1 / 19

Csekei László felsőoktatási kommunikációs referens Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Útépítőből mélyépítőmérnök  - érettségi helyett szakmával a német felsőoktatásba Felsőoktatási jelentkezések műhelykonferencia 2010. június 16. Csekei László felsőoktatási kommunikációs referens Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A német felsőoktatás alapadatai. Lakossága: 82 millió (2008)

landry
Download Presentation

Csekei László felsőoktatási kommunikációs referens Nemzeti Erőforrás Minisztérium

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Útépítőből mélyépítőmérnök - érettségi helyett szakmával a német felsőoktatásbaFelsőoktatási jelentkezések műhelykonferencia 2010. június 16. Csekei László felsőoktatási kommunikációs referens Nemzeti Erőforrás Minisztérium

  2. A német felsőoktatás alapadatai • Lakossága: 82 millió (2008) • Szövetségi állam, 16 tartomány • Oktatás alapvetően tartományi hatáskör • A német felsőoktatás (2009-es adatok) • intézmények száma: 355 • egyetem/főiskola/művészeti: 118/182/55 • állami/magán/egyházi: 233/82/40

  3. Hallgatók a német felsőoktatásban (2008) • 2,01 millió (ebből 0,96 millió nő) • Külföldi hallgató: 11,9 % • Doktori szint alatt: • új B/M képzésben: 31 % (még ma sem éri el az 50 %-ot) • hagyományos + osztatlan képzésben: 69 % • Végzősök: 286.391 (2007) • 23.843 doktori • 10,3% külföldi

  4. A német felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban* (1) • Felsőfokú végzettségűek (25-64): 16% • OECD-átlag 20%, EU-átlag 18% • Norvégia 32%, USA 31%, Hollandia 29% • Egyetemi vagy főiskolai végzettséget szerzők az azonos korú népességben • 1995: 14% (OECD 20%) • 2007: 23% (OECD 39%) • Doktori szinten 2,3%-kal 5.! (OECD: 1,5%) *Adatok: 2006-2007

  5. A német felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban (2) • Felsőoktatásba újonnan belépők • Németország: 34% (1995: 26%, 2008: 36%) • OECD: 56% • EU: 55% • Ausztrália 86% • Lengyelország 78% • Német cél: 40% • Lemorzsolódás: 23 % (5. hely) (egyes szakokon 30-40%!) • 64 (nők) - 67 (férfiak) %-os diplomás bérelőny *Adatok: 2006-2007

  6. A hallgatói létszám bővítésére tett kísérletek • Továbbtanulás népszerűsítése • alulreprezentált csoportok motiválása • bachelor kampány (rövidebb, olcsóbb!) • MINT*-kampányok (főleg nők felé) • Juniorstúdium (tehetséges középiskolásoknak) • ösztöndíj-lehetőségek szélesítése • a férőhelyek számának növelése (Hochschulpakt 2020) • nem „hagyományos” hallgatók (NHH) felé nyitás *MINT: matematikai, informatikai, természettudományi, műszaki

  7. Nem „hagyományos” hallgatók • A szakirodalom definíciója: • Nem a közvetlen úton ill. nem a szokásos időbeliségben jut be a felsőoktatásba • Hallgatók, akik nem teljesítik a felsőoktatásba jutás reguláris iskolai feltételeit (ide tartoznak az érettségi nélkül, szakmával bejutók) • Nem nappali tagozatos hallgatók

  8. Az érettségi nélküliek felé nyitás történeti háttere Németországban • 50-es évektől: szakszervezetek (emancipáció) • 90-es évektől: ipar, kamarák • 1990: első tartományokban megnyílik az út (utolsó: 2001, Bajorország) • Ma: szinte mindenki támogatja. Mozgatórugók: • Szakemberhiány (főleg: MINT) • Demográfiai helyzet • Felsőoktatás-politikai érdek (míg máshol nő, NO-ban évek óta stagnál a tradicionális hallgatók száma, s csökkenés várható) • Esélyegyenlőség (PISA, korai közokt-i szelekció) • Új európai oktatáspolitikai trendek (bolognai folyamat, EU)

  9. A német felvételi rendszer alapelemei (általános) • Bekerülés gimnáziumi érettségivel automatikus, kivéve: • szövetségi szinten létszámkorlátozott, azaz numerus clausus /NC/ szakok • Pl. orvosi szakok, pszichológus, gyógyszerész… • helyi NC-s szakok • A felsőoktatási bejutási jogosultság (nem felvétel!) megszerzésének három útja: • Hagyományos (érettségivel), ennek iskolatípus szerint három fajtája van: • általános fo-i jogosultság (gimnázium) • főisk. jogosultság (egyéb okt. intézmény) • szakhoz kötött bejutási jogosultság (egyéb okt. intézmény) • Valamely érettségi pl. esti iskolában pótolva • Érettségi nélkül

  10. Az érettségi nélkül, szakmával bejutás előfeltételei • iskolai végzettség (számíthat a tanulmányok hossza, bizonyítványa, annak eredménye) • szakképzettség (számíthat a tanulmányok hossza, bizonyítványa, annak eredménye) • Kiemelt szerepben: a magasabb szakmai fokozatok (mestervizsga, technikusi…), továbbképzések megléte… • szakmai tapasztalat (2-5 év), beszámított időkkel (gyermeknevelés, sorkatonai szolgálat, önkéntesség) • Alsó korhatár (22-25 év) (helyenként felső is, pl. 40) • Lakóhely (x éve tartományi lakos)

  11. A szakmával bejutás módjai

  12. A szakmával bejutás néhány jellemzője • Rendkívül színes kép • A szk felvételnél a relevánsság tartományi vagy foi hatáskör • (ráadásul a szakmák szövetségi szabályzásúak, a fo-i szakok intézményi autonómia!) • A „magasan képzett szakemberek” köre is tartományonként változó… • Általában: minél szűkebbek a bemeneti szabályok, annál tágabb a jogosultság • Az NC-s és az államvizsgás szakok (jogi, tanári) helyenként kivételek még a magasan kvalifikált csoport előtt is • Általános tendencia a „lazulás”, egyszerűsödés (kisebbedő küszöbök, növekvő jogosultságok)

  13. Az egységesítési és egyszerűsítési törekvések • 2008. október: Oktatási Csúcs – Programja: Felemelkedés képzés által – teljes rendszert átfogja, egyik pontja: 3 év szakmai tapasztalattal szakhoz kötött, technikusival/mestervizsgával általános foi bejutási jog • 2009. 03. 06. KMK-ajánlások – a gyakorlat szövetségi egységesítése: • bizonyos szakmák kvalifikáltabb szakemberei (technikusok, mesterek) előtt (tartományok bővíthetik e kört) általános felsőoktatási hozzáférés (= bármilyen szakra jelentkezhet) megnyitva • a fenti csoportba nem tartozók (egyszerűen szakmával rendelkezők) az adott szakterületen beléphetnek a felsőoktatásba, ennek feltételei: • legalább kétéves szakképzés + 3 év gyakorlat • alkalmassági vizsga sikeres letétele (ez egyéves sikeres próbastúdiummal kiváltható)

  14. További tények a szakmával bejutottakról • A szakmával bejutási módja minden egységesítés ellenére kusza • Arányuk 1 % (egyetem 0,6, főiskola 1,9, magán foik erősek!), de az elmúlt 10 évben növekvő tendencia és megduplázódás (SWE 6 %) • Ismereteiket, készségeiket 50%-ig beszámíthatják (RPL) • Motiváltabbak, pályaalkalmasak, pályaelhagyás nem várható, hisz tudják, mi vár rájuk • Nem több a lemorzsolódók aránya becslések szerint. • A lemorzsolódás okai • idő (munka, család) • pénz • Megoldások: • Idő: esti, levelező, távoktatás, 50 % beszámítás • Finanszírozás: saját zseb + ipari alapítványok és a szövetség ösztöndíj-programjai (nappalin 730 euró/hónap, munka mellett 1700 euró/év) • MINT-re nem tökéletes megoldás: a TOP3: jog, gazdaság, társadalomtudomány (de azért erős a mérnök is)

  15. Felvetett kérdések • Felsőfokú tanulmányokra alkalmasság és pályaalkalmasság kérdése • Ha a szakképzés nem zsákutca, nő a szakképzés rangja vs. bachelor, mint konkurencia? (szakmunkás is kevés van!) • A szakképzés törekvése a DQR („OKKR”) apropóján a bachelor és a magas szakképzettségek egyenjogúsítására (6. szint, bachelor professional): vonzerejét vesztené a felsőoktatás? • Minőségi aggályok: valamely egyetem szereti, valamely nem • A DQR-fejlesztés, a validáció korában, a gyorsan változó világban, a jelenlegi demográfiai és a szűkülő költségvetési helyzetben, az LLL korában értelmes dolog-e (egyáltalán lehetséges-e) a felsőoktatás és a szakképzés külön rendszerként kezelése/fejlesztése?

  16. Rendszerjellemzők, ahol sikeres az NHH-rekrutáció • Intézményirányítás – nagyfokú autonómia • Intézményi differenciálódás: főiskolák, új, speciális szolgáltatók (vs. kutatóegyetem) • Rugalmas felvételi rendszer • Célcsoport-specifikus képzési kínálat (e-learning, beszámítás…) • Támogatási lehetőségek (anyagi, gyermekfelügyelet) • Továbbképzési kínálatok

  17. Összefoglalás helyett • Ez az előadás leginkább arról szólt, hogy: • hogyan próbálja követni egy ország a szakképzés és felsőoktatás átjárhatóságának európai elveit, • a bolognai folyamat szociális dimenziója • az életen át tartó tanulás paradigmája • átláthatósági eszközök (Eurocredit, EKKR bevezetése) • és hogyan próbálja modernizálni oktatási rendszerét, ésszerűbben használni erőforrásait. • Magyarország: a gondolkodás e témáról elkezdődött? „A bekerülés az emelt szintű érettségi mellett – szakoktól függően – a szóbeli felvételi vizsga eredményétől függ. A munka világából jelentkezők eltérő felvételi szabályok alapján is bekerülhetnek a felsőoktatásba.” (A KDNP Oktatási munkacsoportja)

  18. Olvasmány-ajánló • Érettségi helyett szakmával a felsőoktatásba (https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/nemzetkozi_korkep/erettsegi_helyett_szakmaval_a_felsooktatasba_) • Juniorstúdium: Középiskolások német egyetemeken (https://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penzugyek/kulfoldon_tanultunk/juniorstudium__kozepiskolasok_nemet_egyetemeken) • Reál rekrutációs problémák Németországban (Felsőoktatási Műhely, 2008. IV.)

  19. Köszönöm a figyelmet! Csekei László laszlo.csekei@nefmi.gov.hu

More Related