Dr. Odrobina László I. Országos Felnőttképzési Tanévnyitó 2011. augusztus 30. Debrecen

1. AFELNŐTTKÉPZÉSI RENDSZER EDDIGI MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, AZ ÁTALAKÍTÁST MEGHATÁROZÓ IGÉNYEK ÉS CÉLOK Dr. Odrobina László I. Országos Felnőttképzési Tanévnyitó 2011. augusztus 30. Debrecen

2. A FELNŐTTKÉPZÉS EDDIGI MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI A „bizonyíték-alapú szakpolitika” megvalósítása érdekében a valós kép megállapításához figyelembe vett főbb kutatási, elemzési források: OECD jelentések Európai Bizottság jelentése Állami Számvevőszék kutatása és ellenőrzései (2010, 2011) Központi Statisztikai Hivatal ill. OSAP adatai Felnőttképzési Akkreditáló Testület külső értékelése Egyéb hazai (pl. OFA, civil szervezetek) kutatásainak eredményei

3. A FELNŐTTKÉPZÉS EDDIGI MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI A 2001. évi felnőttképzési törvény megalkotásával az országgyűlés célja volt: az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon

4. Tanuláshoz való jog - a felnőttek kb. 10 %-a tanul A tanulás szabályozott lehetségei bővüljenek - jó minőségű képzésekben elérhetőségében nagy a különbség A gazdaság teljesítménye nem erősödött a felnőttképzéssel A munkanélküliségi ráta a 90-es évek eleje szintjére nőtt Az életminőség sem javult ennek a révén A végrehajtási rendelet nem ezt a célt, hanem egy piaci alapokon működő rendszert szabályoz A RÉGI CÉLOK MA IS AKTUÁLISAK

5. A felnőttképzési rendszer működésének jellemzői 1. – a „piaci modell” A piaci modell veszélyei: a képzéseket önerejükből megvásárolni nem képes rétegek – az állami támogatások ellenére – nem jutnak hozzá a számukra fontos képzésekhez, a rendszer kínálat-vezéreltté válik, azaz a képzési kínálat (és nem a kereslet) határozza meg a lebonyolított képzések szakirányait, a leginkább rászorulók megfelelő képzés híján a társadalom perifériájára sodródhatnak (ÁSZ 2010). A felnőttképzés piaci jellege növeli a különbségeket: csak a jól képzettek engedhetik meg maguknak az életen át tartó tanulásban való részvételt (OECD 2005)

6. A felnőttképzési rendszer működésének jellemzői 1.- a kínálati oldalAz akkreditált felnőttképző intézmények székhely szerint

7. A felnőttképzési rendszer működésének jellemzői 2 – a keresleti oldal A tanulást akadályozó tényezők az intézményrendszerrel, a szociális helyzettel és a megfelelő képzés elérhetőségével összefüggő problémák keverékéből adódnak. Rossz iskolai tapasztalatok, önbizalomhiány, motiváció hiánya A tanulás alacsony presztízse – munkáltatói támogatás hiánya A képzés elérhetőségével kapcsolatos nehézségek közlekedési nehézségek idő (KKV-k) jövedelem A megfelelő célú képzés hiánya módszerek, kiegészítő szolgáltatások rugalmasság (Európai Bizottság 2011)

8. A piaci-jelleg, a kínálat-dominancia (és annak következményei) jelentette tehetetlenségi erő érvényesül (a kínálati oldal nem érdekelt a teljes körű megoldásban)ű Folyamatosan újratermelődik az inaktív, aluliskolázott réteg (bevonásuk nem volt eredményes) A KKV-k saját dolgozók képzésére fordított kiadásai bővülnek )nemcsak az Szjh. terhére) új követelmények a munkahelyeken a tanulás fogalma is átalakul A hagyományos tanfolyami képzések nem vonzóak A felzárkóztatandókat mentorálni is kell A szakmai képzésnél fontos lenne a tényleges munkahelyi gyakorlat Rugalmas rendszer kell – élettapasztalat figyelembe vételével

9. A felnőttképzési rendszer működésének jellemzői 3. – a képzések tartalma Szakmai vs. általános képzés: A felnőttek nézetrendszerében a tanulási helyzetek, a tudás értékének megítélési alapját a tanulás „hasznosíthatósága” jelenti, ez pedig sok esetben a munkaerő piaci / szakmai képzés (bár ennek értékével kapcsolatban szkeptikusak a megnyilatkozók); az általános személyiségfejlesztés, az állampolgári – és alapkészségek, a szociális és személyes kompetenciák alacsonyabb értéket képviselnek . Ugyanakkor: A felnőttképzési statisztika nem alkalmas az eredményesség, hatékonyság komplex megítélésére, mert nem irányul a képzést eredményesen befejezett résztvevők elhelyezkedésének megfigyelésére, így nem teszi lehetővé a képzések munkaerő-piaci alátámasztottságának vizsgálatát. Részadat a támogatott szakmai képzésről : csak minden 2. tud elhelyezkedni Másik adat: rosszabb eséllyel talál munkát az, mint aki ugyanazt a képesítést iskolai rendszerben szerezte.

10. A felnőttképzési rendszer működésének jellemzői 4. – a minőség, eredményesség A támogatott felnőttképzés eredményességi és hatékonysági mutatói nem voltak meghatározva, az eredményesség minősítésére alkalmas információs rendszert nem alakítottak ki. (ÁSZ 2010) A pályakövetési rendszer nem épült ki. Az akkreditációs rendszer nem nyújt garanciát a minőségi képzések megvalósulására.

11. A felnőttképzéssel szembeni eredményességi követelmények felnőttképzésben azok vegyenek részt, akiknek erre legnagyobb szükségük van, azaz munkaerő-piaci pozíciójukat, elhelyezkedési esélyeiket a képzés leginkább növeli legyen alacsony a képzésből lemorzsolódók aránya minél nagyobb arányú legyen az elhelyezkedés

12. Eszközök, irányok A felnőttképzés feladatellátásának differenciálása - „a piaci modell nem tökéletes”- szerepek újraelosztása szükséges - nagyobb szerep a közoktatás intézményeinek - Türr István Képző és Kutató Intézet - nem minden képző alkalmas mindenféle képzés lebonyolítására 2. A feltételrendszer változásai - a támogatott/OKJ szigorítása (engedély) - egyéb képzési tevékenység egyszerűsítése (bejelentés) Hatósági intézményi háttér változása: megszűnik a kettős ellenőrzés A nyelvi képzések hiányos szabályozása 5. A támogatási rendszer változásai

13. Szigorodó feltételrendszer Személyi, tárgyi és tartalmi feltételek: Szigorúbb személyi feltételek meghatározása: alkalmas szakmai és adminisztratív vezetés, megfelelő képzettségű oktatói kör, tanári értékelési rendszer alkalmazása Szigorúbb tárgyi feltételek meghatározása: különösen a gyakorlati képzés feltételeit illetően; a naprakész szakmai ismeretekhez való hozzáférés biztosítása Tartalmi feltételekben fix óraszámok meghatározása óraszám az OKJ-s képzések tekintetében

14. Az akkreditáció új elvárásainak kialakítása Akkreditáció – vele vagy nélküle? Az elemzések szerint az akkreditáció fenntartható, az elvárások átalakításával el tudja látni fogyasztóvédelmi szerepét.

15. A képző minőségbiztosítási rendszerével kapcsolatos elvárások: Mennyiségi indikátorok a képzésről: pl. képzési és vizsgaeredmények, az oktatásba és az infrastruktúrába történt befektetések A résztvevők elégedettségmérésének eredménye A tanárok és vizsgáztatók véleménye A külső érdekeltek (pl. munkaadók) véleménye A vezetés elemzései és értékelései a minőségről A minőségfejlesztés során szerzett tudás, ismeretek felhasználása

16. A minőségirányítás eszköze: A minimális elvárásokat tartalmazó, az ágazat szereplőinek egyetértésével kidolgozott és jogszabály alapján bevezetett ellenőrzési standardok. Például: A tanítási és a munkamódszereknek a bemeneti követelményekhez és a képzési célhoz igazodónak kell lenniük. A tanítási módnak és a résztvevők munkájának kellő változatossággal kell bírnia és a résztvevők tanulásban való jártasságához kell igazodnia. A képzőintézménynek rendelkeznie kell olyan állandó munkatársakkal az oktatói és az adminisztratív pozíciókban, akik szakmai tudása és tapasztalata lehetővé teszi a képzőintézmény számára, hogy képzési módszertanát és kínálatát folyamatosan fejlessze. A képzőintézménynek megfelelő kapcsolata kell, hogy legyen a munka világával.

17. TÁMOGATÁSOK 2011. ősz: Az Állami Számvevőszék jelentése a szakképzési hozzájárulás felhasználása célszerűségének ellenőrzéséről Az ÁSZ ajánlásai a Kormánynak

18. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! laszlo.odrobina@ngm.gov.hu