Messzire tekintünk: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013)

1. Messzire tekintünk: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Hivatal

2. EU-támogatás Magyarországnak 991,6 1 000,0 956,0 920,9 892,6 900,0 863,1 833,9 803,6 800,0 700,0 600,0 500,0 Milliárd Ft 400,0 289,8 300,0 224,9 197,1 200,0 61,6 62,3 59,3 64,8 100,0 0,0 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012

3. A tervezés ütemei • 2005 eleje: Fejlesztéspolitikai Koncepció • 2005/I.: Hazai stratégiák koherens rendszerének kidolgozása – Európa Terv • 2005/II.: Országos keretstratégia elkészítése, benyújtása az Európai Bizottságnak • 2005 vége – 2006: operatív programok elkészítése, benyújtása az Európai Bizottságnak

4. Stratégiai célok, 2007–2013 • A gazdasági versenyképesség tartós növelése • A foglalkoztatás bővítése és a képzettség növelése • A népesség egészségi állapotának javítása • A társadalmi összetartozás erősítése • A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása • A természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása

5. Horizontális követelmények • A nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése • A roma népesség helyzetének javítása • A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, a környezeti és kommunikációs akadálymentesítés • A fenntarthatóság biztosítása, a környezeti szempontok érvényesítése • A modern info-kommunikációs eszközök, számítógépek használatának elterjesztése • A szubszidiaritás elvének, a területi szempontoknak az érvényesítése.

6. ÉLETMINŐSÉG Az életszínvonal eléri a európai mediterrán országok átlagát, másfél ember keresete elég a méltó megélhetéshez egy négytagú család számára, minden háztartásban van a világhálóhoz kapcsolódó számítógép, az emberek megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek nyaralni.

7. BIZTONSÁG Az emberek biztonságosan tervezhetik jövőjüket. A családokat gazdasági okok nem rettentik el gyermek vállalásától. A hónap vége egy lakáshitel törlesztésével sem jelent gondot a háztartások számára. Az öngondoskodás és az állami juttatások rendszere miatt nem megrázkódtatás a nyugdíjazás. Az emberek szögesdrót nélkül is biztonságban tudhatják értékeiket.

8. ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK A magyar városokat, falvakat az emberek otthonuknak érzik, mert megélhetésük és kényelmes életük biztosítottak. Bármelyik település lakói számára elérhető a megfelelő munkahely, általános iskola, orvos. A közutakon és a tömegközlekedés révén gyorsan és biztonságosan el lehet jutni a környező településekre. Csúcsforgalom idején vagy naplemente után is lehet sétálni bármelyik magyar település központjában.

9. TUDMÁNYOS KÖZPONTOK Több magyar tudományos központ nemzetközi vezető szerepet vív ki magának. Egyetemeink a jelentős külföldi érdeklődés nyomására angol nyelvű graduális és doktori programokat indítanak. Egyre többször emle-getik, hogy nemsokára lesz Magyarországon kutató Nobel-díjasunk.

11. Európa Terv – stratégiai irányok, célok ● Befektetés a gazdaságba (11%) • Kreatív iparok (K+F) • Informatikai ipar • Befektetés az emberbe (22%) • Egészség-„ipar” • Tudásipar • Befektetés a környezetbe (33%) • Környezetvédelem • Közlekedés

12. Mire fordítsuk a pénzt? • „Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt? Egynek az utak rosszak, másnak keres-kedés, vízi csatornák, vas utak kellenének; ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes; annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély; megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedél­csatornák nem létét; ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”

13. Kiemelt ágazatok • Informatika és távközlés • Biotechnológia • Energiaipar • Üzleti és logisztikai szolgáltató központok • Járműipar • Turizmus • Környezetipar • Szórakoztatóipar

14. A magyar gazdaság versenyképességének tartós növelése Fejlesztési prioritások • Kiemelt ágazatok fejlesztése • Agrár szerkezetátalakítás, diverzifikáció • Kis- és középvállalkozások fejlesztése • A kutatás-fejlesztés, innováció ösztönzése • A gazdaság anyag- és energia-igényességének csökkentése

15. A foglalkoztatás bővítése és a képzettség növelése Fejlesztési prioritások • A munkaerőpiacra való belépés ösztönzése és segítése • A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása • Az esélyegyenlőség érvényesítése és a hozzáférés feltételeinek javítása az oktatásban és a munkaerőpiacon • Az oktatás és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, beleértve az iskolarendszereken kívüli képzéseket is • Az IKT alkalmazások terjedését korlátozó motivációs és képzettségi szűk keresztmetszetek felszámolása

16. A népesség egészségi állapotának javítása 2/1 Fejlesztési prioritások • A népegészségügyi szolgálat korszerűsítése • Problémákra és társadalmi rétegekre célzott népegészségügyi programok • Struktúraváltás a szükségletekhez igazodó, minőségi ellátást nyújtó, alkalmazkodni képes ellátórendszer kialakításához

17. A népesség egészségi állapotának javítása 2/2 • Az egészségbiztosítás és a finanszírozás rendszernek a korszerű egészségügyi rendszerhez illeszkedő átalakítása • Élet, egészség- és orvostudományok fejlesztése • Korszerű egészség és egészségügyi ICT rendszer kialakítása • Más szektorok egészségvédő tevékenységének erősítése

18. A társadalmi összetartozás erősítése2/1 Fejlesztési prioritások • A szociálpolitikai ellátórendszer modernizálása a munkára ösztönzés érdekében • Elérhető és esélyteremtő közszolgáltatások biztosítása • Célzott, integrált programok működtetése a gyermekszegénység csökkentése érdekében • A szociális és foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, kulturális stb. együttműködések erősítése a szükségletek jobb kielégítése érdekében

19. A társadalmi összetartozás erősítése2/2 • Közösségfejlesztés • Általános (egyéni és csoportos) készség- és képességfejlesztés • A gyermekkori kulturálódás erősítése: oktatási és kulturális együttműködés • Felnőttkori művelődés erősítése: tudás és kreativitás összekapcsolása

20. A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása 3/1 Fejlesztési prioritások • Transz európai közlekedési folyosók (közút, vasút) teljes körű kiépítése • A nemzetközi és hazai kereskedelmi-szállítási útvonalak mentén történő hálózat-, és létesítmény műszaki fejlesztése • Régiók és kistérségek elérhetőségének javítása közlekedési hálózatok kiépítésével, fejlesztésével • A tömegközlekedés fejlesztése

21. A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása 3/2 • Minőségi közlekedési rendszerek (e-közlekedés is) és eszközállomány fejlesztése • Utak teherbíró képességének növelése • Szélessávú hálózatok fejlesztése és IKT alkalmazásokhoz való hozzáférés támogatása • Városrészek és térségek integrált rehabilitációja • Lakhatási programok (szociális bérlakás, panel-rehabilitáció, hajléktalanság kezelése, telepfelszámolás)

22. A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása 3/3 • A közszolgáltatások (egészségügyi, oktatási, szociális, közkulturális) elérhetőségének és hatékonyságának javítása az építészeti és hálózatos infrastruktúrák fejlesztésével • Az igazságszolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése • A katasztrófavédelem fejlesztése • Akadálymentesítés (környezeti és kommunikációs) a fogyatékossággal élők integrációjának megkönnyítése érdekében

23. Kreatív (K+F) iparok • A kiépülő új európai kiválósági központok hálózatába tartozó hazai kiválósági központ létrehozása • A vállalkozások és a kutatóhelyek közötti mobilitás támogatása, a külföldön dolgozó fiatal magyar kutatók hazatérésének és beilleszkedésének segítése • Az audiovizuális szektor fejlesztése • Szeged Biopolisz • A jövő technopolisza: Miskolc • Pécs, a ritmusváltó város • Győr: regionális és innovációs szolgáltató központ

24. Informatikai és kommunikáció Potenciális húzó projektek • Közháló • e-közigazgatás • Dinamikus és interaktív információs társadalmi tartalom- és szolgáltatásfejlesztés • On-line közszolgáltatások

25. Tudásipar – emberi erőforrás Potenciális húzó projektek • Intelligens Egyetem – e-CAMPUS • Térségi szakképzési vizsgaközpontok létrehozása • „Minőség és kiválóság projekt” – Támogatási és ösztöndíjprogram a felsőoktatásban • Biztos kezdet (A gyerekek iskoláskor előtti fejlesztésének összehangolása)

26. Egészség • Elektronikus TAJ és eü-i kártya • Gyógyturizmus: szinergia és a gazdaság dinamizálása • Magas szintű regionális klinikai központok (K2) létrehozása • Biotechnológiai tudományos központ létrehozatala • Multifunkcionális kistérségi közösségi központok • Onkológiai centrumok egységes rendszere • Regionális egészséginformációs központok • Sürgősségi ellátás országos szervezetének fejlesztése • Sport XXI: „Sporttal a közösségekért” • Ifjúsági közösségi terek infrastrukturális fejlesztése – „Kell egy hely” program

27. Környezet • Balatoni vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján tervezett zöldterületi parti sétányok megvalósítása • Zöld energiaprojektek támogatása (pl. biomassza), megújuló energiák (szélerőművek, napkollektorok) • A Tisza mente komplex interregionális, turisztikai célú vízi és kerékpáros feltételeinek fejlesztése • Veszélyes árukat előállító, raktározó vállalatok biztonsági szintjének növelése • Látogató-oktatóközpontok, ökoturisztikai fogadóhelyek létesítése, kialakítása • A horgászkikötők fejlesztése a kiemelt üdülőkörzetek területén

28. Közlekedés • Intelligens kártya alapú jegy- és bérletrendszer megvalósítása • A Ferihegyi Repülőtér bővítése, valamint a fővárosi gyorsvasúti kapcsolatának kiépítése • A logisztikai szolgáltató központok hálózatának fejlesztése • Regionális közlekedési szövetségek létrehozatala (vasúti mellékvonalak, autóbusz vállalatok, iránytaxik stb. optimalizálása) • Vasúti infrastruktúra- és járműállomány-rekonstrukció, környezetkímélő járműállomány kialakítása • Agrárlogisztikai központok hálózatának kialakítása

29. A fejlesztéspolitika „külső” hatásai • a hosszú távú, stratégiai szemlélet meghonosodása • konszenzus kialakítása a fő értékeket, prioritásokat illetően • fejlesztéspolitikai intézményrendszer kiépítése („Ordnungspolitik”) • újfajta államigazgatási kultúra elterjesztése • érdemi partnerségi intézményrendszer kiépítése és működtetése • a közigazgatási rendszer intézményi és működési reformjához való hozzájárulás • az elosztási rendszerek reformjának megalapozása

30. Hiszem, hogy működhet egy ország jól átgondoltan, jól szervezetten…

31. A valóság…

32. Puha száj – kemény száj…

33. Partnerség a tervezésben • Magyarország hosszú távú fejlesztési koncepciója és az Európa Terv (2007–2013) konszenzus alapján – mind a nemzeti szabályozásnak, mind pedig az uniós gyakorlatnak megfelelően – a gazdasági, civil, és regionális partnerek véleménye és javaslatai alapján készüljön el. • A partnerség kiemelten fontos a tervezés és a lebonyolítás folyamán is. • Interaktív folyamat, szükséges a partnerek aktív, sőt proaktív részvétele is. • Konszenzus kell, mert négy kormányzati ciklus fejlesztéseit határozzuk meg!

35. „A jövőt nem felfedezni – feltalálni kell!” Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus