a tatai medence tiszta vizei rt m helykonferencia 2014 m rcius 21 tata v rosh za n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza PowerPoint Presentation
Download Presentation
„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 35

„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza - PowerPoint PPT Presentation


  • 139 Views
  • Uploaded on

A vízgazdálkodás szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese. „A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza. I. Szűkössé váló globális vízkészlet.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza' - coby-riley


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a tatai medence tiszta vizei rt m helykonferencia 2014 m rcius 21 tata v rosh za

A vízgazdálkodás szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásbanBencsik Jánosa Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjeaz MFGI igazgató-helyettese

„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia

2014. március 21.

Tata – Városháza

glob lis k s rlet zajlik
Globális kísérlet zajlik

Egy korlátlan növekedésre berendezkedett gazdaság próbálja növekvő igényeinket egy véges földi térben kielégíteni.

Vida Gábor

desv z k szlet nk a talpunk alatt van

Édesvíz készletünk a talpunk alatt van

A Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz.

Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét leszámítva, az édesvíz 98 százaléka felszín alatti víz.

Magyarország esetében ivóvízellátásunk több, mint 95 százalékban a felszín alatti vizeken alapszik.

Mindezek ismeretében jól látható, hogy miért is fontos felszín alatti vizeink jó állapotának megőrzése.

gazdagok vagyunk vagy szeg nyek

Hogyan, gazdálkodunk a vízzel?

Gazdagok vagyunk, vagy szegények?

Forrás: Molnár Géza: Vízgazdálkodás és tájhasználat - Kérdések és válaszok

slide10

Felszíni vízkészletek és vízhasználatok

(mértékadó nyári időszakban, m3/s)

Tisza vízgyűjtő

a tiszai kivezetésekkel

125

Dunántúl

a dunai kivezetésekkel

35

72

20

Jelenleg 20 m3/s öntözésre,

de háromszorosára növelhető!

Kihasználtság kb. 25 %,

de jön az éghajlatváltozás öntözés!

slide11

Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok

Észak-Magyarország

(éves értékek parti szűrésű víz nélkül,

millió m3/év)

240

125

Dunántúl

1700

Alföld

410

285

265

Alföld:

kihasználtság 70%,

de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet!

Ivóvíz?

magyarorsz g a v zben szeg ny orsz gok k z tartozik

Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik!

Természetes körforgásban kevesebb mint 1000 (600) köbméter/fő/év csapadék jut az ország területére.

Az ország felszíni vízkészletének több mint 90 százaléka külföldről származik.

Vizeink alvízi jellegűek, így folyóink mennyiségét és vízminőségét csekély mértékben van módunk szabályozni.

A vízkészletek 85 százaléka a Duna, 15 százaléka a Tisza vízrendszeréhez tartozik.

A felhasználási igények 59 százaléka a Duna és 41 százaléka a Tisza vízrendszeréhez kötődik.

Aszályos időszakban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkeznek.

a v z megtart sa a t j m k d s ben
A víz megtartása a táj működésében
  • talajban
  • növényzetben
  • alsó légkörben

Balogh Péter

az ves s vszakos csapad k sszeg v ltoz s

Az éves és évszakos csapadékösszeg-változás (%)

Regionális klímamodellek alapján az 1961-1990 közötti időszak átlagaihoz viszonyítva.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

v rhat ghajlatv ltoz s magyarorsz gon sszefoglal rt kel s 2021 2050

Várható éghajlatváltozás Magyarországon - összefoglaló értékelés (2021-2050)

  • Az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk.
  • Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat.
  • Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak.
  • Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet.
  • Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni.
  • A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.
az ghajlatv ltoz s vizekre gyakorolt hat sai i

Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai I.

Múltbeli tapasztalatok igazolják, hogy a csapadék és a hőmérséklet viszonylag kismértékű változásai a vizeinkben felerősödnek.

Többéves időszakok átlagos évi csapadékai közötti 15-20 %-os eltérés, párosulva az évi középhőmérséklet 1-2 °C-os eltérésével az átlagos évi lefolyásban akár 60 %-os különbséghez is vezethet. (Nováky Béla)

Az átlagos évi lefolyás csökken, várható az éven belüli átrendeződése, a lefolyás télen nő, nyáron csökken.

A síkvidéki folyók olvadásos árvizei korábbra tolódnak, gyakoribbá válnak az esőeredetű árvizek, tetőző vízhozamuk növekedhet, az olvadásos árvizeké a vízgyűjtő fekvésétől függően csökkenhet, vagy növekedhet.

az ghajlatv ltoz s vizekre gyakorolt hat sai ii

Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai II.

A kisvízgyűjtők villámárvizei gyakoribbá válnak.

A nagytavak vízmérlege romlik, gyakoribbá válnak a tartós alacsony vízállások.

A beszivárgás csökken, kevesebb lehet a felszín alatti vizek természetes utánpótlása.

A talaj romló nedvesség-ellátottsága növeli az aszályhajlamot, nő az aszályos évek gyakorisága, az aszály a mainál nagyobb térségre terjedhet ki.

A belvizek alakulása szélsőségessé válik.

A vízhőmérséklet emelkedik, a jégjelenségek csökkennek.

t nyekkel igazolt v ltoz sok

Tényekkel igazolt változások

Szélsőséges árvizek, a kisebb vízfolyásokon a villámárvizek

A Balaton évi természetes vízkészlete éven belül jelentős ingadozást mutat

A Duna vízhőmérséklete a léghőmérséklethez hasonlóan 0,6 °C-kal emelkedett

A nagymarosi szelvényében a jégjelenségek időtartama 2,5 hónapról egy hónapra zsugorodott

A Duna-Tisza köze hátsági részén a talajvíz tartósan lesüllyedt

Esetenként jelentős lehet a vizeket érő közvetlen emberi beavatkozás, a tározók, a vízkivételek (talajvíz) hatása.

antropog n hat sok hat sl ncok

Antropogén hatások/hatásláncok

A sérülékenységet növelik a nem éghajlati hatások, a nem megfelelő gazdálkodás a vizekkel, a növekvő környezetterhelés, az árvízi létesítmények nem megfelelő fenntartása, a hidrológiai, terhelési, vízminőségi problémák bonyolult kölcsönhatása.

Az éghajlatváltozás mértéke és üteme olyan lehet, amire történelmi időkben nincs példa, ezért a múlt kevés tanulságul szolgálhat a jövő számára.

Az éghajlat változása Magyarország vízgazdálkodására általában kedvezőtlenül hat, vagy kedvezőtlenül erősíti a nem éghajlati hatásokat.

a v zgazd lkod s szakter leteinek adapt ci s elj r sai forr s nov ky 2013 67

A vízgazdálkodás szakterületeinek adaptációs eljárásaiForrás: Nováky (2013)67

slide31

A legfontosabb cselekvési irányok: vízgazdálkodás

  • Rövidtávú cselekvési irányok
  • Szükséges a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program teljes körű megvalósítása.
  • A Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása.
  • A vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése.
  • A területhasználatokfelülvizsgálata és igazítása a változó ökológiai és éghajlati feltételekhez.
  • Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása.
  • A víztakarékos vízhasználatok, öntözési technológiák elterjesztési lehetőségeinek feltárása.
  • A települési vízgazdálkodás éghajlati érzékenységének feltárása.
  • Az adaptációs eljárások feltárása, az adaptációs intézkedések lehetséges alternatíváinak, megvalósíthatóságának, költségeinek vizsgálata.
  • Indikátor- és monitoringrendszer kialakítása és fejlesztése.
  • Az alkalmazkodási eljárások számbavétele, a jó gyakorlat példáinak bemutatása.
  • Középtávú cselekvési irányok
  • Vízvisszatartóvízrendezési gyakorlat teljes körű bevezetése vízgazdálkodásunkban.
  • Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek, mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése.
  • A hajózás feltételeinek éghajlatváltozási szempontú vizsgálata.
  • A vizekkel szemben támasztott igények várható változásainak előrejelzése.
  • Monitoringrendszer kialakítása az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásainak nyomon követésére.
  • Hosszú távú cselekvési irányok
  • A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozáshoz igazodó vízgazdálkodás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a nemzetközi együttműködésekbe és a külpolitikába.
slide32

Seneca: „ …nem jó annak

semmiféle szél,

aki nem tudja

melyik kikötőbe tart.”

slide33

„Természeti kincsekben ugyan bővelkedünk, mégis felelősséggel kell velük gazdálkodnunk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is bővelkedhessenek bennük.”

Átépítettük és modernizáltuk Tatabánya és Tata szennyvíztisztítóját.

Elvégeztük az Által-ér felső szakaszának rehabilitációját.

Megkezdtük a XV/C karsztakna rekonstrukcióját.

Biogáz erőművet építettünk Tatabányán.

A hulladéklerakón képződő depóniagázból villamos energiát állítunk elő.

Megépült a Tatabánya-Vértesszőlős-Tata kerékpárút.

slide34

Tervezett munkálatok - 2014

A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016)

A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése

NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus

Dekarbonizációs pályák finomhangolása

Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása(Tatai járás: gyakorlatban)

A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása