v zik zleked sbiztons gi szakmai nap martf 2009 10 27 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Víziközlekedésbiztonsági Szakmai Nap Martfű 2009.10.27. PowerPoint Presentation
Download Presentation
Víziközlekedésbiztonsági Szakmai Nap Martfű 2009.10.27.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 37
farren

Víziközlekedésbiztonsági Szakmai Nap Martfű 2009.10.27. - PowerPoint PPT Presentation

85 Views
Download Presentation
Víziközlekedésbiztonsági Szakmai Nap Martfű 2009.10.27.
An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Postacím:  H-6720 Szeged, Stefánia 4.    Telefon:  62 / 599-599*    e-mail:  titkarsag@atikovizig.hu     honlap:  www.atikovizig.hu Víziközlekedésbiztonsági Szakmai NapMartfű2009.10.27. Összeállította: Keller Péter ATIKÖVIZIG folyószabályozási ügyintéző

  2. Az ATIKÖVIZIG kezelésébe tartozó Tisza szakasz általános bemutatása

  3. Igazgatóságunk kezelésébe a Tisza D-i országhatár- Csongrád-Bokros (159,6.-253,8 fkm = 94,2 km hosszúságú) közötti szakasza tartozik. A folyó a 145-177 fkm közötti szakasza (Kanizsa- Maros torok) magyar – szerb közös érdekeltségű. A folyó a 159,6-164,1 fkm szelvények között határfolyó. Előadó: Keller Péter folyószabályozási ügyintéző

  4. Folyószabályozás: Az 1846. évet követően a Tisza nagyvízi szabályozása során területünkön 10 átmetszés létesült, 56,4 km-rel rövidítve meg a folyó eredeti sodorvonal hosszát. Ezzel egy időben indult meg a töltés - és a folyószabályozási művek építése. A 94,2 km hosszú folyószakaszból: 41,0 km mindkét oldalon szabályozott, 9,3 km egyik oldalon szabályozott, 43,9 km szabályozatlan.

  5. A nyilvántartott folyószabályozási művek száma: 31 Az elmúlt időszak nagyobb szabású folyószabályozási munkái az alábbiak voltak: • Körös toroki kanyarulat rendezése 1998-2006. • Csongrádi belterületi folyószakasz mederállékonyságának növelése EUSZA projekt 2008. • M43 autópálya Tisza híd partbiztosítása 2008-2010. (jelenleg is folyó)

  6. Hajóút, vízi közlekedés, víziút fenntartás, hajóút kitűzés, medertisztítás A szerb területen 1976-óta üzemelő törökbecsei duzzasztó hatására a kezelésünkbe tartozó Tisza szakasz duzzasztással befolyásolt, melynek következtében a korábban nyilvántartott gázlóink megszüntek. A kezelésünkbe tartozó Tisza szakaszt a 17/2002. (III.7.) számú KöVIM rendelet IV. osztályú vízi út kategóriába, illetve a 151/2000. (XI.1.) számú kormányrendelet – a Tiszát a D-i országhatártól Szegedig (fkm határ megjelölése nélkül) az „E” kategóriájú nemzetközi jelentőségű belvízi utak közé sorolta.

  7. Szeged alatt 1988-óta üzemel a Szegedi Medencés Kikötő, - mely kereskedelmi és téli teleltetési funkciókra készült – nemzetközi jelentőségű besorolású, közforgalmi kikötő. A kikötőt – a kikötői üzemelési engedélyek alapján - jelenleg két társaság külön üzemelteti. A kikötő D-i területét kereskedelmi kikötőként a Tartalékgazdálkodási KHT. (Budapest), míg az É-i téli kikötői területét az ATIKÖVÍZIG. A Medencés Kikötő ATIKÖVIZIG kezelésében lévő létesítményeinek (kikötőmedence és bejárati csatorna kő –és betonművei, térvilágítás, közlekedő utak, bejárati csatorna kotrása) felújítása több száz millió Ft nagyságú forrást igényelne.

  8. A Szegedi Medencés Kikötő bejárati csatornájának feliszapoltsága

  9. A TIG Kht. kikötő partfala

  10. A TIG Kht. kikötő partfala

  11. Tisza szakaszunkon csak nappali hajózás folyik, a hajóút kitűzése is ennek megfelelő. A parti kitűző jelek száma a fkm táblákkal együtt 243 db, úszó jelek száma 3 db. Igazgatóságunknál hajózási üzemág nincs, működőképes kitűző hajóval nem rendelkezünk. Gondot jelent a középvízi meder élben lévő fák folyóba dőlése, melyek veszélyeztetik a hajózás biztonságát. Elegendő forrás hiányában csak a hajózóútban leakadt fák eltávolítását tudjuk elvégezni.

  12. Parti kitűző jelek környezetének benőttsége

  13. Parti kitűző jelek karbantartása

  14. Parti kitűző jelek karbantartása

  15. Karbantartott fkm tábla

  16. Leakadt fák a hajóút szélén(csak a hajózóútban leakadt fákat van mód eltávolítani)

  17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket !

  18. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Postacím:  H-6720 Szeged, Stefánia 4.    Telefon:  62 / 599-599*    e-mail:  titkarsag@atikovizig.hu     honlap:  www.atikovizig.hu M43-as autópálya Tisza hídjához kapcsolódó partbiztosítások Összeállította: Keller Péter ATIKÖVIZIG

  19. Az M43 autópálya Tisza hídja az ún. Nagyfai bevédetlen, fejlődő kanyarulatban (181,410 fkm – 185,940 fkm), a 182,970 fkm szelvényben épül. I. ütemben - partbiztosítás építése a hídépítéshez kapcsolódóan a 181,730 – 183,720 fkm között; II. ütemben - partbiztosítás építése a folyó természetes fejlődésénekfigyelembe vételével a 183,720 – 185,900 fkm között; 

  20.  A Nagyfai kanyarulatban a tervezett szabályozási ív alkalmazása a természetbe való beavatkozás minimalizálását biztosítja azzal, hogy a teljes kanyarulat bevédését - egy a 181,730 fkm – 183,720 fkm között a part éleket legjobban megközelítő szabályozási ívvel és átmenettel kiépített meder-és partbiztosítással – a hídépítéssel egyidejűleg, I. ütemben megvalósítsa.

  21. A 183,720 fkm feletti mederszakaszon a partfejlődést követő távlati ívrögzítésben , a szabályozási vonalon az ív megközelítését, elérését követően készül el a partvédelem a II. ütemben. Fontos, hogy csak az időben megvalósuló, a teljes íven kiépülő bal parti part-és mederbiztosítás nyújt megfelelő védelmet a kanyarulat túlfejlődése és a jelenleg megépülő (I. ütem) létesítmények tönkremenetele ellen !

  22. A kanyarulat egymásra rajzolt mederkeresztszelvényei jól kirajzolták azt a parabolát, mellyel a meder tervezhető volt. A helyettesítő parabolák egyenletei: y = 8 * 10-3 x2 y = 8,5 * 10-5 x3,1 Ez alapján kerülhetett sor a mintaszelvények meghatározására.

  23. Azokon a helyeken, ahol a természetes mederalak viszonylag jól illeszkedik a tervezett mederkeresztszelvényre. Rendezett parti sáv: 10 m Rendezett partél: 78,50 mBf (= mederképző vízállás) Parti rézsű a kisvízi padkáig: 1:2 Kisvízi padka szélesség: 1 m Kisvízi padka (megemelt szinten): 76,00 mBf Mederrézsű: 1: 2,25 70,40 mBf-ig ~1:4~1:5 64,00 mBf66,00 mBf Lábazati kőszórás felső szintje: 65,60 mBf 67,60 mBf

  24. Azokon a helyeken.,ahol a meder már jelentősen a szabályozási ív mögé rágódott. Rendezett parti sáv: 10 m Rendezett partél: 78,50 mBf (= mederképző vízállás) Parti rézsű a kisvízi padkáig: 1:2 Kisvízi padka szélesség: 1 m Kisvízi padka (megemelt szinten): 76,00 mBf Mederrézsű: 1:1,5 72,30 mBf-ig 1:2 68,75 mBf-ig ~1:4~1:5 64,00 mBf66,00 mBf Lábazati kőszórás felső szintje: 65,60  67,60 mBf

  25. Azokon a helyeken.,ahol a meder végleges formájának kialakításához a tervezett profilt a hullámtéri partszakaszba (terepbe) kell bekotorni. Rendezett parti sáv: 10 m Rendezett partél: 78,50 mBf (= mederképző vízállás) Parti rézsű a kisvízi padkáig: 1:2 Kisvízi padka szélesség: 1 m Kisvízi padka (megemelt szinten): 76,00 mBf Mederrézsű: 1:2,5 – 1:3 64,00 - 66,00 mBf-ig Lábazati kőszórás felső szintje: 65,60  67,60 mBf

  26.   A kialakított keresztszelvények a tiszai mederarculatot megtartva biztosítják a kanyarulati állékonyságot, a kanyarulatban a szükséges hajózóút (EGB IV.) paramétereket. A kialakított szelvényekben a meder több mint 100 m szélességben biztosítja a szükséges mélységet, a kanyarulati ívek is megfelelőek.

  27. A padka feletti RENO matracos középvízi partvédelem a híd körüli, valamint a tetőponti felsőbb, nagyobb görbületű folyószakaszán – figyelembe véve a szegedi Tisza szakasz várható nagyobb hajóforgalmát – megfelelő védelmet biztosít a partnak nagyobb igénybevétel esetén is. A mederkotrásból származó anyag többsége a folyó meder közepén kerül ürítésre, a száraz parti kotrásból származó anyag a térségben tervezett földmunkák anyagaként kerül elszállításra.

  28. Köszönöm megtisztelő figyelmüket !