A helyreállítás és újjáépítés feladatai, tapasztalatai

1. A helyreállítás és újjáépítés feladatai, tapasztalatai A természeti csapások miatt károsodott lakóingatlanok tulajdonosainak támogatásáról Főszabály szerint a kárt az köteles megtéríteni, aki azt jogellenesen és felróhatóan okozta. Következésképpen a természeti csapások következményeinek felszámolására a Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége. Ennek ellenére, különösen súlyos természeti vagy más eredetű csapást követően a károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a Kormány dönthet úgy, hogy költségvetési támogatást nyújt a károk enyhítéséhez. A Kormány segítsége nem anyagi kártalanítás. A támogatási elvek meghatározása és a forrás biztosítása egyedi kormányzati döntésen alapul. Általános cél a károsultak elemi lakhatási feltételeinek az elősegítése, és a támogatás nem kívánja átvenni az öngondoskodás (biztosítási hajlam, önerő) szerepét. Jogszabály szerint a katasztrófa által okozott károk felmérését a polgármester szervezi és irányítja. A helyreállítás és újjáépítés fogalmának jogszabályi meghatározása hiányos, értelmezése eltérő.

2. Az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatásának, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő építményt sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk (vis-maior) helyreállításának, többletkiadásainak részbeni támogatásának rendjét a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis-maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet szabályozza (vis-maior támogatás). • A természeti csapások következményeinek felszámolására a Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége. A Kormány dönthet úgy, hogy költségvetési támogatást nyújt a károk enyhítéséhez. Ezen irányú kormányzati szándék mára már jogszabállyal, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, pl.: egy kormányhatározat meghozásával kerülhet nyilvánosságra Részletek és példák a Honlapon.

3. Eddigi helyreállítások rendszere Támogatás az önkormányzati rendszeren keresztül. Ebben a támogatási rendszerben a Kormány lényegében a helyi önkormányzatoknak ad pénzügyi fedezetet ahhoz, hogy azok lakás célú támogatást tudjanak nyújtani a rászoruló helyi lakosok számára. A személyi tulajdonban lévő lakóingatlanok tulajdonosainak támogatása „szociális és lakáscélú támogatási formák” nyújtásával történhet, az önkormányzatok helyi rendeletei alapján. A helyi rendeletek keretszabályait • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. • a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv., valamint • a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (korábban 106/1988. (XII.26.) MT. rendelet) tartalmazzák. A leggyakoribb támogatási formák: • visszatérítendő, kamatmentes kölcsön, amelyhez jelzálogjog bejegyzés társul; • vissza nem térítendő lakáscélú támogatás; • természetbeli támogatás építőanyag illetve kivitelezői kapacitás biztosításával; • meglévő, épített vagy vásárolt önkormányzati tulajdonú lakás bérbe adása További információ a Honlapon.

4. Beregi helyreállítás A központi szervezést a bekövetkezett károk koncentrált jellege, a nagyszámú idős, elesett károsult és a tájjellegű építészet jellegzetességeinek megőrzése motiválta. Nem volt szükség a szociális helyzet és a rászorultság mérlegelésére, az önkormányzatok feladata érintőleges volt. Az Beregi helyreállítás és újjáépítés során meghatározó felelősséget vállalt magára a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, jogszabályon alapuló felhatalmazás nélkül. Martinsalak felhasználásával épített magántulajdonú ingatlanok kárenyhítése Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek károsodása alapvetően építőanyag gyártási-alkalmazási, illetőleg technológiai hibákra vezethetők vissza. A károsultak támogatása kormányzati döntésnek megfelelően történik. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítését a többszörösen módosított 40/2003.(III.27.) Korm. rendelet szabályozza, míg az ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak támogatásához szükséges előirányzatot a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. Támogatás a jegyző határozata alapján Az egyes károsultak tényleges támogatásával, a települési keretösszeg igénylésével kapcsolatos feladatokat a település polgármestere, míg az egyedi igénybejelentések alapján a jogszabályi feltételek meglétének fennállásának ellenőrzését és a konkrét támogatási összeg megállapítását a jegyző végezte. Részletes leírás a Honlapon.

5. Összegzés A közeljövő természeti csapásait nem lehet előre látni. Helyreállítási és újjáépítési feladatokra azonban fel lehet és fel kell készülni. A természeti csapásokat követő helyreállítási és újjáépítési rendszer fogyatékosságai a megfelelő jogszabályi háttér és a jogszabályokon alapuló belső szabályozás kialakításával megszüntethetőek.

6. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek károsodása alapvetően építőanyag gyártási-alkalmazási, illetőleg technológiai hibákra vezethetők vissza. A martinsalakos ingatlanok kiszámíthatatlan ütemben, lassan, sokszor csak évek alatt válnak életveszélyessé. • A károsultak támogatása kormányzati döntésnek megfelelően történik. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítését a többszörösen módosított 40/2003.(III.27.) Korm. rendelet szabályozza, míg az ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak támogatásához szükséges előirányzatot a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.