Kulturális közösségi tervezés a kistérségekben

1. Kulturális közösségi tervezés a kistérségekben

2. 1995. „A vidékfejlesztés feladatának kell tekintse a vidéki lakosok regionális önazonosságának erősítését és a közösségi tevékenységek elősegítését…minél erőteljesebben megjeleníteni a kultúra, a közösségi művelődés fontosságát a településfejlesztési koncepcióban…(történjen meg a) vidéki élet képességeinek leltárba vétele, fejlesztése, nyilvánosság felé történő megjelenítése” (Európa Tanács: Vidéki Térségek Európai Chartája)

3. 1996. 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről Önkormányzatok területfejlesztési társulásai jöttek létre 2004. A 2004. évi CVII. Törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáróllehetővé teszi, hogy többcélú kistérségi társulások is végezzenek közművelődési, közgyűjteményi tevékenységet. Ezt a vállalást azonban egyelőre csupán mozgókönyvtári normatíva támogatja, melynek egy része 2007-től – helyi döntés alapján – közösségi színtér kialakítására, fenntartására is fordítható. A szintén indokolt közművelődési normatíva bevezetéséről szakmai egyeztető tárgyalások folynak.

4. Kulturális vidékfejlesztés • a falvak épített- és természeti örökségének megőrzése, • a közösségi terek, létesítmények korszerűsítése, • a hagyományos kézműves mesterségek ápolása, technológiai fejlesztése, • életminőséget meghatározó szolgáltatásokhoz való hozzáférés helyben • esélyegyenlőség biztosítása

5. Miért vált megkerülhetetlenné a kistérség és a vidékfejlesztés? • A haza és az Uniós fejlesztési forrásokhoz elsősorban a különböző területi szinteken megvalósuló együttműködések révén lehet hozzájutni. • A megyei közművelődési intézmények megszűnésével/átalakulásával járó változások új szerepkörbe helyezhetik a kistérséget

6. Kistérségi Kulturális Kerekasztal 2006. MMIKL kulturális-tervezési modellprogram 2007.Közkincs-pályázat • A pályázat célja Kerüljön be a kistérségi döntéshozók és előkészítők gondolkodásmódjába, hogy a kulturális fejlesztés a területfejlesztés elengedhetetlen része; egy térség fejlesztési teveinek megfogalmazásakor kihagyhatatlan tényező. A kultúra területén feladatot vállalók között alakuljon ki és erősödjön a közös tervezés, cselekvés. Az előkészítő és elemző munkával készüljenek fel a különböző pályázati források és normatív támogatások lehívására kulturális fejlesztések területén is.

7. A kulturális-kerekasztal feladata • részvétel a kulturális tervezési, fejlesztési folyamatokban, • térségi/mikrotérségi szintű pályázat készítése, • információ közvetítés a megyei művelődési központok, intézetek, a regionális közkincs bizottság – határon túl a kisebbségi magyar művelődési intézetek, könyvtárak, muzeális intézmények, illetve ernyőszervezetek – és a térségben a kultúra területén dolgozó szakemberek között, • kistérségi kulturális adatbázis, ezzel összefüggő szolgáltatásjegyzék készítése, • kulturális/közművelődési stratégia elkészítésének koordinálása

8. Közösségi tervezés • a fejlesztési igények megfogalmazása, a fő irányok kijelölése majd a konkrét cselekvési tervek kidolgozása széleskörű közösségi és szakmai egyeztetések után, az érintettek bevonásával, részvételével és a végrehajtás folyamatára is vonatkozó aktív szerepvállalásával történik.

9. Tervezési fázisok,dokumentumok • HelyzetelemzésA területi tervezés első lépése egy alapos helyzetelemzés, amely a társadalmi- gazdasági-földrajzi környezet egyes területeit tekinti át, egy, a lényeges megállapításokat tartalmazó szöveges résszel, és egy SWOT- elemzés elkészítésével. • Koncepció A helyzetelemzések alapján megfogalmazható egy jövőkép, majd azokat a célokat, prioritásokat kell meghatározni, amelyek a jövőkép elérésében segítenek. • Stratégiai program - az egyes prioritások megvalósítását szolgáló stratégiai intézkedéseket tartalmazza. • Cselekvési terv - a rövidtávon megvalósítható – az egyes stratégiai intézkedésekhez csatlakozó– projekteket kell részleteznie.

10. Kulturális koncepció • A Kulturális koncepció feladata a kistérség kulturális helyzetének elemzése, az elérni szándékozott jövőkép és fő fejlesztési célrendszerek bemutatása. Röviden bemutatja a kívánt jövőbeli állapot eléréséhez szükséges megfelelő stratégiát, prioritásokat és a tervezett intézkedések irányát. A kulturális koncepció a távlati fejlesztést megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza az átfogó fejlesztési célokat, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges információkat biztosít a szféra fejlesztő szereplői számára.

11. A közösségi kulturális tervezés közvetlen céljai • A Kistérség településeinek kulturális szereplői (intézmények, civil szervezetek, egyházak, stb.) között megtörténjen a párbeszéd, együttműködés, partnerség kereteinek és gyakorlatának megteremtése. • Elkezdődjön a kistérségi szintű kulturális koncepció kidolgozása • Megtörténjen a közös, partnerségi együttműködésen alapuló projektek kiválasztása, tervezése, kidolgozása, pályázati anyaggá való előkészítése. • Megtörténjen a szerepvállalók szakmai-módszertani felkészítése az együttműködésre, a közös célok megvalósítására, a projektek menedzselésére, a pályázatok megírására és a konzorciumokban történő eredményes működésre.

12. Előkészítő, elemző szakasz • A települések kulturális életének vezetői-, véleményformálói-, döntéshozói-névsorának összeállítása • Személyes interjú a települések polgármestereivel. Helyzetkép, elvárások, tervek, folyamatban lévő fejlesztések. A fenti lista kiegészítése. • Előkészítő interjúk a települések kulturális életének meghatározó szereplőivel. (Személyes beszélgetés, előkészítő kérdőív) • Előkészítést összegző tanulmány készítése • Program záró work-shop az érintett települések kulturális életének szereplői, formálói részvételével.

13. Kommunikáció, együttműködés, partnerség Célja: a hatékony együttműködéshez szükséges emberi készségek, kompetenciák fejlesztése, a szervezeti keretek kialakítása; A szervezeti diagnózis modell bemutatása; a kulturális tervezési folyamat kistérségi modelljének megismerése A települések és a kistérség kulturális SWOT-elemzése Célja: a települések saját helyzetelemzése; a kistérségre vonatkozó közös helyzetkép megalkotása, az erősségek/lehetőségek, valamint a gyengeségek/veszélyek priorizálása; a közös jövőkép-elemek megfogalmazása A kistérség lehetséges fő kulturális stratégiai fejlesztési irányainak feltárása cselekvési program kidolgozása a 2007-2008 közötti időszakra; közös projektek megfogalmazása; Célja: olyan jövőorientált kulturális stratégia kidolgozása, amely - illeszkedve a különböző szintű térségi fejlesztési programokhoz - valamennyi település hagyományaira, jelenbéli erősségeire és jövőbeli céljaira alapozva kijelöli a kistérség egésze számára a fő fejlesztési irányokat; kijelöli a 2007-2008 közötti időszak prioritásait; megfogalmazza azokat a projekteket, amelyek megvalósítását elsőként kívánja megkezdeni. Kidolgozó szakasz

14. A Tatabányai kistérség Kulturális Koncepciója javasolt fő fejlesztési irányai • Egyik fő fejlesztési irányként a részben nagyobb lélegzetű, a kistérség valamennyi települését érintő, egymás értékeinek megismerését szolgáló, ezáltal identitás-teremtő komplex programok szervezése, részben infrastrukturális fejlesztések fogalmazódtak meg. • Második stratégiai fejlesztési irányként a kistérség kulturális együttműködését fejlesztő szervezeteklétrehozása, a meglévők hatékony működtetése körvonalazódott. • Harmadik fejlesztési irány: kivételes történelmi emlékekre, a közös nemzetiségi hagyományokra és a kiemelkedő természeti értékekre alapozott kistérségi szintű programokszervezése – amelyek egyben hosszú távon turisztikai vonzerőként is segíthetik a települések fejlődését. • Negyedik fejlesztési irány: a kistérség településeinek lakossága közötti kommunikációs csatornák, eszközök megteremtése és működtetése szerepel, mintegy előfeltételeként a közös tervezési folyamatnak és partnerségi együttműködésnek.

15. Komplex fejlesztések, programok • Kulturális, közösségi intézmények infrastrukturális fejlesztése (info-kommunikáció, többfunkciós létesítmények, E-takarékosság) • Tájház fejlesztések, „élő tájház”, településtörténeti séták Tematikus túra-útvonalak kialakítása, a természeti értékek felmérése és bemutatása • Kistérségi hagyományőrző kavalkád, fesztivál megrendezése rendszeresen, változó helyszínnel • A helyi kézműipar felélesztése a hagyományőrzés igényeire alapozva (pl. viseletvarrás, hagyományos ételek, eszközök készítése, emléktárgyak készítése) • Történelmi játékok a jelentős épített és szellemi örökségre alapozva (Várgesztes, Vértesszőlős) • Kistérségi kulturális-, gasztronómiai- és bornapok / borverseny szervezése • Testvérvárosok fesztiválja

16. Szervezetfejlesztés • Kistérségi Kulturális Kerekasztal folyamatos működtetése, változó helyszínnel • Kistérségi információs- és kulturális iroda létrehozása • Pályázatíró team felállítása, képzése

17. Programszervezés • Kistérségi néptánc- és dalos találkozó rendszeres megrendezése, változó helyszínnel • Falunapok felfűzése, összehangolása, kölcsönös program csere • Amatőr zenei napok • Tízfordulós településismereti vetélkedő, változó helyszínnel, kulturális csoportok kölcsönös • Szlovák ifjúsági találkozó • Szomszédolás – térségi túra-napok

18. Kommunikációs fejlesztés • Kistérségi kulturális portál és elektronikus hírlevél létrehozása, működtetése Kulturális értékkataszter folyamatos karbantartása, bővítése • Kistérségi marketinganyagok készítése Egységes kulturális- és turisztikai arculat kialakítása • Évszakonként nyomtatott kistérségi programfüzet • Média-lánc – települési TV-műsorok cseréje Kistérségi KI-KICSODA? • CD-szaknévsor • Kistérségi hagyományőrző és könnyűzenei cd megjelentetése

19. Köszönöm a figyelmet! Mók Ildikó Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Regionális Programok Főosztálya 30/303-9193 e-mail: moki@mmi.hu www.mmi.hu; www.erikanet.hu