nemzeti turizmusfejleszt si strat gia 2005 2013 l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013 PowerPoint Presentation
Download Presentation
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 54

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013 - PowerPoint PPT Presentation


  • 241 Views
  • Uploaded on

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013. Miért kell?. A stratégiai tervezés folyamata. Végeredmény: A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013' - strom


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
mi rt kell
Miért kell?

Szemeti Simon

a strat giai tervez s folyamata
A stratégiai tervezés folyamata
  • Végeredmény:
  • A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát
  • A Kormány 2006. január 11-ei ülésén elfogadta az NTS kormányzati intézkedési tervét

Szemeti Simon

a strat gia pozicion l sa
A stratégia pozicionálása
  • ágazati stratégia*
  • a célok elérése csak együttes fellépéssel oldható meg
  • kormányzati szintű koordinációt igényel
  • időhorizontja 2005-2013, melynek vége egyezik az Európai Unió 2007-2013-as tervezési ciklusának végével
  • a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak

(pl.: versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés)

  • Folyamatosan összhangot kell teremteni a Stratégia, a NFT és az Uniós kertfeltételek között

*A turizmus különféle gazdasági ágazatokat érint, horizontális jellegéből adódóan nem tekinthető egyetlen szektornak. A kezelhetőség kedvéért az NTS azonban ágazatnak illetve szektornak nevezi a turizmust.

Szemeti Simon

az nts fejezetei
Az NTS fejezetei:
  • 0. Bevezetés

bemutatja a stratégia hátterét, és meghatározza a vizsgált területet

  • 1. Helyzetelemzés
  • 2. SWOT analízis

a terület megismerését jelentik, a stratégia-készítés inputját adják

  • 3. Jövőkép

 Értékalapú célállapot

  Hatékony működési rendszer kialakítása

   Új turisztikai intézményrendszer kialakítása

  • 4. Stratégiai irány

a célkitűzések rendszerének lebontása

  • 5. Célkitűzések és eszközök
  • 6. Pénzügyi tervezés

a beavatkozás lehetséges módjait, illetve forrásigényét határozzák meg

  • 7. Megvalósítás és monitoring

a stratégia végrehajtását és nyomon követését végző intézményrendszert mutatja be

  • 8. A stratégia konzisztenciája és koherenciája

egyes központi jelentőségű területek és más stratégiai dokumentumok relevanciáját és összhangját vizsgálja

  • 9. Ex-ante értékelés
  • 10.Mellékletek

Szemeti Simon

slide6

Új megközelítés szerint a turizmus nem csupán egygazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként.Fő célja azéletminőség javítása, valaminthozzájárulás a fenntarthatósághoz.A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogya turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban.

Szemeti Simon

*GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus makrogazdasági szerepe, 2004. október

strat gia c lrendszere
Stratégia célrendszere
  • A hazai turizmus versenyképességének növelése
  • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása

Emberközpontú és

hosszú távon

jövedelmező fejlődés

A turistafogadás

feltételeinek javítása

Attrakciófejlesztés

  • Termékfejlesztés
  • Desztináció fejlesztés
  • Kiemelt desztinációk fejlesztése
  • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása
  • A turisták komfortérzetének növelése

N T S

2005-2013

Emberi erőforrás

fejlesztés

Hatékony működési

rendszer kialakítása

  • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása
  • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása
  • Szemléletformálás
  • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása
  • Regionális intézményrendszer átalakítása
  • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

Szemeti Simon

1 versenyk pess g s letmin s g
1. Versenyképesség és életminőség

1.1 Versenyképesség meghatározói

Ár-, árfolyam-politika

ár-érték, vagy ár-szolgáltatás arány

Vállalkozás-szerkezet

a hazai turisztikai vállalkozások döntő része a KKV szektorba sorolható

Adózás

Vízumpolitika

1.2 A turizmus életminőségre gyakorolt hatásai

a turizmus nem csak jövedelemtermelő gazdasági ág

  • növelheti szűkebb környezetünk erőforrásainak megbecsülését
  • kedvezően hat a munkaerő-piaci helyzetre
  • életszínvonal javító tényező
  • az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a fenntartásukhoz
  • elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata
2. A turizmus kínálata

2.1 Vonzerők és termékek

  • Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű* vonzerőt csak Budapest, a Balaton és egyes gyógyfürdők jelentenek.
  • 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínű, egyedi kultúrával rendelkező ország.
  • A természeti környezet számos kisebb jelentőségű, de adott célcsoportok számára kedvező lehetőségeket, pl. folyó- és állóvizeket, barlangokat, kirándulásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas területeket biztosít.

*olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata11
2. A turizmus kínálata

2.1 Vonzerők és termékek

Egészségturizmus

  • gyógy- és termálvizek (Magyarország rendelkezik a világ 5. legbővebb termálvíz kincsével. )

*olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak

**Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 34. old

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata12
2. A turizmus kínálata

2.1 Vonzerők és termékek

Ökoturizmus

  • a valóban magas színvonalú, komplex termékek és szolgáltatások kialakítása még nem történt meg
  • természetjárás a turizmus egyik legalapvetőbb, legkönnyebben megvalósítható formája (a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak)

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata13
2. A turizmus kínálata

2.1 Vonzerők és termékek

Víziturizmus

A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók.

A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó mintegy 700 km2 vízfelülettel rendelkezik.

Kajak, kenu, evezős csónak – részére 3870 kilométeres víziút áll rendelkezésre.

  • a vitorlásturizmus minőségének fejlesztése
  • a vízi túrázáshoz jól kiépített kiszolgáló infrastruktúra szükséges

Vadászturizmus

A magas fajlagos költéssel jellemezhető turisztikai termékben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva .

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata14
2. A turizmus kínálata

2.1 Vonzerők és termékek

Lovas turizmus

Lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások szinte az ország egész területén megtalálhatók .

Kevés:

lovas oktató, nyelvismeret, kijelölt túraútvonal

Kerékpáros turizmus

Hiányos az úthálózat, nem megfelelőek a kerékpáros szolgáltatások (szerviz, szállás, stb.)

Kempingezés

Leromlott állapot, alacsony színvonal

Golfturizmus

Presztízs sport, célcsoportja magas költési hajlandóságot mutat,

Jó lehetőséget jelent a környezetileg leromlott területek újjáépítésére, felélesztésére.

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata15
2. A turizmus kínálata

2.1 Vonzerők és termékek

Gasztronómia

Kihasználatlanok a gasztronómiában és a kulturális értékek, folklór-hagyományok összekapcsolásában rejlő lehetőségek.

Komplex kínálat: megfelelő alapanyag, technológia, kiszolgálási színvonal, szolgáltatások kellenek.

Borkultúra

borutak kapcsolódó programokkal

Falusi turizmus

a vidékfejlesztés alternatív gazdasági lehetősége,

komplex turisztikai termék, amelyhez a vendéget odacsalogató attrakciók, a marketing, valamint a képzett humán erőforrás egyaránt hozzátartoznak

Népművészet, szellemi kulturális örökségek

Vallási turizmus

Várak, kastélyok

Magyarországon 718 védett kastély és kúria található .

(kereskedelmi szálláshely, múzeum, várszínház, várjátékok )

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata16
2. A turizmus kínálata

2.1 Vonzerők és termékek

Építészeti értékek, kulturális világörökségek

Önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt, ezért a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történő piacra vitele, komplex termékké alakítása szükséges.

Rendezvények, fesztiválok

Időben meghirdetett, térben és időben koordinált rendezvények kellenek.

Hivatásturizmus (MICE)

kongresszusi-, üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus

Innováción alapuló vonzerők („témapark”)

a család minden tagja találhat magának egy egész napra szórakozást

(Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a Magyar Vasúttörténeti Park, aquaparkok )

Szemeti Simon

2 a turizmus k n lata17
2. A turizmus kínálata

2.2 Információszolgáltatás, tájékoztató rendszer

  • turistabarát tájékoztató rendszer
  • egyes turisztikai célterületeken hiányzik a komplex desztináció-mendzsment, ezáltal nincs integrált tervezés és végrehajtás
  • on-line turisztikai információs rendszer folyamatosan karbantartott adatbázisa

2.3 A turisztikai régiók bemutatása

Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Balaton, Budapest – Közép-Dunavidék, Észak-Magyarország, Tisza-tó, Észak-Alföld,

Szemeti Simon

3 a turistafogad s felt telei
3. A turistafogadás feltételei

3.1 Elérhetőség

  • földrajzi fekvése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja
  • korszerűtlen centrális úthálózat (közút, vasút)
  • az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya
  • rossz elérhetőség, a kedvezőtlen közlekedési szerkezet, a nem kielégítő színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások

(pl. Ferihegy --- a fedett és őrzött parkoló, a kötöttpályás gyors városi összeköttetés, a repülőtéri szállodák hiánya)

Szemeti Simon

3 a turistafogad s felt telei19
3. A turistafogadás feltételei

3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás

Szálláshelykínálat

  • koncentráció és területi egyenlőtlenségek jellemzik
  • kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely
  • megszűnt a turistaházak-kulcsosházak rendszere
  • alacsony a kapacitáskihasználtság
  • különösen Budapesten került előtérbe a szállodalánchoz, brandhezvaló tartozás
  • üzemeltetők elsődleges eszközként használták az árcsökkentést
  • alkalmazott munkaerő képzettségi foka jó, nyelvtudásuk átlagos, vendégbarát viselkedésük, tájékozottságuk, segítőkészségük nagymértékben hozzájárul a komfort-érzet javításához

Szemeti Simon

3 a turistafogad s felt telei20
3. A turistafogadás feltételei

3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás

Szálláshelykínálat

Szemeti Simon

* www.ksh.hu adatai alapján

3 a turistafogad s felt telei21
3. A turistafogadás feltételei

3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás

Szálláshelykínálat

Szemeti Simon

* www.ksh.hu adatai alapján

3 a turistafogad s felt telei22
3. A turistafogadás feltételei

3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás

Vendéglátás

  • hiányoznak a hagyományos „kockás-abroszos” éttermek, a különleges étel-specialitásokat kínáló vadvendéglők, halászcsárdák,
  • túl sok a gyorsétkezést biztosító étteremlánc ,
  • kevés a szakképzett középszintű munkaerő,
  • magasabb minőségi kategóriába tartozó éttermek a belföldi turisták számára gyakorlatilag megfizethetetlenek,
  • hétköznapi életben az étteremben étkezés nem jellemző a magyar lakosságra,

Szemeti Simon

3 a turistafogad s felt telei23
3. A turistafogadás feltételei

3.3 Komfortérzet

A belföldiek és a hazánkba érkező külföldiek komfortérzete alapvetően meghatározza itt-tartózkodásuk és visszatérési hajlandóságuk alakulását.

A „vendégbarát nemzet”, „barátságos vendéglátók” kép fokozatosan halványul.

Komfortérzet meghatározói az emberi kapcsolatok mellett:

  • a környezet minősége, tisztasága, ápoltsága,
  • az információhoz jutás lehetősége,
  • a közbiztonság és biztonságérzet,
  • a gondos és alapos, idegen nyelven intézhető panaszkezelés,
  • a tömegközlekedés turistabaráttá és vonzóvá tétele,
  • a kulturált és tiszta nyilvános illemhelyek stb.

Szemeti Simon

4 emberi er forr s
4. Emberi erőforrás
  • 4.1 Oktatás, képzés

a turizmus még mindig divatszakma,

évről-évre bővülnek az oktatási és képzési lehetőségek, egyes szakágak tekintetében továbbra is hiány tapasztalható, a felsőoktatásban túlképzés van, a középfokú, illetve a szakképzés pedig nem a keresletnek megfelelő felkészültségű szakembereket bocsát ki,

nem áll rendelkezésre teljes körű információ a turizmus területén alkalmazott munkaerő tényleges helyzetéről (alkalmazottak száma, végzettség, szakmai képesítés), a jövőbeni munkaerőigények alakulásáról, és a szakképzési szükségletek előre-jelzéséről,

hiányzik a sikeres továbblépéshez nélkülözhetetlen konzekvens normarendszer,

Szemeti Simon

4 emberi er forr s25
4. Emberi erőforrás

4.2 Munkaerő-piaci helyzet

Szemeti Simon

4 emberi er forr s26
4. Emberi erőforrás

4.2 Munkaerő-piaci helyzet

A turizmus minden szinten jól képzett, elhivatott, barátságos humán erőforrást igényel, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között az ágazat nem minden helyen jelent biztonságos megélhetést.

Okai:

  • szezonális nyitva tartás,
  • bejelentés nélküli foglalkoztatás,
  • az elvárásokhoz képest (iskolai végzettség, gyakorlat, több műszakos munkaidő, túlóra) alacsony fizetések (jellemző a minimálbér).

Szemeti Simon

4 emberi er forr s27
4. Emberi erőforrás

4.3 A turizmus megítélése

  • Alakosságnem lehetőségként, „élményként” éli meg a turizmust.
  • A politikusok és a gazdaság irányítóinak többsége aturizmust a viszonylag magas GDP részesedés ellenére is csak a szavak szintjén tartja fontosnak.
  • A turistákkal közvetlenül nem találkozó turisztikai szakemberek egy részéből hiányzik az együttműködés, a legtöbb probléma esetén minden segítséget az államtól várnak, és sokak célja még mindig a rövid távú profitmaximalizálás.
  • A turistákkal személyesen kapcsolatba kerülő munkavállalók turizmus iránti elkötelezettsége eldöntheti, hogy a turista visszatér-e még egyszer az országba.
  • A turizmust érintő területeken dolgozók (például múzeumi szakemberek, turistákkal közvetlen kapcsolatban levő munkavállalók, pénztárosok, taxisok stb.) közül viszonylag kevesen tartják a turizmust hasznosnak.

Szemeti Simon

4 emberi er forr s28
4. Emberi erőforrás

4.3 A turizmus megítélése

Kettős:

1, messze alulértékelt, a turisztikai szakmunkát végzők presztízse nagyon alacsony,

2, a turizmus divatszakma, vezetők presztízse magas,

Ha kitörési pontról esik szó (globális pénzügyi-, gazdasági válság 2008-tól), gyakran a legelső lehetőségként a turizmus kerül említésre.

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer
5. Működési rendszer

2005-ben

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer30
5. Működési rendszer

5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása

A nem megfelelő stabilitás, az átláthatatlanság, a nem kellőképpen definiált felelősségi és hatásköri struktúra jellemzi.

Magyarországon a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel.

Országgyűlés

Törvényalkotó (az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvények megalkotója)

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer31
5. Működési rendszer

5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása

A Magyar Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága

  • Kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet.
  • Figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is.
  • Feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is.

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer32
5. Működési rendszer

Az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szervezeti felépítése

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer33
5. Működési rendszer

5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása

Turisztikai Szakállamtitkár feladatai pl.:(korábban a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke)

  • a szakterületét illetően az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyedi döntések szakmai előkészítése
  • felelős a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért,
  • gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, stb.

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer34
5. Működési rendszer

5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása

Országos Idegenforgalmi Bizottság

  • A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (2006. augusztus 1-től ÖTM) tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik.
  • Tagjai a jelentősebb turisztikai szakmai szervezeteket, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik.
  • Részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében.
  • Javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére.

Figyelemmel kíséri és értékeli

  • a belföldi és nemzetközi turizmus fejlődését,
  • a lakosság turisztikai igényeinek alakulását
  • a turizmus társadalompolitikai hatásait,
  • a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését,

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer35
5. Működési rendszer

5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása

Magyar Turizmus ZRt

  • A Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet.
  • Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését.
  • Promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és külföldön.
  • Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön.

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer36
5. Működési rendszer

5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása

Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB)

  • ellátja a regionális idegenforgalmi állami feladatokat és segíti az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását,
  • kialakítják a régió turizmus politikáját és koordinálják annak végrehajtását,
  • segítik a turisztikai infrastruktúra fejlesztését
  • koordinálják a non-profit jellegű turisztikai marketing-, termékfejlesztési- és információs munkát.

Regionális Marketing Igazgatóságok (RMI)

  • a RIB munkaszervezete,
  • a működésével kapcsolatos ügyintézési, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőket látja el

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer37
5. Működési rendszer

5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása

Tourinform irodák

  • A helyi önkormányzatok, illetve társulásaik, valamint turisztikai szervezetek üzemeltetik az MT ZRt.-vel kötött névhasználati és együttműködési megállapodás alapján.
  • Az irodák működtetése az önkormányzatok aktuális anyagi helyzetének függvénye.
  • Alaptevékenységük a turisták versenysemleges tájékoztatása a magyarországi turisztikai árualapról.
  • Részt vesznek a települési marketingtevékenység ellátásában, szállás és programközvetítésben és útikönyv, képeslap stb. értékesítésében.

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer38
5. Működési rendszer

5.2 A turizmus ösztönző rendszere

    • Turisztikai célelőirányzat a költségvetésben,

Szakmai célok támogatása pályázati forrásokból pl.:

    • Nagyrendezvények támogatása
    • Regionális turisztikai pályázatok
    • Turisztikai marketing
  • Regionális Operatív Program:

a turisztikai fejlesztések legfontosabb forrása

  • Fejlesztés területei:
    • turisztikai attrakció,
    • kapcsolódó szolgáltatás
    • desztináció-menedzsment
    • Üdülési csekkrendszer

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer39
5. Működési rendszer

5.3 Partnerség

A turisztikai kínálat fenntartható fejlesztésének és versenyképes működésének előmozdítása érdekében a jelenleg nagyrészt függetlenül működő szervezetek, illetve függetlenül végzett tevékenységek összehangolására van szükség.

A regionális intézményrendszer átalakítása

  • Nagyobb függetlenség
  • Területi lehatárolás – prioritási lista felállítása
  • Tervezési-statisztikai régiók helyett igazítás a közigazgatási szerkezethez
  • Regionális desztináció menedzsment felállítása

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer40
5. Működési rendszer

5.3 Partnerség

Helyi desztináció-fejlesztés

Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet (RDMSZ) látja el (pl. települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás).

Feladatai:

  • Termékfejlesztés
  • Helyi szintű turisztikai promóció
  • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás
  • Tourinform iroda működtetés

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer41
5. Működési rendszer

5.3 Partnerség

Regionális szintű desztináció-fejlesztés

A térségek, tájegységek sajátos építészeti-, természeti-, és népi hagyományait kell szem előtt tartani.

Feladatai:

  • Kutatás-elemzés
  • Termékfejlesztés
  • Regionális szintű turisztikai promóció
  • Információs rendszer használata és működtetése
  • Tourinform iroda működtetése
  • A pályázati rendszerekben való közreműködés
  • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás
  • Oktatás, továbbképzés
  • Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás
  • Hálózatépítés, együttműködés
  • Monitoring

Szemeti Simon

5 m k d si rendszer42
5. Működési rendszer

5.3 Partnerség

Nemzeti szintű desztináció-fejlesztés

A jelenlegi Magyar Turizmus ZRt. átalakításával jönne létre

Feladatai:

  • Kutatás-elemzés
  • Termékfejlesztés
  • Nemzeti turisztikai promóció
  • Információs rendszer használata és működtetése
  • A pályázati rendszerekben való közreműködés
  • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás
  • Oktatás, továbbképzés
  • Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás
  • Együttműködés a regionális szervezetekkel
  • Monitoring

Szemeti Simon

horizont lis t m k
HORIZONTÁLIS TÉMÁK

1. Élménylánc

  • A turizmus az egyetlen olyan iparág, amelyben az emberi tényező és az ember által átélt élmény kulcsszerepet játszik.
  • Az utazási szándék megfogalmazódásától kezdve a szervezés fázisán, a konkrét utazás során szerzett és az utazási élmények visszaidézésekor megélt élmények összessége adja azt a komplex érzetet, képet, hangulatot, amely magát az utazást, a megszokott életstílus minőségi változását jellemzi.
  • Cél: az élményt jelentő „láncszemek” összekapcsolása, láncolattá kötése és az életminőség javítása.

Szemeti Simon

horizont lis t m k44
HORIZONTÁLIS TÉMÁK

2. Fenntartható fejlődés

  • A turizmus a természeti és a kulturális vonzerőkre épül, ezért azok fenntartható módon történő hasznosítása a turizmus jövőjének záloga.
  • A fenntarthatóságnak azt kell jelentenie, hogy a turizmus alapjául szolgáló erőforrások, valamint a turizmus által érintett személyek a hasznosításon keresztül ne szenvedjenek el olyan hatásokat, amelyek visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indítanak el.
  • Jelenleg nem létezik olyan indikátorrendszer, amely alapján adott fejlesztésről, szolgáltatóról, vagy desztinációról megállapítható lenne, hogy a fenntartathatóság elveit figyelembe véve működik.

Szemeti Simon

horizont lis t m k45
HORIZONTÁLIS TÉMÁK

3. Esélyegyenlőség

1. Leszakadó csoportok

nem részesülnek – sem turistaként, sem a turizmusban érdekeltként – a turizmus előnyeiből

2. Segítséggel élők

3. Nemek közötti esélyegyenlőség

Szemeti Simon

horizont lis t m k46
HORIZONTÁLIS TÉMÁK

4. Határon átnyúló turisztikai kapcsolatok

  • A hazánkkal szomszédos országok már a jelenben is, de rövid- és középtávon mindenképpen erős versenytársakat jelentenek.
  • határ menti régiók együttműködések lehetőségei pl.:

a tájegységek, illetve az egyes termékek fejlesztése számos területen a beruházásoktól a tematikus utak kialakításán át a marketing tevékenységig.

Szemeti Simon

horizont lis t m k47
HORIZONTÁLIS TÉMÁK

5. Piaci szegmensek

A stratégia megírásának időpontjában nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű strukturált információ, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyetlen kiemelt szegmenssel foglalkozik, amelynek fejlesztésétől jelentős mértékben függ a turizmus jövője:

  • az ifjúsági turizmus

Szemeti Simon

sszefoglalva rt kalap c l llapot
Összefoglalva Értékalapú célállapot

Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés

  • minőségorientált magatartás és igényesség;
  • országos minőségbiztosítási és védjegyrendszer;
  • létbiztonságot és vonzó perspektívát jelentő ágazat;
  • a belföldi turizmus bővülése;
  • elismert és támogatott ágazat;
  • akadálymentesítés, nyitott vállalkozói szemléletmód;
  • a turizmus jelentőségének elismerése felsőbb szinteken

Szemeti Simon

sszefoglalva rt kalap c l llapot49
Összefoglalva Értékalapú célállapot

Attrakciófejlesztés

  • A turisztikai termékfejlesztés összehangolt rendszere révén az országos, regionális, helyi és kistérségi fejlesztések szinergiája érezhető
  • Európai Uniós támogatások segítségével és a magánszféra együttműködésével jelentős hatású, nemzetközi szinten is jelentős vonzerővel rendelkező attrakciók jönnek létre
  • Magyarország, mint turisztikai desztináció, sokszínű vonzerőn alapuló, stabil, de a változó fogyasztói igényeknek is megfelelni képes, területileg kiegyensúlyozott turisztikai kínálattal rendelkezik.

Szemeti Simon

sszefoglalva rt kalap c l llapot50
Összefoglalva Értékalapú célállapot

A turistafogadás feltételeinek javítása

  • A Közép-európai országok közül az egyik leggyorsabban és legbiztonságosabban megközelíthető ország (közúthálózat, vasúthálózat, regionális repülőterek, hajókikötők)
  • Komplex turisztikai kínálat (a szállás- és vendéglátóhelyek területi illeszkedése a turisztikai attrakciók alapját képező vonzerőkhöz)
  • Vendégszeretet, turistabarát közszolgáltatások, tiszta, rendezett környezet, közbiztonság

Szemeti Simon

sszefoglalva rt kalap c l llapot51
Összefoglalva Értékalapú célállapot

Emberi erőforrás fejlesztés

  • A képzési és oktatási rendszer korszerűsítése (az iskolarendszerű, és az azon kívüli képzések szerkezete igazodik a munkaerő-piaci kereslethez)
  • Biztos megélhetés a turizmusban dolgozók számára (szezonális munkavállalók, be nem jelentett munkavégzés)
  • Szemléletformálás: a turizmus hivatás, az értékteremtő folyamat része
  • Együttműködés a szakmán belül, a különböző partnerségi formák alkalmazása

Szemeti Simon

sszefoglalva rt kalap c l llapot52
Összefoglalva Értékalapú célállapot

Hatékony működési rendszer kialakítása

  • Hatékony turisztikai intézményrendszer (megszilárdul a turizmus államigazgatáson belüli helyzete)
  • A turizmusban tevékenykedő szakmai szervezet érdekérvényesítő képessége és reprezentativitása
  • A turizmus állami irányítása ellátja a kiemelt turisztikai fejlesztésekkel, szabályozással, államközi együttműködésekkel kapcsolatos feladatokat.
  • A nemzeti szinten megvalósuló termékfejlesztést, kutatási tevékenységet, promóciót, oktatást és az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatokat a Nemzeti Desztináció Menedzsment Szervezet végzi (a régiókban a turisztikai feladatok széles skáláját a regionális turisztikai desztináció menedzsment szervezetek látják el)

Szemeti Simon