nemzetk zi gazdas gi szervezetek n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK PowerPoint Presentation
Download Presentation
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 129

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK - PowerPoint PPT Presentation


  • 111 Views
  • Uploaded on

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK. Csáki György Gödöllő, 2006. január 30- február 3. 1. Világgazdasági előzmények. 1.1. Modern értelemben vett világgazdaság 1492-től 1492 – 1640: „hosszú XVI. század” : felfedezések, nemesfém-beáramlás, kereskedelem-bővülés, merkantilizmus.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK' - vidal


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
nemzetk zi gazdas gi szervezetek

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK

Csáki György

Gödöllő, 2006. január 30- február 3.

1 vil ggazdas gi el zm nyek
1. Világgazdasági előzmények

1.1. Modern értelemben vett világgazdaság 1492-től

1492 – 1640: „hosszú XVI. század”:

  • felfedezések, nemesfém-beáramlás, kereskedelem-bővülés, merkantilizmus.

1640 - 1789/1815/1820:

  • manufaktúra-kapitalizmus, korai gyarmatosítás, gépi nagyipar

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide3
Klasszikus kapitalizmus

1820 - 1870/1890:

  • gépi nagyipar elterjedése, klasszikus szabadpiaci rendszer, gyarmati típusú munkamegosztás, drámai társadalmi változások - urbanizáció, a nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése („Onedin-jelenség”)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide4
Liberális kapitalizmus

1870 - 1914/17-18:

  • „kettős aranykor” az I. világháborúig, monopolkapitalizmus, gyarmati típusú tőkekivitel, harmonizált üzleti ciklusok  egyidejű válságok
  • Az aranystandard rendszere: 1870-1914

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide5
Egy pénzügyi rendszer fő kérdései:
  • Hogyan jön létre? (Spontán vagy megállapodásokkal?)
  • Mi a világpénz? (Van-e világpénz?)
  • Milyen a nemzetközi fizetések (a nemzetközi finanszírozás) rendje?
  • Mi jellemzi a rendszer működését? Hogyan hatnak az egyes országok a rendszerre?

A nemzetközi pénzügyi rendszer általában kiindulópont-függő”: egy rendszerhez egyre több ország csatlakozik - míg a rendszer átfogóvá nem válik,

a folyamat rendszerint spontán módon jött létre

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide6

Az aranystandard-rendszer:

  • a világgazdaság első átfogó nemzetközi pénzügyi rendszere,
  • 1870 - 1914,
  • „kettős aranykor” (arany + árfolyam-stabilitás),
  • kiegyenlítő mechanizmusok-automatizmusok,
  • „magától is „ hibátlanul működött - amikor likviditási probléma merült föl, „azonnal” rendelkezésre álltak két- és többoldalú (gyakran államközi) hitelek.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide7
Az aranystandard-rendszer jellemzői:
  • a belső pénz aranyérme - melyet a forgalomban papirosalapú pénzhelyettesítők pótolnak, amit jegybank korlátlanul aranyra vált;
  • korlátlanul szabad volt az arany kivitele és behozatala,
  • korlátlanul szabad volt a pénzhelyettesítők kivitele és behozatala;

Kiindulás: Nagy-Britannia - 1717 (Sir Isaac Newton) mindenki átvette - hogy „hozzáférhessen” a brit áru-, tőke- és pénzpiacokhoz!

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide8
Ha az árfolyam > aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége    az importért aranyban fizetnek;

Ha az árfolyam  aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége  az exportért aranyban fizetnek

a valuta kereslet/kínálatának változása miatt az árfolyam a két aranypont között marad!

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide10
A legalacsonyabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes arannyal fizetni, kiviteli vagy felső aranypontnak nevezzük;
  • A legmagasabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes a hazai valutát külföldön aranyra váltani, behozatali vagy alsó aranypontnak nevezzük

Deficites fizetési mérleg mellett:

  • aranyat veszít - csökken a pénzmennyiség,
  • ezért a belső piacon csökkennek az árak,
  • erősödik az exportösztönzés és drágul az import,
  • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérleghiány)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide11
Szufficites fizetési mérleg mellett:
  • nő a belső piacon az arany mennyisége, nő a forgalomban lévő pénz mennyisége,
  • nőnek az árak a belső piacon,
  • csökken az export jövedelmezősége - egyidejűleg nő az olcsóbb import kereslete,
  • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérlegtöbblet)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide12
Ha csak arany van a pénzforgalomban:

az exportot külföldön arannyal fizetik meg, az aranyat az exportőr behozza az országba - a külkereskedelmi deficit miatt arany áramlik ki az országból - csökken az arany mennyisége, esnek az árak;

a külkereskedelmi többlet miatt arany áramlik be az országba, nő a forgalomban lévő arany - nőnek a hazai árak, vagyis:

importár nő, exportár csökken  egyensúly

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide13
Ha van papírosalapú pénzhelyettesítő (bankjegy):

kereskedelmi deficit: a saját valuta fölhalmozódik külföldön  a külföldi ország egy bankja az aranyra váltja a hazai központi bankban az aranyat kiviszi és otthon átváltja a saját valutájára

azaz:

deficites országban csökken, szufficites országban nő a pénzmennyiség helyreáll az egyensúly

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

nemzetk zi tartal kok az aranystadard rendszerben
Nemzetközi tartalékok az aranystadard-rendszerben

Miből finanszírozzák a nemzetközi likviditási hiányokat? Ki/mi a „végső mentsvár hitelező” („lender of last resort”)

az aranystandard-rendszer alapvetően a konvertibilitáshoz való ragaszkodáson alapult - a központi bank is válhat hitelfelvevővé (pl. Bank of England - 1886, 1990)

menekülési klauzula = tartalékráta átmeneti csökkentése + „arany a Holdról”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide15
Stabilitás = stabil árfolyamok (1870-1914)

mitől volt ilyen stabil?

 Nem volt feszültségnek kitéve (A. G. Ford)

- harmonizálódott konjunktúra-ciklusok,

hasonló növekedési ütemek

és párhuzamos kamatszintek +

az egész világ Angliára volt ráutalva;

 A konvertibilitáshoz való ‘teljes körű’ ragaszkodás (Eichengreen)

rövidtávon sérülhetett a konvertibilitás, mert hosszú távon mindenki ragaszkodott hozzá - ugyanis a bérek és az árak „teljesen” rugalmasak voltak

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide16
A harmonizálódás kulcsa a jegybankok által alkalmazott diszkontráta volt a BE diszkontráta-változtatásait mindenkinek követnie kellett!

„A Bank of England a nemzetközi pénzügyi zenekar karmestere.” (Keynes)

együttműködés válsághelyzetekben mindig megnyilvánult  a valóságban nem automatizmusok érvényesültek - fennmaradása a központi bankok és a kormányok együttműködésétől függött (Eichengreen)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

egys ges nemzetk zi p nz gyi rendszer hi nya a k t vil gh bor k z tt
Egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya a két világháború között
  • 1914: az arany kiszorult a nemzetközi pénzügyi rendszerből
  • „non-system” - mivel Nagy-Britannia már nem volt képes betölteni korábbi központi szerepét, az USA pedig az izolacionizmust választotta,
  • a korábbi hitelezők adósokká váltak,
  • a veszteseknél hiperinfláció tört ki

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide18
Keynes: „A béke gazdasági konzekvenciái”
  • A vesztesek lehetetlen helyzetbe hozása - irreális jóvátételi kötelezettségekkel
  • A kereskedelmi kapcsolatok felszámolása a vesztesekkel
  • A vesztesek kizárása a nemzetközi hitelkapcsolatokból
  • Konvertibilis valuta hosszas hiánya a vesztes országokban
  • Hiperinfláció a vesztes országokban

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide19
A KORMÁNYOK/JEGYBANKOK NEM RAGASZKODTAK TÖBBÉ A KONVERTIBILITÁSHOZ - A NÖVEKEDÉSGYORSÍTÁST ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁGOT PREFERÁLTÁK   A PÉNZTŐKE NEM A „STABILITÁS IRÁNYÁBA ÁRAMLOTT”

1929/1933

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide20
A két világháború között:
  • a háború gazdasági következményei,
  • alacsony növekedési ütemek,
  • elhúzódó káosz,
  • pénzügyi zavarok („non-system”)

1929/33: a világgazdaság történetének legsúlyosabb általános válsága – korszakhatár: máig ható tanulságok

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide21
Az 1929-33-as válság okai-tanulságai
  • leértékelési verseny +
  • restrikciós hullám +
  • protekcionista hullám

= „Bagger thy naighbor!”

tanulság:

válságból együttműködéssel lehet kollektíven kilábalni - a terhek egymásra hárítása tovább mélyíti a válságot

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

2 a nemzetk zi gazdas gi egy tt m k d s rendszere int zm nyei a ii vil gh bor ut ni id szakban
2. A nemzetközi gazdasági együtt-működés rendszere, intézményei a II. világháború utáni időszakban

Három sajátosság:

  • Tervezett, politikai konszenzuson alapuló rendszer – annak megfelelő intézmények;
  • I. világháborút követő békék tanulságai;
  • Az 1929-33-as válság tanulságai

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide23
Sokoldalú tárgyalások 1941-től,

„minden” nem ellenséges ország részvételével,

a tárgyalások a nemzetközi gazdasági együttműködés fő kérdéseire, s nem „egyszerűen” a háborús károk reparálására és jóvátétel biztosítására irányultak,

a tárgyalások célja egy átfogó – „globális” nemzetközi gazdasági együttműködési rendszer kialakítása volt -

megfelelő intézményi rendszerrel

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide24
A cél nem a vesztesek ellehetetlenítése volt

a győztesek segítették a vesztesek talpra állását: Marshall-terv, Dodge-terv,

Európai Pénzügyi Unió – EPU,

kereskedelmi és tőke- kapcsolatok közvetlenül a háború utántól

+

a hidegháború hatására politikai és katonai együttműködés Ny-Európával

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide25
Átfogó nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi „architektúra” (rendszer)

1941: Keynes-terv

WHITE-terv

1929/33 tanulságai: - leértékelési verseny;

- protekcionista hullám;

- restrikciós spirál;

- devizapiaci liberalizáció;

- magas növekedés;

- teljes foglalkoztatás.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide26
Konkrét világgazdasági viszonyok:

- az USA mindenoldalú túlhatalma;

- a háborús újjáépítés követelményei (az I. világháború utáni békerendszer tanulságai)

A keresletélénkítő gazdaságpolitika nem egyeztethető össze az aranystandard-rendszerrel    a kormányok a keresletélénkítést választották

Az arany szerepe:

  • végleg kiszorult az arany - de mi biztosítja a stabilitást?
  • Kulcsvaluta kell! „végső mentsvár”    USA-dollár

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide27
Intézményi keretek:

- International Monetary Fund = IMF (Nemzetközi Valutaalap)

árfolyam-stabilitás (ne legyen leértékelési verseny)

gazdaságpolitikai stabilitás (ne legyen restrikciós verseny)

- International Bank for Reconstruction and Development = IBRD (World bank = WB)

(Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank = Világbank)

háborús károk helyreállítása – állami infrastruktúra-fejlesztés (győzteseknél és veszteseknél egyaránt)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide28
- International Trade Organisation = ITO (Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet)

helyett:

General Agreement on Trade and Tariffs = GATT (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény)

Protekcionizmus fölszámolása

szabadkereskedelem

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide29
IMF + WB + GATT =

Bretton Woods-i rendszer intézményi keretei - a Bretton Woods-i architektúra

A rendszer 1946. július 1-től 1971/1976-ig működött -

az alapintézmények ma is meghatározó szerepet töltenek be az intézmények nemzetközi gazdasági kapcsolatokban

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

2 a nemzetk zi valutaalap imf szervezete s m k d se
2. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezete és működése

Bretton Woods: 1944. július 16.

Alapokmány: 1945: december 27 (29 tag)

Működés: 1947. március 1.

Jogállás: ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezete

Tagok száma: 184 (2005 10. 01.)

Kvótákon alapuló szavazati jog

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide31
Kvóták:

11. Tőkeemelés (1999): 213,5 md SDR (=310 md $)

Befizetés: 25% konvertibilis valuta, 75% nemzeti valuta,

250 alapszavazat +

1 szavazat/100.000 SDR

USA: 17,5%

Palau: 0,001

Mo.: 1,0384 md SDR = 0,49%

Fizetési mérleg: „tartalékpozíciók az IMF-ben”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide32
Szervezet & Működés:

Közgyűlés : április 1. & október 1.

Kormányzótanács („Board of Governors”)

1 tag = 1 kormányzó,

2 ülés /év

Végrehajtó tanács: 24 tag, ‘valódi döntéshozó’, ügyvezető igazgató(Rodrigo de Rato y Figaredo – spanyol, hagyományosan európai), állandó tag: USA, Japán, NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína, + 16 országcsoport képviselője

dönt: adminisztráció + árfolyam-felügyelet, forráskihelyezés

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide33
Országcsoport: együttes kvóta-összeg kb 

Magyarország: Ausztria, Belgium, Belarusz, Cseh Köztársaság, Kazahsztán, Luxembourg, Szlovákia, Szlovénia, TörökországΣ= 5,15%,

Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság legfőbb tanácsadó testület (Igazgató + 24 kormányzó), évi 2 ülés, a nemzetközi valutáris- pénzügyi rendszer minden fontos kérdésével foglalkozik

2700 alkalmazott

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

az imf hitelez si gyakorlata
Az IMF hitelezési gyakorlata

Az első hitelszelvény (a kvóta 25%-a) folyó fizetésimérleg-hiány esetén kvázi-automatikusan lehívható,

25% fölött bizonyos terljesítmény-kritériumokat kell vállalni

Eredeti és legjellemzőbb hitelkonstrukció:

„készenléti hitel” („Stand-by credit facility”):

  • Maximum 12 hónapos futamidő,
  • Öt egyenlő részletben, negyedévente
  • Folyó fizetési mérleghiány finanszírozására,

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide35
Visszafizetés 3 ¼ - 5 év alatt, negyedéves részletekben,
  • Hitelfelvevő „szándéklevelén” alapul,
  • Szakaszolás - feltételesség - felügyelet,
  • Árfolyam-felügyelet  gazdaságpolitikai felügyelet - a folyósítás & visszafizetés időszaka során mindvégig negyedévente ellenőrzés
  • A Valutaalap szótárában „forrásvásárlás” és „-visszavásárlás” („purchase” és „repurchase”),
  • Folyósítás konvertibilis valutában ($) – 1969 óta SDR-ben,
  • Ma már 12-24-36 hónapos folyósítás és 3 1/4 – 5 – 7 éves visszafizetés – együttesen: 51 – 120 hónapos hitelviszony az IMF és a tagország között,

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide36
Kibővített hitelkeret („extended fund facility”)
  • Strukturális okokra visszavezethető fizetési mérleghiányok esetében folyósítható,
  • Hosszabb folyósítási és futamidő, mint a készenléti hitelnél: 3+1 éves folyósítás, 4 1/2-10 éves visszafizetés, féléves szakaszolás,
  • Készenléti hitel átalakítható kibővített hitelkeretté
  • Készenléti hitel & kibővített hitelkeret = a Valutaalap rendes hitelkeretei(„ordinary lending facilities”)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide37
Különleges hitelkeretek és –politikák(„special lending facilities and policies”):

1.) „kiegészítő tartalékhitel”(„supplemantal reserve facility”)-

kivételes jellegű fizetési mérleghiányok esetére hozták létre,

az 1998-as d-k-ázsiai válság kezelésére alakították ki

erőteljes piaci bizalomvesztés kompenzálására folyósítják,

„ a tagország pénzügyi szükségletein és törlesztési képességén alapul”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide38
2. Kiegyenlítő hitelkeret(„compensatory financing facility”):

Hirtelen exportbevétel-kiesések áthidalását szolgálja - az egy-egy nyersanyag vagy/és nyerstermék világpiaci áraitól erősen függő (monokultúrás termelési szerkezetű) fejlődő országok számára gyakran létkérdés;

3.) Korlátozott hitelkeret(„contingent credit lines”):

„fertőző” regionális válság esetén folyósítják - eddig: latin-Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában folyósították - 1999 óta

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide39
4.) Egy korábbi hitelkeretből („kibővített szerkezeti kiigazítási hitelkeret”) alakította át a Valutaalap 1999-ben

„szegénység-csökkentő és növekedési hitelkeret”-té

az elmaradottság alapproblémái csak hosszú távú megoldásokkal enyhíthetőek!

5.) „gyorssegélyek” („emergency assistance”):

„Hirtelen különösen nehéz” helyzetbe került

országok igényelhetik

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

a valutaalap hitelek ltal nos felt telei
A Valutaalap-hitelek általános feltételei

Hitelkeret, terhek Visszafizetési politika feltételek

idő(év) részletek

hitelszelvények,

Gyorssegély,

Kiegyenlítő hitelkeret alap-kamat 31/4-5 8

Kibővített hitelkeret alap-kamat 41/2-10 12

Kiegészítő

Tartalékhitel alap-kamat +

felár 2-21/2 2

Szegénységcsökkentő

és növekedési

Hitelkeret 0,5%/év 51/2-10 10

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide41
Finanszírozási alapadatok / költségek:
  • Szolgáltatási díj: 0,50%,
  • Hitelfolyósítási díj: 0,25%,
  • Kamatlábak:

SDRi = 1,5700

USDi = 0,8900

Euroi = 2,1048

Yeni = 0,0080

1 USD = 0,666758 SDR

1 SDR = 1,499 USD

1 euro = 0,846249 SDR

1 HUF = 0,00323465 SDR

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

a valutaalap hitelek maxim lis m rt ke a kv ta sz zal k ban
A Valutaalap-hitelek maximális mértéke(a kvóta százalékában)

Készenléti hitel és kibővített hitelkeret

Évente 100*

Összesen 300*

Különleges hitelkeretek

Kiegészítő tartalékhitel nincs**

Kiegyenlítő hitelkeret

Exportbevétel-kiesés 20

Növekvő gabonaimport-költségek 10

Opciós szelvény 10

Szegénységcsökkentő hitelkeret

Rendes 140

Kivételes 185

* Kivételesen lehet nagyobb.

** Informálisan 300-500 százalék.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide43
Teljes kihelyezett hitelállomány (2005.10.01.):

Összesen: $ 73 md (SDR 49,8 md)

LCD – speciális $ 10 md (SDR 6,6 md)

egyéb tagországok $ 63 md (SDR 43,2 md)Legnagyobb hitelfelvevők:

Törökország $ 17 md

Brazília $ 16 md

Argentína $ 11 md

Indonézia $ 8 md

Uruguay $ 2 md

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

a nemzetk zi valutaalap szerepe a nemzetk zi p nz gyi letben
A Nemzetközi Valutaalap szerepe a nemzetközi pénzügyi életben

Mi is valójában a Nemzetközi Valutaalap?

A beteg gazdaságok orvosa? A fertőző nemzetgazdaságok karanténjének orvosa?

A közgazdasági ortodoxia professzora?

A nemzetközi gazdasági-pénzügyi zenekar karmestere?

A nemzetközi gazdasági-pénzügyi rendszer csendőre?

A közgazdasági-gazdaságpolitikai racionalitás letéteményese?

Mumus, akinek segítségével kordában tarthatók a szakszervezetek és a civil szervezetek?

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide45
Az IMF a világgazdaság egyik legellentmondásosabb(an megítélt) szereplője (lásd az előző diát!)

A Valutalap alapvetően befolyásolja a hiteleire ráutalt országok (de csak azok!) gazdasági-társadalmi viszonyait;

Feltételesség:

Gyakran tartalmaz megszorító intézkedéseket

  • tipikus hitelezői, tehát külső mentalitás;
  • Monetáris ortodoxia;
  • Erőltetett pozíciójavítás kierőszakolása;
  • Súlyos gazdasági elsősorban növekedési és strukturális) áldozatok és káros társadalmi következmények

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide46
A Valutaalap „védekezése”:
  • Szándéklevél elsődlegessége;
  • Külső hitelezhetőség visszaállítása a cél,
  • A Valutaalap a „végső mentsvár hitelező”,
  • Miért nem fordulnak a pénz- és tőkepiacokhoz? (Ott ugyanis csak technikai feltételek vannak: kamatláb + hitelezési költségek és a futamidő),
  • A „feltételesség” a közgazdasági racionalitás megfogalmazódása - olyan esetben, amikor a hitelért folyamodó nemzetgazdaság súlyos fizetési mérlegzavarba került.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide47
Változások az IMF hitelezési filozófiájában (az 1980-as évek közepétől):
  • A fizetési mérleg-egyensúly abszolutizálása, a mérleghiányok rövidtávú kiegyenlítése lehetetlen a fejlődő országokban;
  • Hosszú távú hitelezési gyakorlat szükséges – hároméves készenléti hitel, 3+1 éves kibővített hitelkeret, hosszabb futamidők stb;
  • Növekedési és struktúraalakítási szempontok érvényesítése a feltételességben;
  • A külső és a belső egyensúlyi szempontok összhangjára való fokozottabb törekvés,
  • stb.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide48
Soros György:

„ Az alap elsődleges feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntartása, és ha válság idején a hitelnyújtók megbüntetésével túl nagy kárt okoznak a nyugati bankoknak, éppen a rendszer összeomlását kockáztatják. Másodszor, a programok kivitelezéséhez az IMF-nek szüksége van a kereskedelmi hitelnyújtókra, márpedig a bankok nagyon is jól tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. (…) Végül pedig az IMF-et a kapitalizmus központi országai tartják ellenőrzésük alatt, akiknek nemzeti érdekével ütközne, ha a hitelnyújtást megszűntetnék. Az IMF beavatkozását attól kellene függővé tenni, hogy a hitelezők vállalják-e a rájuk eső veszteségeket.”

(…)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide49
„Az IMF-programot a hitelnyújtók megsegítésére találták ki, ezzel pedig csak további felelőtlen tettekre ösztönzik a bajbajutottakat. Ez … nemzetközi pénzügyi rendszerünk bizonytalanságának legfőbb forrása. (…) Az IMF aránytalanul viszonyul a hitelnyújtókhoz és a kölcsönvevőkhöz. Az utóbbiakkal szemben feltételeket támaszt, míg a hitelnyújtók felé nem voltak kikötései. A kölcsönadott pénz, valamint a megszabott feltételek lehetővé tették az adós országoknak, hogy kötelezettségeiknek pontosabban tehessenek eleget – amit egyébként nem tudtak volna. Az IMF tehát közvetett módon a bankokat és a többi hitelezőt segíti.”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide50
Az IMF tevékenységének alapvető ellentmondásai:
  • Fejlett országokra „kitalált” konstrukciókat alkalmaz fejlődő országokra;
  • Csak a hitelfelvevő országok gazdaságpolitikáját tudja befolyásolni (a feltételesség révén) – de soha nem volt képes a fejlett országokkal szemben is érvényesíteni az Alapokmányában foglaltakat;
  • Alapvetően csak külső szempontokat képes érvényesíteni;
  • Elmossa a hitelnyújtók felelősségét - az átütemezés révén ugyanis továbbra is képesek (kamat-) jövedelmeket realizálni.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

a valutaalap t nyleges vil ggazdas gi szerepe tev kenys ge
A Valutaalap tényleges világgazdasági szerepe/tevékenysége
  • Nemzetközi gazdaságpolitikai összehangolás – a hetek/nyolcak keretében;
  • Kollektív válságkezelés:

Adósságválság 1982 után;

Regionális válságok;

Valutaválságok.

  • Kiterjedt tanácsadási tevékenysége hozzájárul a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásához.
  • Kapitális hibákra is képes – a válságkezelés gyakran éppen előidéz válságokat:

Mexikó, 1994-95;

Oroszország, 1998

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

magyarorsz g s a valutaalap kapcsolatai
Magyarország és a Valutaalap kapcsolatai
  • 1968 – 1981: titkos tárgyalások – miután 1968- ban egy „nyet” megakadályozta a belépést;

ellenvetések: 1. USA domináns szerepe,

2. adatszolgáltatás,

3. a hitelek nagysága nem jelentős.

  • 1981 - 1982: adósságválság a világgazdaság- ban;

fizetésképtelenség Lengyelország- ban, Kubában, Romániában;

a reform felélesztésének igénye

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide53
Miután Magyarország a fizetésképtelenség

határára került, s szovjet segítségre

– Lengyelország(!) -nem lehetett számítani,

az MSZMP PB úgy döntött, „elég”

utólag bejelenteni a belépést

a Szovjetúniónak.

Előkészítés: Fekete János és az MNB,

Aláíró: Marjai József miniszterelnök-helyettes.

Belépési nyilatkozat: 1982. május 6.

Kvóta: 375 millió SDR,

Szavazatok száma: 4000

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

magyarorsz gnak ny jtott imf hitelek
Magyarországnak nyújtott IMF-hitelek

1982: készenléti hitel: 475 m SDR

kiegyenlítő hitel: 72 m SDR

1984: készenléti hitel: 425 m SDR

1 041 m USD

1988: készenléti hitel: 350 m SDR

440 m USD

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide55
„…a magyar csatlakozás jól és időben illeszkedett be a nemzetközi gazdasági-pénzügyi és politikai folyamatok fejleményeibe. Nemcsak megfelelt a szocialista Magyarország érdekeinek, de azok érvényesülését elősegíti pozitív hatásokkal is járt. Hozzájárult fizetőképességünk fenntartásához, elvi engedmények nélkül erősítette hazánk nemzetközi intézményi hátterét. Ezzel egyben szélesítette gazdasági együttműködésünk lehetőségeit, stabilitását a világ valamennyi országával.”

(Bakó Ede, Bankszemle, 1983. 1983/4.)

1996. március: fel nem vett, 1,1 milliárd dolláros készenléti hitel - a Bokros-csomag megvalósításának záróköve + OECD-tagság

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 a vil gbank csoport fel p t se m k d se s hitelez si tev kenys ge
3. A Világbank-csoport felépítése, működése és hitelezési tevékenysége

International Bank for Reconstructure and Development = IBRD = World Bank = WB = Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank = Világbank

Sajátos multilaterális pénzügyi intézmény:

Fejlesztési hitel-folyósító intézmény

+

Aktív kötvény-kibocsátó, hitelfelvevő

Sajátos nemzetközi bank

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide57
Eredeti cél: - háborús károk helyre- állítása

Ötvenes évektől: - fejlődő országok infra- strukturális fejlesztései- nek finanszírozása

Hitelezési szabályok: - csak VB-tag lehet kedvezményezett,

- csak VB-tag vehet részt a kivitelezésben,

- fejlettségi limit (GDP/fő)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide58
A Világbank szervezete és működése:

Közgyűlés – együtt a Valutaalappal,

Kormányzótanács - egy nappal a Közgyűlés előtt - kormányzók,

Ügyvezető Igazgatóság,

Amerikai elnök (Paul Wolfowitz),

Tagság előfeltétele az IMF-tagság

Projektfinanszírozás,

Pragmatizmus,

A végrehajtás és a kivitelezés folyamatos és szigorú ellenőrzése

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 1 a vil gbank csoport fel p t se
3.1. A Világbank-csoport felépítése

Világbank(az „anyabank”)+

IFC +

IDA +

MIGA +

ICSID = Világbank-csoport

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide60
Ügyvezető Igazgatóság („Ügyvezetőség”)
  • Működés és finanszírozás irányítása és ellenőrzése;
  • Világbank által támogatott gazdaságpolitikai célok meghatározása;
  • Világbanki projektek folyamatos követése, ellenőrzése

Apparátus:

  • Ágazati főosztályok („divíziók”)
  • Területi főosztályok
  • „Támogató” főosztályok

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 2 a vil gbanki hitelez s saj toss gai
3.2. A világbanki hitelezés sajátosságai

A világbank voltaképpen hitelközvetítő - a világ legjobb – „AAA” minősítésű – adósa;

Tucatnyi devizában bocsát ki kötvényeket;

Soha nem vállal árfolyamkockázatot: olyan devizában hitelez, amit a legolcsóbban tud beszerezni, s abban a devizában kell visszafizetni;

A Világbank által alkalmazott kamatfelár = 0,5%

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

a vil gbank ltal foly s tott hitelt pusok
A Világbank által folyósított hiteltípusok
  • Beruházási hitelek 5-10 év;
  • Kiigazítási hitelek (szerkezeti és ágazati)

gazdaságpolitikai és intézményi reformok támogatására 1- 3 év;

  • Segélyek (korlátozottan) 178 m$/49 ország;
  • „Trust funds” (külső forrásból)
  • Garanciák és kockázatkezelés
  • 15 – 20 md $/év, WB kb. 100 országban van jelen

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

egy b vil gbanki programok
Egyéb világbanki programok
  • Átfogó Fejlesztési Keretek („Comprehensive Development Framework” = CDF);
  • Szegénységcsökkentő Stratégiai Programok („Poverty Reduction Strategic Program” = PRSP)
  • Kezdeményezés a Súlyosan Eladósodott Szegény Országok Számára („Heavily Indebted Poor Countries Initiative” = HIPC)
  • Global Aliance for Vaccination and Immunization (1 md $, HIV/AIDS)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 2 international financial corporation
3.2. International Financial Corporation

Nemzetközi Pénzügyi Társaság - IFC (1956)

Feladat: a magánszektor és a

tőkepiacfejlődésének támogatása

176 tagország

Források: 26 országtól („eredeti” OECD-tagok + Bahrein és Szingapúr)

2003 (md $):

Hitel Értékpapír Σ

11,925 3,517 15,442

Garancia és kockázatkezelés 1,334

16,7774

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 3 international development agency
3.3. International Development Agency

Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség - IDA

Kedvezményes hitelezési szerv

Cél: a legszegényebb országok segélyezése

35-40 éves (!) futamidejű hitelek,

10 éves törlesztési moratórium,

kamatmentes – 0,5% kezelési költség,

Az Alapok 13 feltöltése – küszöbön a 14. feltöltés

Kedvezményezett: eddig 110, most kb. 55 ország

Folyósítás: összesen 7-8 md $

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 4 sokoldal beruh z sv delmi gyn ks g
3.4. Sokoldalú Beruházásvédelmi Ügynökség

Multilateral Investment Guarantee Agency = MIGA (1988)

Védelem 4 nem kereskedelmi kockázatra:

  • Jövedelemtranszferek akadályozása,
  • Tulajdontól való megfosztás (államosítás),
  • Jogvédelem a fogadó ország hatóságaival szemben,
  • Háborús (vagy polgárháborús) kockázat.

25-20 éves futamidejű garanciák

Műszaki segítségnyújtás

Együttműködés az IFC-vel

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide67
163 tagország,

1 md $ eredeti alaptőke + 850 m $ tőkeemelés folyamatban + 150 m $ alárendelt kölcsöntőke a Világbanktól,

2003, 07. 01.: 650 projekt,

12 md $ összértékben,

85 fejlődő országban

Kedvezményezettek: Lesotho-tól Törökországig

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 5 icsid
3.5. ICSID

Beruházási Viták Rendezésének nemzetközi Központja („International Centre for Settlements of Investment Disputes” 1966)

Mentesüljön az „anyabank” a vitákban való részvételi kötelezettségtől - „megállapodás az államok és más államok polgárai közötti beruházási viták rendezéséről”

134 + 10 tagország

Lezárt ügyek száma: 81

Függőben lévő ügyek száma: 65

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 6 magyarorsz g s a vil gbank csoport kapcsolatai
3.6. Magyarország és a Világbank-csoport kapcsolatai

1982 - hat (!) hónapon belül az első hitel,

- a társfinanszírozásban Magyarország az első példa,

- 1982-1989 között 1,5 md $ hitel, összesen 2,35 md $ külső forrás- bevonásban való részvétel,

1983-84: 440 m$ társfinanszírozási hitel

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide70
Nagyobb világbanki hitelek:
  • Gabonatermelés gépesítése, gabonatárolás,
  • Húsipari hűtő- és tárolókapacitások,
  • Finomvegyipar,
  • Közlekedésfejlesztés,
  • I. és II. ipari szerkezetátalakítási program (vegyipari fejlesztések),
  • 70 m $ távközlésfejlesztésre,
  • Agráripari finanszírozás,
  • Szerkezeti kiigazítási program

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide71
IFC-projektek Magyarországon:
  • UNICBank (Reiffeissen),
  • Magyar-Japán Fermentációipari Rt. (20% japán & 15% IFC-részvény),

*

Csatlakozás az IDA-hoz, MIGA-hoz és az ICSID-hez,

Részvétel tendereken - gyönge eredmények

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

4 1 nemzetk zi kereskedelempolitikai felfog sok
4.1. Nemzetközi kereskedelempolitikai felfogások

Szabadkereskedelem

protekcionizmus

versengésük végigkíséri a világgazdaság és a közgazdasági gondolkodás történetét

elmélet  gyakorlat

Közgazdaságtan  gazdaságpolitika

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide73
A szabadkereskedelem mellett felhozható legfontosabb érvek:

Komparatív előnyök elmélete

+

  • export  optimális üzemméret;
  • importverseny 

nagyobb választék, jobb minőség,

alacsonyabb árak;

  • világpiaci verseny  globális takarékosság az erőforrásokkal;
  • nemzetközi gazdasági kapcsolatok

 érdek a stabilitás

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide74
A protekcionizmus melletti leggyakoribb érvek:

„Lincoln kabátja” +

  • „növendék iparágak” támogatása

- inkubátor-hatás;

  • védelem a tisztességtelen verseny ellen - megtorlás tisztességtelen versenymagatartás esetén;
  • hanyatló iparágak támogatása;
  • stratégiai iparágak támogatása;
  • fizetési mérlegpozíciók radikális javításának igénye.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide75
Nem gazdasági érvek:
  • nemzetbiztonsági szempontok;
  • nemzeti életmód megóvása;
  • „speciális nemzetgazdasági értékek” védelme

*/*/*/*/*

- a teljes szabadkereskedelem-liberalizmus az erősebbnek jelent nagyobb hasznot;

  • a protekcionizmus árát a fogyasztók fizetik meg: a termelők haszna = a fogyasztók vesztesége.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide76
Samuelson szentenciái:

ad 1.) „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont nagymértékben előnyös keveseknek.”

ad 2.) „A szabadkereskedelem előnyösnek tekinthető a világ mint egész számára, de soha nem bizonyulhat a legjobb politikának egy adott ország számára.”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

4 2 nemzetk zi kereskedelempolitikai egy ttm k d s a ii vil gh bor ut n
4.2. Nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés a II. világháború után

Az 1929-33-as válság tanulságai  Bretton Woods-i rendszer:

IMF,

Világbank,

(ITO)GATT/WTO

GATT: 1947. október 30. 1948. január 1.

- 23 ország,

a világkereskedelem 73%-a

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide78
A GATT Alapokmánya:

PREAMBULUM

alapelvek:

  • az életszínvonal emelése,
  • teljes foglalkoztatottság,
  • a reáljövedelmek és az effektív kereslet növelése,
  • a természeti erőforrások hatékony kihasználása a világgazdaságban,
  • az áruk termelésének és cseréjének lehető legdinamikusabb növelése

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide79
1. Rész - 2 cikkely:
  • sokoldalú vámszerződés,
  • a legnagyobb kedvezmény elvének átfogó érvényesítése

2. Rész - 21 cikkely, a legfontosabb sokoldalú kereskedelem-politikai megfontolások, pl.:

  • a belföldi adózás és szabályozás alapelvei;
  • a tranzit szabadsága;
  • a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok alkalmazásának lehetőségei és korlátai;
  • a vámérték megállapításának és a vámeljárás legfontosabb szabályai;

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide80
A beviteli kvóták felszámolására és átmeneti alkalmazásuk szabályozására vonatkozó előírások;
  • devizagazdálkodási előírások;
  • az állami szubvenciók szabályozása, egységesítése;
  • az állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatok tevékenységének szabályozása stb.

a 2. rész nem tartalmaz szolgáltatás-kereskedelmi előírásokat!

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide81
3. Rész - 12 cikkely a GATT szervezetének működéséről

4. Rész - 3 cikkely, 1965-ben elfo-gadott önálló rész:

„Kereskedelem és fejlesztés”

a fejlődő országoknak tett speciális engedmények

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

4 3 a gatt wto m k d se
4.3. A GATT/WTO működése

apparátus (= Titkárság) Genfben

- „Körtárgyalások” - Fordulók/ „Rounds”

(1947-1994 között: 8 forduló)

  • kötelező erejű határozatok, szankciók a szabályokat-határozatokat megsértők ellen ( globalizációellenes célpont 1999 -Seattle - óta)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide83
Sokoldalú kereskedelmi kör-tárgyalások a GATT égisze alatt

1947: Genfi-forduló -

A világkereskedelem felét reprezentáló 45.000 termék vámjainak csökkentése

1949: Annecy-forduló -

kismértékű vámcsökkentés

1950-1951: Torquay-forduló -

25 százalékos vámcsökkentés

1955-1956: 2. Genfi-forduló -

kismértékű vámcsökkentés

1961-1962: Dillon-forduló -

kismértékű vámcsökkentés

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide84
1963-1967: Kennedy-forduló:

Az ipari termékek vámjainak átlagosan 35 - százalékos csökkentése;

Az agrártermékek vámjainak szerény csökkentése;

Dömpingellenes szabályozás;

Alapokmány 4. része: fejlődő országok pozitív diszkriminációja

1972-1979: Tokió-forduló.

Az ipari termékek átlagosan 34 százalékos vámcsökkentése;

Nem vámjellegű korlátozásokra vonatkozó szabályok.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide85
1986-1994: Uruguay-forduló:

Vámcsökkentés (aszimmetrikusan);

A WTO létrehozása;

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem vámjainak szabályozása;

A szellemi termékek nemzetközi áramlásának szabályozása,

TRIMs & TRIPs

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

4 4 a gatt s illetve a wto nemzetk zi kereskedelem politikai alapelvei
4.4.. A GATT (és, illetve a) WTO nemzetközi kereskedelem-politikai alapelvei

1. A legnagyobb kedvezmény elve - harmadik országnak is jár az a kedvezmény, amit egy ország már megkapott;

2. A viszonosság elve - minden ország számot tarthat arra a kedvezményre a másik féltől, amelyet ő adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik alkalmazott vele szemben);

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide87
3. A nemzeti elbánás elve - az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvezőtlenebb a hazai termékkel szembeninél;

4. A nyilvánosság elve - kötelezettség a GATT/WTO-tagállamok ‘haladéktalan’ értesítéséről minden kereskedelempolitikai lépés esetén;

5. A konzultáció elve - kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés előtt

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide88
4.4. Az Uruguay-forduló tárgyalási programja:
  • Agrárprotekcionizmus;
  • textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelme;
  • szolgáltatáskereskedelem;
  • a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének-forgalmának kérdései;
  • a piacra jutás liberalizálásának kérdései,
  • a GATT mint (nemzetközi kereskedelmi) jogi rendszer kereteinek finomítsa;
  • a GATT intézményes erősítése

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

4 2 az uruguay fordul eredm nyei
4.2. Az Uruguay-forduló eredményei

118 ország 27 külön egyezménye: a nemzetközi kereskedelem eddigi legátfogóbb liberalizációs programja

konkrét eredmények:

1.) a piacra jutás témájában együtt kezelte a vámokat és a nem vám jellegű korlátozásokat (kivéve textilipar és mezőgazdaság) + aszimmetrikus vámcsökkentés;

2.) Nemzetközi Textil és Ruházati Egyezmény (ATC): 2005-ig 49%-ban általános GATT-normák;

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide90
3.) GATS: MFN és transzparencia a szolgáltatásokban is -

keretszerződés,

vállalási listák,

szektorális függelék

érvényesség:

  • egyik országból a másikba áramló szolgáltatások (pl. TV),
  • egy másik ország állampolgárai, devizakülföldiek számára teljesített szolgáltatás,
  • külföldi leányvállalat által nyújtott szolgáltatások (bank- és biztosításügy),
  • természetes személyek által más országban nyújtott szolgáltatás (jog, pü-i tanácsadás)

sok nyitott kérdés - a hatalmas előrelépés ellenére!

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide91
4.) Szellemi tulajdonjogok védelme: TRIPs (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) = nemzeti elbánás + legnagyobb kedvezmény a szellemi tulajdon terén - 1. 5 és 10 év alatt!

TRIPs  GATS,

szabadalmi oltalom 20 évig,

pozitív diszkrimináció a fejlődő országoknak,

élőlények szabadalmi oltalma?

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide92
5.) Mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelme - továbbra is neuralgikus pont a nemzetközi kereskedelempolitikai kapcsolatokban

OECD24/1992: 354 md $ jövedelem-transzfer egy év alatt = 444 $/fő

termelési támogatás,

exporttámogatás,

importkorlátozás

helyett:

Aggregált Állami Támogatás = AMS

konfliktus:

EU: AMS fokozatos leépítése -

USA: importkorlátozás és export-támogatás gyors és radikális leépítése

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide93
A nem vámjellegű korlátozásokból vámok, s az „új vámok” csökkentése: 6 év, 36/24%;
  • AMS csökkentése: 6 év, 20/13,3%;
  • fejlett országok 6 év alatt, 1986-1990-hez viszonyítva -36% export-szubvenció, - 21% szubvencionált export volument (fejlődök: az összes intézkedés 2/3-a 10 év alatt);
  • növény- és állategészségügyi előírások átláthatósága és lehetséges egységesítése;
  • önálló Mezőgazdasági Bizottság alakul(t) az előírások betartásának ellenőrzésére.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide94
6.) A GATT megújult, kibővített, egységes szerkezetű Alapokmánya

- az un. „Kódexek” újrafogalmazása:

  • Szabvány Kódex - a kereskedelem technikai akadályairól;
  • TRIMs,
  • Antidömping Kódex(VI: Cikkely);
  • „Preshipemt Inspection”;
  • a származási szabályok pontosítása és egységesítése;
  • Engedélyezési Kódex;
  • a szubvenciókat és a kiegyenlítő vámokat összefoglaló Szubvenciós Kódex

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide95
7.) Világkereskedelmi Szervezet -

WTO

WTO = GATT +

GATS +

TRIMs +

TRIPs +

Kódexek

Miniszteri Konferencia,

Általános Tanács,

Titkárság +

Dispute Settlement Body

a Tanács a „döntőbíró” - a sérelem okát 15 hónapon belül fel kell számolni

IMF - WB - WTO

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

5 a gatt wto tev kenys g nek eredm nyei
5. A GATT/WTO tevékenységének eredményei

Noha az ITO nem jött létre, a GATT tevékenysége nagyon sikeres volt:

  • a világkereskedelmi forgalom megtízszereződött;
  • a világkereskedelem soha nem volt olyan szabad, mint napjainkban;
  • soha nem vett részt annyi állam a nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalásokon, mint ma - amikor a WTO-nak 144 tagja van;

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide97
Nemzetközileg szabályozzák a vámtételeket;
  • liberalizálták a közbeszerzési eljárásokat;
  • a GATT/WTO szabályozza az importengedélyezési rendszert;
  • a GATT/WTO szabályozza az állami támogatásokat és a kiegyenlítő vámok alkalmazását;
  • a GATT keretek közé szorította a nem vámjellegű korlátozásokat (szabványok, növény-, állat- és humán-egészségügyi előírások);
  • megindult a nem vámjellegű korlátozások ‘vámosítása’ stb.

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

5 region lis egy ttm k d si s fejleszt si int zm nyek
5. Regionális együttműködési és fejlesztési intézmények

II. Világháború után – az ENSZ égisze alatt – regionális gazdasági együttműködési, valamint fejlesztési intézmények jöttek létre –

először Latin-Amerikában,

majd Ázsiában és Afrikában is,

a 70-es évek óta jellemzőek a szub-regionális együttműködés,

  • szabadkereskedelmi szervezetek,
  • együttműködési szervezetek,
  • multilaterális fejlesztési intézmények

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

5 1 eur pai fejleszt si s finansz roz si int zm nyek 5 1 1 eur pai k zponti bank
5.1. Európai fejlesztési és finanszírozási intézmények5.1.1. Európai Központi Bank

European Central Bank = ECB („EKB)

Az EMU központi intézménye - klasszikus jegybanki funkciókat tölt be:

  • euró-kibocsájtás,
  • közös monetáris politika,
  • az Központi Bankok Európai Rendszerének működtetője/irányítója – tagja a 15(!) központi bank
  • árstabilitás = az euró stabilitása

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

5 1 2 eur pai beruh z si bank
5.1.2. Európai Beruházási Bank

EIB

  • Tőkebefektetések,
  • Infrastruktúra-fejlesztés finanszírozása (társfinanszírozása),
  • Non-profit szervezet
  • 100 md euró alaptőke

Külső haszonélvezők:

  • Társult tagállamok,
  • ACP-országok

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

5 1 3 eur pai jj p t si s fejleszt si bank
5.1.3. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

European Bank for Reconstruction and Development = EBRD = „Európa-bank”

1991,

57 tagállam: - EU-15,

- 24 átalakuló gazdaság,

- 10 további OECD-tag,

- 8 egyéb donor-ország

Eredeti alaptőke: 100 md ecu (30% befizetve)

Piacgazdasági átalakulás („terv  piac”)

Működési modell: IMF/WB

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide102
NEMZETKÖZI KERESKEDELEM-POLITIKAI ALAPELVEK ÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM-POLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSNAPJAINKBAN

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

a nemzetk zi kereskedelem politikai egy ttm k d s aktu lis k rd sei a doha i fordul
A nemzetközi kereskedelem-politikai együttműködés aktuális kérdései: a Doha-i forduló

Miniszteri értekezletek:

Szingapúr, 1996,

Genf, 1998,

Seattle, 1999,

Doha, 2001,

Cancun, 2003

Hong Kong: 2005. december 18-22

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide104
Seattle, 1999 („milleniumi forduló”):

WTO:

  • „a kereskedelem liberalizációja befejezetlen”;
  • Szolgáltatáskereskedelem liberalizációjáról 2000. január 1. előtt tárgyalásokat kell kezdeni;
  • Az agrárkereskedelem már tárgyalt kérdéseit 1999. december 31-ig le kell(ett volna) zárni

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide105
Rossz előjelek:
  • Késve alakult ki a program,
  • Csak a beépített napirendek,
  • Alacsony szintű nemzeti képviseletek,
  • Amerikai választási előkészületek (Clinton jelenléte)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide106
Tervezett program:
  • Ipari vám és nem vám jellegű korlátozások csökkentése;
  • High-tech termékek vámjainak eliminálása;
  • Halászati szubvenciók csökkentése,
  • Közbeszerzések transzparenciája;
  • Teljes vámmentesség a legkevésbé fejlett országok számára;
  • Internetes kereskedelem vámmentessége,
  • Befektetési és versenyszabályok, valamint a dömping- és szubvenció-ellenes szabályok továbbtárgyalása;
  • WTO-megállapodások végrehajtásának ellenőrzése,

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide107
Egyik napirendre tűzését sem fogadták el!

Amerikai törekvések:

  • Az amerikai dömpingellenes eljárás általánossá tételére irányuló nyomás;
  • Az agrárszubvenciók radikális csökkentésének igénye.

*

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide108
Seattle súlyos kudarc:

6 év után sem indult meg az első WTO-forduló;

Súlyos tekintélyvesztés

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide109
Néhány súlyos kereskedelempolitikai konfliktus a közelmúltban

A „banánháború”

EU banánimportja kedvezőbb feltételeket alkalmazott a volt gyarmatokról származó árúkra, mint a latin-amerikai banánra (ahol a Chiquita nevű amerikai társaságé a legtöbb ültetvény)

USA panaszt tett (1993)  az EU megakadályozta a szankciót, 1994-ben ismételten  1996: USA, Ecuador, Guatemala, Honduras és Mexikó a DSB-hoz fordult (a WTO-ban)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide110
DSB elmarasztalta az EU-t, az fellebbezett, ezt elutasították (1998)

Új EU banán-behozatali szabályok  USA-nak elfogadhatatlan: 500 millió $ büntető vámot vetett ki  az EU panaszt tett: 

DSB: 119 millió $jogos!

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide111
2. Repülőgép-gyártási szubvenció-vita az USA és az EU között

EU szerint:

öt év alatt 4 milliárd $ „illegális adó-szubvenció” a Foreign Sales Corporation keretében ---

az USA szerint az ügy okafogyott, mert az FSC megszűnik (140 md $ általános társasági adó-kedvezményt vezetnek be)

EU: WTO-ellenes az átmeneti időszak + egyes cégek 2006-ig előre megkapták az FSC-kedvezményt (pl. Boing) 

EU: „we keep our legal options open”

USA: ellenkereset Airbus ügyben

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide112
Az USA vádja 1999-ben : az Airbus A388 3 md $ uniós szubvenciót élvez

Előzmény: 1992 óta tárgyalások arról, hogy az Airbus állami és EU-szubvencióval a világpiac 30%-át hódította meg (ma már a felét!): részleges megállapodás

Legújabban:

USA-vád: 15 md $ ‘bevezetési támogatás’ az Airbusnak

EU vád: 23 md $ K+F-támogatás a Boingnek

„Mindkét ország szubvenciónak minősíthető rendszereket tart fenn”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide113
Súlyos politikai konfliktus veszélye

Kétoldalú elmarasztalás is lehetséges

(mint 1996-97-ben a Kanada és Brazília közötti repülőgép-gyártási kölcsönös szubvenciós vádak nyomán)

Káros következmények lehetnek a beszállítókra és a vásárlókra egyaránt

Súlyos következmények azokra az amerikai ágazatokra, amelyeket az EU „büntetni” kíván (nehéz-gépgyártás, faipar stb.)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide114
3. Amerikai –európai „acélháború”

2001. március: 30 %-os acélvámok az USA-ban

3 évig: 30 – 24 – 18%

károsultak: EU, Brazília, India, Dél-Kórea, Orosuország, Ukrajna, Ausztrália stb.

EU panaszt tett a DSB-nél

WTO-döntés: 2,4 milliárd $

EU-viszonosság:floridai narancs,

karolinai textiltermékek,

Harley-Davidson motor

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide115
„Minden, az acélvámok révén megóvott munkahely ára három munkahely elvesztése volt az acélfeldolgozó ágazatokban”

2003. december: az USA kormánya „felfüggesztette” a pótvámot

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide116
4. Európai-kínai „melltartóháború” (2005)

Kiindulópont:

Kínát WTO-tagsága következtében kvótamentes piacra jutás illeti meg (Ø kvóta 2008-tól, addig évről-évre csökkentés)

2005: drámai kínai textilexport-növekedés (konfekcióipari export-növekedés – pullover, tea-shirt, melltartó)

Egyes EU-tagok: „vissza a régi kvótákat!”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide117
Megállapodás:
  • évi 10 % exportnövekedés 2008-ig
  • Kikötőben lévő áru a 2006-os kvóta terhére rakodható ki

Peter Mandelson: „This is a significant demonstration of China’s entry into the global economy as a responsible and valued partner.”

Bo Xilai: „Unlike some other countries, the EU did not take unilateral steps against China but discussed the issue in a friendly manner.””

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide118
EU/USA kereskedelmi viták:
  • Export-szubvenciók,
  • Genetikailag módosított élelmiszerek (EU tilalom 300 m$ exportkiesést okoz az amerikai termelőknek),
  • Hormonkezelt marhahús beviteli tilalma miatt az USA 116 millió büntető vámot vetett ki 1999-ben,
  • USA dömpingellenes gyakorlata („Byrd-féle módosítás)
  • 27-27 kereset egymás ellen (banán, acél, szellemi tulajdonjogok, textil, gabona, kompjúter-alkatrészek, a Kuba elleni USA embargó stb.)

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide119
Összesen:

317 eset/panasz 1995 óta

  • Anti-dömping eljárás: 22 panasz, 4 argentin, 5 EU, 3 Mexujó stb.;
  • Mezőgazdaság: 28 panasz –Magyarország ellen Argentína és Ausztrália, illegális export-szubvenció miatt

USA:

  • 79 panaszt tett – a leggyakrabban a DSB-hez forduló ország;
  • ellene 84 panaszt tettek

EU:

  • 65 panaszt tett – második leggyakrabban a DSB-hez forduló ország;

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

a dohai wto fordul eddigi tapasztalatai
A Dohai WTO-forduló eddigi tapasztalatai

Doha, 2001. November: IV. Miniszteri Értekezlet – a Dohai forduló megnyitása

Elhatározott időrend:

  • Vitarendezési „megértés”: 2003. Május;
  • Földrajzi jellemzők regisztrációs rendszere: 2003, Cancun;
  • Minden tárgyalás lezárása: 2005. Január 1 előtt

Cancun(2003. Szeptember):

Miniszteri értekezlet – teljes kudarc, egyetlen megállapodásra sem került sor, 21 soros (6 pontos) nyilatkozat - „setback”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide121
Doha Work Programme (10/08/2004)
  • Mezőgazdaság: hosszú távú cél a „fair and market-oriented trading system through a programme of fundamental reforms”;

AMS : lényeges csökkentés - az átlagnál nagyobb AMS-sel rendelkezők nagyobb csökkentésre kötelezettek;

kereskedelemeltérítő belső támogatások csökkentése, a termékspecifikus támogatások radikális csökkentése;

lehet az átlagosnál/előírtnál nagyobb csökkentés is

legkevésbé fejlett országok pozitív diszkriminációja, vám- és kvótamentes piacra jutásuk

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide122
Gyapot: más nemzetközi szervezetekkel együttműködve, a fejlődés-támogatással összekapcsolva.
  • Nem mezőgazdasági piacra jutás: ad valorem vámok teljeskörű elterjesztése

MFN-alapú vámok referencia-éve 2001, fejlődők hosszabb idő alatt valósítják meg a vámcsökkentéseket, legkevésbé fejlettek teljes vám- és kvótamentessége;

  • Fejlődés :
  • Speciális és megkülönböztetett elbánás,
  • Műszaki segítségnyújtás,
  • Megvalósítás/bevezetés

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide123
Legkevésbé fejlett és újonnan csatlakozott országok
  • Szolgáltatások (GATS): „megerősített elkötelezettség”

„members who have not yet submitted thei initial offers must do so as soon as possible”

  • Egyéb tárgyaló testületek:
  • Rules, Trade & Environment and TRIPs,
  • Vitarendezés
  • Kereskedelem-könnyítés

a kereskedelem és a beruházások közötti kapcsolat, a kereskedelem- és verseny-politika közötti kölcsönös kapcsolat és átláthatóság a közbeszerzésben

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide124
Az átfogó cél: ipari, szolgáltatási és agrárvámok jelentős csökkentése – mindeddig csak retorika maradt

Fő vita: USA – EU között

EU mezőgazdasági vámok és USA mezőgazdasági szubvenciók kiegyensúlyozott csökkentése

2006: USA farm bill „We will not be writing the farm bill in the WTO”

Legvalószínűbb: gyenge kompromisszumok = kismértékű liberalizáció

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide125
Legnagyobb hiány: „Doha development agenda”
  • India, Brazília (Kína nem túl aktív a sokoldalú tárgyalásokon) vezetésével a fejlődők megakadályozhatják a megállapodást, ha az agrárprotekcionizmus nem csökken kellőképpen
  • Agrártermékek piacra jutásáért szolgáltatások piacra jutása
  • Ha a Dohai forduló nem zárul sikeresen, a kereskedelmi tárgyalások újra bilaterális és regionális irányba tolódnak el (pl. Kína & Japán) →

A multilaterális tárgyalások lejáratódnak, presztízsüket vesztik

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

2005 december 18 22 miniszteri rtekezlet hong kongban
2005. DECEMBER 18-22: MINISZTERI ÉRTEKEZLET HONG-KONGBAN
  • 59 PONTOS KÖZÖS NYILATKOZAT („Ministerial Declaration”)
  • 2013-ra minden mezőgazdasági exporttámogatás felszámolása
  • Gyapotkereskedelmi megállapodás USA vs ‘négyek’ (Mali, Csád, Burkina Faso, Benin) – 2006 végére 0 vám
  • 32 LDC-ország számára teljes vám- és kvótamentesség
  • Piacralépési megállapodás kereteit elfogadták
  • Szolgáltatáskereskedelmi megállapodás alapszövegét elfogadták

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide127
Pascal Lamy, WTO-vezérigazgató értékelése szerint:

„Új egyensúly a fejlődő országok érdekeinek megfelelően – immár a fejlődő országok érdekei állnak a tárgyalások középpontjában”

„Elegendő energiát halmoztunk föl ahhoz, hogy 2006-ban megoldhassuk a technikai feladatokat.”

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

magyar kereskedelempolitikai vit k a wto ban
Magyar kereskedelempolitikai viták a WTO-ban
  • Magyarország mint panasztevő („complainant”)
  • Cseh Köztársaság, 1998: gabonavám,
  • Románia, 2001: búza- és búzaliszt importtilalma,
  • Románia, 2001: búza- és búzaliszt importtilalma,
  • Románia, 2001: búza- és búzaliszt importtilalma,
  • Románia, 2001: búza- és búzaliszt importtilalma,
  • Törökország, 2002: állateledel-beviteli tilalom
  • Horvátország,

Minden esetben konzultáció

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

slide129
Magyarország mint bepanaszolt („respondent”)
  • Agrárszubvenciók, 1996: USA, Ausztrália, Új Zéland, Argentína, Kanada és Thaiföld [„Cairnes-i csoport”],
  • Ugyanaz, 1997: Argentína,
  • Ugyanaz, 1997: Új Zéland,
  • Ugyanaz, 1997: Ausztrália által vezetett ‘panel’,
  • Védintézkedés a cseh acélimporttal szemben, 1999

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.