1 / 51

Monetáris politika a válság idején

Monetáris politika a válság idején. Simor András elnök. Európa Klub. 2012. április 24. Tartalom. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt Erőteljes alkalmazkodás a válság során Miért torpant meg a kilábalás? Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében?.

walda
Download Presentation

Monetáris politika a válság idején

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Monetáris politika a válság idején Simor András elnök Európa Klub 2012. április 24.

  2. Tartalom • Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt • Erőteljes alkalmazkodás a válság során • Miért torpant meg a kilábalás? • Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében?

  3. 1. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt

  4. A GDP növekedés Magyarországon lemaradt a régiós versenytársaktól Simor András - Monetáris politika a válság idején

  5. Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel Államadósság a GDP %-ában Külső adósság a GDP %-ában Simor András - Monetáris politika a válság idején

  6. A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával Simor András - Monetáris politika a válság idején

  7. Régiós összehasonlítás Simor András - Monetáris politika a válság idején 7

  8. 2. Erőteljes alkalmazkodás a válság során

  9. A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Simor András - Monetáris politika a válság idején

  10. Az államháztartás strukturális egyenlege a GDP százalékában Simor András - Monetáris politika a válság idején

  11. Az államadósság lassú mérséklődésére számítunk, de ebben nagy az egyedi intézkedések, átmeneti tételek szerepe A GDP-arányos államadósság várható alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

  12. A felhalmozott állományokban azonban sokkal nehezebb javulást elérni A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány Simor András - Monetáris politika a válság idején

  13. A folyamatos külföldi forráskivonás ellenére még mindig magas a hitel/betét arány A bankrendszer és a fiókok hitel/betét mutatója nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, EKB.

  14. A bankrendszeri mérlegalkalmazkodás együttjár a hitelezés erőteljes visszafogásával Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB

  15. Visszaeső belső kereslet Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Simor András - Monetáris politika a válság idején

  16. Az export azonban segített a kilábalásban Simor András - Monetáris politika a válság idején

  17. 3. Miért torpant meg a kilábalás?

  18. Az európai adósságválság • Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítették • Az európai bankrendszer portfolió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatos aggodalmak felerősödtek: • Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok • Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek • Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak • Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek • A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették • November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának Simor András - Monetáris politika a válság idején

  19. Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában 5 éves CDS felárak (2011 június átlaga = 100) Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. Simor András - Monetáris politika a válság idején

  20. A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euroövezetben Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

  21. AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot 2011. november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit EKB 3 éves hiteltender Először december 21-én: 489 Mrd euro Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények) Simor András - Monetáris politika a válság idején

  22. Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Simor András - Monetáris politika a válság idején

  23. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülnek • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz • A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Simor András - Monetáris politika a válság idején

  24. A romló globális konjunktúra szűkíti export lehetőségeinket Az exportpiaci részesedés alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

  25. A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett hajlandóak finanszírozni a költségvetést Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása Forrás: Thomson-Reuters, MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

  26. A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank decemberben kamatemelésre kényszerült Simor András - Monetáris politika a válság idején

  27. A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak • A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban • Kezdeti kitettség • Hazai profitkilátások • Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: • Jelentős lejáratok • Bár az elsődleges egyenleg szufficitet mutat, alacsony növekedés mellett a kialakult magas hozamszint tartósan nem fenntartható • Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv Simor András - Monetáris politika a válság idején

  28. A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás A külföldi források változása 2010. június végéhez képest nemzetközi összehasonlításban Megjegyzés: 2010-ben 1700 milliárd forinttal, miközben 2011-ben 1800 milliárd forinttal csökkent a bankrendszer külföldi forrásállománya. Forrás: MNB, EKB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

  29. A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Forrás: MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

  30. Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források Simor András - Monetáris politika a válság idején

  31. A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban Simor András - Monetáris politika a válság idején

  32. A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben Simor András - Monetáris politika a válság idején

  33. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének A háztartások felé a 2011. évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt*. Megjegyzés: a további idénre szükséges megközelítőleg 0,5%-os kiigazítás nélkül. * A táblázat nem tartalmazza az EU által előírt, a GDP 0.5%-át kitevő strukturális intézkedések hatását Simor András - Monetáris politika a válság idején

  34. Tartósan magas munkanélküliségi ráta A kormányzati intézkedések növelik az aktivitási rátát, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas a munkanélküliségi ráta. Simor András - Monetáris politika a válság idején

  35. Az idei magas adminisztratív béremeléseket követően a laza munkapiacon a bér dinamika gyorsan csökkenhet Simor András - Monetáris politika a válság idején

  36. A lakossági fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozzák meg Simor András - Monetáris politika a válság idején

  37. A bankok hitelezési hajlandósága tartósan alacsony maradhat Simor András - Monetáris politika a válság idején

  38. Mérsékelt beruházási aktivitás A folytatódó autóipari beruházások ellenére a vállalatok beruházási rátája továbbra is alacsony marad, a lakáspiac idén elérheti a mélypontját Simor András - Monetáris politika a válság idején

  39. A vártnál erősebben gyorsuló infláció az év elején • Meglepetés okai: • nagyobb áfa-begyűrűzés • erősödő költségsokkok • romló alapvető inflációs folyamatok Simor András - Monetáris politika a válság idején

  40. A magas szinten ragadó nyersanyagárak is hozzájárultak az alapfolyamatok romlásához Simor András - Monetáris politika a válság idején

  41. Az indirekt adó közvetlen hatásainak kifutásával és költség-sokkok lecsengésével 2013 elején elérhető az inflációs cél Simor András - Monetáris politika a válság idején

  42. Főbb üzenetek Simor András - Monetáris politika a válság idején • 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől • Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben • Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez • A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor

  43. 4. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

  44. Mit tehet az MNB? • Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást • Az MNB lehetőségei korlátozottak • Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet • Alapvető célok: • inflációs cél elérése - kiszámítható környezet • pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett • árfolyam túllövések elkerülése támogatása • Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet • piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben • de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és • bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Simor András - Monetáris politika a válság idején

  45. Az MNB eddigi intézkedései • Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe • Devizalikviditás biztosítása • A hitelállomány 65 százaléka devizában van • A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet • Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány • Forintlikviditás bővítése • Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés • Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma • Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Simor András - Monetáris politika a válság idején

  46. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • Alapvető célok: • Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás • Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása • Főbb beavatkozási módok: • Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság • Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat Simor András - Monetáris politika a válság idején

  47. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták • Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat • Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma • Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac Simor András - Monetáris politika a válság idején

  48. Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Feladat • általános bizalom építés • növekedési potenciál és versenyképesség erősítése • hitelkockázat átvállalás • piac konform gazdaságpolitika • piacépítés • új finanszírozási konstrukciók támogatása • likviditás biztosítása Kormányzati feladat Jegybanki feladat Simor András - Monetáris politika a válság idején

  49. Új kihívások a hitelezési képesség javításában A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges • Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok • Kockázati megítélés romlása • Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott • A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani • Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni Simor András - Monetáris politika a válság idején

  50. Monetáris politikai eszköztár bővítés • Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással • Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét • Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja • A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít • Új jelzáloglevél vásárlási program • Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek • Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése • A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon • Fedezeti kör bővítése • Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Simor András - Monetáris politika a válság idején

More Related