen példát racionális döntésre, legalább annak lehetőségére, illetve a racionalizáció jelenségére, és mutassa be szóban a következő órán!

43. 4. óra

44. Heurisztikák és elfogultságok

45. Kérdőív

46. 4. Házi feladat • Gyűjtsön a hétköznapi életből vett példákat a kérdőívben szereplő gondolkozási mechanizmusokra, és a következő órákon ismertesse azokat szóban! • (Nem kell beadni!)

47. 5. óra

48. Döntési, ítéletalkotási stb. heurisztikák

49. Döntések a mindennapi gyakorlatban • A racionális modell a norma, az elméleti viszonyítási alap, amelyhez képest értékeljük a döntéseket. • A racionális döntés ritkán valósul meg. • Néha a rac. döntés azért nem valósul meg, mert nem tudjuk definiálni a problémát, nincs idő, pénz a lépések pontos kidolgozására (vö. korlátozott racionalitás), nem súlyozzuk megfelelően a költségeket, vagy nem határozzuk meg jól a valószínűségeket.

50. Döntési mechanizmusaink: Heurisztikák • De a döntések általában azért sikerülnek balul, azért térnek el a racionálistól, mert olyan döntési eljárásokkal rendelkezünk, amelyek bizonyos körülmények között rendszeres hibát eredményeznek. • A heurisztikák olyan „automatikus” megismerési eszközök, amelyek • általában a döntés egyszerűsítésére és gyorsítására szolgálnak (ökölszabályok). • nem tudatosak, nem ismerjük fel őket. • „be vannak huzalozva” a gondolkodásunkban. • gyakran jó, gyors és erőfeszítés menetes döntést eredményeznek. • bizonyos helyzetekben, bizonyos körülmények között viszont szisztematikusan rossz döntést eredményeznek.