A köznevelés tartalmi szabályozása és a megújuló tanárképzés

1. A köznevelés tartalmi szabályozása és a megújuló tanárképzés Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Debrecen, 2012. november 7.

2. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 november Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. december

3. A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

4. Változás: Fejlesztési célok „hálózata” Fejlesztési területek – nevelési célok • Erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Pályaorientáció • Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés • A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikaikompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • A hatékony, önálló tanulás

5. Közműveltség, tartalmak • Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. • Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. • Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere. • Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. • A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. • Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

6. A műveltségi területek kiemelt közös céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata

7. A műveltségi területek általános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

8. A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) • „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: • a nevelés és oktatás céljait, • a tantárgyi rendszert, • az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, • a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, • továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” • Forrás: Nemzeti alaptanterv

9. Kerettantervi rendelet (tervezet) A pedagógiai szakaszokra a Kormányrendelet és e rendelet alapján készített kerettantervek egységes szerkezetűek. A kerettanterv a pedagógiai szakaszokra egy vagy két évfolyamos bontásban meghatározza: a) a kerettantervben meghatározott tantárgyakra érvényes közös, átfogó célokat és feladatokat, b) a fejlesztési célok – nevelési területek kapcsolódását, c) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, d) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit, e) a műveltségi területekben meghatározott tantárgyak éves, vagy kétéves óraszámait.

10. Kerettantervek Általános tantervek • Alsó tagozat • Felső tagozat • Négy évfolyamos gimnázium • Hat évfolyamos gimnázium • Nyolc évfolyamos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola • Speciális területek: • Arany János Programok • Sportiskola • Nyelvi előkészítő Továbbiak: • Nemzetiségi iskolák • alsó tagozat • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium • SNI kerettantervek • alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • Két tanítási nyelvű iskolák • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium

11. A megújuló tanárképzés

12. Az új koncepció alapelemei A tanárképzés megújításának célja: • a folyamatosság és a szükségszerű változtatás egyensúlyban tartása, • a köznevelés igényeinek erőteljesebb figyelembevétele, • a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés mellett a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése. A tanárképzés megújításának alapelve: a tanár elhivatottságának és képzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése

13. Az új szemlélet sarokkövei • a diszciplináris tudáshoz jobban illeszkedő – a képzési idő hosszabb szakaszában jelenlévő – pedagógiai-pszichológiai ismeretek, • a hangsúlyossá váló gyakorlati képzés (1 tanév), ezzel párhuzamosan az ön-, és továbbképzés jelentőségének, és idejének növekedése, • a szakok esetében a korlátozott dualitás elve, amely csak az ún. nagyszakok (10) esetében szünteti meg az egységességet, • a munkaerőpiaci igényekre válaszoló, az elhelyezkedést segítő irányított szakválasztás, és képzési tartalom, • a képzési túlkínálat valóságos szükségletekhez és kilátásokhoz való igazítása, • a pedagógus pálya kiszámíthatóbbá tétele, összekapcsolva a bevezetendő pedagógus életpálya modellel, • a tanárutánpótlást garantáló államilag finanszírozott hallgatói helyek biztosítása a tanárképzésben.

14. Az átalakítás alapvető célkitűzései Célkitűzések: • tanári szakma professzionalizálása, • a képzés minőségének biztosítása, • a tanárok professzionális felkészítése hivatásuk eredményes gyakorlására. Ezek elemei: • a leendő tanárok szaktudományos felkészültségének növelése, • a képzési idő és a két tanári szakképzettség azonos arányának biztosításával.

15. Az új rendszer jellemzői I. • Az osztatlan tanárképzés új rendszerében10 szakon ismét különválik az általános iskolai (4+1 éves) és a középiskolai tanárok (5+1 éves) képzése. • A többi szakon csak egyféle képzés (öt- vagy hatéves) indul. • A hallgatóknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk, szakonként azonos kreditértékkel. • A kisebb szakokat (művészettörténet, filozófia, etika, kommunikáció stb.) csak másodikként lehetne felvenni.

16. Az új rendszer jellemzői II. • Az osztatlan képzésben a felvétel konkrét tanári szakra történik egy bemenettel, de két kimeneti lehetőséggel (általános iskolai, illetve a középiskolai tanár). • Az új, duális tanárképzési rendszerben így az első három év (180 kredit) közös, vagyis azonos szakterületi követelményekre épül. • A harmadik év során történik a kimeneti szint megválasztása. • A gyakorlati év (jelenleg fél év) megduplázódik - 1 év lesz, ez olyan iskolai közegbe vezeti el a hallgatót, ahol a végzését követően álláshoz, tanári kinevezéshez juthat.

17. Általános és középiskolai tanárszakok • magyartanár • angol nyelv és kultúra tanár • német nyelv és kultúra tanár • matematikatanár • történelem és állampolgári ismeretek tanár • biológiatanár • fizikatanár • kémiatanár • földrajztanár • informatikatanár • testnevelő tanár

18. Egységes tanárszakok • nyelvszakok (kivéve angol német) • erkölcstan- és etikatanár • hon- és népismeret tanár • könyvtáros tanár • közösségi művelődés tanár • természetismeret-környezettan tanár • ének-zene tanár • népzene- népi kultúra tanár • média-, mozgókép- és kommunikáció tanár • rajz- és vizuáliskultúra-tanár • dráma-, és színházismeret-tanár • gyógytestnevelő- egészségfejlesztő tanár • technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár

19. Szakmai tanárszakok 1. • Műszaki terület: mérnöktanár (szakirányok pl.: gépészet, elektrotechnika, környezetvédelem, műszaki- gazdasági); • Közgazdasági terület: közgazdásztanár (pl.: pénzügy-számvitel, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing); • Agrár terület: agrármérnöktanár (szakirányok pl.: mezőgazdasági gépész, erdészet- és vadgazdálkodás, kertészet- és parképítés); • Gyógypedagógiai terület: gyógypedagógiai tanár; • Egészségügyi terület: egészségügyi tanár; • Neveléstudományi terület: pedagógiatanár;

20. Szakmai tanárszakok művészeti terület • Zeneművészet: • zenetanár (szakirányok pl.: zongora, orgona, magánének, zeneismeret tanár, egyházzene tanár); • zeneművész tanár (szakirányok pl.: zongora, népi hangszerek, zeneelmélet tanár, kóruskarnagyművésztanár, ének-zene művésztanár) • Táncművészet: • Tánctanár (szakirányok pl.: klasszikus balett, moderntánc, néptánc) • Ipar-, építő-, film- és videoművészet, multimédia: • design- és vizuálisművészet-tanár • Képzőművészet • képzőművésztanár • Színház- és filmművészet: • színházművészeti tanár • filmművészeti tanár

21. Az új tanárképzés • a köznevelési igényekhez és a végzés után ellátandó óraszámhoz igazítja a tanár szakos képzési kínálatot, • az első és második szakok választási lehetőségeinek szabályozásával irányítja és optimalizálja a szakválasztást. • a pedagógusképzés minőségét szolgálják az képzőhelyeken kötelezően megszervezendő Tanárképző Központok: • végzik a képzéssel párhuzamos és az azt követő iskolai tanítási gyakorlatok koordinálását, • ellátják a pályakövetéssel összefüggő tanár-továbbképzési és pedagógusminősítési feladatokat. A rendszer 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre.

22. A tanári szakképzettség területei, elemei Területei: közismereti, szakmai, művészeti és gyógypedagógiai. Elemei: • tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás; • a tanári munkához szükséges: • pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, • szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) • tudás, készség, képesség, és • a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá; • a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat;

23. Az új tanárképzéselőnyei • Az egy bemenet és két kimenet rendszere a hallgatókat feltételezhetően folyamatos teljesítménynövelésre ösztönzi, • a közös első három év átjárhatóvá teszi az osztott diszciplináris képzést, • kezdetektől folyamatosan biztosítja a pedagógiai felkészítést.