1 / 29

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Irwin/McGraw Hill. VI. Üzleti projektek tőkeköltsége. 95. Az APV leegyszerűsíti a helyzetet: saját tőkéből történő megvalósítás sajáttőke költsége CAPM A hitelezés önálló tevékenység. A tőke költsége az átlagos piaci hitelkamatláb. 95. CAPM

jayden
Download Presentation

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Irwin/McGraw Hill

  2. Vállalati pénzügyek

  3. VI. Üzleti projektek tőkeköltsége 95 • Az APV leegyszerűsíti a helyzetet: • saját tőkéből történő megvalósítás • sajáttőke költsége • CAPM • A hitelezés önálló tevékenység. • A tőke költsége az átlagos piaci hitelkamatláb. Vállalati pénzügyek

  4. 95 • CAPM • Hatékony (piaci) tulajdonosi portfólió • Menedzseri és tulajdonosi szerepek elválása Vállalati pénzügyek

  5. VI.1. Releváns kockázatmenteshozam 95-96 • Visszafizetés kockázata • Állampapírok hozamait vesszük alapul. • Infláció kockázata • Infláció becslés vagy infláció indexelt állampapír. • A devizakockázat diverzifikálható. • Újrabefektetés kockázata • Kamatszelvény nélküli kötvények • Csak egyetlen kifizetés a futamidő végén. • Éves hozama: Vállalati pénzügyek

  6. 96 • Hozamgörbe • Olyan függvény, amely minden egyes lejárathoz hozzárendeli az adott lejárathoz tartozó éves hozamot. • Ezeknek nincs szabályos alakja, de ha nem vízszintes, akkor a különböző jövőbeli időszakokra más-más hozamvárakozásokat kapcsol a piac. • Kamatszelvény nélküli hozamgörbék: Vállalati pénzügyek

  7. 97-98 • Kamatszelvényes kifizetési szerkezet • Lejáratig hátralévő hozam (yield to maturity). • A kötvény pillanatnyi ára és a hátra lévő kifizetései alapján számított belső megtérülési ráta (IRR). Vállalati pénzügyek

  8. 98 • Kamatszelvényes kifizetési szerkezet • Azonos lejáratig hátralévő hozamok mellett a kamatszelvényes kötvények lejárata hosszabb a zéró-kupon kötvények lejáratánál. • A kamatkifizetések miatt egyre kisebb alapösszeg kamatozik tovább. • Az átlagos lejárati idővel (duration) megadhatjuk a tetszőleges kifizetési szerkezetű kötvény lejáratig hátralévő hozamával megegyező hozamú zéró-kupon kötvény lejárati idejét. Vállalati pénzügyek

  9. 98 • Az eltérő kifizetési szerkezetű eszközök (projektek, kötvények stb.), amelyeknek azonos az átlagos lejárati ideje, lejáratig hátralévő hozamaik (belső megtérülési rátáik) alapján összehasonlíthatókká válnak. • A duration segítségével adhatjuk meg, hogy a kamatszelvényes kötvény lejárata milyen (zéró-kupon kötvény) lejáratnak felel meg. Vállalati pénzügyek

  10. VI.1.2. Releváns kockázatmentes hozamok 98 • Az igazán korrekt az lenne, ha minden időtávra meghatároznánk a kockázatmentes hozamokat és az így számított tőkeköltségekkel diszkontálnánk a projekt pénzáramait. Vállalati pénzügyek

  11. 99 • Kompromisszumos megoldásként a projekt lefutási idejével harmonizáló (hasonló duration-ú) állampapírok lejáratig hátralévő hozamával számolhatunk. • A kockázatmentes reálhozam rendszerint 1-3% közé esik. • http://www.federalreserve.gov/releases/h15/data.htm Vállalati pénzügyek

  12. Amerikai zéró-kupon állampapírhozamok (2008. december) 99 Vállalati pénzügyek

  13. Amerikai infláció-indexelt zéró-kupon állampapírhozamok (2008. december) 99 Vállalati pénzügyek

  14. VI.2. Az átlagos piaci kockázati prémium meghatározása 100 • Egy átlagos kockázatú befektetésért a kockázatmentes hozam fölött elvárt várható hozamtöbblet. • A globális részvényindex várható hozamának és a kockázatmentes befektetés hozamának a különbségéből számítandó. • Pl. MSCI ACWI és USA nominális állampapírok. Vállalati pénzügyek

  15. 100-101 • Azonos valutára kell értelmezni a két tényezőt. • (USD) • A várható érték becslésére múltbeli adatokat használunk. • Milyen messzire nyúljunk vissza az időben? • Milyen kockázatmentes értékpapírt válasszunk? • Egy pont olyan lejárati szerkezetű (de most nem infláció-indexelt) állampapír elmúlt években mutatott hozamaival számoljunk, mint amilyet a kockázatmentes hozam megadásához figyelembe vettünk. • Gyakorlat: a vizsgált projekt lefutásához illeszkedő, 5, 10 vagy 20 éves lejáratú állampapír hozamadatait használjuk. • Milyen átlag, számtani vagy mértani? Vállalati pénzügyek

  16. Kockázati prémium adatok (1928-2005) 103 Vállalati pénzügyek

  17. 104 • „Beárazott” kockázati prémium • A világ rövid és hosszú távú növekedési üteme – kockázatmentes kamatláb várakozások. • Érintett szereplők várakozásai Vállalati pénzügyek

  18. Összefoglalva 104 • A globális tőzsdeindex dollárban kifejezett éves hozamának az adott évi 5, 10 vagy 20 éves USA állampapír hozama feletti múltbeli adatsorának mértani átlagát szokás alapul venni. • Az osztalékokkal korrigálni kell a nyers árfolyam adatokat! • Tízéves időtávra hozzávetőleg 5%-ra szokás becsülni a piaci átlagos kockázati prémiumot. • www.msci.com– Word Index; www.standardandpoors.com Vállalati pénzügyek

  19. VI.3. Projektbéták becslése 104 • Feltételezzük, hogy a befektetők ténylegesen a piaci portfóliót tartják, azaz maximálisan diverzifikálnak. • Ez esetben releváns kockázatuk megragadására minden alappal használhatjuk a CAPM béta paraméterét. • Így a projekt (tulajdonosa számára jelentkező) releváns kockázata a projekt piaci portfólióra vonatkozó bétájával lesz jellemezhető. Vállalati pénzügyek

  20. 104 • Egy projekt bétája a projekt üzleti eredményeinek érzékenységét mutatja a piaci portfólió eredményességének alakulására. • Az érzékenység két tényezőre vezethető vissza: • Projekt piaci mozgásokra való árbevétel-érzékenységre. • Azt mutatja, hogy a gazdaság egészének állapotára az eladás volumene mennyire érzékenyen reagál. • A „nélkülözhetetlenség szintje” • Költségoldali reagáló-képességet jellemző működési áttételre. • A fix költségek arányát mutatja a teljes költségekhez viszonyítva. • A magas működési áttétellel bíró vállalatok érzékenyen reagálnak az eladások változására. • Egy-egy iparágra jellegzetes bétaértékek vonatkoznak. Vállalati pénzügyek

  21. VI.3.1. Iparági béták 105-106 • Iparági bétákból indulunk ki: • A részvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítjuk. • Az iparági hozamadatokból iparági bétákat számolunk. • A nem iparágra jellemző hatások „kiátlagolódnak”, így az iparágat hűen jellemző mutatót kapunk. • A vizsgált projekt üzleti tevékenységével harmonizáló iparági bétával számolunk. Vállalati pénzügyek

  22. 106 ri βi 1 εi rM • A β-k egyszerű statisztikai mérés eredményei • Általában 5 év, havi adatokkal Vállalati pénzügyek

  23. 16 • A részvénybéták mérhetők, de még tőkeáttételt is tartalmaznak! • A hitelek kockázatát tekintsük nullának: • Az egy iparághoz tartozó βV-ket átlagoljuk. Vállalati pénzügyek

  24. Iparági béták 107 Vállalati pénzügyek

  25. Vállalati pénzügyek

  26. VI.4. Ország-kockázat figyelembe vétele 110 • A várható pénzáramok becslése és a kockázat figyelembevétele elválik a gazdasági elemzésekben. • A kockázatosság kezelése a tőkeköltség meghatározásánál történik. • A pénzáramlások becslésénél azok várható értéke szerint adjuk meg az értékeket. • Az ország-kockázatot külön is vizsgálhatjuk. • A várható pénzáramlásoknál figyelembe vesszük az ország-kockázatot. • Ekkor a tőkeköltségnél ezzel már nem foglalkozunk. • A tőkeköltség becslésekor korrigálunk az ország-kockázattal. • Pl.: „projekt import” esetén Vállalati pénzügyek

  27. Vállalati pénzügyek

  28. 110-111 • Azt kell mérlegelni, hogy a projektre (vállalatra) mennyiben sugárzik ki az egész országot érintő kockázat. • Az ország minden projektjét egyformán érinti: • A vállalatok egyéb kockázatuk arányában részesülnek az ország-kockázatból is: Vállalati pénzügyek

  29. Technológia-váltás projekt- esettanulmány - • Egy hűtőgépeket gyártó multinacionális vállalat jelenleg hullámpapírlemezekbe csomagolja termékeit. Vajon a hullámpapír magas ára miatt gazdaságos lenne-e átállni a zsugorfóliás módszerre? • A csomagolást előreláthatóan 5 éven keresztül kell megoldani. • Az új technológia beruházási költsége 420 mFt + áfa, a jelenlegi technológiánk eszközeit ma 35 mFt + áfa értéken tudnánk értékesíteni (könyv szerinti értékük 35 mFt). A jelenlegi gyártósorunk már felújításra szorul: ha nem vezetjük be az új technológiát, két gépet le kell cserélni, melynek összes költsége 20 mFt + áfa. • „A” terméken évente 39 mFt + áfa, „B” terméken 25 mFt + áfa, „C” terméken 16 mFt + áfa költségcsökkentés érhető el, továbbá a kisebb csomagméret miatt a szállítási költség 20 mFt-tal csökkenthető évente. • Az új gyártósoron egy ember munkája feleslegessé válik. Bére járulékokkal együtt 4 mFt évente. A zsugorfóliás technológia gépeinek piaci értéke az utolsó évben 20 mFt + áfa. • A csomagolás technológia bétája: 0,77. Iparűzési adó: 1%. Vállalati pénzügyek

More Related