1 / 9

Események formális leírása, műveletek

Események formális leírása, műveletek. A B : A esemény maga után vonja B-t A+B : Legalább az egyik esemény bekövetkezik AB : Események együttes bekövetkezése. Valamely kísérlet egy konkrét kimenetelét, elemi esemény nek nevezzük, és ω -val jelöljük.

onofre
Download Presentation

Események formális leírása, műveletek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Események formális leírása, műveletek AB : A esemény maga után vonja B-t A+B : Legalább az egyik esemény bekövetkezik AB : Események együttes bekövetkezése

  2. Valamely kísérlet egy konkrét kimenetelét, elemi eseménynek nevezzük, és ω-val jelöljük. Eseménytér: az elemi események összessége, halmaza: Ω Esemény: a kísérlettel kapcsolat megfogalmazható bármely jelenség, az eseménytér valamely részhalmaza. Jele latin nagy betű. Biztos esemény: olyan esemény, amely a kísérlet során mindig bekövetkezik: Ω Lehetetlen esemény: olyan esemény, amely a kísérlet során soha sem következik be: 0 (nulla) Egymást kizáró két esemény, ha a kísérlet során együttes bekövetkezésük lehetetlen esemény, tehát AB=0. Ellentett (komplementer) esemény akkor, és csak akkor következik be, ha maga az esemény nem következik be. Események különbsége (A-B) alatt olyan eseményt értünk, amikor A bekövetkezik, de B nem.

  3. Valószínűség fogalma A esemény valószínűségét P(A)-val jelöljük, ahol 0≤P(A)≤1 valószínűség =

  4. Valószínűség tulajdonságai P(0)=0 P(Ω)=1 P(A+B)=P(A)+P(B)-P(AB) Ha AB, akkor P(A)≤P(B) A esemény B-re vonatkozó feltételes valószínűsége (A vizsgálata abban az eseménytérben, melyben biztos esemény B) Bayes-tétel:

  5. Példa Bayes-tételre Öt doboz mindegyikében öt golyó van, amelyek közül rendre egy, kettő, három, négy öt fehér. Találomra kiválasztunk egy dobozt, és kiveszünk belőle egymás után visszatevéssel két golyót. Ha mind a kettő fehér, akkor mennyi a valószínűsége, hogy a két fehér golyót tartalmazó dobozból valók? Megoldás: P(Bi) : i. dobozból húztunk. P(A/Bi) : az i. dobozból két fehéret húzunk. P(Bi/A) : megoldandó kérdés.

  6. Valószínűségi változók Tekintsük valamely kísérlet elemi eseményeinek halmazát. Minden egyes elemi eseményhez rendeljünk egy és csakis egy valós számértéket. Ezen hozzárendeléssel értelmezett függvényt valószínűségi változónak nevezzük és , , … betűkkel jelöljük. A  valószínűségi változót diszkrétnek nevezzük, ha lehetséges értékei véges vagy megszámolható számosságu halmazt alkotnak. A nem negatív 1, 2, …, n számokat valószínűség eloszlásnak nevezzük, ha összegük 1.

  7. Valószínűségi változók tulajdonságai A valószínűségi változó módusza az a i érték, amelyre P(i) a legnagyobb értéket veszi fel. Valószínűségi változó várható értéke diszkrét esetben M()=pixi, ahol pi az esemény bekövetkezésének valószínűsége xi a valószínűségi változó értéke; folytonos esetben pedig M()= x f(x) dx. Szórásnégyzete: D²() = M[-M()]² = M(²)-[M()]², ami diszkrét esetben D²() = x² p - [x p]², míg folytonos esetben D²() =  x ² f(x) dx – [ x f(x) dx]². A valószínűségi változó szórása, a szórásnégyzet pozitív négyzetgyöke.

  8. Eloszlásfüggvény Fx x

  9. Sűrűségfüggvény

More Related