A BIZTOSÍTÁS DÍJA

1. A BIZTOSÍTÁS DÍJA Készítette: Márki Nóra, Szalai Szilvia, Engler Katalin Forrás: Asztalos László − Biztosítási kézikönyv

2. A biztosítási díjképzés elvi alapjai • Biztosítási díj: a biztosító által a biztosítottnak nyújtott biztosítási védelem pénzben kifejezett ellenértéke. • Díjkalkuláció:azokat az általános üzemgazdasági összefüggéseket visszatükröző szabályokat tartalmazza, amelyek • múltbeli tapasztalatok, vagy • becslések és/vagy • jogszabály által meghatározott tényleges díjak kiszámítását teszik lehetővé.

3. Díjpolitika:egy-egy biztosító díjakra vonatkozó szándékainak összefüggő rendszere, amelyben tudatosan –időlegesen vagy kis mértékben tartósan módosítják – a díjkalkulációs szabályok által meghatározott adók mértékét. • ‘Helyes’, ‘tisztességes’ biztosítási díj: • megfelel a díjképzési elméletnek • megfelel az általános díjkalkulációs szabályoknak • eredményes az adott biztosító üzletpolitikai célkitűzései szempontjából

4. A biztosítási díj képzésének fontos tényezői: • Kockázati költségek • Működési vagy üzem(eltetés)i költségek • Adók • Takarékossági költségrész • Nyereség

5. I. KOCKÁZATI KÖLTSÉGEK A károk valószínűségének átvállalásához, illetve az így adódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzbeli vagy a pénzt helyettesítő (pl. háború idején aranyérme, tojás, cigaretta) eszközök összege. Kockázati költségek tényezői: • Kár-költségek • Viszontbiztosítási költségek • Biztonsági többlet-költségek

6. 1) Kár-költségek Biztosítási védelem miatt bekövetkező, biztosításmatematika szabályai alapján becsült, a biztosítás kedvezményezettjeinek kifizetendő pénzbeli összegek. (A becslés történhet: múltbeli tapasztalatok és/vagy jövőbeli várakozások alapján)

7. 2) Viszontbiztosítási költségek Az elsődleges biztosító által vállalt kárvalószínűségek (egy részének) a viszontbiztosítók által történő átvállalásáért kifizetett összegek.

8. 3) Biztonsági többlet-költségek • Többletkárokra vonatkozó kötelezettségek miatt szükségessé váló biztosítási többlet-költségek És/vagy • Nem-biztosítási tartalékok pl. vállalati veszteségek kiegyenlítése miatt szükségessé váló többlet tőkeeszközök

9. II. MŰKÖDÉSI VAGY ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK Egyes esetekben egyértelműen hozzárendelhető a biztosítási szerződéshez, más esetekben csak erőltetetten lehet felosztani a különböző költséghelyek között (pl. vállalat reklámozása, központi épületek költsége)

10. III. ADÓK • Közvetlenül a vállalatot terhelő adók (pl. vállalati nyereség, vállalkozás, iparűzési) • Biztosítottra háruló, ám a gyakorlatban közvetve a biztosító által fizetett forgalmi adók, biztosítási adó • Tűzrendészeti hozzájárulás

11. IV. TAKARÉKOSSÁGI KÖLTSÉGRÉSZ Megtakarítási vagy tőke-felélési ügyletekből származó pénzbeli kötelezettségek figyelembe vétele A biztosítottaknak visszajuttatandó díjrészek, ill. a befektetési-megtakarítási hozamok várható értékéből vezethető le.

12. V. NYERESÉG Normál piacgazdaságban a biztosítók tulajdonosai ún. alapítói, árfolyam, illetve folyó nyereséget is elvárnak a befektetésük után (közép- vagy hosszabb távon).

13. Díjképzés modellekkel • Díjköltség-modellek • Tőke-befektetési modellek • Díjbefizetési modellek • Díj-visszatérítési modellek

14. A) A díjképzés ‘díj-költség’ modellje Alapgondolata: Az egyes funkciókat megjelenítő költség-elemeket konkrét díjelemek tükrözzék vissza. • Szokásos elnevezése: nettó (tiszta) kockázati díj(rész), és ennek a megmaradó állománynak a kár-összértékére kell fedezetet biztosítania.

15. II. A viszontbiztosításba adott állomány várható kárait fedező kockázati díj-rész csak didaktikai okokból állítható szembe a viszontbiztosítás költségivel, ugyanis az utóbbinak nemcsak az átvállalt kockázatra, hanem a viszontbiztosító költségeire, ill. nyereségére is forrást kell teremtenie. III. A biztonsági pótlékok összefoglaló kategória: különleges kockázatok, illetve vállalati szintű többlet-tartalékolás és a pótlólagos tőkeigény előteremtésének költségeire nyújt fedezetet.

16. A fenti I+II+III rész adja együttesen a bruttó kockázati díj(rész)t, mivel a teljes kockázati költséget tartalmazzák. IV. Az üzemi költségek díj-rész elvileg végtelen tételből, gyakorlatilag nagy számú pótlékból állhat össze. • Saját működési (normál) költségek • A biztosító által más szervezetnek átadott feladatok ún. kihelyezés költségei • A díjak be nem fizetése miatti forrás-hiányt pótló elemek

17. V) A biztosító adója: • általános adó (olyan, mint bármely más vállalatnál) • speciális adó ( csak biztosítókra vonatkozik, ilyen pl.: tűzvédelmi adó, felügyeleti díj, stb..) VI) Megtakarítási díjrész: A biztosítottnak a megtakarítási ügylet alapján külön is visszajuttatandó összegek fedezetét tartalmazza. Ez a visszajuttatandó díj-rész, az úgynevezett (díjvisszatérítéses) bonus-alap négyféle forrásból gyűjthet eszközöket: • a tervezettnél kedvezőbb befektetési hozadékból (kamattényezőből) • a vártnál kedvezőbb kockázati viszonyokból (kockázati dítöbbletből) • a felhalmozódott és el nem számolt törlés-nyereségből • a vártnál kedvezőbb költségalakulásból VII) A biztosított adója: Csak átfutó tétel: a biztosító beszedi, majd összevonva továbbfizeti a költségvetésbe. VIII) Kalkulált nyereség Az árba, illetve a díjba előre beépített nyereséghányad.

18. A díj-költség modell elemei • Költségek (funkciók) • 1.1. A megtartott állomány kárköltségei • 1.2. Viszontbiztosítási költségek • 1.3. -Biztosítási többletköltségek • -Nem-biztosítási többletköltségek • 2. Üzemi költségek • 3. Adók • -Biztosítót terhelő adó • -Biztosítottat terhelő adó • Megtakarítás (+) / felélési költség (-) • 5. Nyereség • (1-4 összes költség) • Díj-részletek • A megtartott állomány nettó kockázati díja • Viszontbiztosításba adott állomány kockázati díja • Biztosítási pótlék • Üzemeltetési költség-pótlék • -működési ktg. pótlék • -kihelyezés költség pótléka • -díjelmaradás-pótlék • A biztosító adója • -általános adó • -speciális adó • Megtakarítási díjrész • A biztosított adója • Kalkulált nyereség • (I-VIII : Bruttó díj)

19. bruttó díj > összes költség : technikai eredmény bruttó díj < összes költség: technikai veszteség B) Tőkebefektetési díjkalkulációs modell (cash-flow underwriting): + bruttó díj - kassza állomány befektetési hozama - kockázati költségek - üzemeltetési költségek +/- Biztosítói eredmény v. veszteség Egyenértékűség elve: A befizetett díjaknak fedezniük kell (legalább) a felmerült ráfordításokat.

20. 2 típus:- egyéni egyenértékűség (minimális díjak elve): Minden egyes szerződénél a befizetett díjnak el kell érnie az arra eső kárkifizetések és költségek, valamint a tartalékképzés összegét.- közös (kollektív) egyenértékűség 1. Az azonos biztosítási csoportban képződő díjaknak kell elegendőnek lenniük a károk és költségek fedezésére. 2. A biztosító össz-díjbevételének el kell érnie a károk és költségek együttes összegét.Alapszabályok:I) Kereszt-finanszírozás tilalma: Az egyik fajta biztosítás díjbevételéből nem szabad finanszírozni másfajta szerződések kárait, költségeit(egyéni egyenértékűségből következik).II) Túlélési alapszabály (közös egyenértékűség szabályaiból következik).

21. Díj-differenciálás Differenciálás foka alapján: Teljes differenciálatlanság: a kár-valószínűség eltérések összemosódnak, ezáltal a gondosabb biztosítottakra hárulhat a felelőtlenebbek kára. Teljes differenciáltság: minden biztosított nagyjából a saját kárát illetve költségét fizeti. A gyakorlatban 5 tényezőt veszünk figyelembe egy-egy díjdifferenciáláskor: 1. Jó minőségű statisztikai információk és becslések rendelkezésre állása. 2. A kockázati tényezők, a káralakulás és a várakozások között szoros oksági kapcsolat kell, hogy legyen.. 4. ..mely adott időszakra vonatkozóan változatlannak tekinthető. 3. A piac és a biztosítottak számára elfogadható, értelmezhető díjdifferenciálás 4. Az egyik féltől se követeljen meg haszon nélküli ráfordításokat.

22. A díjdifferenciálás 2 technikája:I) Elsődleges (előzetes v. valószínűségi) díj-differenciáláskor a biztosító már a szerződés megkötése előtt felbecsüli – az objektív és szubjektív kockázati tényezők alapján – az eltérő kárvalószínűségeket.II) Másodlagos (utólagos v. tapasztalati) díj-differenciálásnál a már bekövetkezett tényleges károk alapján értékeli újra a biztosító a biztosítotthoz fűződő díj-viszonyt.A biztosító és biztosított közötti viszony folyamatosan újraértékelésre kerül. Az ún. visszacsatolás mechanizmusa szempontjából fontos azonban, hogy ki tekinthető aktív (cselekvő) vagy passzív (elfogadó) szereplőnek.

23. Díj-differenciálás esetei: • 1. Elégtelen díj-differenciálás: az átlag alatti kárhányadú biztosítottak túlzottnak találják a díjakat, ezért kilépnek a biztosítótól, ekkor viszont az átlag feletti kárhányadúak többségbe kerülnek. Ez az ún. ellenszelekció folyamata. Ekkor a biztosított az aktív fél, a biztosító pedig a passzív. Ha a biztosító nem reagál időben, akkor a cég pénzügyi helyzete és piaci pozíciója is veszélybe kerülhet. • 2. Túlzott elsődleges díj-differenciálás: a biztosító versenyképessége csökken, piaci helyzete romlik. • 3. Túlzott utólagos díj-differenciálás: a kárt okozók túlságosan nagy mértékű terhet kapnak, és erre sok esetben a szerződés felmondásával válaszolnak. A biztosító által kezdeményezett ún. állományszelekció következtében csak az átlag alatti mértékben károkat okozók maradnak a biztosítónál. Az ilyen fajta differenciálást ezért biztosítástechnikai eredmény szempontjából pozitívnak tartják.

24. C) A díjképzés díjbefizetési modellje • A szükséges ráfordítások és díjak időbeli egybeesését vagy eltérését helyezik a figyelem középpontjában. • Pénzforgalmi szemlélet: az adott évben ténylegesen befolyó díjak és a valóban kifizetet ráfordítások • Eredményszemlélet: az adott évben keletkező és az azt terhelő ám később fizetendő díjak és ráfordítások kerülnek egybevetésre.

25. A díjbefizetés időbeliségének megfelelő csoportosítás • 1. utólagos díjbefizetés • 2. előzetes díjfizetés (a biztosításügy jellemző vonása) • legyen lehetőség utólagos díj-,szolgáltatás-korrekcióra • ne legyen Hatféle változatban lehet összekombinálni

26. 1. adott évben keletkező, adott évben kifizetendő károk miatt bekövetkező utólagos díjbefizetési kötelezettség 2. adott évben keletkező, előzetes díjfizetés, korrekció nélkül 3. előzetes díjfizetés (kettős) korrekciós lehetőséggel, utólagos befizetési kötelezettséggel 4. előzetes díjfizetés (egyoldalú) korrekciós lehetősséggel

27. 5. ha az előzetes díjfizetésű és megtakarítási ügyleteket tartalmazó biztosítási ügyletnél a díjat úgy állapítják meg, hogy a valamennyi várható szolgáltatáshoz szükséges tartalékok folyamatosan gyűljenek össze, akkor ezt várományfedezeti rendszernek nevezzük 6. ha az előzetes díjfizetés felélési ügyletekkel összekapcsolódik akkor a biztosítóknak már a szolgáltatás-nyújtásuk előtt az ezt fedezető szinte teljes tőke a tulajdonukba jut, ezt tőkefedezeti modellnek nevezzük.

28. D) Visszatérítésen alapuló díjkalkulációs modell • Díj-és hozam-visszatérítési módszerek • Nemcsak a díjrészekből származó, hanem egyéb jövedelem elemekből adódó összegek is figyelembe kerülnek.

29. A visszatérítés alapja szerint 1. a jövőbeli díjra vonatkozó eredmény 2. a már befizetett díj visszatérítése 3. a hozam bizonyos részének a jövőbeli díjba való beszámítása 4. tényleges visszafizetés 5. kockázati és a költség-megtakarításból és a befektetési hozam-többletből való visszajuttatás 6. a vállalkozói nyereség felosztásáról

30. A visszatérítés célja szerint 1. tagsági visszatérítés 2. a tervezett nyereséget meghaladó eredmény szokásos részleges, illetve a felügyelettől is megkövetelt kötelező visszajuttatás 3. a kedvező káralakuláshoz kapcsolódó megjutalmazó díjkedvezmények 4. kármentes működéshez kapcsolódó bonus-rendszerek( gyakori és kisösszegű károk)

31. A visszatérítés jogalapja szerint 1. jogszabályban előírt kötelező visszajuttatás 2. alapszabályban rögzített 3. általános szerződési feltételekben rögzített 4.szerződések egyéb feltételeiben

32. Fontos csoportosítás • A biztosító nyereségétől függő • Vagy attól független-e a visszajuttatás • teljes nyereség visszajuttatása • csak részleges • Angol bonusz-rendszer nyereség • Német nyelvterületen káralakulás

33. Bonus-rendszerek típusai(angol) 1. egyszerű bonusz 2. halmozódó bonusz 3. kétlépcsős bonusz 4. határidős bonusz • változó vagy • változatlan prémiumra számíthat a biztosított

34. Bonusz-rendszer típusai (német) • A káralakulástól függően: adott biztosítottnak károkozása miatt juttat vissza a biztosító • Vagy függetlenül: az összes biztosított károkozás adja a visszatérítés indokát

35. A visszatérítés technikája szerint 1. Készpénz-kifizetés 2. Jövőbeli díjak csökkentése 3. Szolgáltatás növelése 4. Egyéb a szükségesnél, illetve az átlagosnál kisebb mértékű díjemelés

36. Köszönjük a figyelmet!