1 / 82

Klasszikus fizika

Klasszikus fizika. Mechanika Hőtan Elektromosságtan Mágnesesség Fénytan (Optika) Kezdetben: Kísérletek Később: A matematika fejlődésével párhuzamosan. Elméleti összefüggések ( Pl.Uránusz ). A 19. század végéig hatalmas fejlődés. Elméleti összefüggések. Jelenségek megfigyelése.

Download Presentation

Klasszikus fizika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Klasszikus fizika • Mechanika • Hőtan • Elektromosságtan • Mágnesesség • Fénytan (Optika) Kezdetben: Kísérletek Később: A matematika fejlődésével párhuzamosan. Elméleti összefüggések • (Pl.Uránusz) A 19. század végéig hatalmas fejlődés Elméleti összefüggések Jelenségek megfigyelése

  2. A modern fizika alapjai • A klasszikus fizikában volt néhány tapasztalat, amit nem lehetett összeegyeztetni a newtoni mechanika és maxwell-i elektromágnesesség alapelveivel. • Ezek az ellentmondások olyan területekhez kapcsolódnak, ahol az embernek nincs lehetősége érzékszervi tapasztalatokat szerezni. • (pl. Fénysebesség közelében)

  3. A klasszikus fizika világképe fénysebesség közelében nem alkalmazható!

  4. Modern fizika 1. szakaszA relativitás elmélet születése 1. Megoldatlan kérdés: mihez viszonyítva terjed a fény c=300.000 km/s sebességgel. A vonat fénysebességgel halad A tetején menetiránnyal megegyezően szaladunk v sebességgel A sebességünk a - Földhöz képest- fénysebességnél nagyobb??

  5. 1. kérdés feloldása:Speciális relativitáselmélet Einstein szerint: A fény bármilyen inerciarendszerhez képest c=300.000 km/s sebességgel terjed. Albert Einstein(1879-1955) német fizikus

  6. 2. kérdés A transzverzális, mechanikai hullámok közvetítéséhez szükséges egy rugalmas közeg. A fény transzverzális hullám. Mi közvetíti? Létezik egy a fény terjedését biztosító, világmindenséget kitöltő rugalmas anyag: az éter??Minden kísérlet, ami az éter kimutatására irányult eredménytelennek bizonyult. • Einstein szerint: nincs éter

  7. Speciális relativitáselmélet további eredményei Tömeg-energia ekvivalencia egyelet: Ahol : E - egy tetszőleges test összenergiája, m - a test tömege, c - a vákuumbeli fénysebesség Eszerint, ha egy testnek nő az energiája, a tömege is nő.A tömegből származó energia nagy része már nyugalmi állapotban is a testekben van.

  8. Speciális relativitáselmélet következményei: Hosszúság-kontrakció Egy nyugvó rendszerben l hosszúságú test egy v sebességgel mozgó koordinátarendszerben megrövidül. Hosszúsága az eredeti hosszúság -szorosa lesz. Ez a jelenség hosszúságmérő eszközökkel nem bizonyítható, mivel azok is hosszúság-kontrakciót szenvednek.

  9. Speciális relativitáselmélet következményei: Idő-dilatáció • Egy nyugvó rendszerben Δt idő alatt lejátszódó esemény egy v sebességgel mozgó koordinátarendszerben hosszabb ideig tart: ∆t

  10. Max Planck német fizikus A 20. századi fizika egyik elindítója volt, aki nem hitte el, hogy már mindent felfedeztek. • „a tudományos igazságok előbb-utóbb érvényre jutnak, de nem úgy, hogy belátják a tévedésüket azok, akik korábban ellenezték, hanem úgy, hogy lassan kihal az a generáció, amely nem volt képes az új gondolatokat befogadni.”

  11. A kvantumelmélet születése A Nap látható, ultraibolya, infravörös (elektromágneses ) hullámok formájában érkezik a Földre. De kevésbé forró testeknek is van hősugárzása. Az erősebben felmelegedő testek pedig látható fényt is kibocsátanak: először vörös, majd egyre fehérebb izzással. Az abszolút fekete test energia kibocsátása a hullámhossz függvényében (Planck-görbe)

  12. Hőmérsékleti sugárzás • A testek hőmérsékletétől függő erősségű és összetételű elektromágneses sugárzást hőmérsékleti sugárzásnak nevezzük.A hőmérsékleti sugárzás tapasztalati törvényeit a klasszikus fizika törvényeivel nem tudták megmagyarázni.

  13. Max Planck 1900-ban olyan matematikai összefüggést vezetett le, amely pontosan összhangba volt a tapasztalatokkal. Feltételezte, hogy a testek hőmérsékleti sugárzásának energiája kis adagokból, úgynevezett kvantumokból tevődik össze. Egy kvantum energiája: E=h*f f- a rezgés frekvenciája, h - Planck állandónak nevezünk.

  14. Planck-hipotézis • A kvantum energiája egyenes arányban áll a hullám frekvenciájával. • Newton: „A természet nem csinál ugrásokat”

  15. A fényelektromos jelenségFotoeffektus • Nagy frekvenciájú fény hatására a negatív töltésű cink lemezt elektronok hagyják el • A lemez pillanatszerűen elveszíti negatív töltését. • A jelenség független a fény intenzitásától. • Ez a jelenség a fotoeffektus.  nagy frekvenciájú fény 1888. A. Sztoljetov ( orosz ) és W. Hallwachs ( német )

  16. Magyarázata • Albert Einstein 1905. • Planck kvantumhipotéziséből kiindulva: ezek az energiakvantumok fénysebességgel repülnek és önálló részecskéknek tekinthetők. • A fény kvantumjai: fotonok • Egy foton energiája egyenesen arányos a fény frekvenciájával.

  17. Az alkáli fémek ( Li, Na, K, Rb,…) esetében ez a jelenség már látható fény hatására is létrejön. Ezen alapszik a fotocella működése. Látható fény hatására az alkálifém katódról elektronok lépnek ki az anód gyűjtőhurok felé, melyeket az anód be is gyűjt. Az anód és a katód között potenciálkülönbség alakul ki, melyet aztán egy áramkörben hasznosítanak.

  18. 1905. Albert Einstein A fotoeffektus magyarázata. Azt a legkisebb energiát, amely az elektronnak a fémből való kiléptetéséhez szükséges, kilépési munkának nevezzük. Ezek után Ez az ún. fényelektromos egyenlet Ahol a foton energiája kilépési munka az elektron mozgási energiája

  19. Az atom fogalom fejlődése

  20. Az atom görög szó, jelentése: oszthatatlan. • Demokritosz ( i.e. 460 – 370 ): • Az atomisták vezetője • Az anyag nagyszámú, parányi, tovább már nem osztható részecskéből áll.

  21. 1. atommodell: PUDING MODELL 1904. J. J. Thomson: „Mazsolás puding modell” (≈ 10-10 méter) A pozitív töltésű atomban a negatív töltésű elektronok elszórtan helyezkednek el.

  22. 2. atommodell: NAPRENDSZER MODELL 1909. (Sir) E. Rutherford ( angol ): aranyfüst fóliát bombázott α részecskékkel. Az He ionok nagy része változatlanul áthaladt a fólián, viszont néhány esetén nagyfokú eltérülést tapasztalt.

  23. Magyarázat • Az atom belseje majdnem teljesen üres. • Az atom tömegének nagy része egy igen kicsi térfogatú központi részben az atommagban található. Atommag felfedezése: nucleus ( r ≈ 10 -14 m) Az atommag pozitív töltésű!

  24. 1911. E. Rutherford: bolygók + Nap ≈ atommag + elektronok

  25. Kémiai elemek • Olyan anyagok, amelyek egyféle, kémiai szempontból azonos atomokból épülnek fel. • Atommagjukban azonos számú protont tartalmaznak. • Rendszerük: Periódusos rendszer Z- protonok száma, rendszám A- tömegszám (protonok+neutronok száma) N- neutronok száma

  26. Izotópok • Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomok Hidrogén izotópjai 1 proton 1proton 1 proton 0 neutron 1 neutron 2 neutron Hidrogén Deutérium Trícium

  27. 3. modell: Bohr-féle atommodell Az atom elektronjai csak meghatározott pályákon keringhetnek a mag körül. Az elektron nem sugároz. () Minden héjon csak meghatározott számú elektron tartózkodhat.

  28. Kvantumszámok • Főkvantumszám Az atommag és az elektronfelhő átlagos távolságára ad felvilágosítást.Jele: nÉrtéke: 1, 2, 3…(pozitív egész számok) • Mellék-kvantumszám Az elektronfelhő alakjára ad felvilágosítást.Jele: lÉrtékei: 0, 1, 2…(n-1)

  29. Mágneses-kvantumszám Az azonos alakú, tehát azonos mellék-kvantumszámú pályák irányára ad felvilágosítást. Jele: mÉrtékei: -l, (-l+1)…..0…..+l • Spinkvantumszám Az elektronfelhő impulzusmomentumára, mágneses tulajdonságára ad felvilágosítást. Jele: msÉrtéke: +1/2 vagy –1/2

  30. Pauli-féle kizárási elv • Az atom nem lehet olyan állapotban, amelyben két vagy több elektronjának mind a négy kvantumszáma megegyezik.

  31. Energia (Foton) kibocsátás Az atom csak akkor sugároz, ha az elektron az egyik pályáról a másikra ugrik. , Foton elektron atommag

  32. Energia (foton) elnyelés • Az atom csak olyan foton befogására képes, amelynek energiája éppen egyenlő két pályaenergia különbségével. elektron Foton

  33. A fény kettős természeteA fény az elektronhoz hasonlóan viselkedik Ha a fény valamely közegben terjed HULLÁM A fény kisugárzása és elnyelése közben RÉSZECSKE

  34. Foton és elektron paraffin • A. Compton Tapasztalat: A szórt fotonra és az elektronra érvényes az impulzus- megmaradás törvénye.

  35. Foton tömege • Az előző kísérlet alapján kiderült, hogy a fotonnak van tömege és lendülete. Planck-hipotézis: E=h*f, ahol h-Planck állandó Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia: E=m*c2 m*c2=h*f

  36. Foton lendülete I=m*c=h*f/c=h/ c-fénysebesség -hullámhossz f-frekvencia m-foton tömege

  37. Eredmények Az elektromágneses mezőnek van tömege, lendülete, energiája. Az elektromágneses mező az anyag egyik megjelenési formája.

  38. Az elektron A fény kettős természetű: • elektromágneses hullám • részecske Az elektron, mint részecske: Tömege: m=9,1*10-31 kg; Töltése: e=-1,6*10-19 C Vajon egy elektron is rendelkezik hullám tulajdonságokkal? Igen

  39. Az elektron, mint hullám • De Broglie: Az anyagi részek mozgása is leírható hullámtulajdonságokkal. Egy v sebességgel mozgó elektron hullámhossza: I=h/=m*v =h/(m*v) Ahol h-Planck –állandó m-elektron tömege

  40. Heisenberg-féle határozatlansági reláció • Az atomi részecskék mozgástörvényei valószínűségiek. • Egy részecske helyét és lendületét nem lehet teljes pontossággal meghatározni. ∆x* ∆I ≥ h/4

  41. 4. modell: Hullámmodell Jellemzői: • Az elektronok hullámtermészetét is figyelembe veszi. • Az atom elektronállapotát az atommag vonzásterében kialakuló De Brolie hullámokkal írja le. • A modell végre összhangban van a kísérleti eredményekkel.

  42. Atommagfizika

  43. Atommag részei • Proton • Tömege: • mproton=1,67*10-27kg • Töltése: e=1,6*10-19 C • Száma: Z db (rendszám) • Neutron Tömege: mprotonmneutron Töltése: nincs Száma: N db Tömegszám (A) Nukleonok száma: A=Z+N

  44. Atommag tömege: • Mmag=A*mproton • Ahol A-atommag tömegszáma

  45. Nukleáris kölcsönhatás • A pozitív töltésű protonok elektromos kölcsönhatása: taszító! A magon belül lennie kell egy vonzó jellegű kölcsönhatásnak . Ez a nukleáris kölcsönhatás Más néven: erős kölcsönhatás, magerő.

  46. A nukleáris kölcsönhatás tulajdonságai • Rövid hatótávolságú, csak a szomszéd nukleonok között hat. • Százszor erősebb,mint az elektromos kölcsönhatás. • Töltés független

  47. Atommagok kötési energiája • Kötési energia: az a munka amely ahhoz szükséges, hogy az atommagot alkotórészeire bontsuk szét. • Az atommagok kötési energiáját megadja az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia képlet: E=m*c2

More Related