v llalati p nz gyek forg t ke menedzsment n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT PowerPoint Presentation
Download Presentation
Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 66

Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT - PowerPoint PPT Presentation


  • 318 Views
  • Uploaded on

Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT. IV. előadás. A FORGÓTŐKE MENEDZSMENT HELYE A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK RENDSZERÉBEN. Befektetés. Finanszírozás. Hosszú táv. Rövid táv. RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK Forgóeszközök Rövid lejáratú források

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT' - zan


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
v llalati p nz gyek forg t ke menedzsment
Vállalati pénzügyekFORGÓTŐKE MENEDZSMENT

IV. előadás

Vállalati pénzügyek IV.

a forg t ke menedzsment helye a p nz gyi d nt sek rendszer ben
A FORGÓTŐKE MENEDZSMENT HELYE A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK RENDSZERÉBEN

Befektetés

Finanszírozás

Hosszú táv

Rövid táv

Vállalati pénzügyek IV.

slide3
RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK

Forgóeszközök Rövid lejáratú

források

a forgó- - a tartós és rövid

eszközök lejáratú források

nagysága és aránya

összetétele - a rövid lejáratú

források szerkezete

Vállalati pénzügyek IV.

a r vid t v p nz gyi d nt sek jellemz je
A RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK JELLEMZŐJE

Kisebb hozam és kisebb kockázat

Oka:

a befektetett eszközök és a forgóeszközök

  • megtérülése
  • likviditása közötti különbség
  • kockázata

Vállalati pénzügyek IV.

a m k d si zleti ciklus sszetve i
A MŰKÖDÉSI (ÜZLETI ) CIKLUS ÖSSZETVEŐI

PÉNZ

5. lépés 1. lépés

követelések anyagok

behajtása beszerzése, kötelezett-

ségek keletkezése

4. lépés 2. lépés

késztermék értékesítése, befejezetlen termelés követelések keletkezése

3. lépés

késztermékek előállítása

Vállalati pénzügyek IV.

forg t ke menedzsment fontoss g nak okai
FORGÓTŐKE MENEDZSMENT FONTOSSÁGÁNAK OKAI
  • A forgótőke mérete és változékonysága jelentős vezetői törődést igényel.
  • Az értékesítés növekedése és a forgótőke közötti kapcsolat szoros és közvetlen.
  • A problémák először a vállalkozás forgótőke számláin jelennek meg.
  • A forgótőke különösen fontos a kisvállalatok számára, túlélésük sokkal inkább függ a hatékony forgótőke menedzsmenttől.

Vállalati pénzügyek IV.

a m k d si ciklus id beli lefoly sa
A MŰKÖDÉSI CIKLUS IDŐBELI LEFOLYÁSA

Szállítói számlák kifizetése

Termékek eladása hitelben

Anyagok beszerzése

Követelések befolyása

Vevő

futamidő

Készletezési periódus

Szállítói

futamidő

Pénz konverziós ciklus

Működési ciklus

Vállalati pénzügyek IV.

slide8

PÉNZCIKLUS(pénz konverziós ciklus)

A cég finanszírozási szükségletét fejezi ki

Függ:

  • a szállítói hitel hosszúságától
  • a készletek átlagos forgási idejétől
  • a vevőkövetelések átlagos befolyási gyorsaságától

Vállalati pénzügyek IV.

a likvidit s k lts ge
Likviditás fenntartása

tényleges költségek

elmaradt haszon

Likviditás hiánya

vevők elvesztése (árbevétel kiesés)

finanszírozási költségek növekedése

(hitelképesség romlása)

A LIKVIDITÁS KÖLTSÉGE

Vállalati pénzügyek IV.

a forg eszk z k elm leti optimuma
A FORGÓESZKÖZÖKELMÉLETI OPTIMUMA

A likviditás hiányának költsége

A likviditás fenntartásának költsége

Költség

optimális CA/TA arány

CA/TA arány

Vállalati pénzügyek IV.

slide12
Főbb elemei:
  • VÁSÁROLT KÉSZLETEK
      • ANYAGOK
      • ÁRUK
  • SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
      • BEFEJEZETLEN TERMELÉS
      • FÉLKÉSZTERMÉKEK
      • KÉSZTERMÉKEK

Vállalati pénzügyek IV.

befektet s a k szletekbe1
BEFEKTETÉS A KÉSZLETEKBE
  • A készlet:

a forgóeszközök tárgyiasult része

  • A készlettartás alapvető célja:

A beszerzés, a termelés és az értékesítés közötti

    • térbeli,
    • időbeli,
    • választékbeli

különbségek áthidalása.

Vállalati pénzügyek IV.

d nt si probl ma mennyit fektessen a c g k szletekbe
DÖNTÉSI PROBLÉMAMennyit fektessen a cég készletekbe?

Költség – haszon elemzés

  • Rendelési költség:
    • a rendelés összeállításától a raktárra vételig felmerülő költségek
  • Készlettartási költség:
    • raktározási, tárolási ktg., értékvesztés stb.
  • Készlethiányból adódó költség:
    • termelés leállása, vevők elvesztése stb.

Vállalati pénzügyek IV.

optim lis k szletszint
OPTIMÁLIS KÉSZLETSZINT

PROBLÉMÁK

  • Bizonytalan utánpótlás
  • Statikus problémák: a termékek nem vihetők át a következő periódusra: pl. karácsonyfa
  • Dinamikus problémák: a termékeknek a kezdő perióduson túl is van értéke
  • Heterogenitás =>ABC analízis

Vállalati pénzügyek IV.

a k szletszint optimaliz l sa
A KÉSZLETSZINT OPTIMALIZÁLÁSA

Egy lehetséges megoldás:

A gazdaságos rendelési mennyiség modellje

(Economic Order Quantity, EOQ)

Valamely termékből adott szükséglet és adott költségek mellett alkalmanként milyen tételnagyságot kell rendelni, hogy az időszak összes készletezési költsége minimális legyen?

Vállalati pénzügyek IV.

a kiindul modell alapfelt telez sei
A KIINDULÓ MODELL ALAPFELTÉTELEZÉSEI
  • a szállítás azonnali
  • a szükséglet teljes bizonyossággal ismert
  • a felhasználás egyenletes
  • a rendelési költség fix (független a rendelt mennyiségtől)
  • a készletek egy egységére jutó tartási költsége konstans

Vállalati pénzügyek IV.

a k szletek id beli alakul sa
A KÉSZLETEK IDŐBELI ALAKULÁSA

készletfeltöltés Q szintre

Q

átlag-készlet

Q/2

t

Vállalati pénzügyek IV.

a modellben szerepl jel l sek
A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK

D = (demand) összes évi szükséglet természetes mértékegységben  konstans

Q = (quantity) rendelésenként beszerzendő mennyiség

O = (ordering cost) egyszeri rendelési költség

 konstans

C = (carrying cost) egységnyi készlet éves tartási költsége  egységre vetítve konstans

TC = (total cost) évi összes készletezési költség

Q/2 = átlagkészlet

D/Q = évi rendelések száma

Vállalati pénzügyek IV.

slide20

Írjuk fel ezek ismeretében a teljes költség függvényét!

D, O és C konstans  TC egyedül az alkalmankénti rendelés mennyiségének (Q-nak) lesz a függvénye.

Meg kell keresni a TC (Q) függvény minimumát!

Vállalati pénzügyek IV.

1 feladat a
1. feladat – a)

Egy lézernyomtatókat forgalmazó vállalkozás évente átlagosan 40-50 edb nyomtatót értékesít. A következő évre vonatkozó értékesítési terv alapján jövőre 45 000 db nyomtató értékesíthető.

A nyomtatók beszerzési ára 27 000 Ft/db.

A rendelések költsége alkalmanként 150 000 Ft.

A nyomtatókkal kapcsolatos tartási költség éves szinten átlagosan a beszerzési ár 8%-a.

  • Hány darabot kellene egy alkalommal rendelnie a vállalkozásnak, hogy a készletekkel kapcsolatos költségei éves szinten minimálisak legyenek?
  • Hány alkalommal kellene a vállalkozásnak rendelnie?
  • Mekkora ebben az esetben a vállalat készletezési költsége?

Vállalati pénzügyek IV.

1 feladat a megold s
1. feladat – a) megoldás

= 2500 db

C = 27000×0,08 = 2160

Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom

Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta

Évi készletezési költség:

Rendelési költség: 18*150 000 = 2 700 000

Készletezési költség: (2500÷2)* 2 160 = 2 700 000

Összesen: 5 400 000

Vállalati pénzügyek IV.

1 feladat a megold s1
1. feladat – a) megoldás

= 2500 db

C = 27000×0,08 = 2160

Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom

Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta

Évi készletezési költség:

Rendelési költség: 18*150 000 = 2 700 000

Készletezési költség: (2500÷2)* 2 160 = 2 700 000

Összesen: 5 400 000

Vállalati pénzügyek IV.

1 feladat b
1. feladat – b)

A vállalat szállítója a következő évben technológiai okok következtében a nyomtatók szállítását csak 10 napos határidővel tudja vállalni.

  • Mekkora készlettel kell ebben az esetben rendelkeznie a vállalkozásnak a rendelés feladásakor?
  • Befolyásolja-e ez az alkalmankénti rendelés mennyiségét?

Vállalati pénzügyek IV.

slide26

1. feladat – b) megoldás

  • Az alkalmankénti rendelés mennyiségét a nem azonnali beszerzési idő nem befolyásolja, pusztán arról van szó, hogy a beszerzési idő figyelembe vételével kell a vállalatnak rendelnie.
  • A rendelés feladásakor a vállalatnak 10 napra elegendő készlettel kell rendelkeznie.

vagy

Vállalati pénzügyek IV.

1 feladat c
1. feladat – c)

A vállalat szállítója a következő lehetőséget ajánlja fel a cégnek: amennyiben az alkalmankénti rendelési mennyiség legalább 7500 db, akkor 1%-os árengedményt biztosít a nyomtatók árából.

  • Érdemes-e a vállalkozásnak eltérnie az EOQ modell szerinti rendelési mennyiségtől, és igénybe vennie az árengedményt?

Vállalati pénzügyek IV.

slide28

1. feladat – c) megoldás

  • Készletezési és beszerzési költségek az EOQ esetén:

Rendelési ktg: 18×150000 = 2 700 000

Tartási ktg: (2500÷2)×2160 = 2 700 000

Beszerzési ktg.: (27000×45000) = 1 215 000 000

Összesen: 1 220 400 000

  • Készletezési és beszerzési költségek rabatt esetén:

Rendelési ktg: 6×150000 = 900 000

Tartási ktg: (7500÷2)×(27000×0,99×0,08) = 8 019 000

Beszerzési ktg.: (27000×0,99×45000) = 1 202 850 000

Összesen: 1 211 769 000

Vállalati pénzügyek IV.

slide29

1. feladat – c) megoldás

  • Döntés:

1 220 400 000 – 1 211 769 000 = 8 631 000  megtakarítás

Érdemes a mennyiségi diszkontot igénybe venni.

  • Részletekben:

Változás a készletezési költségekben:

8 919 000 – 5 400 000 = +3 519 000

Változás a beszerzési költségekben:

1 202 850 000 – 1 215 000 000 = -12 150 000

Változás a cég összes költségében:

+3 519 000 – 12 150 000 = - 8 631 000  megtakarítás

Vállalati pénzügyek IV.

a k szlet optimaliz l s az alapanyagokn l jellemz
A készlet optimalizálás az alapanyagoknál jellemző

Ʃ egyedi optimum ≠ vállalati optimum

=> SZTR

=> JIT

Vállalati pénzügyek IV.

vev k vetel sek
VEVŐKÖVETELÉSEK

Vállalati pénzügyek IV.

vev kkel szembeni k vetel sek
VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

MENEDZSMENTJE

  • Ott kezdődik ahol a készletek menedzsmentje véget ér
  • Ott ér véget, ahol a cash menedzsment elkezdődik

Vállalati pénzügyek IV.

vev kkel szembeni k vetel sek1
VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK
  • Fizetési szokások az üzleti életben:
  • készpénzfizetés
  • előre történő fizetés (vagy előlegfizetés)
  • fizetés teljesítés után
  • szállító cég hitelt nyújt a vevőnek
  • Kereskedelmi hitel (trade credit, commercial credit):
  • vállalat nyújtja vállalatnak,
  • alapját termékek (szolgáltatások) értékesítése képezi

Vállalati pénzügyek IV.

a vev k vetel sek k t oldala
„A” vállalat

ELADÓ (Szállító)

Vevővel szembeni követelés

FORGÓESZKÖZ

„B” vállalat

VEVŐ

Szállítóval szembeni tartozás (kötelezettség)

RÖVID LEJÁRATÚ FORRÁS

A VEVŐKÖVETELÉSEK KÉT OLDALA

Vállalati pénzügyek IV.

fizet si felt telek rt kel se
FIZETÉSI FELTÉTELEK ÉRTÉKELÉSE

MÓDSZEREK

1.) EGY PERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS

Lépések:

  • Engedmény miatt bevétel csökkenés
  • Vevőállomány (tőke lekötés) változása
  • Többlethozam
  • Változás az AEE-ben

Vállalati pénzügyek IV.

slide36
Közelítő képlete:

ΔS = értékesítési forgalom

V = egy termékre jutó változó költség

P = eladási ár

ΔI = vevőállomány növekmény

r = vevőállomány (tőkelekötés) elvárt hozama

Elfogadás, ha ΔAEE > 0

Vállalati pénzügyek IV.

slide37
2.) TÖBBPERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS
  • Diszkontált nettó cash flow módszer

Képlete:

Elfogadjuk: ha a vevőállomány növekménynél magasabb értéket kapunk

Vállalati pénzügyek IV.

slide38
3. HITELNYÚJTÁSI DÖNTÉSEK

Kérdés: kinek adok el hitelben és kinek készpénzért?

Szempontok:

  • Tapasztalatok
  • Hitelügynökségek minősítése
  • Személyes kapcsolatok
  • Vevőlátogatás
  • Stb.

Vállalati pénzügyek IV.

hitelelemz s inform ci i
HITELELEMZÉS INFORMÁCIÓI
  • A vásárlónak a céggel kapcsolatos fizetési előtörténete.
  • Pénzügyi jelentések.
  • Referenciák.
  • Publikált jelentések.

Vállalati pénzügyek IV.

slide42

A „2/10 nettó 30” fizetési szokvány értelmezése

Vevő

igénybe veszi a diszkontot nem veszi igénybe a diszkontot

10. napon kifizeti a számlát 30. napon fizeti ki a számla

2% engedményt kap a számla teljes összegét

összegéből 20 napos hitelhez jut

Kamata: 2÷(100-2) = 0,0204 2,04%

Évi kamat: (365/20)×2,04 = 37,23%

Vállalati pénzügyek IV.

mikor rdemes m dos tani a fizet si felt teleket vagyis
Mikor érdemes módosítani a fizetési feltételeket, vagyis
  • a fizetési határidőt változtatni?
  • az engedményeken változtatni?
  • a hitelben történő értékesítést növelni?

Vállalati pénzügyek IV.

2 feladat
2. feladat

Egy vállalat jelenlegi fizetési feltételei:

  • fizetési határidő „nettó 30”
  • várható árbevétel 81 MFt
  • követelések átlagos beszedési ideje 55 nap
  • befektetéstől elvárt hozam 20%.

Tervezett módosítás: „2/10 nettó 30”

Becslések szerint a vevők 45%-a venné igénybe az engedményt, és a követelések átlagos beszedési ideje 40 napra csökkenne.

Érdemes-e módosítani a fizetési feltételeket?

Vállalati pénzügyek IV.

2 feladat megold s
2. feladat – megoldás
  • A vevőállományban lekötött tőke változása:

9 000 – 12 375 = – 3 375 eFt

2. A felszabaduló tőke elvárt hozama:

3 375×0,2 = + 675 eFt

3. Az árengedmény költsége:

81 000×0,45×0,02 = – 729 eFt

A fizetési feltételek módosításának nettó hatása:

+675 – 729 = – 54 eFt

Nem érdemes változtatni!

Vállalati pénzügyek IV.

p nzgazd lkod s
PÉNZGAZDÁLKODÁS

Vállalati pénzügyek IV.

a v llalatok p nzgazd lkod sa
A VÁLLALATOK PÉNZGAZDÁLKODÁSA

A forgóeszközök leglikvidebb elemei:

  • pénzeszközök
  • forgatási célú értékpapírok

A likvid eszközök jellemzői:

  • hozamuk alacsony, vagy egyáltalán nincs
  • fizetésre közvetlenül felhasználhatók

Vállalati pénzügyek IV.

a p nzeszk z k tart s nak mot vumai
A PÉNZESZKÖZÖK TARTÁSÁNAK MOTÍVUMAI
  • üzleti vagy tranzakciós motívum
  • óvatossági vagy biztonsági motívum
  • spekulációs motívum
  • pénzfelhalomzás

Vállalati pénzügyek IV.

d nt si probl m k
DÖNTÉSI PROBLÉMÁK
  • Mennyit fektessen be a cég pénzeszközökbe és forgatási célú értékpapírokba?

A cég forgótőke politikájától függ (pl. konzervatív)

  • Hogyan ossza meg a befektetéseit a pénzeszközök és az értékpapírok között?

Vállalati pénzügyek IV.

a p nzeszk z k szerepe
A PÉNZESZKÖZÖK SZEREPE

A pénzeszközök a bevételek és a kiadások átmeneti összhang-hiányait hivatottak áthidalni.

A likvid pénzeszközök tervezésekor azt a minimális pénzállományt szokás keresni, amely ezt az áthidaló szerepet még képes betölteni, de annál semmivel sem több!

Szélsőségek:

  • túlságosan alacsonyra méretezett likviditási tartalék
  • túl bőre méretezett likviditási tartalék

Tervezés tapasztalati alapon

  • iparági differenciák

Vállalati pénzügyek IV.

a p nzeszk z k menedzsel se
A PÉNZESZKÖZÖK MENEDZSELÉSE
  • Értékpapírok pénzzé konvertálása
  • Pénzeszközök befektetése forgatási célú értékpapírokba

A cég pénzállománya a készletekhez hasonlóan viselkedik.

EOQ modell (William Baumol)

Vállalati pénzügyek IV.

a baumol modell 1952
A BAUMOL MODELL (1952)
  • Baumol (vagy Baumol-Allais-Tobin, BAT modell) feltételezései:
  • cash flow-k teljes bizonyossággal ismertek,
  • a pénzkiáramlások egyenletesek

Képlete:

C* = alkalmankénti értékpapír-vásárlás vagy -eladás összege

D = kifizetések évi összege

O = értékpapírok adásvételének tranzakciós költsége

r = értékpapírok évi (éves) hozama

Vállalati pénzügyek IV.

a miller orr modell 1966 a p nz llom ny bizonyos hat rok k z tt fluktu lhat
A MILLER-ORR MODELL (1966)(a pénzállomány bizonyos határok között fluktuálhat)
  • A pénzállomány optimalizálásának főbb lépései:
  • jövőbeni cash flow-k becslése,
  • várható cash flow-k besorolása biztos és bizonytalan kategóriákba,
  • nettó cash flow-k valószínűségének becslése, és a pénzáramlások napi ingadozásának (szórásának) kiszámítása,
  • az intervallum meghatározása, amely között a vállalat pénzkészlete ingadozhat.

Vállalati pénzügyek IV.

a p nz llom ny v ltakoz sa

pénzeszköz állomány

felső korlát

visszatérési pont

alsó korlát

idő

A PÉNZÁLLOMÁNY VÁLTAKOZÁSA
  • A kérdés csak az, hogy milyen mértékben engedje a vállalkozás pénzeszközei ingadozását:
    • Pénzáramlások napi ingadozásának nagysága
    • Értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciós költségek
    • Kamatláb nagysága

Vállalati pénzügyek IV.

a modellben szerepl jel l sek1
A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK

m = alsó korlát (minimális pénzállomány)

h = felső korlát

h – m = eltérés

r = napi kamatláb

T = az értékpapírok adásvételével kapcsolatos

tranzakciós költség

σ2= a napi pénzáramok varianciája

z = visszatérési pont

Vállalati pénzügyek IV.

slide56

A MODELL BECSLÉSEI

Eltérés:

(h-m) = 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3

Felső korlát

(h) = m + 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3

Visszatérési pont:

(z) = m + (0,75 × T × σ2/r)1/3

Vállalati pénzügyek IV.

3 feladat
3. feladat

Egy vállalat becsült évi pénzkiáramlása (kifizetése) 288 millió forint (egyenletes kifizetéseket feltételezve havi 24 millió forint).

A kincstárjegyek évi hozama 8%.

A tranzakciós költség 5000 Ft/alkalom.

Alkalmanként mekkora összegben kellene a vállalatnak kincstárjegyet eladnia, hogy a Baumol modell feltételezéseinek megfeleljen?

Havonta 4 alkalommal (24/6=4) kellene 6 millió Ft kincstárjegyet eladni.

Vállalati pénzügyek IV.

4 feladat
4. feladat

Egy vállalat gazdálkodásáról az alábbi adatokkal rendelkezünk:

Becsült minimális pénzállomány: 3,5 millió Ft

A napi nettó pénzáramlás szórása: 5 millió Ft

A kincstárjegyek évi hozama: 7,3%

Tranzakciós költség alkalmanként: 4 500 Ft

Milyen intervallumban ingadozhat a vállalat napi pénzállománya?

Mikor és milyen teendője van a vállalat pénzügyi vezetésének?

Vállalati pénzügyek IV.

slide59

4. feladat - megoldás

Napi kamatláb:

7,3:365 = 0,02% = 0,0002

h-m = 3 × [(0,75 × 4,5 × 5 0002)/0,0002]1/3 = 22500 ezer Ft

h = 3500 + 22500 = 26000 ezer Ft

z = 3500 + (0,75 × 4,5 × 5 0002/0,0002)1/3 = 3500 + 7500 =

= 11000 ezer Ft

Vállalati pénzügyek IV.

slide60

A napi pénzállomány 22500 ezer Ft-os intervallumban ingadozhat.

A pénzügyi vezetésnek akkor van teendője, ha a pénzállomány eléri

a 3500 ezer forintos vagy a 26000 ezer forintos

alsó korlátot felső korlátot

Vállalati pénzügyek IV.

slide61

alsó korlát felső korlát

értékpapír eladás értékpapír vásárlás

7500 ezer Ft 15000 ezer Ft

visszatérési pont

11000 ezer Ft

Vállalati pénzügyek IV.

a p nzeszk z k ingadoz sa
A PÉNZESZKÖZÖK INGADOZÁSA

A pénzeszközök ingadozása (az intervallum nagysága) függ:

  • A nettó pénzáramok napi ingadozásától (szórás, variancia)

 nagyobb szórás  tágabb határok

  • Értékpapírok adásvételével kapcsolatos tranzakciós költségektől

 magasabb tranzakciós költségek  tágabb határok

  • A kamatláb nagyságától (diszkont kincstárjegyek hozamától)

 magas kamatláb  szűkebb határok

Vállalati pénzügyek IV.

a stone modell
A STONE MODELL

Vállalati pénzügyek IV.

a stone modell1
A STONE MODELL
  • A Miller-Orr modell továbbfejlesztése
  • Belső korlát bevezetése

U – dU L + dL

  • Figyelembe veszi a rövid távú tervezés kihasználhatóságát (k napra előretekint)
  • Akkor állítja vissza a C szintre a pénzmennyiséget, ha az nem kerül vissza k nap alatt a belső korlátok közé

Vállalati pénzügyek IV.

a stone modell2
A STONE MODELL

A Stone modell jellegzetességei:

  • Heurisztikus modell, nem törekszik optimumra
  • Nem számszerűsíti a korlátokat (azok kialakítását a vezetők múltbeli tapasztalatára bízza)
  • Egyetlen feltétele van: az értékpapírok vétele és eladása azonnali

Vállalati pénzügyek IV.

slide66
Figyelmüket köszönöm

Vállalati pénzügyek IV.