szenzoros integr ci s ter pia
Download
Skip this Video
Download Presentation
Szenzoros Integrációs terápia

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 63

Szenzoros Integrációs terápia - PowerPoint PPT Presentation


  • 227 Views
  • Uploaded on

Szenzoros Integrációs terápia. Elmélet és gyakorlat a terápia megismeréséhez. A terápia hatásmechanizmusa. A probléma meghatározása, felismerése Az adott szituáció tisztázása A terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, interakció A kezelés menete, várható következmények

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szenzoros Integrációs terápia' - vega


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
szenzoros integr ci s ter pia

Szenzoros Integrációs terápia

Elmélet és gyakorlat a terápia megismeréséhez

a ter pia hat smechanizmusa
A terápia hatásmechanizmusa
  • A probléma meghatározása, felismerése
  • Az adott szituáció tisztázása
  • A terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, interakció
  • A kezelés menete, várható következmények
  • Az egyén lehetőségeinek bevonása, tartalékainak mozgósítása
a ter pia hat t nyez i
A terápia hatótényezői
  • A kivitelezendő gyakorlatokon keresztül a teljesítményjavulás elérése
  • A terápiás eszközök használata
  • Technikai eszközök használata
  • A környezet /fizikai, szociális/ megváltoztatása
  • Fejlesztések a szenzoros és mozgásos készségek megszerzésére és megtartására
slide4
Terapeuta-gyermek interakció /Terápiás kapcsolat/
  • A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő foglalkozások
  • Szenzoros szempontból jól megszervezett környezet / Megfelelő terem, terápiás eszközök/
  • A terápiás tevékenységekbe rejtve feladatok /játékok!/, amelyek a szenzoros rendszert szabályozzák
a szenzoros integr ci prol m j t jelz t netek
A szenzoros integráció prolémáját jelző tünetek
  • Önálló öltözködés A cipő felhúzása és levétele, a cipőfűző bekötése és kibontása, nadrág, pulóver fel-és levétele, ing, blúz, kabát begombolása
  • Étkezés Elsősorban az evőeszközök használatakor, kés és villa használata, a kenyér megkenésekor, szalvéta használatakor, a tízórai ki és bepakolásakor, az italos flakonok kinyitásakor, narancs pucolásakor, a csomagolás kinyitásakor és visszazárásakor
  • Tisztálkodás Probléma körömvágáskor, hajmosáskor, fésülködéskor, hajvágáskor, fogmosáskor, orrfújáskor, szobatisztaság kérdésében
  • Játék és feladatvégzés közben Ügyetlenség a konstrukciós játékok esetében, társasjátékok esetében, a labda elkapásakor, dobásakor
  • A kommunikáció területén Nehézség a kapcsolat felvétele és megtartása során
  • Szabadidő eltöltése során Ötlettelenség, kapcsolatfelvétel hiánya
a fejl d s s a ter pia kapcsolata
Patológiás fejlődés

(Diagnosztizált betegség ICD-10 vagy DSM-IV)

Terápia

Normáltól eltérő fejlődési menet (SzI-diszfunkció)

Károsító tényezők

Normál (egészséges) fejlődési menet

1. számú ábra A terápia hatása a fejlődésre, Borchardt, 2005.

A fejlődés és a terápia kapcsolata
oki h tt r
Oki háttér:
  • A szenzoros integráció zavara esetén nem tudunk egyetlen okot megnevezni, így az oki háttér gyakran tisztázatlan marad. A szenzoros feldolgozás zavarának kialakulásában több ok állhat egyszerre a háttérben. A multifaktoriális okihátteret a fejlődést befolyásoló tényezők együttesen adhatják /Schaefgen 2002a/:
  • - genetikai tényezők
  • - terhesség alatti komplikációk
  • - születés során fellépő komplikációk
  • - gyermekkori betegségek
  • - agysérülések /balesetek, oxigénhiányos állapot/
  • - fejlődési rendellenességek
  • - családi tényezők / családtag betegsége, anya halála/
  • - nevelési problémák /szabályok nélküliség/
dsm iv k djai
DSM IV. kódjai
  • Kódszám Név
  • 315 Tanulási zavar
  • 315.4 Koordináció-fejlődési zavar
  • 299.10 Gyermekkori dezintegrációs zavar
  • 7. számú táblázat: Forrás: BNO-10 zsebkönyv, 2002.
a fogyat koss gi folyamat 1980
Betegség, baleset, rendellenesség, környezet, szokások

Károsodás

Fogyatékosság

Rokkantság

2. számú ábra: A fogyatékossági folyamat (EVSZ, ICIDH 1980.)

A fogyatékossági folyamat 1980.
a fogyat koss g folyamata
MEGHATÁROZÁSOK
  • Az egészség viszonylatrendszere:
  • A testi funkciók a szervezet rendszereinek élettani funkciói (beleértve a pszichés funkciókat is).
  • A test struktúrái a test anatómiai részei, mint pl. a szervek, a végtagok és azok alkotórészei.
  • A károsodások problémák a test funkcióiban vagy struktúráiban, pl. jelentős eltérés vagy veszteség, hiány.
  • A tevékenység egy feladat vagy cselekvés végrehajtása az egyén által.
  • A részvétel közreműködés egy élethelyzetben.
  • A tevékenység akadályozottsága nehézség, amit az egyén a cselekvések
  • végrehajtása során tapasztalhat.
  • A részvételi korlátozottság probléma, amit az egyén tapasztalhat
  • az élethelyzetekben történő közreműködése során.
  • A környezeti tényezők azt a fizikai, társadalmi és attitűd jellegű környezetet jelentik, amelyben az emberek léteznek és életüket élik.
A fogyatékosság folyamata
fogyat koss g folyamata 2001
Kóros egészségi állapot (rendellenesség vagy betegség)

Testi funkciók és testfelépítés

Részvétel

Tevékenység

Környezeti tényezők

Személyes tényezők

3. számú ábra: A fogyatékosság 2001. értelmezése (EVSZ, ICF 2001)

Fogyatékosság folyamata 2001.
fno 2003
Nem klasszifikált diagnózis

Testfelépítés és testi funkcióképek

Csökkentértékű részvétel

Csökkent teljesítő képesség

Pozitív: Csoportba integrált

Negatív: nem elfogadott szerep

Pozitív: aktív marad

Negatív: kimarad

4. számú ábra, FNO, 2003.

FNO 2003.
a ter pia
Amnézis

Klienssel, környezetével

Probléma meghatározás

A probléma meghatározás további pontosítása

A terápia hatékonyságának felülvizsgálata

Diagnózis

Szindróma vagy eredet szerinti okok

Lehetséges terápiás módok

Terápia

19. számú ábra : A diagnosztizálás és a terápiás folyamat /Mattingly, Fleming, 1994./

A terápia
slide14
Tünetek, ismertetőjelek és megfigyelési szempontok, a szenzoros integrációs zavar diagnosztizálásához /9. számú táblázat/
  • 1. Ügyetlenség a mindennapos tevékenységvégzés során /gyakran megbotlik, támaszkodik/
  • 2. Bizonytalan testtartás, /gyakran elesik, ülve, vagy fekve játszik inkább, nem szeret rollerezni, biciklizni
  • 3. Hiányos tevékenységrepertoár /sok fáradságba kerül új mozgássor, tevékenység megtanulása, tevékenységek gyakori ismétlése, kevés variáció a játék során/
  • 4. Céltalanság /gyakran unatkozik, nem tud mit kezdeni magával, kevés ötlete van/
  • 5. Szokatlanul túlérzékeny reakciók /különböző szagokra, hangokra és anyagokra Pl. ruhák, cipő, víz, krém/ vagy éppenséggel egyáltalán nem is reagál ezekre az ingerekre.
  • 6. Szokatlanul magas vagy alacsony aktivitási /éberségi/ szint, ami nem felel meg az adott szituációnak
  • 7. Impulzivitás, kevés önkontroll
  • 8. A téri és időbeli tájékozódásban nehézségek
  • 9. Nehézség a helyváltoztatás és a szituációk megváltozása során , kevés rugalmasság
  • 10. Nehézségek a társas érintkezés, kommunikáció során
  • 11. Nehézség a különböző ingerek megkülönböztetése során
r vid sszegz s
A szenzoros integráció főbb nézőpontjai a fejlődés szempontjából
  • A szenzoros integráció a normál fejlődés része.
  • A szenzoros integráció szenzomotoros aktivitáson keresztül fejlődik.
  • A szenzoros integráció az alapja: - a testtartásnak és mozgásnak
  • - a testséma fejlődésének
  • - a téri és időbeli tájékozódásnak
  • - a kognitív és érzelmi fejlődésnek
  • - a tevékenység tervezésnek és kivitelezésnek
  • - a tanulásnak
  • Az integrációs folyamatok megtalálhatóak:
    • a szenzoros rendszerek között
  • a testrészek között
  • a központi idegrendszer alkotórészei között
    • a jobb és bal agyfélteke között
  • A szenzoros integráció tartalmaz:
      • - neuropszichológiai
      • - szenzomotoros
      • - kognitív
      • - érzelmi folyamatokat
  • 14. számú táblázat: Forrás: Schaefgen, 2002a nyomán
Rövid összegzés
a szi s az idegrendszer
Szenzoros rendszer

Az érzékszervi feldolgozás neurobio-kémiája,

Neurotranszmitterek

Tanulási folyamat Intelligen-cia

Idegsejtek hálózatának működése

Szenzoros feldolgozás és integráció kivitelezése

8. számú ábra. Szenzoros integráció és az igedrendszer

A SZI és az idegrendszer
az szlel s folyamata
Külső valóság,

Külvilág

Észlelés

Észlelés

Belső világ

9. ábra, Az észlelés, amely kapcsolatot biztosít a külvilág és bensők között Becker, 2005.

Az észlelés folyamata
az szi folyamata
Kognitív kontroll

Testkép

Külvilág belső reprezentációja

Szenzoros Integráció

Mozgásos válasz

Központi

Idegrendszer

Érzelmi kontroll

Eredmény, output

Input

K Ö R N Y E Z E T

Mozgásos tevékenység „viselkedés”

Szenzoros ingerlés Perifériás idegrendszer

9. számú ábra, A szenzoros integráció folyamata, Borchart,2005.

Az SZI folyamata
slide19
Fekete doboz

Input

Integráció

Output

Amit:

Látunk

Hallunk

Ízlelünk

Szaglunk

Tapintunk

Érzünk

Motiváló

Aktiváló

Moduláció

Összekapcsolódás

Megfeleltetés

Kognitív és szellemi feldolgozás

Figyelem

Tudás

Tanulás

Interperszonális együttműködés

Együttműködés a környezettel

Mozgás

Megfelelő motoros válasz

Tudatosság

Önkontroll

Érzelmek

Ahogy mozgunk:

Testtartás és mozgás

Visszajelzés

5. számú ábra A szenzoros integráció menete /Borchardt, 2005./

slide20
Szenzoros feldolgozás elmélete

Szenzomotoros fejlődés

Személyiség fejlődés

Játék és tanulás fejlődése

Alaklélektan

Tanuláselmélet

Kognitív pszichológia

Fejlődés lélektan

Érzékelés pszichológiája

Neurológia

Neuropszichológia

Gyógypedagógia tudomány

6. számú ábra A gyógypedagógia tudomány és a határterületei Roley/2004/ nyomán

a szenzoros rendszerek
A szenzoros rendszerek
  • 1. proprioceptív rendszer
  • 2. taktilis rendszer
  • 3. vesztibuláris rendszer
  • 4. olfaktorikus rendszer
  • 5. gusztatorikus rendszer
  • 6. auditív rendszer
  • 7. vizuális rendszer
oipo l p
Idegrendszer

Központi idegrendszer

Perifériás idegrendszer

Vegetatív idegrendszer

Szimpatikus és paraszimpatikus

Agy

Gerincvelő

Szomatikus

Elő agy

Középagy agy

Hátsó agy

Telencephalon

Diencephalon

Metencephalon

Myelenncephalon

Neocortex

Basalis ganglion

Thalamus

Hypothalamus

Frontális lebeny

Limbikus rendszer

Temporális lebeny

Parietális lebeny

Occipitális lebeny

10. számú ábra, Az idegrendszer felépítése Kahle 1996.nyomán

oipoőlőp
slide23
Az egyén reagálása, viselkedése

Felső agykérgi folyamatok, kognitív folyamatok

Érzelmi feldolgozás

Érékelés rendszere, jutalmazás

A szervezet homeosztázisa

Érzékelés, terápiás lehetőség

A külvilág hatásai

11. számú ábra: A szenzoros integrációs terápia, mint befolyásoló tényező /Damasio,1999./

szomatoszenzoros modalit sok
Szomatoszenzoros modalitások
  • A modatitás neve Jellemzője
  • Taktilis érzékelésA testfelületen keresztül különböző mechano-receptorok és szabad idegvégződések általi érzékelés.
  • PropriocepcióÉrzékelés az izmokban, inakban és izületekben található szabad idegvégződések által.
  • Hőmérséklet érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.
  • Fájdalom érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.
az egyens ly
Telencephalon

Multiszenzoriális információs központ

Input

Felszálló pályák (érzékelő)

Output

Leszálló pályák (mozgató)

Vesztibuláris és auditív információk

Vesztiburális magok

Agytörzs

Kisagy

Formatio retikuláris

Szemmozgás szabályozás

Látótér stabilizáció

Vizuális információk

A test egyensúlyozásnak képessége

Izomtónus szabályozás

Proprioceptív információk

12. számú ábra, Az egyensúly szabályozásának folyamata, Borchardt, 2005.

Az egyensúly
a szagl s
Érzelmi összetevők (limbikus rendszer, orbitofrontalis lebeny)

Szenzoros megkülönböztetés

Kognitív összetevők,

Emlékezet (Hippocampus)

Bulbus olfactoris

Orr - nyálkahátya

13. számú ábra: A szagló rendszer három kiegészítő tényezője: Megkülönböztetés, érzelmi és kognitív tényezők, Borchardt, 2005.

A szaglás
slide27
Szenzoros ingerlés
  • Input
  • Ingerfelvétel, megkülönböztetés
    • Lépcsőfok
    • Az érzékelési feldolgozás (integráció) megkülönböztetés, intenzitás és minőség
    • Lépcsőfok
    • Megkülönböztetés és moduláció
    • Lépcsőfok
    • Ingervezetés értelmi és érzelmi kontroll
    • Lépcsőfok
    • Ingervezetés és kivitelezés
    • Lépcsőfok
    • Integráció, kivitelezés
  • Output

Thalamus (közti agy)

Érzékelő agykérgi rész (parietális lebeny)

Az amygdalán keresztül

Asszociációs agykérgi rész

(Parietális)

Hippocampuson keresztül

Limbikus rendszer

Prefrontális, előmozgató agykérgi rész

Bazális ganlion

Kisagy

Előmozgató agykérgi rész

(koordináció)

Mozgató agykérgi rész

(A tevékenység megfelelő kivitelezése)

14. számú ábra: A szenzoros feldolgozás neuropszichológiai lépései, Borchardt, 2005.

a thalamus szerepe
Neokortex

Látás

Thalamus

Szaglás/Ízlelés

Hallás

Gericvelő

Tapintás, mélyérzékelés

Pl. nyomásérzékelés

Bőrfelületi érzékelés

Pl. hőmérséklet, nedvesség

15. számú ábra A Thalamus kulcsszerepe a szenzoros integrációban, Schaefgen 2002. nyomán

A Thalamus szerepe
a limbikus rendszer
Kognitív folyamatok, emlékezet

Limbikus rendszer

Önálló működés,

Hormonális szabályozás

Érzelmek, érzelmi szabályozás

17. számú ábra: A Limbikus rendszer funkciói, Schaefgen, 2002b.

A limbikus rendszer
  • .
slide31
Premotorikus agykérgi terület

Asszociációs agykérgi terület

Érzékelő agykérgi terület

Mozgató agykérgi terület

Premotorikus agytörzsi rész

Intermediális gerincvelői rész

Mozgató agytörzs rész

Reflexek

Érzékelő agytörzsi rész

Gerincvelő motoros része, elülső szarv

Érzékelő gerincvelői rész hátulsó szarv

Mozgató szakasz

Érzékelő receptorok

A környezetben történő változások, mozgások

18. számú ábra, A mozgásszervezés és a szenzoros feldolgozás összekapcsolódása /Borchardt, 2005./

vizsg lati elj r sok
Vizsgálati eljárások
  • 1.2. SZI vizsgálatának módszerei
  • 1.2.1. Nem sztenderdizált eljárások
  • - Sensory Sensitivity Checklist /Ayres & Tickle, 1980/
  • - Evaluation of Sensory Processind / Johnson-Ecker & Parham, 2000/
  • - Infant Toddler Symptom Checklist /deGangi, 1995/
  • - Viselkedés megfigyelések
  • 1.2.2. Részben sztenderdizát módszerek
  • Klinikai megfigyelések a szenzoros integrációhoz /Borchardt, Kradolfer & Borchardt 2003/
  • Célzott megfigyelések /Schaefgen, 1995/97/
  • Szenzoros profil /Dunn, 1999/
  • 1.2.3. Sztenderdizált eljárások
  • - SCSIT / Southern California Sensory Integration Tests / Dél-kaliforniai szenzoros integrációs teszt, Ayres, 1972/
  • - TSI, Test of Sensory Integration /DeGangi-Berk /
  • - TSFI Test of Sensory Functions in Infants,
  • - SIPT, Sensory Integration and Praxis Test, Szenzoros Integrációs és Praxis Teszt / Ayres, 1989/
scsit d l kaliforniai szi teszt
SCSIT /Dél-Kaliforniai SZI Teszt/
  • Főcsoport Alteszetek
  • I. Vizuális percepció 1. térbeli vizualizáció
  • 2. figura-háttér percepció
  • 3. térbeli pozíció
  • 4. mintamásolás
  • II. Szomatoszenzoros percepció 5. kinesztézia
  • 6. manuális formapecepció
  • 7. ujjazonosítás
  • 8. grafesztézia
  • 9. taltilis inger lokalzáció
  • 10. kettős taktilis percepció
  • III. Motoros teljesítmények 11. posztura utánzás
  • 12. bilaterális motoros koordináció
  • 13. állás-egyensúly
  • 14. motoros pontosság
  • Be nem sorolható altesztek 15. testközépvonal keresztezésének tesztje
  • 16. jobb-bal diszkrimináció
  • 17. posztrotatorikus nysztagmus
  • 21. számú táblázat: Az SCSIT szubtesztjei
tsi degangi berk 2 5 ves kor
TSI-DeGangi-Berk 2-5 éves kor
  • I. A poszturális /testhelyzeti/ kontroll Magába foglalja a nyak, a törzs és a felső végtagok stabilitásához szükséges antigravitációs poszturák vizsgálatát.
  • II. A bilaterális motoros integráció A testközépvonal átlépésének, a gyors uni és bilaterális kézmozgásoknak és az egymástól független törzs és karmozgásoknak van jelentős szerepük.
  • III. Reflexintegráció Amelyben az aszimmetrikus tónusos nyaki reakció négykézláb helyzetben történő felvétele a döntő tétel.
  • 22. számú táblázat: A TSI vizsgálati területei
tsfi 0 2 vesek
TSFI 0-2 évesek
  • 1. mélynyomásra való reaktivitás
  • 2. adaptív motoros funkciók
  • 3. vizuális-taktilis integráció
  • 4. az okulomotoros kontroll
  • 5. a vesztibuláris ingerekre való érzékenység
a szenzoros integr ci rendellenes m k d s nek vizsg lati ter letei az scsit vizsg l elj r s alapj n
A szenzoros integráció rendellenes működésének vizsgálati területei az SCSIT vizsgálóeljárás alapján
  • Szomatoszenzoros-motoros tervezés problémái
  • Auditív-beszédészlelési problémák
  • Posztuláris-okuláris problémák
  • Szem-kéz koordináció problémái
  • Posztrotatorikus nysztagmus
slide38
A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SCSIT vizsgálóeljárás alapján
  • Taktilis, proprioceptív és/vagy vesztibuláris feldolgozás problémái
  • A vesztibuláris, bilaterális integráció rendellenes működése
  • Diszpraxia
  • Bal és/vagy jobb agyfélteke zavarai
  • Általános diszfunkciók
slide39
A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SIPT vizsgálóeljárás alapján
  • 1. A bilaterális integráció és a szekvenciálás problémái
  • 2. Általános szenzoros integrációs diszfunkciók
  • 3. A vizuális és a szomatoszenzoros rendszerek diszpaxiája
  • 4. Gyenge szenzoros integrációs teljesítmény
  • 5. A verbális utasítások során fellépő diszpraxia
  • 6. Kifejezett szenzoros integrációs zavar
a kutat k kidolgozott rendszereinek k z s tfog kateg ri i
A kutatók kidolgozott rendszereinek közös, átfogó kategóriái
  • A szenzoros diszkrimináció zavarai/szenzoros megkülönböztetés és észlelési zavarok/
  • A szenzoros moduláció zavarai
  • Szenzoros alapú mozgásirányítási zavar/ testtartási problémák és diszpraxia/
slide41
Szenzoros feldolgozás zavarásának megjelenés formái

Szenzoros megkülönböztetés zavarai

Érzékelési problémára épülő mozgásirányítási probléma

Szenzoros moduláció zavara

Vagy a három problémakör kombinációja

Nem megfelelő kapcsolat kialakulása a szenzoros információk a kognitív funkciók és a szociális-érzelmi megnyilvánulások között

20. számú ábra: A szenzoros feldolgozás zavarai, /Schaefgen, 2006./

slide42
Szenzoros rendszer Megkülönböztető funkció Megkülönböztetés rendellenes működése
  • Proprioceptív A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetése. A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetésére való képtelenség.
  • Taktilis Forma, alak, nagyság felismerése lehetséges az érintésen keresztül. Forma, alak, nagyság felismerése nem lehetséges csak az érintésen keresztül.
  • Vesztibuláris Megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. Nem megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. További egyensúlyteremtő tevékenységre van szükség
  • Olfaktorikus Szagok, illatok megkülönböztetése nem okoz gondot. Nehézség a szagok, illatok azonosításában, veszély felismerésében. Pl. gázszag
  • Gusztatorikus A különböző ízek jól megkülönböztethetők. Az ízek megkülönböztetése, veszély elkerülése problémás. pl. romlott étel
  • Auditív Hangok, zajok megkülönböztetése, lokalizálása, és a háttérzajokból való hangkihallás lehetséges. Hangok, zajok azonosítása akadályozott, beszédhanghallás problémás.
  • Vizuális Alak-háttér megkülönböztetés, világosság, színek, formák megkülönböztetése megfelelő. Nehézségek a vizuális megkülönböztetés során: pl.: alak-háttér, konstanciák, és a hasonló színek megkülönböztetése.
  • 25. számú táblázat: A szenzoros rendszerek diszkriminációs képessége
az aktivit si szintek
Optimális teljesítmény

Észlelési kontinuum

Alacsony éberségi szint

Magas éberségi szint

21. számú ábra Az észleléshez szükséges aktivitási szint, Borchardt, 2005.

Az aktivitási szintek
a szenzoros alap mozg szavar
A szenzoros alapú mozgászavar
  • Ayres a fejlődési diszpraxiát a gyermekek fejlődésével kapcsolatban úgy jellemezte, mint az intellektusuk és a mozgásuk kivitelezése között kapcsolatot biztosító híd hiánya. A diszpraxiát a szokatlan, és a még meg nem tanult mozgások kivitelezésére való képtelenségként definiálta, amellett, hogy az adekvát mozgásos reakció, azaz a kivitelezésre való képesség adott. / Ayres, 1984/
  • A kivitelezés gyakorlatát gyakran azonosítjuk a mozgás megtervezésének képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a megvalósításra. Így már láthatjuk, hogy a megfelelő kivitelezés egy nagyon összetett folyamat.
  • A diszpraxia egy mozgásos tevékenység kivitelezése során, a kivitelezés ügyetlenségében mutatkozik meg. Ez az ügyetlenség több a kivitelezést megelőző folyamat /szenzoros feldolgozás, szenzoros moduláció, tervezés/ során felmerülő problémából fakad.
  • Diszpraxia során a gyerekek számára nehézséget jelent, hogy egy adott, korábban még nem elsajátított mozgás tervezését, kivitelezését elkezdjék. Problémát okoz számukra, hogy ennek az új mozgássornak a tervezését a kivitelezésre átültessék, azaz képtelenek arra, hogy a mozgás tanulási folyamatát egy új szituációra transzferálják /Schaefgen, 2004b/.
diszpraxia fajt i
Diszpraxia fajtái
  • A diszpraxiának két altípusát különböztethetjük meg:
  • A szenzomotoros program szervezése során fellépő zavar /ideamotoros diszpraxia/ :
  • Pl.: Egy gyermek a csúszdán szeretne felsétálni. Tesz pár lépést, s a lábai elkezdenek visszacsúszni, s ekkor a kezeit le kell rakni, hogy azokkal megkapaszkodjon. Ezt a mozgássort a gyermek sokszor megismétli, mindig ugyanazzal az eredménnyel. A gyermeknek már az elképzelés, azaz a mozgás kivitelezésének tervezése során is nehézségei vannak, hiszen már a beérkező szenzoros információk feldolgozásával is probléma volt.
  • A tevékenység szervezése, kivitelezése során fellépő zavar /ideatoros diszpraxia/
  • Pl.: Egy gyermek szeretne ugráló-kötelezni, valószínű, hogy egy másik gyermeket láthatott, aki ezt játszotta. Kezébe veszi a kötelet, de arról nincs elképzelése, hogy hogyan is kell kivitelezni. Maga előtt, vagy maga mögött kell tartani a kötelet? Melyik lábával kell kezdeni, hogy kell hajtani a kötelet? Rengeteg kérdés merül fel, amelyekre nem tud válaszolni. Ennek ellenére elképzelhető, hogy megpróbálkozik a feladattal, de mozgása nagyon ügyetlen lesz.
slide46
Szenzoros rendszer Megfelelő aktivitási szint, megfelelő reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás
  • Proprioceptív A proprioceptív információra azonosítása és megfelelő reagálás A kéz, a láb, a mozgás, izmok helyzetét mintha nem érzékelné. Izmok és izületek mozgása túl erős, vagy túl kellemetlen.
  • Taktilis A különféle érintések megkülönböztethetők /személy, tárgyak, állatok, ruhadarabok/ A fájdalmat nem érzékeljük, sérüléseket nem veszünk észre. A megkülönböztetés problémás. A finom érintések is fájdalmasak, irritálók. A személyek, állatok, ruhadarabok érintése nem vagy alig tolerálható.
  • Vesztibuláris Egyensúly és magabiztosság érzése. A magasságra, mélységre, gyors és veszélyes mozgásokra nem odafigyelés. Testtartási problémák, illetve félelem a testhelyzet és helyváltoztatástól.
  • Olfaktorikus Illatokra, szagokra való megfelelő reagálás. A szagok, illatok érzékelése mintha nem is működne. Szagok túlreagálása, akár irritálhatnak is és undort válthatnak ki.
  • Gusztatorikus Ízek megfelelő érzékelése. Mindent a szájába vesz. Hőmérséklet /tea/ túlreagálása, nem tűr meg ételt, fogkefét a szájban.
  • Auditív A hangok, zajok megfelelő észlelése. Tájékozódás problémás, a hangos zajok sem zavarják. A normál zajok, hangok is idegesítők, gyakran haragot, indulatot váltanak ki.
  • Vizuális A változások során is megfelelő a vizuális tájékozódás. Tárgyak, személyek helyzetének, helyének változása sem vált ki reakciót. Érzékenyen reagálnak minden változásra, a megvilágítás erőssége zavaró, irritáló lehet. Sötétben való félelem
  • 26. számú táblázat: A szenzoros rendszerek modulációja
slide47
Funkció
  • Megfelelő működés
  • Rendellenes működés
  • Tér és formaészlelés Problémamentes a tér és formaészlelés és az információk felhasználása A téri tájékozódás nehézkes, alak-háttér észlelés problémája, valószínű az olvasási és számolási nehézség
  • Megfelelő viszonyulás
  • Életkornak, szituációnak és a környezetnek megfelelő viszonyulás Az életkornak, a feladatoknak, a szituációnak nem megfelelő viselkedés, a környezettel való együttműködés problémája
  • Iskolai készségek
  • Megfelelő teljesítmény az olvasás, írás, számolás, az absztrakciók és az analízisek során Az iskolai teljesítmények elmaradnak az életkori átlag által elvárható szinttől
  • Beszéd és artikuláció
  • A beszéd és az artikuláció az életkornak megfelelő szinten működik Kézzelfogható okok nélkül a beszéd és artikuláció szintje az átlag alatti
  • Érzelmi szabályzás
  • Az érzelmi szabályzás megfelelő, a tudatosság az életkornak megfelelő Az érzelmi kontroll kialakulatlan, és a tudatosság is éretlen
  • Megfelelő aktivitási szint
  • Életkornak, szituációnak megfelelő aktivitási szint, kialakult önkontrollal és önállósággal Alacsony aktivitási szint, kevés motiváltság, depresszív benyomás
  • Magas, céltalan aktivitási szint, sok mozgás, elégtelen önkontroll
  • Megfelelő kapcsolat a környezettel
  • A környezettel való megfelelő interakció, megfelelő feladatmegoldás, kivitelezés Nehézséget jelent a környezettel való megfelelő interakció, a feladatok kivitelezése nem megfelelő
  • 27. számú táblázat: A megfelelő és a rendellenes funkcióműködések
az eredm nyes ter pia krit riumai
Az eredményes terápia kritériumai
  • 1. megfelelő diagnosztizálás
  • 2. a terápiás terem megfelelő felszereltsége
  • 3. a szenzoros tapasztalatszerzés biztosítása
  • 4. a terapeuta tevékenysége
  • 5. a terapeuta és a gyermek együttműködése
a ter pia eszk zei
A terápia eszközei
  • Vesztibuláris rendszer ingerlésegolyófürdő, hengerek, billenő deszka, trambulin, kötéllétrakülönböző hinták ,függőágy, „béka”hinta, nagy labdák, gurulózsámoly, habcsúszda
  • Proprioceptív rendszer ingerlésehinták, függőágy, nagy labdák, hengerek, billenő deszka trambulin, kötéllétra, golyófürdő, habcsúszda
  • Taktilis rendszer ingerlésevibrációs masszírozó gépek, különböző típusú kefék, szivacsok, kesztyűk, fásli, az úgynevezett „múmiajátékhoz”, turkálás különböző anyagokban, maszatolás (gyurma, agyag), festés kézzel, ujjal, gipszből kréta készítése, tüskés labdák, színes csörgőlabdák, golyófürdő, magfürdő (cseresznye- és meggymag kádban), pizza játék (két szivacsokkal kitömött ágyhuzat közé fekvés), különböző zsákok (kukoricazsák, babzsák, homokzsák), összenyomható marokerősítő (legegyszerűbb módja: homokkal teliöntött luftballon), tapintódominó, sztereognózia doboz, habcsúszda
  • Vizuális rendszer ingerlésegolyófürdő, csörgők, csörgőlabdák, gyöngyfűzés játék, színes golyókkal, játék tükör előtt, Luise (összerakható mágneses emberalak), puzzle-k, dominók, lego, formaegyeztető kockák, golyó labirintus
  • Akusztikus rendszer ingerlésehangszerek, csörgők, turkálás különböző anyagokban, magnókazetta alapján zenés mozgásos játékok, golyófürdő,
a szenzoros integr ci s ter pia c ljai
A szenzoros integrációs terápia céljai:
  • - egyre több és egyre tökéletesebb megfelelő reagálás elérése
  • - a bonyolult szituációkra is megfelelő válasz adása
  • - a nagy és finommozgások fejlődése
  • - a beszéd, kognitív és tanulási teljesítmények javulása
  • - a tudatosság és önértékelés növekedése
  • - a szociális kompetencia növekedése
  • - a családi kapcsolatok javulása
a szenzoros integr ci s ter pia jellegzetess gei
A szenzoros integrációs terápia jellegzetességei:
  • a paciens is aktív részese a terápia menetének
  • a terápia klienscentrikus
  • a terápia egyénre szabott: a kliens életkora, fejlettségi szintje és problémája határozza meg terápia menetét
  • a végzett tevékenységek funkcionálisak és a megfelelő reagálást hivatottak előidézni
  • a szenzoros ingerlés az egyik fő összetevő
  • az adott neurológiai, neuropszichológiai folyamatok és a központi idegrendszer szervezettségének a javulása a cél, nem pedig bizonyos készségek fejlesztése
a ter pia szakaszainak sorrendje
A terápia szakaszainak sorrendje:
  • A szenzoros rendszerek diszkriminációjának és modulációjának a javítása
  • A beérkező szenzoros ingerekre történő megfelelő reagálás folyamatának az elsajátítása, tanulása /terv készítése/
  • A megfelelő reagálás gyakorlati kivitelezésre történő transzferálása /feladat végrehajtás, gyakorlati kivitelezés/
adhd ltal nos probl m k
ADHD-általános problémák
  • - a szenzoros moduláció zavara
  • - korlátozott mozgáskoordináció / finommozgás, vizuomotoros koordináció/
  • - problémamegoldás képességének hiánya
  • - az önértékelés zavara
  • - folytonos konfliktusok a mindennapokban
  • - elégedetlenség az elért teljesítménnyel
  • - a vesztibuláris rendszer zavara
a ter pia sikere
A terápia sikere
  • - a szenzoros ingerek célzott adagolásával a szenzoros rendszerek modalitása javul
    • - a szenzoros információkra való reagálás javul, jobban irányíthatóvá, szervezettebbé válik
    • -egyensúlya fejlődik
  • - a tevékenység kivitelezésének javulásával együtt növekszik a koncentráció időtartama
  • - a gyermek hosszabb ideig foglalkozik egy tevékenységgel, sikerélményt szerez
  • - nyugtalansága, izgatottsága alábbhagy
  • - magabiztosabbá válik, önbizalma növekszik
  • - problémamegoldó repertoárja bővül
  • - kapcsolatteremtő képessége, szociális helyzete javul /kortársakkal együtt játszik/
  • - óvodai, iskolai beilleszkedése probléma-mentesebbé válik
  • - iskolai teljesítménye javul
  • - szülei, környezete a problémával szemben elfogadóbbá válik
ad