a szakk pz s probl m ja helyzete ir nyai dr garai p ter oktat si szak rt n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő PowerPoint Presentation
Download Presentation
A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 13

A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő - PowerPoint PPT Presentation


  • 102 Views
  • Uploaded on

A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő. 1. Előzmények: A szakképzés átalakulásának főbb lépései: -Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt)

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

A szakképzés problémája, helyzete, irányai Dr. Garai Péter oktatási szakértő


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2
Előzmények:

A szakképzés átalakulásának főbb lépései:

-Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt)

-A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től)

-A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (TISZK) (2004-től)

-Az új, moduláris OKJ létrehozása (2006-tól)

-Szakképzés Fejlesztési Társulások alakulása (SZASZET) (2007-től)

-A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatainak kibővülése (irány-arány meghatározás) 2008-tól

2

slide3

Helyzetkép:

  • Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt)
  • Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátó-ipari szakterületeken, más szakmából túlképzés van, igen rosszak az elhelyezkedési mutatók
  • A képzés jellege abszolút elmélet-orientált, a gyakorlat súlya a gazdaság elvárásaihoz képest igen csekély
  • Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendkívül összetett, bonyolult, sem az iskolák, sem a munkáltatók számára nem átlátható
  • A központi programok az OKJ nehézkes felépítésének megfelelően szintén igen összetettek, kevés gyakorlatot irányoznak elő
  • A szakmai és vizsgakövetelmények a moduláris felépítés miatt nagyon bonyolultak, igen hosszadalmas vizsgákat írnak elő (gyakran 5 nap a szakmai záróvizsga)
  • A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) csekély hatást gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek határozottan sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni
  • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) szintén nem töltik be teljes mértékben jelenlegi formájukban a feladatukat – túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani
slide4

A szakiskolai képzés legfontosabb eleme a gyakorlati oktatás

jelenlegi összetétele:

-Gazdálkodó szervezetnél (a tanulók 80-85%-át érinti)

ELŐNYE: -a gazdaság szereplői a számukra legfontosabb

ismereteket oktatják

HÁTRÁNYA: a cégek nem rendelkeznek forrásokkal a képzés fejlesztésére

-Iskolai és TISZK tanműhelyben (a tanulók 15-20%-a)

ELŐNYE: a tananyag teljességét oktatják

HÁTRÁNYA: nincsenek kihasználva az iskolai tanműhelyek, igen drága a fenntartásuk és a folyamatos korszerűsítésük, nem életszerű a képzés

slide5

A tanuló gyakorlati

foglalkoztatása

történhet:

Iskolai tanműhelyben ,

TISZK, SZASZET tanműhelyében

(a tanuló semmiféle juttatást nem kap,

nem elég életszerű a képzés)

Tanulószerződéssel

(gazdálkodónál)

(a tanuló ösztöndíjat, egyéb juttatásokat kap,

életszerű a képzés)

Együttműködési

Megállapodással

(gazdálkodónál)

(a tanuló jellemzően nem kap juttatásokat,

öszvér megoldás mer iskolai és vállalati helyeken

zajlik a gyakorlat, egyik sem tud eredményes lenni)

slide6
Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása

Szerk.: Garai P. 2008.

Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) Magyarországnak a duálist célszerű fejleszteni (lényege, hogy az elméleti képzést az iskola a gyakorlatit pedig a gazdaság biztosítja)

A Liberális modellnél a képzés mindkét elemét a gazdaság oktatja, a vegyesben pedig a duális és a liberális is megtalálható.

6

slide7
A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2008 között, régiónként

A gazdaságilag fejletlenebb régiókban nagyobb arányú a szakiskolai tanulói létszám csökkenése.

-a szakiskolák száma harmadára csökkent

-a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak

12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a gazdaság!!!

7

slide8
Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása
  • A szakképzés fontos jellemzője a finanszírozás rendszere. Az Európai Unióval ellentétben, ahol közvetlenül a magánszféra fizeti a költségeket Magyarországon az állam a fő teherviselő úgy, hogy a gazdaságtól vonja el a szakképzési hozzájárulást. Ennek felhasználását terveink szerint szigorítjuk, a szakoktatásra koncentráljuk, szakmák szerint differenciált dotációs rendszert készítünk.
  • Írországban teljesen önfenntartó a szakoktatás, mivel tényleges termelő tevékenységet is folytat. Közép-Európában jellemzően a gazdaság és az állam együttesen finanszíroz.

8

slide9

Lehetséges és tervezett megoldási koncepciók

  • A képzések szakmai tartalmát fokozatosan át kell dolgozni, gyakorlat-centrikussá kell tenni (szakképesítéstől függően 70-80 %-ban gyakorlati részeket kell beépíteni az új központi programokba)
  • A szakmai és vizsgakövetelményeket feltétlenül egyszerűsíteni kell, rövid, maximum 3 napos záróvizsgák rendszerén kell dolgozni, jóval kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel
  • Újra meg kell szervezni a képzés felügyeleti rendszerét, mely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik
  • A szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését szükséges szorgalmazni, a tapasztalatok szerint nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működik
slide10

Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert és tanulói ösztöndíj szükséges kialakítani, a felnőttképzésben is alkalmaznánk (Kamara és RFKB döntések alapján)

  • Terv a hároméves, 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzési rendszer fokozatos és egyre meghatározóbb bevezetése a gyakorlati készségekre épülő szakmáknál, amennyiben a tapasztalatok ebben a tanévben pozitívak lesznek
  • Pályakövetési rendszer kialakítása is szükséges
  • TISZK-ek működését egyszerűsíteni kell, oktatási intézményi forma preferálása célszerű a gazdasági helyett, felnőttképzési tevékenységbe be kell vonni a szervezeteiket
  • 3 éves szakképzés preferálása
  • 17 éves tanköteles kor evezetése
  • Nulladik évfolyam bevezetése
  • Szakképesítésenkénti kerettantervek bevezetése
  • Szakközépiskolai szakképzés átalakítása
  • Differenciált ösztöndíjrendszer kialakítása
  • Felnőttképzés, FAT átgondolása, egyszerűsítése (digitális írástudás, stb.)
  • TISZK 35 és 20 százalékos dotációja
slide11

Stratégiai fontosságú feladat szorosan bevonni a gazdaság szereplőit, elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarát a szakképzés megszervezésébe, irányításába

  • (természetesen a gazdaságot képviselő kisebb szervek is részt vesznek a munkában)
  • A kamarával közösen tervezett feladatok:
  • a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (központi programok, szakmai és vizsgakövetelmények)
  • szintvizsgák rendszerének kibővítése
  • pályaorientációs, pályakövetési tevékenység kialakítása
  • szakmai felügyeleti tevékenység kibővítése (jelenleg csak a gyakorlati képzés személyi, tárgyi feltételeire terjed ki)
  • vizsgaelnöki delegálások kibővítése
  • a hiány, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása (RFKB keretein belül)
  • a beiskolázási irányok és arányokhoz kötődő feladatok kibővítése (RFKB keretein belül)
slide12
Összegzés

Fő cél az 1 millió új munkahely megteremtése Magyarországon!

Egyik legfontosabb előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember.

Elérésére gyakorlatcentrikus képzési struktúra kialakítására van szükség a szakképzésben és a felnőttképzésben egyaránt!

Ennek nálunk leginkább a német-duális képzési modell felel meg, jól előkészített pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével.