1 / 54

A motiváció

A motiváció. ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK. Fő kérdések. Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?. A motiváció.

thina
Download Presentation

A motiváció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

  2. Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?

  3. A motiváció A MOTIVÁCIÓ DINAMIKÁJÁNAK ISMERETE ALAPVETŐ A GAZDASÁGI ÉLETBEN Fő tennivaló: a motiváció befolyásolása JELENTŐSÉGE: Meghatározza a célirányos viselkedések irányát és intenzitását és időtartamát

  4. MOTIVÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS • IRÁNY • INTENZITÁS • IDŐTARTAM Motivációs folyamatok = szubjetktíven tudatos vágyak – elhatározásunktól függetlenül léteznek

  5. Központi kérdés MI VEZÉRLI A MOTÍVUMOKAT? Állatoknál: kiszámítható kapcsolat Embernél: sokkal bizonytalanabb – sokrétű, bonyolult összefüggések • Élettani folyamatok - alapvető motívumok • Kulturális hatások • Interakciók – társas motívumok

  6. MOTÍVUMOK • TARTÓSAN JELLMEZŐ DISZPOZÍCIÓK, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK A VISELKEDÉST • ENERGIA/AKTIVÁLTSÁG, HAJTÓERŐ

  7. Az alapvető motívumok elméletei • Drive – elmélet (Hull, 1952) A késztetésen alapuló elméletek OKOK: Belső késztetések: Éhség, szomjúság, szexuális vágy, agresszió, stb. • Motiváció – fiziológiai szükséglet megvonás – energetizálja a szervezetet • Szükségletek- „drive”-k A szükséglet kielégítése – drive – redukció Rákövetkező esetekben-kulcsingerek felidéződnek cselekvés

  8. kritika • Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) • Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) • Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés • Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

  9. Az alapvető motívumok elméletei 2. Ösztönzésen alapuló elméletek OKOK: Külső események, tárgyak Ösztönzők Motívumaink tárgyai

  10. Ösztönzésen alapuló elméletek VALAMIT AKARUNK Jellege vonz vagy taszít Megküzdünk a megszerzéséért ÖSZTÖNZŐK: gyakran jutalomként működnek

  11. motívumok Jutalom Élvezet Megerősítés

  12. Megerősítéselmélet (Skinner, 1953) • Kiküszöbölte a belső drive fogalmát • A viselkedést visszajelentések szabályozzák, ezek a viselkedés következményei • Megerősítések – növelik a hasonló válaszok valószínűségét • Behaviorizmus alapfeltevése: az emberi cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül

  13. A TANULÁS DÖNTŐ SZEREPE Elsődleges megerősítők: előzetes tanulás nélkül is jutalomként működnek Másodlagos megerősítők: Más eseményekhez fűződő viszonyuk megtanulása révén válnak jutalommá TANULÁS

  14. Kiegészítések (Binswanger (1991) Megerősítés – viselkedés kapcsolat feltétele Az egyén: • Anticipálja, hogy a jövőbeli cselekvéseket megerősítés fogja követni • Megerősítőre vágyik, vagy az értékkel rendelkezik számára • Megérti, hogy milyen cselekvéssel érhető el a megerősítés • Hiszi, hogy képes a szükséges cselekvésre TUDAT

  15. David McCelland: A tudatalatti szerepének hangsúlyozása A személy mindazon tudása, értékei, motívumai, hitei, emlékei stb. amelyek az adott időpontban nincsenek a tudati éberség hatáskörében Pl. a teljesítménymotiváció Olyan aktivitásokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet

  16. David McCelland Erős teljesítménymotiváció esetén a választások: • Közepes kockázat • Világos visszajelzés • Kiválóság kritériumainak sikeres elérése

  17. Teljesítményszükséglet Az adott céllal kapcsolatos kiváló színvonaleléréséért folytatott versengés Teljesítménymotiváció Félelem a kudarctól bizakodás a sikerben

  18. Teljesítménymotiváció • Kudarctól való félelem – értékelési szorongás • Bizakodás a sikerben -kiválóságra törekvés -versengés -szerzésvágy -szaktekintélyek általi megbecsülés -teljesítmény

  19. Szükségletek relatív erőssége Maslow motiváció-elmélete Önmegvalósítás Megállapítások Anyagi szükségletek Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Fiziológiai szükségletek dominanciája Biztonsági szükségletek dominanciája Szociális szükségletek dominanciája Anyagi szükségletek dominanciája Önmegvalósítási szükségletek dominanciája

  20. Önmegvalósítás Siker Társas szükségletek Biztonság Fiziológiai szükségletek Abraham Maslow

  21. Frederick Herzberg • Felejtse el a dicséretet! • Felejtse el a büntetést! • Felejtse el a pénzjutalmat! • A munkát magát kell vonzóbbá tenni!

  22. Herzbergés munkatársai (1959) Munkával való Motivátor Megelégedettség faktorok Semleges higiénés faktorok Munkával való elégedetlenség

  23. A motiváció tartalomelméletei

  24. Az alapvető motívumok egy modellje SZEMÉLYES SZITUÁCIÓ MOTÍVUMOK INGEREK MOTIVÁCIÓ: A szituáció ingerei és a személy motívumainak kölcsönhatása

  25. Motiváció - eredmény Input tényezők Közvetítő outputok változók Emberi összetevőkTeljesítmény • Egyéni tény. Vezetői • Csoport hatások motivációs stratégiák Szervezeti tény. Elégedettség • Technológia • szervezettervezés

  26. Jutalom és ösztönzés Motiváció (affektus) Viselkedés Élvezetre törekvés A kellemetlen állapot enyhítése Hedonikus skála Kellemes semleges kellemetlen

  27. Miért olyan fontos az élvezet? Élvezet = közös pénzegység Kifejezi a cselekedetek értékét Evolúciós magyarázat: biológiai előnyökhöz (fennmaradás) társul Az agy nyomon követheti a cselekedetek (+) illetve (-) következményeit

  28. Miért olyan fontos az élvezet? Az agy a különböző élvezeteket egy „közös valutára” fordítja Ugyanazt az agyi jutalmazó rendszert aktiválják Mezolimbikus dopaminrendszer működéséhez kötődik Idegsejtjei a dopamin nevű neurotranszmitter segítségével szállítják az üzeneteket

  29. Mezolimbikus dopaminrendszer

  30. Miért olyan fontos az élvezet? Az üzenetek szállítása DOPAMIN (transzmitter) Sokféle jutalom aktiválja Étel, ital, szexpartner, kokain, heroin, önmegvalósítás, stb.

  31. Miért olyan fontos az élvezet? A jutalmak motivációs jellegének megteremtésében KÖZPONTI SZEREP AKTIVITÁSA ÉLVEZET KIVÁLTÓ CSELEKVÉSEK ISMÉTLÉSE

  32. Miért olyan fontos az élvezet? ÖSSZEGZÉS: A mezolimbikus dopaminrendszer vágyat kelt a különböző természetes és mesterséges ösztönzők iránt

  33. Scitovsky Tibor hozzájárulása Motiváltság alapja Arousal Az agy aktivitása (alfa, béta, gamma) Mérhető és érezhető Jól, rosszul érezzük magunkat, öröm, fájdalom

  34. Scitovsky Tibor hozzájárulása Alaptörekvés: az öröm keresése A fájdalom elkerülése Az aktiváció koncepciójának kulcs- szerepe van a viselkedés magyarázatában

  35. Scitovsky Tibor hozzájárulása • Feladatvégzés feltétele: az éberség és figyelem megfelelő foka • Feltételezés: létezik az aktivációnak egy optimális szintje, ami a legjobb közérzetet biztosítja Viselkedés hatékonysága Aktivációs szint (szándékos befolyásolás)

  36. A külső stimuláció és az érzések közötti kapcsolat (+) érzések Region 1 Region 2 Region 3 Region 4 (-) érzések

  37. Kellemes érzések Magas teljesítmény Közepes aktiváltság Figyelem magas szintje Hatékony információfeldolgozás

  38. Scitovsky Tibor hozzájárulása Személyiségdimenziók alapja Az aktiválhatóság különbözőségei PL: Extrovertáltak akitvációs szintje alacsony • Délután nyújtják a legjobb teljesítményt • Keresik az izgalmat, a külső ingereket, a kapcsolatokat • Játékosak, kalandvágyók, nyughatatlanok, kockázatvállalók • Több kávé, tea, dohány, stb.

  39. Scitovsky Tibor hozzájárulása Introvertáltak aktivációs szintje magas A különbség alapja: az aktivációs szint optimumára való törekvés • Délelőtt nyújtják a legjobb teljesítményt • Tartják magukat a szabályokhoz • Kitartóak • Hajlamosak a visszahúzódásra • Zárkózottak • Kerülik az izgalmakat • Több nyugtató, alkohol stb.

  40. Scitovsky Tibor hozzájárulása Mit tesz a szervezet, amikor nincs kielégítetlen szükséglet, jó a közérzet??? Ingerhatások, stimuláció aktív keresése Először kellemes Aztán unalmas Majd kellemetlen

  41. A stimuláció aktív keresése • Fizikai stimuláció – testmozgás • Mentális stimuláció – kutató magatartás Környezet felfedezése önmagáért való tájékozódás Extrinsic exploráció Intrinsic exploráció csak az élvezetet szolgálja

  42. Célkitűzés - elmélet Előfeltevése: az emberek cselekedetek többsége célvezérelt Tudatos célok által irányított Emberek – tudatosság legmagasabb formája – gondolkodás Képesek megválasztani céljaikat és hosszú időn át törekedni elérésükre (Lock, 1961) AKARATLAGOSSÁG

  43. A CÉLOKRÓL Célok Tartalom Intenzitás • Specifitás -körvonalazatlan -meghatározott • Nehézség -könnyű -közepes -elérhetetlen

  44. Nehézség – specifitás kapcsolat 1. Teljesítmény – célszint Lineáris kapcsolat Megfelelő cél-elkötelezettség és képesség esetén Nehezebb cél jobb teljesítmény

  45. CÉLTARTALOM Specifikus és nehéz céltartalmak Magasabb teljesítmény Pl.: Hozd ki magadból a legtöbbet” Alacsony teljesítmény – elégedettség Teljesítményértékelés nem egyértelmű Különböző kultúrákra általánosítható eredmények

  46. célválasztás • Elérhetőség • Értékesség • Szerepmodellek • Verseny-, kényszerhelyzet • Legitim tekintélyszemély

  47. Célkitűzés gyakorlata • Közepesen nehéz célok • Részleges célelérés • Folyamatos fejlesztés • Sokszínű cél- és jutalomstruktúra

  48. Heckhausen viselkedésirányítási modellje • Mérlegelés, választás • Tervezés, célkitűzés • Cselekvés, cselekvések szabályozása • Értékelés

  49. Heckhausen viselkedésirányítási modellje Mérlegelés, választás Explicit, tudatos Implicit, nem tudatos

  50. Tudatos választás A haszon maximalizálás racionális modellje szerint Elvárás, valószínűségek Érték, valencia Alternatíva kiválasztása

More Related