Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat - PowerPoint PPT Presentation

n v nyrendszertan gyakorlatok 2 gyakorlat n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat PowerPoint Presentation
Download Presentation
Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat

play fullscreen
1 / 213
Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat
126 Views
Download Presentation
perrin
Download Presentation

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Növényrendszertan gyakorlatok2. gyakorlat Erdőmérnöki szak 2012

  2. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. • Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. • Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. • Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje • Agaricanae – Kalaposgombák felrendje • Boletales – Tinórugomba-alkatúak r. • Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) • Agaricales – Csiperke-alkatúak r. • Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) • Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

  3. felr. Agaricanae – Kalaposgombák r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja • Hazánkban mintegy 70 faj • Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is. • A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról. • A csöves részt néha fátyol borítja. • A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak. • A hús mindig lédús, puha; változó színű lehet.

  4. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Ízletes vargánya – Boletus edulis (úrigomba, igazgomba, szepe)

  5. Boletus edulis – Ízletes vargánya • A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna, világosbarna, matt, finoman nemezes. • A termőréteg csöves, a kalap húsáról könnyen lefejthető, fehér, sárga, majd zöldessárga. • A tönk vastag, a hengerestől a hasasig, fehéres, világosbarna, a felső részén sötétbarna hálózatos erezet található. • A hús vastag, fehér, nem színeződő, kellemes illatú, dióízű. • Júniustól októberig. • Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben. • Ehető, árusítható, jól szárítható. • Hasonlít hozzá a nemezes kalapú, • végig hálózatos tönkű nyári vargánya (Boletus aestivalis).

  6. r. Boletales – Tinórugomba alkatúak Ízletes vargánya – Boletus edulis

  7. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  8. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  9. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  10. Sátántinóru– Boletus satanas • A kalap 5-15 cm átmérőjű, félgömb alakú, szabálytalanul karéjos lesz; szürkésfehér, finoman nemezes. • A tönk 10 cm körüli hosszú, feltűnően gumós, hasas, a kalap közelében sárgás, kisszemű, vörös hálózat díszíti, lejjebb kárminvörös. • A csövek először halvány sárgák, végül zöldessárgák és sérülésre kékeszöldek lesznek, apórusok nagyon hamar vörösek lesznek. • A húsa fehéres,vágásra kékül. • Júliustól szeptemberig. • Kedveli a meszes talajú déli lejtőkön kialakuló bükk- és tölgyerdőket. • Mérgező, súlyos gyomor- és bélpanaszokat okoz.

  11. Sátántinóru– Boletus satanas

  12. Sátántinóru– Boletus satanas

  13. Sátántinóru – Boletus satanas

  14. Farkastinóru– Boletus calopus (pachypus) • A kalap félgömb, lassan szélesedik ki, pereme sokáig lehajlott marad, olívszürke, bársonyos-nemezes, matt, nem tapadós. • A pórusok citromsárga később olívszínűek, nyomásra megkékülnek. • A tönk 6-8 cm magas és 2-5 cm széles lehet, gumós-hasas formájú, felül sárga színű és sárgás hálóval fedett, lejjebb vöröses árnyalatú és vörös vagy barnásvörös hálózattal díszített. • A hús sárgásfehér, nyomásra erősen kékül. Íze először összehúzó, utána többnyire keserű. • Júniustól októberig. • Savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben található. • Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.

  15. Farkastinóru– Boletus calopus

  16. Farkastinóru– Boletus calopus

  17. Farkastinóru – Boletus calopus

  18. Farkastinóru– Boletus calopus

  19. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum • A kalap domború, dohány-, feketésbarna színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap bőre néha a kalap szélén túlér. • A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen lefejthető, fehéres majd barnás színű. • A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon szürkésbarnán, feketésen pikkelyes. • A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem jellegzetes. • Júniustól októberig. • Nyírfák alatt nő. • Fiatalon ehető, árusítható.

  20. Barna érdestinóru –Leccinum scabrum

  21. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum

  22. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum

  23. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak Leccinum nemzetség

  24. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Suillus nemzetség

  25. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus • Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő. • A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr könnyen lehúzható. • A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet választ ki, ezek megszáradnak. • A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló szemcsék vannak rajta. • Májustól novemberig. • Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj. • Ehető, árusítható.

  26. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  27. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  28. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  29. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  30. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus • A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó, rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós. A kalapbőr lehúzható. • A csövek eleinte szűkek, sárgák, majd barnásak. • A tönk hengeres, fehéres gallérja van, melyet később a spórák barnásra festenek; a gallér felett sárgás, alatta fehéres. • Májustól novemberig. • Kéttűs fenyők alatt nő. • Ehető, árusítható.

  31. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  32. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  33. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  34. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  35. r. Boletales – Tinórugomba alkatúak Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus

  36. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus • A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres árnyalatú, bársonyos. • A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák. A pórusok nyomásra gyengén kékülhetnek. • A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott. • A hús sárga, enyhe szagú és ízű. • Májustól októberig. • Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori. • Ehető, árusítható faj.

  37. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus

  38. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus

  39. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus

  40. Xerocomus subtomentosus – Molyhos tinóru

  41. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. • Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. • Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. • Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje • Agaricanae – Kalaposgombák felrendje • Boletales – Tinórugomba-alkatúak r. • Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) • Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus, Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma) • Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) • Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

  42. Agaricales – Csiperke-alkatúak r.

  43. Agaricales Amanita – galóca nemzetség • közepes vagy nagy termetűek • a kalapszél gyakran bordázott • fehér lemezek (kevés kivétel) • teljes és részleges burok • ált. fejlett gallér • pettyek v. bocskor • mikorrhizásak • mérgezők, néhány ehető

  44. Agaricales r. Gyilkos galóca - Amanita phalloides

  45. Gyilkos galóca – Amanita phalloides  • A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas. • A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik. • A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehérlelógó gallérja és nagy,tövén bő, elálló, fehér bocskora van. • A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztetőízű. • Júniustól novemberig. • Főleg tölgy alatt növő gombafaj. • Halálosan mérgező

  46. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  47. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  48. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  49. Gyilkos galóca– Amanita phalloides