html5-img
1 / 22

MAG

?. Kompetencia alapú oktatás. MAG. A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi eszköztára és tanulási környezetének egysége. Mit tanultunk a MAG projektből?. osztályterem átalakítását. rugalmasságot. pozitív szemléletet. kooperatív technikák. egyéni bánásmódot. személyiség-

kieu
Download Presentation

MAG

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ? Kompetencia alapú oktatás MAG

  2. A MAG három alapszükségletet segítő pedagógusi eszköztára és tanulási környezetének egysége

  3. Mit tanultunk a MAG projektből? osztályterem átalakítását rugalmasságot pozitív szemléletet kooperatív technikák egyéni bánásmódot személyiség- fejlesztést irányító szerepet szemlélet- változást új módszereket új munkaformákat

  4. A kompetencia Latin eredetű szó  alkalmasságot, ügyességet fejez ki, valaminek az együttes jelenlétét, összetalálást. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan)

  5. Mi a kompetencia és a MAG lényege? tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretbe ágyazott képességfejlesztés ismeretátadás reális tananyagmennyiség túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú, differenciált módszertan passzív tanulói magatartás tevékeny tanulói magatartás

  6. Miért? Tudáskoncepció változása „Az iskola az iskolának, vagy a valós életnek készítse fel a gyerekeket?” Képes-e élete folyamán akár többször is képessége, tudása, tanulása által megújulni, az adott élethelyzeteknek megfelelni? Ezért nem mindegy, hogy az iskolai nevelés és oktatás milyen alapkészségekre, képességekre készített fel.

  7. Általános alapelvek Valóságos tanulási környezet Gyermekközpontúság Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Értékelés Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képesség- és személyiségfejlesztés Új típusú tanári attitűd

  8. Tevékenységközpontútanítás-tanulás megvalósítása Életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Élményszerű helyzetek teremtésével. A tanulók önállóan szerezhetnek tapasztalatokat. Maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le. Korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni.

  9. Érdekességek A „hagyományos”, frontális órák 80%-ában a tanár beszél. Egy gyerekre egy órán 18-20 másodperc jut. (John Goodland, 1984) Százból 26 gyereket tekinthetünk minden fejlettségi szempontból „negyedikesnek”. A többiek vagy előrébb, vagy hátrébb tartanak bizonyos készségek, képességek fejlődésében.(Varga Tamás: A kivételesek vannak többen, 1972) Az osztályban folytatott pedagógiai munka nagyjából ugyanolyan mértékben képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatással van fejlődésükre családi-társadalmi hátterük. (Kertesi–Kézdi, Általános iskolai szegregáció – okok és következmények MTA, 2004) Ha két hasonló adottságú nyolcéves gyermek más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól. (McKinsey-jelentés, 2007)

  10. Tanulásszervezési módok, munkaformák, oktatási módszerek témahét teljesen egyénre szabott munka részben egyénre szabott munka páros munka csoport- munka kutatómunka rétegmunka frontális osztálymunka projekt műveltségterület tantárgyi bontás nélkül tantárgy- tömbösítés IKT-val támogatott órák moduláris oktatás

  11. Miért hatékonyabb? Nő az egymásrautaltság érzése egymás iránt. Nő az egyéni felelősség. Együttműködési készséget alakít ki. Egyenlőrészvétel.

  12. A MAG, mint adaptív oktatás jellemzői A pedagógus • különböző szinteken adja ki a feladatokat. • alkalmazza az adaptív tanulásszervezés módszereit és a kooperatív technikákat. • elfogadja a tanulók különböző megoldási javaslatait, és bíztatja is erre a diákokat. • csoportalakítási módszerei széleskörűek. • úgy dicsér, hogy mindenki hallhassa az osztályban. • úgy javítja a hibákat, hogy csak az hallja, akit érint. • megtanítja a kultúrált véleményalkotást. • hangulatjelzőt használ. • ösztönzi diákjait, hogy egymást is figyelmeztessék, ha megsértik a közösen alkotott szabályokat.

  13. A tanulók • különböző feladatok közül választhatnak. • önállóan is alkothatnak csoportokat. • választott párokban is dolgozhatnak. • adhatnak egymásnak feladatokat. • maguk is javíthatják munkáikat. • Az elvégzett feladatokat a tanulók maguk is értékelhetik.

  14. Módszerekből szemezgetve Rétegezett feladatátadás Munkaasztal – munkatábla Beszélj egy percig! Forrószék Tudós klub Kínáló polc Számozott kobakok GÖMB Pókháló – süni – napraforgó Tanulmányi szerződés Kíváncsi kocka Meselánc Jelzőlámpa Mozaik Történettérkép Történetkeret Történetpiramis Logikai térkép - gondolattérkép

  15. Fejlesztő értékelés és eszközei 1. Mit értékeljünk? A diákok tanulási folyamatát egyéni beszélgetések során. Alakítsunk ki közös szabályokat a társas együttlétre, s ezek képezzék az értékelés részét! Készítsünk egyéni fejlődési tervet a tanulók teljesítményére építve! A közös fejlesztési célokat T-kártyával!

  16. 2. Miért értékeljünk? Cél a a tanulói fejlődés ütemének megismerése, elemzése. A pedagógus elsősorban ne minősíteni akarjon, hanem tanulási utat tervezzen. Alkalmazzunk az egyéni tanulási mód megismerésére szolgáló technikákat, ötleteket! Szervezzünk szülői klubokat, szülői fórumokat! Használjunk tanulási naplót!

  17. 3. Ki értékelje a tanuló teljesítményét? Csoportos értékelés. Önértékelő kártya használata. A társak értékelése ellenőrző listák segítségével. Közös munkák értékelése a foglalkozások végén.

  18. 4. Hogyan értékeljünk? Hangulatjelző „Jelzőlámpa” Témazáró teszt – tanulói kérdésekből összeállítva Olvasási napló

  19. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS MAG

  20. Mit kínálunk a jó gyakorlat átvételekor? Adaptív tanulásszervezésű bemutató órákat. Új tanulási módszerek bemutatását. Módszerekhez kapcsolódó eszközök bemutatását, közös elkészítését. Szabadidős programokat az adaptivitás szellemében. A tapasztalatok átadására szolgáló dokumentáció elkészítését.

  21. További információk: www.nki.suli.hu innovációk - MAG Szilágyiné Dorcsi Gabriella

  22. Köszönöm a figyelmet!

More Related