1 / 98

Társaságiadó-bevallási nyomtatvány jellemzői, buktatói, gyakorlati alkalmazása

Társaságiadó-bevallási nyomtatvány jellemzői, buktatói, gyakorlati alkalmazása. Összeállította: Kisgyörgy Ilona. Vállalkozások besorolása. Társaságiadó-bevallás.

pelham
Download Presentation

Társaságiadó-bevallási nyomtatvány jellemzői, buktatói, gyakorlati alkalmazása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Társaságiadó-bevallási nyomtatvány jellemzői, buktatói, gyakorlati alkalmazása Összeállította: Kisgyörgy Ilona

  2. Vállalkozások besorolása

  3. Társaságiadó-bevallás • Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. (2011. dec. 31-én az MNB árfolyama 311,13 Ft/€.).) • Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

  4. Társaságiadó-bevallás • A Kk. tv. szerinti minősítéshez az irányadó utolsó beszámoló – főszabályként – a 2010. évi elfogadott éves, vagy egyszerűsített éves beszámolója alapján határozza meg besorolását. A 2011-ben újonnan alakult adózó a minősítést a várható adatai (üzleti terve) alapján teszi meg.

  5. Társaságiadó-bevallás A két éves szabály azt rögzíti, hogy ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a KK. tv. 3. §-ában meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikro vállalkozáskénti minősítését, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól

  6. Társasági adó mértéke Adómértéke: 500 millió forint adóalapig 10 %, 500 millió forint felett 19%

  7. A jövedelem-(nyereség-)minimum • A jövedelem- (nyereség-) minimum összegének meghatározásával számolni kell! • Amennyiben az adózó adóalapja, vagy az adózás előtti eredménye közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét, akkor választása szerint adókötelezettségét vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján, vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap szerint állapítja meg.

  8. Társaságiadó-bevallás • Az az adózó, aki úgy dönt, hogy nem alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján történő adó megállapítást, hanem az általános szabályok szerint számolja ki az adóalapját, illetve az adót, az erről a döntéséről a bevallásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 91/A. §-a szerinti nyilatkozatot köteles tenni.

  9. Társaságiadó-bevallás • Ha az adózó nem választja a nyilatkozattételt, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kell kiszámolnia a társasági adót. Adóalap: - adózás előtti eredmény, vagy - adóalap közül a magasabb, vagy - a„Korrigált bevétel” 2%-a

  10. Társaságiadó-bevallás + Bevételek (a számviteli törvény szerint) – Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint) = ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból) + Növelőtételek – Csökkentőtételek = ADÓALAP SZÁMÍTOTT ADÓ – Kedvezmények = FIZETENDŐADÓ

  11. Adóalap-csökkentő tételek 1./ veszteség-elhatárolás: A tao-törvény 17§-a szerint amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

  12. Adóalap-csökkentő tételek • Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

  13. Adóalap-csökkentő tételek • A bevallás kitöltésekor minden esetben figyeljünk a 1029-03-01-es lap 1. sorának a.) oszlopára. • Ide kell írni az adóévet megelőzően keletkezett negatív adóalapból a következő év(ek)re továbbvitt összeget. • Ez az összeg nem tartalmazhatja a b) rovatban szereplő, az adóévi adóalap csökkentéseként már figyelembe vett összeget. • Ezt tehát azoknak is ki kell tölteni, akik az idén is veszteségesek, és a korábbi évekből áthozott veszteséggel most nem csökkentik az adózás előtti eredményt.

  14. Adóalap-csökkentő tételek • A korábbi években keletkezett veszteségekre mindig az adott évi szabály az irányadó. • 2003-ig érvényes szabály szerint amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Ez a rendelkezés az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát.

  15. Adóalap-csökkentő tételek • 2004 és 2008 között amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben foglaltakat figyelembe véve csökkentheti az adózás előtti eredményét. • Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az előbbi rendelkezés csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha - az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes - értékének 50 százalékát, vagy - az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt

  16. Adóalap-csökkentő tételek • 2009-től amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

  17. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése A Tao.-törvény a Számviteli törvényben meghatározottakhoz képestmásképpen szabályozza az értékcsökkenés rendszerét: a társasági adóalapmeghatározása során alkalmazható leírási kulcsokat (%) állapít meg és rendelalkalmazni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása adóalap csökkentő tétel.

  18. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése • 1129-03-01/ 04. sorában kell szerepeltetni továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz - állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, (kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következett be, és teljesülnek a Tao. tv. 16. § (13)-(15) bekezdéseiben előírt feltételek), - forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékét, illetve annak a készletre vett hulladékanyag,haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Sztv. szerint az adózás előtti eredmény terhére (költségként, ráfordításként) számolta el

  19. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése • 2006. január 1-jétől a 100 ezer forint egyedi beszerzésű eszköz az Sztv. rendelkezéseivel azonosan egy összegben is elszámolható. Értékvesztés: Kifizetés esetén csökkenti az adóalapot,de a számviteli politikában rögzíteni kell!

  20. Fejlesztési tartalék - adózás előtti eredmény 50%, de maximum 500 millió - 4 éven belül beruházásra kell fordítani, (szellemi termék) - 2008-ig képzettekre: 6 éves a felhasználás, 2009-től 4 év - Lekötött tartalék képzés! Nem teljesítés esetén kamatostul kell kifizetni

  21. Kapott osztalék Tekintettel arra, hogy az osztalékfizetés csak az adózotteredmény terhére történhet, – a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében – akapott osztalék címén elszámolt bevételt adóalap csökkentőtételként kellfigyelembe venni (annál a vállalkozásnál aki az osztalékot kapja). Nem lehet azonban adóalap csökkenttételként figyelembe venni az ún.ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék címén elszámolt bevételt.

  22. Befektetés kivonása révén realizált nyereség • Ebben a sorban kell szerepeltetni a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivonásakor, vagy részbeni kivonásakor, ha a kivezetés oka: - a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása abban a vállalkozásban, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, vagy - a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – jogutód nélkül vagy átalakulás miatt megszűnik és a tag a jogutódban nem kíván részt venni, vagy - a vállalkozás – amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik – kedvezményezett átalakulásban vesz részt.

  23. Befektetés kivonása révén realizált nyereség • Nem érvényesíthető csökkentő tétel, ha a vállalkozás, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő átalakulásban vesz részt. Ha a kivezetés kedvezményezett átalakulás miatt történt, az adózó választhatja a könyv szerinti értéket meghaladó ellenérték csökkentő tételkénti alkalmazását.

  24. Befektetés kivonása révén realizált nyereség • Itt kell szerepeltetni továbbá az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-át a feltételeknek történő megfelelés esetén.

  25. Képzőművészeti alkotás beszerzése • Itt kell feltüntetni a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési érték 20 százalékát – a 2009. december 31-éig hatályos előírások szerinti feltételekkel – ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta az adózó.

  26. Beruházási kedvezmény • A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is). • Ha a kedvezményt a bevallásban nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel utólag nem érvényesíthető.

  27. Befektetés kivonása révén realizált nyereség • Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját: 1. a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint 2. a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá 3. az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás,átalakítás értéke, valamint 4. az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után.

  28. Befektetés kivonása révén realizált nyereség • A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy csak az az adózó érvényesítheti,amelynek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt. Az adózás előtti eredményből ténylegesen levonható összegre vonatkozó korlátozás szerint a csökkentő tétel nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál sem.

  29. Behajthatatlan követelés, értékvesztés A Tao tv. 2009. évben beiktatta a behajthatatlan követelést, mint fogalmat, mely – a számviteli törvényben definiáltakon túl – behajthatatlan követelésnek tekinti azon követelés bekerülési értékének 20 %-át is, melyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). Ezen követelések ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alapban elismert (maximum a nyilvántartott értékvesztés mértékéig).

  30. Behajthatatlan követelés, értékvesztés A számviteli törvény 3§ (4) 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

  31. Elengedett bírság, jogkövetkezmények Itt kell szerepeltetni a bírságnak, továbbá az Art.-ban és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt (és megfizetett) jogkövetkezményeknek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegét.

  32. Foglalkoztatási kedvezmények Az adóalapot csökkenti: • az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 %-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, - a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl

  33. Behajthatatlan követelés, értékvesztés • legalább 50 % megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, - az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása,

  34. Létszámnövekmény kedvezménye • 2005-től alkalmazható ez az adóalap-csökkentési lehetőség, viszont kizárólag azok élhetnek vele, - akik az év első napján mikro vállalkozásnak minősülnek. - A szabályozás szerint az adóalapot csökkenti az adóévi átlagos állományi létszám-növekmény és az adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének a szorzata. Adóalap-csökkentés: 882.000 Ft / fő Adóév + 3 évig kell fenntartani

  35. Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei • A számviteli szabályok alapján egyszer már ráfordításként figyelembe lehetett venni az adózás előtti eredmény kiszámítása során, de emellett a Tao.-törvény lehetővé teszi, hogy az adóalany ugyanezen költségeit még egyszer – ezúttal adóalap csökkentő tételként – figyelembe vegye, elszámolja

  36. Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei Az adóévben felmerült teljes közvetlen költség levonása esetén az adóévben az állami adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben kapott támogatással, értékcsökkenéssel egyező levonás esetén az adóévben az adózás előtti eredmény javára elszámolt támogatással kell a levonható összeget csökkenteni. • Az adózó az így meghatározott összeg háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, mely az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősűl.

  37. Adomány - Kiemelten közhasznú szervezetnek adott (50%) - Közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetnek adott tartós adományozási szerződés alapján adott (20%) - Magyar Kármentő Alapnak (50%) • Az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez a kiemelten közhasznú szervezettől igazolással kell rendelkeznünk.

  38. Egyéb csökkentő tételek: - kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, - kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 %-a, - céltartalék képzése, - Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredményalacsonyabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás előtti eredmény + A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménycsökkenthatása = Adóalap

  39. Adóalap növelő tételek • 1./ Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a számvitel szerint Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg.

  40. Követelésre elszámolt értékvesztés • Itt kell szerepeltetni az adóévben követelésre (követelésjellegű más eszközre) elszámolt valamennyi értékvesztés együttes összegét. • Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni a hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre elszámolt értékvesztés összegével.

  41. Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés • Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

  42. Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés • Fontos az is, hogy csak azok az elengedett követelések tartozhatnak ide, amelyek a bírósági úton érvényesíthetők lennének.

  43. Alultőkésítés • Ha a tulajdonosok a finanszírozást jelentősrészben tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, akkor jövedelmükkamatként fog megjelenni, amit nem befolyásol a társasággazdálkodásának eredménye, és mindemellett a társasági adóztatásszempontjából a tulajdonosok számára kedvezően, az állam számára pedighátrányosan a társaság a kamatfizetési kötelezettségét a ráfordításai közöttszámolja el, ami a társasági adóalapját csökkenti.

  44. Alultőkésítés • Az így kifizetett kamat adózásból való kikerülésének megakadályozásátszolgálja az a szabály, miszerint az adóalapot növeli a kapott kölcsön, valamint minden más, kamatozó, a mérlegbenkimutatott, hitelviszonyt megtestesítértékpapírnak, illetve váltótartozásnaknem minősülkötelezettség kamata adóévi napi átlagos állományának asaját tőke adóévi napi átlagos állományaháromszorosát meghaladó részére jutó arányos része.

  45. Alultőkésítés • Alultőkésítés tehát akkor következik be egy társaság életében, ha a gazdálkodás viteléhez nem áll rendelkezésre elég forrás, és emiatt a saját tőkéhez (saját forráshoz) viszonyítva jelentős külső forrás (tartozás) bevonására van szükség. Ezért ezt az adóalap-növelő tételt alultőkésítési szabálynak is nevezik.

  46. Alultőkésítés • Fontos, hogy a szállítói szerződésekhez kapcsolódó kamat miatt nem kell adóalap-korrekciót elvégezni. Mivel a késedelmi kamat funkcióját tekintve nem (pénz)kölcsönhöz kapcsolódik, hanem egy szerződésben vállalt kötelezettség késedelmes teljesítésének szankciója, azt az Sztv. sem tekinti kamatnak.

  47. Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés • Itt kell szerepeltetni, ha az adózó ellenőrzött külföldi társaságban rendelkezik részesedéssel, e részesedésre értékvesztésként, árfolyamveszteségként elszámolt összeget, továbbá a részesedés bármely jogcímen történő kivezetésekor, értékesítéskor, apportáláskor a kapott bevételt meghaladó ráfordítás összegét, vagy a bejelentett részesedéshez kapcsolódó az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó részét.

  48. Céltartalék • Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben a várható kötelezettségekre és a költségekre képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központi Rt. által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) ráfordításként elszámolt összegét,

  49. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások • Az adóalapot növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, a számviteli szabályok alapján az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével.

  50. Bírság, jogkövetkezmények • Itt kell szerepeltetni a jogerős határozatban megállapított bírság, valamint az Art. és a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezmények miatti kötelezettségek (pl. késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, járulékbírság) ráfordításként elszámolt összegét, kivéve, ha az önellenőrzéshez kapcsolódik. • Nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni az adózók szerződéses kapcsolatából eredően felszámított, költségként elszámolt késedelmi kamat, kötbér összegével.

More Related