Projektkészítési technikák használata a tervezésben és programozásban

1. Projektkészítési technikák használata a tervezésben és programozásban Öcsi Béla témavezető

2. SWOT – a (helyzet)elemzés eszköze • Vállalatokra „találták ki” • Stratégiaalkotás folyamatának egy lépése • EU Strukturális Alapok: programkészítés fontos eleme • Projektekre is alkalmazható, HA a projekt „tárgya” egy jól elkülöníthető szervezet vagy térség

3. A módszer • A helyzetelemzést veszi alapul • A tényeket értékeli, elemzi és 4 kategóriába csoportosítja • Ezen alapul a fejlesztési stratégia megválasztása

4. A SWOT elemei • Erősségek (Strengths) -Belső tényezők, + • Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön • Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - • Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet • Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + • Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket • Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - • Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelethetnek

5. Trendek, külső adottságok: gazdasági technológiai politikai kulturális, egyéb A SWOT logikája Stratégiai cél Strengths (erősségek) Weaknesses (gyengeségek) Opportunities (lehetőségek) Threats (veszélyek) Prioritások

6. Néhány szabály a SWOT elemeinek meghatározására • Minden elemet alá kell támasztani a helyzetleírásból (esetleg annak kiegészítésével). • A SWOT elem megfogalmazása legyen egyértelmű és érthető. • Az általános megfogalmazású elemet helyettesítsük több specifikusabbal. • Gondoljunk arra, hogy mire fogjuk használni megállapításainkat (stratégia).

7. Fejlesztési projektek Egy példa 7

8. A fejlesztés környezeti feltételei A projektek emberektől származnak Az embereknek ötletekre, ismeretekre, szervezetre van szükségük Az ötletek, ismeretek, szervezet létrehozása valójában az emberek és közösségek képességeinek kifejlesztése Minden gazdasági fejlesztés, legyen az helyi, vidéki, városi, közösségi vagy ágazati, az emberekkel és azok képességeivel kezdődik

9. Példa Haldokló közösség Szegény közösség Elszigetelt közösség Haldokló kultúrájú közösség KRÍZISBEN lévő közösség

10. Az alaphelyzet É-Ny Írország - Co Donegal A 80-as évek eleje - kivándorlás, a vidék tömeges elhagyása, a gazdaság stagnál Dun Luiche - 200 ember él egy szûk völgyben, a hegyek és a tenger között, de nem végeznek gazdasági tevékenységet KRÍZIS: A közösség ráébredt, hogy csak saját munkája révén képes új életre keltenie saját magát

11. A kezdetek Két fõ részt vett egy “vezetés és közösség fejlesztés” címû tanfolyamon (az FAS, az állami továbbképzõ szervezet rendezésében) A tanfolyam elvégzése után megbeszélésre hívták a helyi lakosokat A megbeszélés során létrehoztak egy szövetséget és megválasztották a “tervezési és fejlesztési bizottságot” A tervezés beindítása: - kérdõíveket küldtek minden háztartásba, hogy azokat minden 14 éven felüli töltse ki. Így gyûjtötték össze a fejlesztési terv kidolgozásához vezetõ ötleteket

12. A fejlesztés dinamikája Célok: 1. Fenntartani a Dun Luiche közösség életképességét 2. A közösség javára fejleszteni a körzet infrastruktúráját 3. Tartós és hosszú távú munkalehetõséget teremteni a völgyben, hogy azok, akik úgy döntenek, maradnának, ott is maradhassanak. 4. Fenntartani és erõsíteni a körzet kultúráját és anyanyelvét, a megye ír ajkú közösségének részeként.

13. A projekt ötlet A nép saját kultúrája volt a fejlesztés központja - a történelem, a nyelv és a munka A projekt alapjául egy egyszerû, hétköznapi történet szolgált: “A múlt század közepén sokan jöttek erre a birtokra, hogy meglátogassák Manus Ferryt, a nevezetes takácsot, s hogy megvásárolják az általa készített gyapjúszövetet. … Mestersége révén, s felhasználva fivére közelben legelészõ birkáinak gyapját, a családnak sikerült legyõzni mindazokat a nehézségeket, amelyekkel a völgyben lakó legtöbb családnak szembe kellett néznie. Manus leány testvérével élt, aki a boltot és a házat is vezette. Jó példa ez az éhínség utáni, vidéki életre Írországban - a “rejtett emberek” története.” “.

14. Kezdjük az elején Kezdetben a középpontban inkább a társadalmi fejlesztés áll, nem pedig a gazdasági. Hogy miért? Ez a képességek kérdése. A társadalmi tevékenységek dinamizmust visznek a közösség életébe, elõhozzák a rejtett tartalékokat, önkéntes munkára sarkallnak, felkeltik a cél/közösség érzését, a “fejlesztéshez való kohéziós hozzáállást” Példák: a régi iskola felújítása, ifjúsági klub vagy közös játszóhely létesítése, a környezet megtisztítása Majd továbblépés az idegenforgalmi létesítmények felé: - a takács portájának felújítása, és mûködõ múzeumként való beindítása - információs épületek audio-vizuális eszközökkel és kiállítási lehetõségekkel - minta gazdaság, õzes park (gondoskodni kell a gyerekekrõl), csónakázási lehetõség (a tavon), tematikus séták/gyalogutak, tereplovaglás pónilovakon, fazekas mûhely, - kulturális tevékenységek: ír zene, tánc, mûvészeti kiállítások, téli iskola.

15. Fokozatos fejlesztés Téli iskola: hangsúly eltolódás Eddig a hangsúly azon volt, hogy ide vonzzák a már Írországban lévõket A téli iskola beindítása lehetõvé teszi, hogy az embereket külföldrõl Írországba vonzzák A fejlesztés második szakasza: sokak Írországba vonzása Stratégiai cél: Egy komoly, integrált, kulturális alapokon nyugvó létesítmény felállítása, amely a helyi közösséget szolgálja, és látogatókat vonz, akik egyedi érdeklõdésüknek megfelelõ létesítményeket vehetnek itt igénybe, elsõsorban a szezonon kívüli idõszakokban Ez a közösségi idegenforgalmi projekt ma a régió második legtöbbet látogatott helyszíne. Sokkal kevesebbe kerül, mint az elsõ helyen álló látványosság (restaurált kastély), viszont több munkaalkalmat teremt. Egyéb lehetõségek felkutatása: halászat, horgászat, hidroelektromosság.

16. A képességek fejlesztése Képzés: E projekt kiinduló pontja a képzés volt: ma a projekt szervez tanfolyamokat a dolgozók számára (oktatók képzési programja), oktatási szakértõket von be, a munkatársakat továbbképzésre küldi - folyamatosan gondoskodik a képességek fejlesztésérõl A projekt: tanfolyamokat tart a CERT (az állami idegenforgalmi oktatási diploma/képzettség) megszerzésére; a meglévõ oktatók a vezetõvel közösen dolgozzák ki az egyénre szabott képzési programokat minden egyes új munkatárs számára Ionad Cois Locha rendszeresen segít más csoportoknak is - Írországban (északon és délen is), külföldrõl: manapság bentlakásos hétvégi tanfolyamokat tart a szezonon kívüli idõszakokban a közösségi fejlesztés témájáról, állami szervek és egyéb szervezetek segítségével.

17. Az elért eredmények Munkahely teremtés: - Nyári szezonban: 44 fõ; tavasszal-õsszel: 26 fõ; a téli szezon alap gárdája (nov.-márc.) : 10 fõ - Központi gárda: vezetés, marketing, könyvelés, karbantartás Látogatók száma: 1999-ben: 70,000 fõ A vállalkozás helyzete: Önfenntartó, szolid nyereséget mutat: függ az új projektek keretében folyó beruházásokhoz nyújtott vissza nem térítendõ támogatástól - lovaglás, 400 férõhelyes aréna, további gyalogutak Üzleti kihívás: Növelnie kell az egy fõre jutó bevételt

18. Tanulság Seamus Gallagher, az igazgató: “ Egy ötlet beindításához nem is kell pénz - kezdetben semmink sem volt” “Az elején lestoppoltuk az autókat, hogy megállítsuk õket és utasaikat látogatásra hívjuk.” “ A második év volt a legnehezebb: mégpedig azért, mert nem voltak tapasztalataink” Tanulság: A fejlesztés emberekrõl, közösségekrõl szól. Arról, hogyan képesek együttmûködni és tanulni. Csak ezek után következik a pénz.