Mezey Barna egyetemi tan r

1. Mezey Barnaegyetemi tan�r A magyar alkotm�nyfejlod�s tendenci�i a kezdetektol 1848-ig

2. Alapfogalmak

3. Alapfogalmak �llam alkotm�ny �llamt�rt�net politikat�rt�net alkotm�nyt�rt�net jog jogt�rt�net

4. �llam A t�rsadalom hat�kony integr�ci�j�t biztos�t� megold�s, t�rt�neti jelens�g, mely egyidejuleg Hatalmi appar�tus Ter�letileg szervezodo igazgat�s Fenti c�lok �rdek�ben muk�do ad�ztat�s

5. Az �llam funkci�i

6. �llamt�rt�net Adott �llam hist�ri�ja, teh�t Az �llam l�trej�tt�nek, fejlod�s�nek, felboml�s�nak Az �llam-�s korm�nyform�k, a fohatalom v�ltoz�saink, Az �llamappar�tus alakul�s�nak, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak Az �llam ter�let�nek, n�pess�g�nek, szimb�lumainak valamint A k�zjognak a t�rt�nete

7. Alkotm�ny = Az �llam szervezeti �s jogi rendj�nek szab�lyoz�s�ra szolg�l� alapelvek �sszess�ge, melyek A fohatalom gyakorl�s�ra Az �llami szervek muk�d�s�re, az appar�tus muk�d�s�re �llam �s polg�ra viszony�ra A polg�rok jogaira �s k�telezetts�geire vonatkoznak

8. Az alkotm�nyok k�t alapt�pusa T�rt�neti (vagy �ratlan) trad�cion�lis plasztikus rugalmatlan heterog�n k�vetkezetlen �rtelmez�sf�ggo Kart�lis vagy �rott politikai akaratform�lta rugalmas homog�n k�vetkezetes garanci�lis

9. A magyar t�rt�neti alkotm�ny elemei = sarkalatos t�rv�nyek (jura fundamentalia) Az osszerzod�s Az aranybulla A koron�z�si esk� A hitlev�l A b�csi b�ke A linzi b�ke A Pragamtica Sanctio Az 1791. �vi k�zjogi t�rv�nyek A vall�sszabads�gr�l �s A nyelvrol hozott t�rv�nyek

10. Alkotm�nyt�rt�net Az �llam szervezeti �s jogi rendj�nek szab�lyoz�s�ra szolg�l� alapelvek , �gy A fohatalom gyakorl�s�ra Az �llami szervek muk�d�s�re, az appar�tus muk�d�s�re �llam �s polg�ra viszony�ra A polg�rok jogaira �s k�telezetts�geire vonatkoz� princ�piumok alakul�s�nak t�rt�nete

11. Politikat�rt�net Politika ? Politikat�rt�net ? Politika ? Politikat�rt�net ? �llam �llamt�rt�net Alkotm�ny Alkotm�ny-t�rt�net

12. Politikat�rt�net Politika = az a t�rsadalmi tev�kenys�ge, melynek sor�n a fontos d�nt�seket a k�z�ss�gben �s a k�z�ss�g sz�m�ra meghozz�k. Politikat�rt�net = a d�nt�sek meghozatal�ra ir�nyul� tev�kenys�g (cselekv�sek, int�zm�nyek, programok, kapcsoalatok,stb,) t�rt�nete

13. Jog = a t�rsadalmi �let szempontj�b�l legl�nyegesebb viselked�sm�dok, magatart�sok �ltal�nos szab�lyoz�ja, melyet �ppen fontoss�g�n�l fogva a k�z�ss�g vagy annak k�pviseloje kik�nyszer�t.

14. A jog Megjelen�si form�ja a jogszab�ly Ter�letei: a jogalkot�s, a jogk�pzod�s �s a jogalkalmaz�s

15. Jogt�rt�net a t�rsadalmi �let szempontj�b�l legl�nyegesebb viselked�sm�dok, magatart�sok �ltal�nos szab�lyoz�s�nak valamint az elo�rt magtart�sok kik�nyszer�t�s�nek t�rt�nete

16. Magyar �llammodellek (a 19. sz�zadig)

17. Magyar �llammodellek(a 19.sz�zadig) Nom�d �llam (11.sz�zadig) Patrimoni�lis �llam (11-15. sz�zadig) Rendi-k�pviseleti �llam (15-19. sz�zadig) (K�s�rletek az abszolutizmus bevezet�s�re (17-19. sz�zad)

18. T�rt�nelmi sztereot�pi�k A magyar �llamalap�t� Szent Istv�n A magyars�g a 9. sz�zadban �rkezett a K�rp�t-medenc�be A kalandoz�sok fesz�lts�g-levezeto K�rp�t-medencei akci�k voltak A magyar �llam a kereszt�nys�g v�delm�ben a pog�nyok ellen�ben j�tt l�tre Szent Istv�n a koron�j�t a p�p�t�l kapta

19. Elso k�zhely A magyar �llamalap�t� Szent Istv�n K�rd�s: �s mi t�rt�nt azelott?

21. A magyars�g eredeti oshaz�ja?

22. A magyar n�p v�ndorl�sai sz�mokban �zsiai oshaza (Kr.e. 6 ezer elott) Az ur�li oshaza (Kr.e.6 - 2ezer) A ugor sz�ll�ster�let (Kr.e. 2ezer-10.sz.) A magyars�g un. oshaz�ja (Kr.e.10-6.sz.) Magna Hungaria/Bask�ria (Kre 500-Kr.u.550) Lev�dia (550-800) Etelk�z (800-890) K�rp�t-medence (9.sz-t�l)

23. A magyar t�rzsi szervezet(Kr.? � 600)

24. A magyars�g t�rsadalomszervezod�se ~ Kr.e. 3000-ig ? ~ Kr.e.3000- 500 v�rs�gi-nemzets�gi ~ Kr.e.500- Kr.u. 600 t�rzsi ~ 600- 850 t�rzssz�vets�gi ~ 600 nom�d �llami ~ 1000 kereszt�ny-�llami

25. Az osi magyar t�rsadalomszervezet

26. A magyars�g politikai szervezete a 9. sz�zadban

27. A n�pv�ndorl�s okai

28. A t�rzsi (fegyveres) demokr�cia fegyveres �letm�d,. politikai szervezet kialakul�sa,. ?t�rzs, t�rzssz�vets�g: ? hadvez�r (fejedelem) ? k�s�ret: �ad�ztat� gazd�lkod�s: egyenlotlen eloszt�s: t�rsadalmi vagyon-k�l�nbs�gek kialakul�sa.

29. A magyar nom�d �llam(~600-1000)

30. A nom�d�llam kialakul�sa 830-ig laza sz�vets�g a t�rzsek k�z�tt (�sok fo alatti l�t�) 830 k�r�l: megeros�tett t�rzssz�vets�g (egy fo alatti l�t) 850-es �vek: nom�d �llam (fejedelems�g)

31. A nom�d�llam jellemzoi �lland� katonai v�llalkoz�sok �llapota Un. katonai demokr�cia A v�rs�gi szempontok f�l� emelt politikai c�l: a katonai v�llalkoz�s sikere A mell�rendelts�gbol piramisjellegu al�rendelts�gi strukt�ra alakul ki Megkezdodik a t�rsadalom r�tegzod�se

32. A magyar nom�d�llam Jellemzoi (Krist� Gyula ut�n) 1. V�rs�gi kezdem�nyekre t�maszkod� politikai alapok (t�rzs) 2. T�bb n�pelembol k�pzodik,de nincsen jelen a homogeniz�l�s ig�nye 3. Nincsen saj�tos birodalmi ideol�gi�ja 4. Al�vet�si rendszer alakul ki a legyoz�tt �s a t�rsadalomba betagolt n�pelemek �s a birodalmat alkot� etnikumok k�z�tt 5. Az ad�ztat�s k�lsodleges: nem saj�t t�rsadalm�t szor�tja ad�ztat�sra a politikai elit, hanem a legyoz�tt n�peket ad�ztatja, sarcolja, zs�km�nyolja

33. A magyar nom�d�llam 6. Az eroszak-appar�tus (a hadsereg) azonos a fegyverk�pes f�rfiak �sszess�g�vel 7. Szukk�ru tulajdonl�s jellemzi 8. A ter�leti szempont a nom�d jellegbol ad�d�an mell�kes, b�r m�r jelenval� (sz�ll�s, gyepu, kapu) 9. R�vid �letu: a n�pmozg�sok miatt folytonosan v�ltoz�, k�pzodo �s sz�thull� k�pletek (magyarok be-�s kil�p�se a kaz�r kagan�tusba) 10. A magyar �el� elismert �llamk�plet a kor nemzetk�zi kapcsolatrendszer�ben

34. M�sodik k�zhely A magyars�g a 9. sz�zadban �rkezett a K�rp�t-medenc�be K�rd�s: �s mi t�rt�net 670 / 710-ben?

35. A kettos honfoglal�s elm�lete L�szl� Gyula professzor k�rd�sei A honfoglal�s d�tuma a K�pes Kr�nika szerint:677 K�zai Kr�nik�ja szerint: 700 Hogy is van ez?

36. A kettos honfoglal�s elm�lete Nestor kr�nika szerint a magyarok 640 k�r�l vonultak a K�rp�tok ir�ny�ban 670 k�r�l �j n�p bukkan fel a K�rp�t � medenc�ben (un. k�soi avarok) Hogy is van ez?

37. A kettos honfoglal�s elm�lete Querfurti Bruno szerint k�t Magyarorsz�g volt a a 11. sz�zadban Nyelv�szek szerint a 10.sz�zadban m�g k�t alapveto magyar nyelvj�r�s volt A magyaroknak kettos (egym�st kiz�r�) d�sztomuv�szete volt (n�v�nyi, �llati) A magyaroknak k�t eredetmond�ja van (csodaszarvas, turul)

38. A kettos honfoglal�s elm�lete A kr�nik�k k�tf�le magyars�gr�l besz�lnek: fekete magyarokr�l �s feh�r magyarokr�l Anonymus �s a kr�nik�k ellentmondanak egym�snak, hogy melyik k�t �tvonalon j�ttek be a magyarok Hogy is van ez?

39. A kettos honfoglal�s elm�lete 860-ban oklev�l igazolja, hogy �magyar hegys�g� volt az avar birodalomban A 700-as �vekben a K�rp�t medenc�ben magyar helynevek vannak A 670 k�r�l felbukkant un k�soi avarok magyarul besz�ltek Hogy is van ez?

40. A kettos honfoglal�s elm�lete L�szl� Gyula professzor k�rd�sei Lehet, hogy a k�soi avarok azonosak a 640-es �vek feh�r magyarjaival? Lehet, hogy 670 �s 700 k�z�tt val�ban betelepedett egy magyar n�pess�g (un. k�soi avarok?)

41. A honfoglal�s 893 Ir�ni szamanid�k megt�madj�k az �szakra lak� �zokat �s eluzik sz�ll�ster�let�krol 894 Az �zok nyugat fel� indulva r�t�rnek a besenyo sz�ll�sokra A besenyok �tkelnek a Volg�n �s megjelennek a magyar gyepukn�l 895 A besenyok a magyar sz�ll�ster�leteket t�madj�k. Elpuszt�tj�k az Etelk�zben maradtakat, elrabolj�k �llat�llom�nyukat.

42. Harmadik k�zhely A kalandoz�sok a magyar t�rsadalom boml�s�nak fesz�lts�geit vezett�k le K�rd�s: nem a magyars�g �letform�ja volt ez?

43. A kalandoz�sok 811: Magyarok a bolg�rok oldal�n Biz�nc ellen 836-838: Magyarok Biz�nc ellen 862 magyarok a keleti frank birodalmat t�madj�k 881 magyarok Szvatopluk oldal�n keleti frankok ellen harcolnak 892 a magyarok Szvatopluk morva fejedelem ellen harcolnak Arnulf keleti frank kir�ly oldal�n 894 a magyarok Szvatopluk morva fejedelem oldal�n harcolnak a keleti frankok ellen 894 a magyarok Biz�nc sz�vets�g�ben Simeon bolg�r c�rt legyozik az Al-Dun�n�l 895-907 A magyar t�rzsek sz�ll�sv�lt�sa Etelk�zbol a K�rp�t medenc�be (honfoglal�s)

44. A kalandoz�sok folytat�sa 933: A Sz�szorsz�gban �s T�ringi�ban kaland�zo magyar sereget Merseburg mellett I. (Madar�sz) Henrik hadai legyozik 955: A Bulcs�, L�l, S�r vezette magyar serge veres�get szenved Augsburg mellett I. Ott� n�met kir�ly hadait�l. 958 A magyarok Biz�ncot sarcolj�k (Botond) 961-962 Magyar seregek puszt�tja a Biz�nci birodalom ter�let�t 963 A magyarok Thesszaloniki mellet kalandoznak, majd Maced�ni�ba t�rnek be 970 magyarok t�madj�k Biz�ncot a kijevi fejedelem oldal�n

45. Negyedik k�zhely A magyar �llam a kereszt�nys�g v�delm�ben a pog�nyok ellen�ben j�tt l�tre K�rd�s: Akkor mit kezdhet�nk azzal a t�nnyel, hogy a biz�nci r�tus� kereszt�nys�get a keleti t�rzsek m�r r�gen felvett�k?

46. A kereszt�nys�g felv�tele Bulcs� 946-ban Biz�ncban megkeresztelkedett patriorkoszi m�lt�s�got kapott Temacsu 946-ban Biz�ncban megkeresztelkedett Gyula az �tvenes �vekben Biz�ncban megkeresztelkedett �s mag�val hozta Magyarorsz�g p�sp�kek�nt Hierothoszt

47. �t�dik k�zhely Szent Istv�n a p�p�t�l kapta a koron�j�t (s ezzel megv�dte az orsz�got a n�met birodalommal szemben) K�rd�s: volt erre a p�pnak joga?

48. A korona �s a koron�z�s A magyar korona A p�pa a n�met-r�mai cs�sz�r n�lk�l nem d�nthet ilyen jelentos k�rd�sben Abroncskorona (v�. �br�zol�sok) A magyar diplom�ciai gondolkod�s sikere Eredetileg lengyeleknek (Miesko) k�sz�lt koron�t Asztrik p�sp�k kapta meg Istv�n sz�m�ra I. (Nagy) Otto �s a p�pas�g: V�laszt�sa a vil�gi urak �ltal Felken�se a n�p k�vetel�s�re Cs�sz�rr� koron�z�sa (962) R�m�ban, Ott� sz�nd�kai szerint Langob�rdok megh�dol�sa Biz�nc elismeri Ott� cs�sz�rs�g�t

49. A magyar �llamalap�t�s �s Eur�pa

50. Eur�pa r�gi�i

51. A megk�setts�g t�nyezoi Burgund �llam: 413 Aquit�nia 418 Sz�li frank �llam 486 Merseburg 933 Augsburg 955 G�za a tr�non 972 Istv�n koron�z�sa 1000

52. A megk�setts�g k�r�lm�nyei A kialakul�s �teme lass�: R�ma szakad�sa 395 Nyugat R�mai Birodalom buk�sa 476 ~ 500 �v A kialakul�s �teme eroltetett N�met Birodalom 967 Biz�nc / Bulg�ria provincia 971 ~50 �v

53. A megk�setts�g k�r�lm�nyei A nyugati barb�r �llamokn�l: B�k�s Modell n�lk�li Szerves fejlod�s A magyar �llamalakulatn�l Kik�nyszer�tett, fenyegetett Feud�lis modell Szervetlen fejlod�s

54. Centrum �s perif�ria

55. A szervetlen fejlod�s

56. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei Nincs alternat�va: az orsz�g k�veti a nyugati modell fejlod�s�t, vagy v�gzetesen leszakad

57. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei Magyarorsz�g k�nyszerpoz�ci�ba ker�lt az eur�pai munkamegoszt�sban.

58. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei A rendi politikai-jogi t�rekv�sek f�leros�dtek a t�rsadalom m�s r�tegeivel �s a kir�lyi hatalommal szemben.

59. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei . k�ptelen volt komoly ellen�ll�st kifejteni a hat�rainkon expanz�v ig�nyekkel jelentkezo nagyhatalmakkal szemben

60. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei k�vetkezetes, stabil centraliz�ci�t v�grehajtani nem lehetett. A k�zpontos�t�s mindig csup�n ideiglenes volt

61. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei A modellm�dos�t�sok a modellek eltorzul�s�val, az eredetitol elt�ro muk�d�ssel j�rtak, ami diszfumnkci�t id�zett elo

62. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei Ez �lland� politikai beavatkoz�st ig�nyelt a korm�nyzatt�l

63. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei A zavarok egy�tt j�rtak a �helyettes�to eszk�z�k� fokozott ig�nybev�tel�vel.

64. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei Az ideol�gia t�ls�lyos lett, a politikai elem t�ls�gosan is �thatotta a tudat vil�g�t

65. A szervetlen fejlod�s (a megk�setts�g) k�vetkezm�nyei messianisztikus k�ldet�studatt�l tel�tett reformer elit �llama �p�tett maga al� t�rsadalmat

66. A patrimoni�lis monarchia (11.sz-15.sz.)

67. A patrimoni�lis monarchia jellemzoi A kir�lyi birtokok hegem�ni�ja A kir�ly mag�njogi tekint�lye �s hatalma 3. az isp�nok a kir�ly "mag�nalkalmazottai� 4. Az orsz�gos m�lt�s�gok k�zvetlen, szem�lyes, az uralkod�t�l f�ggo, visszavonhat� tiszts�gek 5. Nem alakulhattak ki hub�ri viszonyok (familiarit�s) 6. Nem alakulhatott ki terittori�lis hatalom

68. A patrimoni�lis monarchia felboml�sa Kir�lyi birtokok eladom�nyoz�sa A kir�ly mag�njogi tekint�ly�nek megszun�se Kir�lyi bev�telek elapad�sa Kir�lyi v�rmegyerendszer sz�tes�se Kir�lyi hatalom �j b�zis�nak keres�se A kir�ly k�zjogi hatalm�nak kibontakoz�sa Modern ad�rendszer kialak�t�sa Nemesi v�rmegyei auton�mia kialakul�sa

69. A rendi �k�pviseleti monarchia(15-19.sz.)

70. A rendis�g fogalmai Rend Rendis�g Rendi dualizmus Rendi alkotm�ny Rendi k�pviseleti monarchia

71. A rendi k�pviseleti monarchia jellemzoi Rendi k�zpontos�t�s Rex �s regnum kettoss�ge Rendi (vertik�lis) hatalommegoszt�s Rendi orsz�ggyul�s-rendi k�pviselet Rendi m�lt�s�gok � kir�lyi tiszts�gviselok Rendi �nkorm�nyzatok � kir�lyi korm�nysz�kek Reg�l� �s ad�bev�telek

72. A Habsburg-abszolutizmus k�s�rletei Magyarorsz�gon

73. Az abszol�t monarchia jellemzoi A kir�ly abszol�t hatalma �s korl�tozatlans�ga Hatalomgyakorl�s egys�ge �s k�zpontos�t�sa Szisztematikus ad�ztat�s, ad�alanyok v�delme B�rokr�cia �s modern szak�rtelem Professzion�lis hadsereg �llamegyh�z

74. A Habsburg- abszolutizmus es�lytelens�ge Nyugathoz k�pest peremvid�k K�lpolitikai k�nyszerhelyzet Fejletlen gazdas�g, m�sodik jobb�gys�g Etnik�lis soksz�nus�g F�ldrajzi sz�tagolts�g T�bbszintu �llamszerkezet Rendi alkotm�nyv�delem

75. A Habsburg-abszolutizmus k�s�rletei Magyarorsz�gon I. Lip�t (1670-1681, 1686-1705) M�ria Ter�zia (1765-1780) II.J�zsef (1780-1790) I. Ferenc (1812-1825)

76. Az alkotm�nyos monarchia fel� (1848 m�rcius-�prilis)