10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

1. 10.2A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

3. Bácska Felvidék Háborús bűnös Kollektív felelősség „A bácskai vérbosszú” 1944 őszén Benes dekrétumok több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra Németek kitelepítése Lakosságcsere Erőszakos atrocitások visszaszlovákosítás Erdély Egres Kárpátalja Szárazajta Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Gyanta Kifelé előzékeny nemzetiségi politika Állampolgárságtól való megfosztás Munka és internáló táborok Erőszakos katonai behívások Márton Áron „Petőfi Alapot”

4. A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére: 1945 után az ismét kisebbségbe került magyarságot kollektív felelősségre vonás sújtotta. Bácska Jugoszláv partizánok 10 ezrével lőtték agyon a falvak lakói Szovjet katonák adtak védelmet a magyaroknak a kegyetlenkedő román gárdistákkal szemben Erdély Kárpátalja Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Több százezren települtek vagy menekültek át Magyarországra.

5. Határmenti többsoros harckocsiakadály Jugoszlávia Határmenti többsoros harckocsiakadály 1. felderítő-zálszlóalj oszlopa pihenőben ) Rádiós Toldi 38M könnyű harckocsi átkelése egy rohambürün

6. Az 1942-es újvidéki mészárlás Ún. Hideg Napok Áldozatok száma 3800 Rendőrök, katonák és holttestek az utcán A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését A kivégzés előtt Németországba menekítették a tiszteket , ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást Tk 4 (Sz) F: 136-137/(14, 16,17) old

7. 1944 őszén Azok a helyszínek ahol a lemészároltak száma meghaladta a 100 főt : -Apata, -Palánka, -Topolya, -Szentfülöp -Péterréve, -Óbecse, -Bezdan, -Csurog, -Kula, -Mohol, -Újvidék (10.000 fö), -Zombor, -Szenttamás, -Szabadka, -Temerin, -Vörösmart, -Hódság.. „A bácskai vérbosszú” A délvidéki magyarság minden képzeletet felülmúló tragédiája vette kezdetét Csurog 1944 ősz több mint 30 ezer magyart Sok szerencsétlen válogatott kínzások közepette gyötörtek halálra Az áldozatokat „háborús bűnösként” tüntették fel Horthy-rendszerrel ellentétben meg sem kísérelték a tettesek felelősségre vonását

9. Bevonulás Nagyváradra, 1940. szeptember 6.

11. 1940. augusztus 30-án leírhatatlan lelkesedéssel és örömmel fogadja a falu lakossága a bécsi döntés hírét. Huszonkét év elnyomás és kiszolgáltatottság után észak-Erdély újra visszatér Magyarországhoz. Szeptember 13-án a bevonuló anyaországi honvédeket a nép diadalkapuval, virágesővel és ünnepélyes köszöntéssel fogadja:

12. Aromán lakosság két helységben támadást intézett a magyar katonák ellen, Inn 1940 Ördögkút 1940 Megtorlás,kb 40 román lakos esett áldozatul, ROMÁN PROPAGANDA Román önkéntes csapatok Iszonyatos vérengzése 1944 őszén

13. Erőszakos atrocitások Maniu gárdisták Gyanta Szárazajta Egres A szovjetek kiparancsolták a román hatóságokat és szovjet katonai közigazgatást vezettek be

14. Petru Groza ( román miniszterelnök) politikát változtatott, mert tisztában volt azzal, hogy egy kifelé mutatott előzékeny nemzetiségi politikával biztosíthatja Nagy Románia helyreállítását. de fennmaradtak folytatódtak Munka és internáló táborok Erőszakos katonai behívások Több százezer magyarnak nem ismerték el, állampolgárságukat akik ennek következtében elvesztették a vagyonuk feletti rendelkezés jogát is.

15. Szobra Székelyudvarhelyen

16. Márton Áron Erdély katolikus püspöke, aki 1945 júniusában 3 millió lejes adományával létrehozta „Petőfi Alapot” Ami két évig biztosította a magyar tanügy és a színházak személyzetének fizetését. Felemelte szavát a magyarokat ért sérelmek miatt Groza miniszterelnökhöz írt levelében rámutatott, hogy a magyar nemzetiség helyzete nem felel meg az ENSZ Alapokmány előírásainak. letartoztatták Hosszú börtönre, kényszermunkára ítélték, majd 1955 és 1967 között házi őrizetben tartották

17. Németek kitelepítése Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió Magyarországról: kb. 200 ezer fő

18. Békásmegyer, 1946. Egy asszony pár holmijával a kitelepülő magyarországi németek közül, békásmegyeren. (MTI)‏ 170 ezer svábot telepítettek ki Lakosságcsere-egyezmény értelmében távozott több mint 70 ezer szlovák

20. A svábok kitelepítése

21. FELVIDÉK Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, 1946. november

24. Kassai kormányprogram 1945-ben a csehszlovák kormány kimondta Csehszlovákia felbomlasztásáért a németek és a magyarok kollektív felelősségét Ed. Benes köztársasági elnök Benesi dekrétumok Megfosztották a csehszlovákiai magyarokat Nem lehettek szervezeteik Nem vehettek részt a politikában állampolgárságuktól Nem lehetett sajtójuk Közalkalmazottakat elbocsájtották Magyar lakosságot nem védte semmiféle törvény, sérelmére bármit ellehetett követni

25. FELVIDÉK Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, 1946. november

26. Benesi dekrétumok A magyarok közmunkára kényszeríthetők Ed. Benes Internáló táborokba Csehországba hurcoltak 15 ezer magyar férfit, majd 15 ezer családot Vagyonelkobzás (Ingatlan és ingóságokra) A jobb lakásokkal rendelkezőket 50 kg csomaggal kilakoltatták Internáló táborba Gyűlölet kampány Cél: A magyarok hagyják el ősi lakhelyüket a Felvidéket

27. Gyöngyösi János (jobboldalon) és Vladimír Clementis aláírják a magyar-szlovák lakosságcsere megállapodást Lakosságcsere 1946 február csak annyi magyart telepíthetnek ki Felvidékről, ahány magyarországi szlovák jelentkezik áttelepülésre Szlovákiába. 70 ezer fő

28. VISSZASZLOVÁKOSÍTÁS Megdöbbentő rendelet volt a visszaszlovákosítási rendelet, mely abból indult ki, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok eredetileg szlovákok voltak csak elmagyarosították őket….és aki megtette azonnal szlovák nemzetiségű állampolgárrá vált ( ehhez szlovákul sem kellett tudnia). A rendelet hatására 350 ezer magyar „reszlovakizált”, ezzel mentve megmaradt vagyonát mentesítve magát, hogy kitelepítsék szülőföldjéről. 1948 októberében a csehszlovákiai magyarság visszakapta állampolgárságát. Megszűntek a kitelepítések, de a visszaszlovákosítás 1954-ig érvényben volt. Szlovák nemzetiségű állampolgár 350 ezer fő „reszlovakizált” Mindezek hatására, amíg 1941-ben 761 ezeren vallották magukat magyarnak, 1950-ben már csak 354 ezren.

29. Felvonulás a kitelepítés ellen tiltakozó szlovák gyűlésre Békéscsabán, 1946

30. A város plébánosának a kitelepített Cseri Istvánnak búcsúztatása

31. Takács Péter Valahol Európában* A jugoszláviai háborús bűnösök perei http://jesz.ajk.elte.hu/takacs1.html

32. Libánfalváról és Görgényhodákról, Cantata profana Pécsi Györgyi Sütő András emlékének http://www.eirodalom.ro/tanulmany/item/1072-o-libanfalva-es-hodak-mi-szep-emlekek.html#.UqTDO9LuLVo A kilenc csodaszarvas - Cantata Profana - Bartók Béla (Sz. 94, BB 1 http://www.youtube.com/watch?v=an0uNmwRSkw

33. Érettségi: 2007/május 10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) Népmozgások Magyarországon

34. Népmozgások Magyarországon a második világháború után

35. Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétumhatályba lépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.” (Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

36. a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után! b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal

37. c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! ……………………………………………………………………………………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? …………………………………………………………………………………………

38. c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! ……………………………………………………………………………………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? ………………………………………………………………………………………… e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére! - Csak ötven éve telepedtek Magyarországra. - Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal valóegyüttműködésben. 3 pont

39. Bácska Felvidék Háborús bűnös Kollektív felelősség Németek kitelepítése „A bácskai vérbosszú” 1944 őszén több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra Benes dekrétumok Lakosságcsere Erőszakos atrocitások Erdély Kárpátalja Egres Szárazajta Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Gyanta Kifelé előzékeny nemzetiségi politika Állampolgárságtól való megfosztás Munka és internáló táborok Erőszakos katonai behívások Márton Áron „Petőfi Alapot”