a szakk pz s probl m ja helyzete ir nyai dr garai p ter oktat si szak rt n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő PowerPoint Presentation
Download Presentation
A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 13

A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő - PowerPoint PPT Presentation


  • 97 Views
  • Uploaded on

A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő. 1. Előzmények: A szakképzés átalakulásának főbb lépései: -Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt)

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő' - destiny


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2
Előzmények:

A szakképzés átalakulásának főbb lépései:

-Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt)

-A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től)

-A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (TISZK) (2004-től)

-Az új, moduláris OKJ létrehozása (2006-tól)

-Szakképzés Fejlesztési Társulások alakulása (SZASZET) (2007-től)

-A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatainak kibővülése (irány-arány meghatározás) 2008-tól

2

slide3

Helyzetkép:

  • Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt)
  • Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátó-ipari szakterületeken, más szakmából túlképzés van, igen rosszak az elhelyezkedési mutatók
  • A képzés jellege abszolút elmélet-orientált, a gyakorlat súlya a gazdaság elvárásaihoz képest igen csekély
  • Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendkívül összetett, bonyolult, sem az iskolák, sem a munkáltatók számára nem átlátható
  • A központi programok az OKJ nehézkes felépítésének megfelelően szintén igen összetettek, kevés gyakorlatot irányoznak elő
  • A szakmai és vizsgakövetelmények a moduláris felépítés miatt nagyon bonyolultak, igen hosszadalmas vizsgákat írnak elő (gyakran 5 nap a szakmai záróvizsga)
  • A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) csekély hatást gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek határozottan sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni
  • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) szintén nem töltik be teljes mértékben jelenlegi formájukban a feladatukat – túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani
slide4

A szakiskolai képzés legfontosabb eleme a gyakorlati oktatás

jelenlegi összetétele:

-Gazdálkodó szervezetnél (a tanulók 80-85%-át érinti)

ELŐNYE: -a gazdaság szereplői a számukra legfontosabb

ismereteket oktatják

HÁTRÁNYA: a cégek nem rendelkeznek forrásokkal a képzés fejlesztésére

-Iskolai és TISZK tanműhelyben (a tanulók 15-20%-a)

ELŐNYE: a tananyag teljességét oktatják

HÁTRÁNYA: nincsenek kihasználva az iskolai tanműhelyek, igen drága a fenntartásuk és a folyamatos korszerűsítésük, nem életszerű a képzés

slide5

A tanuló gyakorlati

foglalkoztatása

történhet:

Iskolai tanműhelyben ,

TISZK, SZASZET tanműhelyében

(a tanuló semmiféle juttatást nem kap,

nem elég életszerű a képzés)

Tanulószerződéssel

(gazdálkodónál)

(a tanuló ösztöndíjat, egyéb juttatásokat kap,

életszerű a képzés)

Együttműködési

Megállapodással

(gazdálkodónál)

(a tanuló jellemzően nem kap juttatásokat,

öszvér megoldás mer iskolai és vállalati helyeken

zajlik a gyakorlat, egyik sem tud eredményes lenni)

slide6
Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása

Szerk.: Garai P. 2008.

Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) Magyarországnak a duálist célszerű fejleszteni (lényege, hogy az elméleti képzést az iskola a gyakorlatit pedig a gazdaság biztosítja)

A Liberális modellnél a képzés mindkét elemét a gazdaság oktatja, a vegyesben pedig a duális és a liberális is megtalálható.

6

slide7
A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2008 között, régiónként

A gazdaságilag fejletlenebb régiókban nagyobb arányú a szakiskolai tanulói létszám csökkenése.

-a szakiskolák száma harmadára csökkent

-a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak

12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a gazdaság!!!

7

slide8
Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása
  • A szakképzés fontos jellemzője a finanszírozás rendszere. Az Európai Unióval ellentétben, ahol közvetlenül a magánszféra fizeti a költségeket Magyarországon az állam a fő teherviselő úgy, hogy a gazdaságtól vonja el a szakképzési hozzájárulást. Ennek felhasználását terveink szerint szigorítjuk, a szakoktatásra koncentráljuk, szakmák szerint differenciált dotációs rendszert készítünk.
  • Írországban teljesen önfenntartó a szakoktatás, mivel tényleges termelő tevékenységet is folytat. Közép-Európában jellemzően a gazdaság és az állam együttesen finanszíroz.

8

slide9

Lehetséges és tervezett megoldási koncepciók

  • A képzések szakmai tartalmát fokozatosan át kell dolgozni, gyakorlat-centrikussá kell tenni (szakképesítéstől függően 70-80 %-ban gyakorlati részeket kell beépíteni az új központi programokba)
  • A szakmai és vizsgakövetelményeket feltétlenül egyszerűsíteni kell, rövid, maximum 3 napos záróvizsgák rendszerén kell dolgozni, jóval kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel
  • Újra meg kell szervezni a képzés felügyeleti rendszerét, mely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik
  • A szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését szükséges szorgalmazni, a tapasztalatok szerint nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működik
slide10

Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert és tanulói ösztöndíj szükséges kialakítani, a felnőttképzésben is alkalmaznánk (Kamara és RFKB döntések alapján)

  • Terv a hároméves, 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzési rendszer fokozatos és egyre meghatározóbb bevezetése a gyakorlati készségekre épülő szakmáknál, amennyiben a tapasztalatok ebben a tanévben pozitívak lesznek
  • Pályakövetési rendszer kialakítása is szükséges
  • TISZK-ek működését egyszerűsíteni kell, oktatási intézményi forma preferálása célszerű a gazdasági helyett, felnőttképzési tevékenységbe be kell vonni a szervezeteiket
  • 3 éves szakképzés preferálása
  • 17 éves tanköteles kor evezetése
  • Nulladik évfolyam bevezetése
  • Szakképesítésenkénti kerettantervek bevezetése
  • Szakközépiskolai szakképzés átalakítása
  • Differenciált ösztöndíjrendszer kialakítása
  • Felnőttképzés, FAT átgondolása, egyszerűsítése (digitális írástudás, stb.)
  • TISZK 35 és 20 százalékos dotációja
slide11

Stratégiai fontosságú feladat szorosan bevonni a gazdaság szereplőit, elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarát a szakképzés megszervezésébe, irányításába

  • (természetesen a gazdaságot képviselő kisebb szervek is részt vesznek a munkában)
  • A kamarával közösen tervezett feladatok:
  • a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (központi programok, szakmai és vizsgakövetelmények)
  • szintvizsgák rendszerének kibővítése
  • pályaorientációs, pályakövetési tevékenység kialakítása
  • szakmai felügyeleti tevékenység kibővítése (jelenleg csak a gyakorlati képzés személyi, tárgyi feltételeire terjed ki)
  • vizsgaelnöki delegálások kibővítése
  • a hiány, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása (RFKB keretein belül)
  • a beiskolázási irányok és arányokhoz kötődő feladatok kibővítése (RFKB keretein belül)
slide12
Összegzés

Fő cél az 1 millió új munkahely megteremtése Magyarországon!

Egyik legfontosabb előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember.

Elérésére gyakorlatcentrikus képzési struktúra kialakítására van szükség a szakképzésben és a felnőttképzésben egyaránt!

Ennek nálunk leginkább a német-duális képzési modell felel meg, jól előkészített pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével.