1 / 90

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA. Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK. Az egészségmegőrzés különböző szemlélete. Orvosi modell Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) Oktatási és nevelési modell

isleen
Download Presentation

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak Dr. Konczos Csaba NYME AK

  2. Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Orvosi modell • Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) • Oktatási és nevelési modell • Készségek és képességek fejlesztése ismeretek bővítése, megértés kognitív szinten, viselkedés minták, érzelmek affektív szinten, magatartás, életmód készség szinten. A nevelés a döntésképességet fejleszti. • A radikális társadalmi változások modellje • Az egészséges élet alapjainak feltételeit gazdasági társadalmi és politikai szinten kezeli. • Az öntevékenységi modell • Pozitív önértékelésre, önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység.

  3. Az egészségnevelés fontosabb témái

  4. A megelőzés lehetőségei • Primer prevenció • Egészségmegőrzés • Genetikai tanácsadás • Terhes gondozás • Védőoltások • Veszélyeztető magatartás elkerülése • Környezet-egészségügyi szabályok betartása • Szekunder prevenció • szűrővizsgálatok • Tercier prevenció • Speciális terápiás tevékenységek

  5. A család és a nevelési intézmények • A család és a nevelési intézmények feladata, olyan nemzedékek felnevelése, melyek tudatosan őrzik, védik és fejlesztik egészségüket. • Születéstől az iskolába kerülésig a család látja el a nevelési feladatokat. • A család funkciói: • Gazdasági, termelési • Fogyasztási • Reprodukciós • A gyermek szocializálása/nevelése • Szellemi, vallási, közéleti • Gondozó-ellátó

  6. A családi életciklusok • Újonnan házasodottak • Kisgyermekes család • Iskolás gyermekes • Serdülő gyermekes • Felnőtt gyermekes • Üres fészek • Inaktív idős szülők családja

  7. Az életkörülmények • A család társadalmi helyzetét az életkörülmények és az életmód együttesen határozzák meg. • Fogyasztás • Élelmiszerek • Ruhaneműk • Szolgáltatások • Gyereknevelés • Vendégségek, születésnapok • Kultúra • Érdekérvényesítés • Lakás • Lakókörnyezet • Anyagi színvonal • Munkamegosztás

  8. A hátrányos helyzet • Valamilyen humán funkció zavar • Nem magán ügy, a társadalommal való kommunikációban jelenik meg • Kalokagathia a görög ideál, a test és a szellem harmóniája • Spárta, Taigetosz • A nő és az ördög testi érintkezése • A reneszánsz idejétől elkezdődik az intézményesítés • 19.sz-tól gyógyító nevelő tevékenység, mint társadalmi feladat • 1875 Hülyék Intézete • 20.sz emberjogi mozgalmak, fogyatékosok társadalmi integrációja

  9. Mo-on élő hátrányos helyzetűek • Munkanélküliek • Szakképzetlen/nem piacképes végzettségű • Alacsony keresetű • Gyermeküket egyedül nevelő • Fiatal pályakezdő m.nélküli • Cigányság • Nagycsaládok • Idős emberek, egyszemélyes háztartásban • Falusi háztartások • Fogyatékkal élők • Hajléktalanok

  10. Az intézmények szerepe az egészségnevelésben • Az egészségértékek kialakítása • Magatartások, életvezetési szokások • Aktív és passzív pihenési szokások • Nemi szerepek • Köznevelés • A pszichoszociális fejlődés szakaszai • Adaptáció (0-6 hónap) • Első szocializáció 6-18 hónap) • Autonóm individualizáció (18-36 hónap) • Identifikáció 3-7 év) • Tudatosság (7-12 év) • Második szocializáció (12-17 év) • Heteronóm individualizáció (17-25 év)

  11. Az egészségnevelés célja • Elősegíti az egyén felelősségérzetét a család és a közösség iránt • Bíztatni az egészséges életmódra, megadni az egészség valódi rangját • Lehetőséget adni a fizikai, lelki és szociális erő bizonyítására • Elősegíteni az önismeretet és önbecsülést • Elfogadtatni önmagukat • Fejleszteni a döntésképességet (stressz, konfliktus helyzetek) • Segíteni a kapcsolatok kialakításában • Nemi szerepeket kialakítani • Segíteni a felnőtté válásban, szülőktől való függetlenség • Felkészíteni a hosszan tartó kapcsolatokra • Előkészíteni egy életpályára • Fejleszteni szellemi, erkölcsi és etikai értékeiket • Kialakítani a társadalom iránti felelősségérzetüket

  12. Az egészségnevelés kialakításának folyamata belső tényezők külső tényezők önismeret gyakorlat pénz, hozzáférés az önbizalom eszközökhöz belső tartás magatartás család, kortárs társ. elvárás motiváció attitűd IQ ismeret, információ, információ, tudás hozzáférhetőség

  13. Az egészségnevelést érintő külső hatások

  14. Az egészségnevelési normák • Általánosak (egyetemes), de magukba kell, hogy foglalják a csoportos (szociokultúrális) és az egyedi (személyiség) elvárásokat is. • E normákat különböző helyekről, különböző intenzitással kapjuk • Hatások az egészségnevelésre • Ált. normák (egészségpolitika, média) • Helyi normák (család, szomszéd, település) • Kortárs, baráti társaság • Fontos ember, iskola)

  15. Az egészségmagatartás kialakítása

  16. Az egészség-magatartást befolyásoló belső tényezők

  17. Az egyén és a környezet hatása az életmódra

  18. Minőségbiztosítás az egészségnevelés oktatásában • Kritérium • a minőség egyedi szinten való megvalósulása • a társadalmi intézményrendszerek kiismerése, használata • Standard minőség • minimális követelmények (iskolától oktatótól, szoc. közegtől független) és tudás • Indikátorok • jelzi a kritérium megvalósulását egyedi szinten (felmérés,teszt, ismétlés, beszámolás) • Protokoll • az események és tevékenységek rendezettsége a standard alapján • megköveteli a nyíltságot, őszinteséget, toleráns, empatikus viselkedést

  19. Az egészségnevelés minőségének dimenziói

  20. A minőségbiztosítás lépései • Minőség ellenőrzés • A folyamat és az elért eredmény összevetése a kitűzött standardokkal, megfelel-e az eredeti célnak? • Minőségbiztosítás • Az eredmény minőségének javítása, folyamatosan korrigálva a feltételrendszert, a várt eredményt. • Értékelés (evaluálás) • Ismeret, tudás, attitűd, magatartás (hogyan változott?) • Megfelelő oktatásnál más standardok jelentkeznek

  21. Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere • Oktatói vezetés és vezetőség • együttműködés • partnerség • Preventív szemlélet • a felhalmozott tudás elősegíti az egészséges életmód megalapozását • Az egyén igényeinek felmérése • szükségletek • különbségek figyelembevétele • Munkatársak bevonása • kinek-kinek profilja szerint

  22. Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere • Rendszeres képzés • kötelező a minőség megtartásához • Elismerés és ösztönzés • hiányában nem létezik sikeres oktatás • Kommunikáció és teammunka • vélemények cseréje • tanítási tapasztalatok átadása • Anyagi és humán erőforrás biztosítása • az intézmény feladata

  23. Az egészségnevelés értékelésének módszerei

  24. Az egészségnevelés oktatásának témái • Az ember önmagával kapcsolatos felelősségének kialakítása • Az emberek közti kapcsolatok fejlesztése • A szabadidő, a munka a társadalom intézményrendszereiben való eligazodás, a környezettel szembeni felelős magatartás

  25. Az attitűd Hajlam < > Beállítódás < > Személyek Érzés < > Tárgyak Hiedelem < > Fogalmak Ismeretek < >

  26. Az attitűd • Három komponense: • Megismerés, a tárgyról, személyről való tudás, hiedelem. • Affektív komponens, a tárggyal, személlyel kapcsolatos érzések és érzelmek. • Viselkedési rész, a tárggyal, személlyel kapcsolatos viselkedési szándék vagy terv.

  27. Az attitűd • A legnehezebb az attitűd megváltoztatása: • Nem csak az ismeret és tudás mennyiségével és minőségével kell megküzdeni, hanem érzelmi tényezőkkel is. • Nagy szerepet kap ennek segítésében a hitelesség, a személyes példamutatás, a személyiség erőssége (tanár, híres ember, sportoló, média szem.).

  28. A döntés • A cselekvési alternatívák valamelyike melletti elköteleződést jelent. • A jó döntés kritériumai: • Megfelelő információ • Jó döntési képesség • Megfelelő döntési mechanizmus • A döntési képességet befolyásolják: • érzelmek • informáltság • attitűd • szokások • hagyományok

  29. A döntési készség elősegítése – az önértékelés fejlesztése • A döntés gyakorlása (hova, mikor menjünk?, mit csináljunk?) • A döntéshozatal mechanizmusának megbeszélése (hogyan, miért úgy döntöttünk?) • A döntések és következményeik mindig hatással vannak a döntéshozóra és a környezetére • A probléma elnapolása ua. mint a helytelen döntés • Néha a helytelen döntést is hagyjuk érvényesülni • Nincs tökéletes döntés (ízlés, elképzelés, cél különbségek) • A döntések felső határának megszabása (törvények, erkölcsi szabályok) • A döntésképesség kialakítása egyenes arányban van a pozitív önértékeléssel • Az egészségnevelés célja, hogy az egyén a jó döntések következtében az egészséges életmódot válassza.

  30. A döntéshozatal fejlesztése

  31. Nevelés módszertan a gyakorlatban • Mit tudnak már a témáról? • irányított kérdezés • önálló válaszadás • Mi a véleményük a témáról? • Érdekli őket? • Érintve érzik magukat? • Fontos ez a tudás a jövőjükhöz? • Milyen új ismeret, tudás kell a témához kapcsolódóan? • Mi fontos nekik?

  32. Nevelés módszertan a gyakorlatban • Mit kérdezzünk az új ismeretről, tudásról? • Meg tudják-e tanulni és megértik a jelentőségét? • Tisztázni hozzáállásukat/érzésüket • Érdekli-e őket, fontosnak érzik-e maguk és a közösség számára? • Konfliktust okoz-e jelenlegi felfogásukban?Miért? • Az ismeretek felhasználása • Határozzon ő (maga vagy mások problémáinak megoldása), szerepjáték • Tisztázza, hogyan fogadják el, vagy hoz változást jelenlegi magatartásukban? • Ha az oktatott formában nem, akkor milyen formában lenne megfelelő az ismerethez jutás? • Az eddigi ismereteken kívül mire lenne szükség a gyakorlatban?

  33. Az oktatás módszerei • A tudás • Adatszerű ismeret és információ, • maga a tanulás, • használható ismeretek tárháza • Az érzelem • (befolyásolja) • az életet • a fejlődést • a szükségletek kielégítését • Hatást gyakorol • A szervezet működésére • A lelki élet folyamataira • A környezetre • A cselekvés • Az aktivitások sorát jelenti benne az egyéni, a szociális, egészségügyi és egyéb problémák megoldása

  34. A tanulás hatása az attitűd és a viselkedés változására • Az etikai megfontolások, normák, életvezetési szokások, társadalmi elvárások aspektusából: • Mások egyéniségének tiszteletben tartása • Készség kialakítása a saját cselekedetek következményei iránti felelősség vállalásáért • Bizonyos témakörök pozitív értékelése (pozitív viszonyulás) • Készség a másokkal kialakított kommunikációhoz • Odafigyelés – bátorság – figyelmesség • Beleérző, nem értékelő megértés, tolerancia

  35. Oktatási koncepció • Elmélet és gyakorlat • Célok, módszerek (pl. prevenció) • Integráció • Más egészségnev. Int. kapcs. felv. • Felkészülés • Célok,eszközök definiálása • Csoportmunka • Elvek és gyakorlatok tanulmányozása • Differenciálás, stratégiák kialakítása • Szemléltető eszközök azok forrásai • Módszerek • Eszközök

  36. Oktatási koncepció • Kommunikációs készség • Figyelési készség, verbális, nonverbális • Tanácsadás • A vélemények elfogadtatása • Naprakész információk • Források folyamatos keresése • Állandó informálódás • Szakmai továbbképzés • Periodikus megjelenése,ismétlődése • Tanítási módszerek

  37. Tanítási módszerek • Előadás • Formális tanítási módszer, nem túl korszerű (hallgatóság bevonása, interakció) • A téma megtárgyalása • A megtárgyalásnak határozott témája van • Vezetheti oktató,tanuló • Fejtörés, egyéni ötletek • Az elképzelések szabad áramlása egy adott témában • További ötletekre, megfogalmazásokra ösztönöz • Szerepjátszás • Eljátsszák egy másik személy érzéseit, tetteit • A szerep rögtönzésre épül • Pl. a toleráns magatartás kialakítás egy kiváló módszere • Kiértékelés • A gyakorlatok igen lényeges része

  38. A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai • Az intellektuális ismeretek: • a feladat ismertetése • a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat • hibajavítás • az értékelés interpretálása • a baleset védelem • a felhasználási módok ismertetése • a feladathoz kapcsolódó játékszabályok. • A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.

  39. Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői • Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése • Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) • Komplex metodika (Báthory, 1992) • Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

  40. Az oktatási stratégiák felosztása • Célközpontú • Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt • Szabályozáselméleti • Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál • Tanári dominanciájú • Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve • Tanulói dominanciájú • Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve

  41. Direkt (deduktív) tanítás • A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly • Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén. • A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni. • A tanári tevékenység főbb lépései • A feladat ismertetése • Előzetes tapasztalatok felidézése • Gyakoroltatás • Ellenőrzés, értékelés

  42. Indirekt (induktív) tanítás • A hangsúly a nevelési célokra kerül: • önállóságra nevelés • probléma megoldó készség • kreativitás • önkifejezésre késztetés • együttműködésre tanítás • motiválás., aktivizálás • A tanári tevékenység főbb lépései: • a feladat kijelölése • gyakoroltatás (tanulói próbálkozások) • a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása • ellenőrzés, értékelés

  43. A tanulási stratégiák • A strukturált tanulás • A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig. • A tanulói tevékenység főbb elemei: • A feladat megértése • Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával • Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával • Gyakorlás azonos és változó körülmények között • Az eredmények külső és belső értékelése

  44. A tanulási stratégiák • Nyitott vagy nyílt tanulás • A tanulók aktív szerepet játszanak a saját tanulásuk irányításában, a tevékenységek kiválasztásában (A megerősítés itt is elvárás!) • A célhoz igazodó tartalom kiválasztásánál fő szempontok: • Realitás, életkor, képesség, mozgástapasztalat • Céljukat tekintve • A kiindulási ponttól nyitott • Olyan mozgásfeladatok, melyeknek nincsenek specifikus kritériumai • A célhoz vezető úton nyitott • Olyan mozgásfeladatok, amelyben a próbálkozása valamilyen cél érdekében történik • A tanulói tevékenység főbb elemei: • A feladat értelmezése • Próbálkozások, a helyes megoldás keresés • Külső megerősítések alapján a helyes megoldás gyakorlása • Külső értékelés utáni belső átélés

More Related