Előzmények

1. Településracionalizálás, falupolitika és falurombolás Romániában és Magyarországon az államszocializmus időszakában Hajdú Zoltán MTA RKK, Pécs

2. Vofkori László (1944-2008) emlékének, akivel többször „nekiindultunk” az összehasonlító tanulmány megírásának, de az sajnos életében nem készülhetett el.

3. Előzmények • A két világháború közötti államépítés eltérő vonásai, a területiség fontos, de eltérő jellege • A magyar falukutatás, szociográfia és Gusti bukaresti szociológiai iskolája • Közös kérdés: Milyen lehet a falvak helyzete, szerepe a modernizáció időszakában

4. Nemzetközi hatások • 1945 után mindenütt előtérbe kerülnek a településekkel kapcsolatos kérdések (Anglia, Skandinávia, de az ENSZ-ben is) • Közös elem a települések, különösen a falvak „racionális nagyságának” keresése • A modernizáció és az ideológia kapcsolata a „szocialista táborban”

5. Az államszocialista korszak sajátosságai és eltérései • 1947 romániai kommunista fordulat • 1948 magyarországi kommunista fordulat • A szocializmus építésének sztálini modellje, szűk nemzeti sajátosságokkal • Törések: • Magyarország – 1956 • Románia: 1965

6. A településhálózat sajátosságai • Románia: • A történeti országrészek eltérő jellegű településállománya és hálózata • Alacsony városi népességarány: 1930 – 21,4%, 1948 – 23,4 %, 1956 – 31,3%, 1966 – 38,2%, 1977 – 43,6%, 1980 - 45,8%, 1985: 50-50% • Elaprózott faluállomány, 13 ezer falu • Bukarest 1947-ben kis, ellentmondásosan fejlett város • Nemzetiségi kérdés települési összefüggései Erdélyben

7. Román válaszok a települési, területi kérdésekre • 1967 október, RKP KB a közigazgatási reform alapelvei, a falusi helységek szisztematizálására irányuló alapelvek • 1968 – közigazgatási reform, megyei beosztás, • A községi reform kezdete, 14 205 település, (10 ezer 1000 fő alatt, azon belül 7 ezer 500 fő alatt) „egyenlő életfeltételek megteremtése” (kezdetben közigazgatási összevonás, hatékony településnagyság) • 1972. július, RKP KB: területrendezési irányelvek, a falvak koncentrálása, a beépítés növelése, társadalmi, gazdasági, etnikai homogenizálás koncepciója • 58/1974. sz. Törvény a területrendezésről, valamint a a városi és falusi települések rendezéséről, 300-350 új város felépítése, • 1984. november, RKP XIII. kongresszusa, „kis agráripari városok” létrehozása a községek egy részéből • 1986 RKP „Új települési rendszer” • 1988. április 29: Nicolae Ceausescu: három szakaszban, 2000-ig végre kell végre hajtani a település-szisztematizálási terveket, 7-8 ezer falut fizikailag is fel kell számolni

8. Az államszocialista korszak közös eleme, a pártállam • Alapkérdés: • Milyen település és településhálózat felel meg az új társadalom igényeinek • Ellenség: az autonóm ember, a viszonylag autonóm közösség • „Leképezés-folyamat” • Politikai döntések, MDP, MSZMP, RKP • Politikai döntések kormányzati végrehajtása, (ágazati minisztériumok) • Szakintézmények (tervező, tudományos) • 1949 ICSOR – ma URBANPROIECT

9. Magyar folyamatok, tiltakozások a romániai falurombolás ellen • Magyar falupolitika fordulópontjai • 1951 • 1963 • 1969 • 1971 • 1973: „Gyűrűfű-szindróma” • 1985 • 1988. június 27, 40-50 ezer fős tüntetés a Hősök-terén a romániai falurombolás ellen

10. Országos makrostruktúra terve, 1977

11. Románián belüli város-falu kapcsolat, 1982

12. Országközépponti gyűrűs szerkezet, 1982

13. Köszönöm a figyelmet!

14. PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE