180 likes | 316 Views
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban. Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal, Közoktatási Mérési Értékelési Osztály. A mérés, értékelés és minőségbiztosítás a Közoktatási törvényben. A minőségbiztosítási rendszer felépítése. Nemzetstratégia.
E N D
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban BalázsiIldikó Oktatási Hivatal, Közoktatási Mérési Értékelési Osztály
A mérés, értékelés és minőségbiztosítás a Közoktatási törvényben
A minőségbiztosítási rendszer felépítése Nemzetstratégia A szabályozók kialakítása és összehangolása a célokkal Közoktatási célok meghatározása, elfogadtatása A célok eléréséhez szükséges pénzügyi, intézményi, személyi, és eszközbéli feltételek megteremtése Visszacsatolás a mérések és értékelések eredménye alapján, támogató-elszámoltató rendszer kiépítése Központi, helyi és intézményi mérési-értékelési rendszerek kialakítása és működtetése
A minőségbiztosítási rendszer három szintje • Országos szint • Helyi szint • Intézményi szint
A szabályozók kialakítása és összehangolása a célokkal Országos szinten: • A közoktatási törvény és más kapcsolódó jogszabályok • A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek • A tanárképzés és a pedagógus-továbbképzés akkreditációja • A személyi és intézményi feladat és felelősségi körök megállapítása Helyi szinten: • Fenntartó oktatási célkitűzései Intézményi szinten: • Pedagógiai program • Helyi tanterv
A célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtése Országos szinten: • Finanszírozás • Országos kutató, fejlesztő, szolgáltató, ellenőrző intézetek, hálózatok működtetése • Pedagógusképzés és továbbképzés • Szakértőképzés és szakértői rendszer működtetése • Vezetőképzés • A tankönyvek minőségellenőrzése • Oktatási programok kidolgozása Helyi szinten • Tárgyi feltételek biztosítása az iskolák számára • Finanszírozás
Mérési-értékelési rendszerek kialakítása és működtetése Országos szinten: • Érettségi vizsgarendszer • Országos mérési rendszer működtetése • Részvétel a nemzetközi mérésekben, értékelésekben • Minőségirányítási módszerek és eszközök kidolgozása és terjesztése Helyi szinten: • Fenntartói minőségirányítási rendszerek működtetése • Vezetők kinevezése és fenntartói értékelése Intézményi szinten: • Intézményi minőségirányítási rendszerek működtetése • Pedagógusértékelés • Helyi-intézményi szintű tanulói teljesítményértékelés
Támogató-elszámoltatórendszer kiépítése Mindhárom szinten: • Nyilvánosság szerepe • Indikátorok bevezetése és folyamatos visszajelzése a célokhoz kötődően
A központi mérési rendszer céljai • hatékony eszköz biztosítása az intézményi önértékelés elősegítéséhez: • visszajelzés arról, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást; • az iskola képes legyen teljesítményét összehasonlítani a hozzá hasonló iskolákkal; • a tanárok visszajelzést kapjanak arról, hogy az általuk átadott tudást a tanulók mennyire tudják alkalmazni; • a mérési-értékelési kultúra terjesztése, a mérés módszereinek megismertetése a pedagógusokkal; • az iskolafenntartók informálása saját intézményeik az országos adatokkal megbízhatóan összevethető eredményeiről.
A jelentések és a további elemzések funkciói • A Fenntartói, Iskolai és Telephelyi jelentések visszajelzést adnak a szülőknek, a fenntartóknak, az iskoláknak és telephelyeknek a diákok szövegértési és matematikai képességéről viszonyítási pontokat adva. • A további elemzések lehetővé teszik az iskola és a fenntartó számára • az iskolában maradt füzetek adatainak feldolgozását, • különböző diákcsoportok eredményeinek összehasonlítását • és a feladatonkénti és tanulónkénti elemzéseket.
A mérés és a jelentések felhasználásának korlátai • A kompetenciamérések feladatai nem alkalmasak a kompetenciafejlesztésre • Nem javasoljuk a teszteredmények felhasználását a tanulók osztályozására • A tanárok értékelésében legfeljebb sok más tényező mellett kiegészítő szempontként használható
Kérdések, amelyekre a jelentésekből választ kaphatunk • Hol helyezkednek el a tanulók a képességskálákon és a képességszinteken? • Hogyan változott a telephelyek eredménye az előző kompetenciamérésben tapasztaltakhoz képest? • Milyen eredményt ért el a telephely a tanulók családi hátteréhez viszonyítva? • Mekkora különbségek tapasztalhatók a fenntartó egyes iskoláinak/az iskola egyes telephelyeinek/a telephely egyes osztályainak eredményei között? • Milyen a telephely tanulóinak összetétele a többi telephelyhez viszonyítva? • Különböznek-e a fenntartó telephelyei a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók jelenlétében?
Kérdések, amelyekre az egyéni elemzésekkel választ kaphatunk • Van-e különbség • az egyes osztályok, • a fiúk és a lányok, • a gimnazisták és a szakközépiskolások, • az általános iskolás és a nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumokban tanulók, • a különböző tanmenetet vagy tantervet követő tanulók, • a különböző tankönyvcsaládokat használó tanulók, • a valamilyen tantárgyat emelt óraszámban és alapóraszámban tanulók eredményei között? • Melyek azok a feladatok, amelyekben az országos eredményekhez képest jól, illetve rosszul teljesítettek a tanulók? • Volt-e olyan rossz válaszlehetőség az egyes feladatok esetében, amelyet különösen sok tanuló választott valamilyen hibás gondolatmenetet követve? • Volt-e olyan feladat, amelyre kiemelkedően sok tanuló egyáltalán nem válaszolt?
Változások a mérési rendszerben • Nyilvános jelentések • A központi feldolgozás teljes körű • Mérési azonosító bevezetése, nyomon követés
Fejlesztési lehetőségek • Más kompetenciaterületek bevonása • Az iskolai felhasználás támogatása • A gyenge eredményekhez kapcsolódó fejlesztő programok és eszközök
A minőségbiztosítási rendszer felépítése Nemzetstratégia A szabályozók kialakítása és összehangolása a célokkal Közoktatási célok meghatározása, elfogadtatása A célok eléréséhez szükséges pénzügyi, intézményi, személyi, és eszközbéli feltételek megteremtése Visszacsatolás a mérések és értékelések eredménye alapján, támogató-elszámoltató rendszer kiépítése Központi, helyi és intézményi mérési-értékelési rendszerek kialakítása és működtetése
?Kérdések • Helyesen és világosan fogalmazódtak-e meg a közoktatás elé állított célkitűzések? • Létrejöttek-e a minőségbiztosítási rendszer építőelemei? • Összhangban vannak-e a rendszer elemei egymással és a közoktatás célkitűzéseivel? • Jól működnek-e a meglévő elemek?