szabadid pedag gia l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szabadidő pedagógia PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szabadidő pedagógia

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 79

Szabadidő pedagógia - PowerPoint PPT Presentation


  • 517 Views
  • Uploaded on

Szabadidő pedagógia. Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak NYME AK. A sportpedagógia tudományelméleti alapjai. Sportpedagógia és sporttudomány Sportpedagógia és neveléstudomány Interdiszciplinaritás Sportpedagógiai alapfogalmak Kutatásmódszertani alapvetések. A tudománnyá válás.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Szabadidő pedagógia' - daniel_millan


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
szabadid pedag gia

Szabadidő pedagógia

Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés

szak

NYME AK

a sportpedag gia tudom nyelm leti alapjai
A sportpedagógia tudományelméleti alapjai
  • Sportpedagógia és sporttudomány
  • Sportpedagógia és neveléstudomány
  • Interdiszciplinaritás
  • Sportpedagógiai alapfogalmak
  • Kutatásmódszertani alapvetések
a tudom nny v l s
A tudománnyá válás
  • A tudomány fejlődés belső tendenciája:

- eredmény + tapasztalat = elméletképzés.

  • A külső társadalmi hatások

- fogadókészség.

  • Minden tudomány valamely kultúrterület szellemi leképezésére szolgáló eszmerendszer.
  • A kultúra azon képességek, teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett.

Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott képességek és tapasztalatok együttese.

  • A testkultúra az egyetemes kultúra organikus része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában.
a sport ill a sporttudom ny
A sport, ill. a sporttudomány
  • A sport jellemzői alapján a modern társadalom életstílusához hozzátartozik, kiváltképpen a szabadidő keretében kifejtett tartalmával és különösképpen a tömegkommunikációs eszközök közvetítésének segítségével.
  • Széles értelemben a sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző sport előtagú, un. szubdiszciplinákat.

- sporttevékenység, mint az emberi mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és társadalomi jelenség.

  • Szűkebb értelemben a sport általában a teljesítménysportra, versenysportra értendő.
az n ll sporttudom ny
Az önálló sporttudomány
  • Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának részterületeként, a testkultúrának leképzésére szolgáló eszmerendszer.
  • Tárgya, az ember cselekvőképességének és teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új összefüggések feltárása.
  • Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása, ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a társadalom totális fejlődésének elősegítése.
  • Tudományos jellege:

- multidiszciplináris

- multikultúrális

- holisztikus szemléletű

- integráló, feltáró, rendszerező, normatív

- fejlesztő (növelő, művelő, nevelő)

- elmélet és gyakorlat fejlesztés.

slide6
Orvosi, természettudományi alapok

sportbiológia

sportorvostan

sportbiomechanika

sporttechnika

Társadalom és magatartás és Politikai, gazd.tud .

neveléstudományi alapok alapok

sportantropológia sportpolitika

sportpszichológia sportjog

sportpedagógia sportgazdaságtan

sportszociológia sportmenedzsment

Kultúrelméleti alapok

sporttörténet

ősszehasonlító sporttudomány

sportinformatika

sportfilozófia

slide7
Sportvonatkozású tématerületek

mozgás

sportjáték

edzés a sportban

oktatás a sportban (didaktika)

sportoktatási sportoktatás a sportoktatás tanuláselméletek sportoktatás

gyakorlat tudomány elméletei a sportban gyakorlat

Sportközeli tématerületek

(példák)

célok személyek hivatásterületek

szabadidősportok nők sportja sporteszközök

egészségsportok idősek sportja élsport

sporttudom ny sportpedag gia
Sporttudomány - sportpedagógia
  • A sportpedagógia a sporttudomány egy sajátos pedagógiai aspektusa ( a sport mint emberi teljesítménynövelő tevékenység, eleve művelő, nevelő jellegű).
  • A sportpedagógia a sporttudomány önálló szubdiszciplínája (határtudomány a sporttudomány és a neveléstudomány között).
  • A sportpedagógia a neveléstudományhoz, a sportban rejlő pedagogikum révén kapcsolódik.
  • A személyiség a tevékenységben, a tevékenység által fejlődik.
  • A sport igényli és lehetővé is teszi a sportoló ember öntevékenységét.
  • A sportpedagógia – pedagógiai jellegű tudomány, amelynek tárgya a sport, a sportolásban résztvevő.
  • A sportpedagógia kutatási célja a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémák megoldása.
nevel studom ny sportpedag gia
Neveléstudomány - sportpedagógia
  • A pedagógia általános legátfogóbb törvényszerűségeinek, elveinek alkalmazása.
  • A sportoló személyiségének sokoldalú, céltudatos és tervszerű fejlesztése (nevelése).
  • Csak a sportra jellemző sajátos pedagógiai helyzetekre vonatkozó pedagógiai problémák összefüggéseinek, törvényszerűségeinek és megoldásainak feltárása.
  • Anyagi és szellemi jellegű értékeket termel.
  • Szocializációs folyamatot segít elő.
  • Az egyén mozgáskultúráját, viselkedéskultúráját fejleszti.
  • Az egyén és a társadalom egészségi állapotának színvonalát növeli.
  • Teljesítőképesség növelő, általános és egyedi szinten.
  • A versenyképesség fejlesztését segíti elő.
a sportpedag gia feladata
A sportpedagógia feladata
  • A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni.
  • A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk.
  • Definiálva: a sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása.
sportpedag giai alapfogalmak
Sportpedagógiai alapfogalmak
  • Mozgás, mozgásos/fizikai aktivitás, mozgásos cselekvés
  • Testgyakorlás, testi nevelés, testnevelés, játék, sport
  • Egészség, jó közérzet, fittség
slide12
Az egészségkultúra és a testkultúra alapfogalma – egyben értékkategóriája - a mozgásos aktivitás.
  • Testi jelenség, általában aktivitást jelent

- szenzomotoros kutatás: kommunikációs képződmény, amely az ember és a környezete közötti információcsere és szabályozás által keletkezik.

- a biomechanika az izületi mozgásokat vizsgálja, mint belső változások

- jelenségtan a magatartás külső megjelenéseként kezeli a mozgást, amely a viselkedés egy formája

- sportpszichológia a mozgásos cselekvést pszichomotoros összefüggésben vizsgálja (motiváció, terv, döntés, végrehajtás, visszajelzés stb.).

  • mozgás képzés > képességfejlesztés
  • mozgásfejlesztés > szenzomotoros folyamatok
  • mozgás nevelés > képzési eszköz, ill. mozgásra nevelés
slide13
A testgyakorlás céltudatos emberi tevékenység a testgyakorlatok ennek a fejlesztő folyamatnak az eszközei.
  • A testi nevelés a szélesebb értelmezésű személyiségfejlesztés részeként, a nevelés feladatrendszerén belül, a fizikumra hangsúlyozott hatásrendszert jelenti, ami rendszeres, céltudatos, tervszerű nevelő célú hatásrendszer.
  • A testnevelés alatt pedagógiailag átgondolt, tantervileg megformált, didaktikailag felépített, módszertanilag kimunkált tantárgyat értünk.
  • A játék alapvető mozgásos jelenség, szervezett cselekvések egy speciális játékideál általi összehangoltsága (dologi struktúrákkal, társas magatartásmódokkal jellemezhető és szabályokhoz kötött).
  • A sport társadalmi, kulturális jelenség, amely önként vállalt, jellemzője a céltudatosság. Tágabb értelemben szórakoztató időtöltés, amely növeli az ember mozgáskultúráját, szűkebb értelemben az előbbi tevékenység rendszeres, versenyszerű űzése a teljesítménynövelés céljából.
slide14
Az egészség alapvető értékkategória az emberi életminőséget javítani szándékozó minden tudományágban, a sportpedagógiában az egészség célérték is egyben.
  • A szervek, szervrendszerek teljesítőképessége, betegségtől való mentesség, teljes testi, szellemi, szociális jólét, egyensúlyi állapot, melynek fenntartása a kibillenés megelőzését (prevenció), folyamatos karbantartását (rekreáció) igényel - instabil tényező.
  • A tökéletes közérzet az egészség összetevőinek harmóniája:

- életvitel, munka – pihenés aránya, szórakozás

- aerob edzettség, egészséges táplálkozás, testápolás

- élvezeti szokások, nemi élet

- társas kapcsolatok, világnézet, vallás.

  • A fitnessz általánosságban jelzi az ember életképességét, mint aktuális állapotot valamely adott cselekvés elvégzéséhez. Minden személyiségdimenzióban, minden cselekvésterületen megjelenik. A sportban jelentős a testi ill. a motorikus fitnessz.
az ember mint t rsadalmi s term szeti l ny
Az ember mint társadalmi és természeti lény
  • A sportpedagógia mint tudomány jellegét alapvetően határozza meg az, hogy egy – a társadalmi közeg nélkül nem létező – jelenséget vizsgál.
  • A sportot végző ember nem csupán társadalmi lény, hanem egyben biológikum, a természeti környezet szerves része.
  • A sport olyan fizikai aktivitás, amely feltételezi az élettani működéseket, a fizikum aktivitását, a képességhatárok igénybevételét.
  • Az emberben a társadalmi és természeti feltételek egységben benne rejlenek:

- sajátos emberi tevékenység

- céltudatos gyakorlás, gyakoroltatás

- konkrét társadalmi viszonyok között

- szomatikus fejlettség, mozgatórendszer

- testalkat, testösszetétel, BMI,

- nemek közti különbség, fittségi szakaszok

a sportpedag gia szociol giai sszef gg sei szocializ ci a sportban
A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a sportban
  • Kommunikatív hatású, közösségteremtő.
  • A szocializálódás egyik jelentős területe.
  • Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai irányítás mellett felfokozott érvényű.
  • Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz, egészség, test imázs).
  • Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában beállott változások.
  • Közösségfejlesztő hatás:

- közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás

- csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés)

- az egyén teljesítménye és a közösség sikere

- szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság

- edzéseken túli közös élmények, hagyományok

kiépítése, ápolása.

a pedag gus szerepe a szocializ ci ban
A pedagógus szerepe a szocializációban
  • A szervezeti élet kialakítása, tisztségek, feladatkörök, szerepek stb.
  • Követelmények, feladatok kijelölése, az arányos terhelés biztosítása.
  • A teljesítés lehetőségének, a siker örömének biztosítása
  • Az értékelés (a közös siker) közösség előtti megvalósítása (az egyéni teljesítmény szerepének hangsúlyozása).
  • Perspektívák nyújtása (közeli/távoli célok).
  • Közösségi hagyományok létrehozása, ápolása.
  • A közösségen belül az egyénekkel való törődés, szakmai foglalkozás, az azon felüli jó kapcsolatok kiépítése, az összhang biztosítása.
a sport letm dform l funkci ja
A sport életmódformáló funkciója
  • A szükségletek kielégítése tevékenység segítségével történik.
  • Biológiai indíttatású és magasabb rendű szükségletek. Az utóbbi kialakításában már a környezet és a neveltetés is fontos szerepet játszik.
  • A szükségletek kielégítésére – csak az emberre jellemző – értékpreferálás alapján kerül sor.
  • A sport az ember életében az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló alkalmas eszköz.
  • Feltétel: megfelelően „értékmagasnak” kell lenni az egyén számára, hogy tudatosan válassza a szükséglet kielégítésére.
  • A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a sporttevékenység, a testkultúra elemei nem kielégítő módon épültek be az emberek életmódjába.
  • Különböző szabadidő-eltöltési szokások rangsorolása, az inaktivitás problémája, inaktív részvétel a sportban.
slide19
Tevékenységek fiú lány

Szépirodalom olvasása 47 75

Tánczene hallgatása 34 41

Színház 13 32

Kirándulás 20 26

Tánc 13 24

Mozi 18 15

TV-nézés 18 15

Sportolás 24 9

Séta 7 14

Tudományos művek olv. 10 4

Beszélgetés 5 6

Barkácsolás 22 -

Rádióhallgatás 4 5

Hangverseny 3 5

Tanulás 2 5

Folyóirat olvasás 2,8 1,9

Társasjáték 1,8 0,6

Újságolvasás 1 1

szabadid s tev kenys gek magatart sm dok
Szabadidős tevékenységek - magatartásmódok
  • Motivációs bázis:

- az egyéni életstílus kialakulásának folyamatában a kialakult készségek szokásrendszerré formálódnak, s ily módon tartós (életre szóló) ösztönző erőt képviselnek.

  • A mozgásos magatartást is :

- belső értékrend által vezérelt igények, megszilárdult szokások, rendszeressé vált tevékenységek váltják ki,

- nem automatikusan és ösztönösen alakul ki, hanem tudatos és folyamatos nevelőmunka eredménye,

- az öntevékeny cselekvéshez kialakult szokásrendszer kell (amelyeket megkönnyítik a pozitív viszonyulások, attitűdök)

  • A szociális makró és mikró környezet:

- a családban kialakult sportszerető légkör (látens módon is),

- a testnevelés óra és a testnevelő tanár.

  • Az életrend :

- az egyén mindennapjaiban rendszeresen visszatérő tevékenységek köre (a helyes életrend legfontosabb feltétele az egészség megtartása).

konfliktushelyzetek stresszhat sok
Konfliktushelyzetek, stresszhatások
  • A társadalmi értékek rendszerében a sportnak , nincs állandó jellegű helye, népszerűsége, jelentősége, az általa betöltött társadalmi szerepe is mindig más.
  • Befolyásoló tényező a sportpolitikai szemlélet, az adott sportágnak és társadalmi elismertetésének konfliktusa kihat minden egyes résztvevőjére.
  • A konfliktus hordozója a sportból eleve fakadó versenyszemlélet.
  • Az egyénnek egyidejűleg több szerepe (státusza) is van.
  • Az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai, mint konfliktushordozók.
  • A teljesítményorientált tevékenységhez kapcsolódó szubjektív sikerélmény vagy kudarc mértéke tehát az egyén igényszínvonalának realitásától függ. Aminek az alapja a helyes önismeret, a teljesítménymotiváltság – sikervágy – igényszínvonal stabilitása.
  • Az egyénnek önmagával szembeni kudarcot és konfliktust jelenthet a klasszikus hármas kapcsolatrendszerének megbomlása.
  • Vajon felfogható-e mindezek következtében a sporttevékenység sorozatosan ható stresszornak?
folyamatosan hat stresszor a sporttev kenys g
Folyamatosan ható stresszor a sporttevékenység?
  • Pszichés ártalmak, személyiségtorzulás?
  • A stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke és párhuzamos az élet intenzitásával. A stressz fokozódik az idegfeszültség, a testi sérülés, a fertőzés, az izommunka alkalmával.
  • A stressz nemcsak felfokozottságot jelent, hanem annak hatására kialakuló védekező mechanizmust is, ami növeli az ellenállást a stresszt okozó un. stresszor-ágensekkel szemben.
  • A szervezet alkalmazkodik (adaptációs szindróma), az izommunkához un. fajlagos adaptáció alakul ki, ami fogyasztja az adaptációs energiát, tehát csak mennyiség kérdése, hogy károssá válik-e.
  • A sportban a fajlagos adaptáció a szervezet edzettsége.
  • Félelem (a várható feladat terhelő helyzetei, stresszor táptalaj).
  • Felfokozottság (megerőltetés hatására, érzelmi túlfűtöttség, dopping).
  • Stressz (a felfokozottság, a feszültség egy módja).
  • Hátráltatja a teljesítményt (igénynívó és teljesítmény differenciája).
az rdekl d s ir nyults g fejleszt se brentart sa
Az érdeklődés, irányultság fejlesztése, ébrentartása
  • Az érdeklődés a személyiség specifikus irányultsága, meghatározott dolgokra való összpontosultsága.

Sportágak kedveltségi rangsora

Fiúk Lányok

      • úszás 1. úszás
      • kosárlabda 2. tenisz
      • labdarúgás 3. RSG
      • sí 4. sí
      • atlétika 5. atlétika

kajak, kézl., röpl., röpl., kajak, lovaglás,

keleti sp., tenisz, cselgáncs, tájfutás,

body-b.,torna, vívás, tollaslabda, stb.

a sport ir nti rdekl d st kiv lt t nyez k
A sport iránti érdeklődést kiváltó tényezők
  • Biológiai funkciószükséglet, mozgásvágy.
  • Teljesítmény emelésének igénye, siker és élményéhség.
  • Önértékelés és mások értékítéletének igénylése, elismertetésre törekvés, saját teljesítménnyel kapcsolatos értéktudat.
  • Intenzív lelki élmények átélésére törekvés.
  • Kollektív együttműködés, az emberi magatartás etikai vonatkozásai, társak iránt megnyilvánuló felelősségtudat.
  • Valamely sportág felszólító jellege.
  • Az egyén környezetében meglévő személyes példa.
  • Az érdeklődés lehet:
    • terjedelme szerint, hogy mi mindenre terjed ki,
    • hatékonysága szerint, hogy mennyire mozgósítja az egyént a cselekvésre
    • labilitása szerint, hogy mennyire stabil (megtartása uo. pedagógiai feladat, mint a kialakulásának elősegítése).
ig nyn v n rt kel s
Igénynívó, önértékelés
  • Az igényszint korábban elért eredmények, ill. az ezt követő értékelések során alakul ki és a következő teljesítmény elérésére, túlszárnyalására való törekvésben nyilvánul meg.
  • Az egyének igénynívója között különbségek vannak, a tekintetben, hogy a várható eredményre reálisan, vagy irreálisan utal-e. A reális szinten tartásban szerepe van az önismeretnek (önmagáról alkotott vélemény), önbizalom (önmagába vetett hit), önértékelés.
  • Standard és aktuális igénynívó.
  • Az egyén teljesítményét mindig mint sikert vagy sikertelenséget éli át – függetlenül annak objektív értékétől -, de csak abban az esetben , ha az adott területen önmaga által kitűzött céljai, önmagával szemben támasztott követelményei vannak.
k pess g rt ktudat
Képesség, értéktudat
  • A sikertelenség élménye nincs összekötve meghatározott objektív teljesítménnyel, inkább az adott (aktuális) igénynívónak van alárendelve.
  • Az elvárás, a célkitűzés és az igényszint együttesen határozzák meg az elkövetkezendő teljesítményt.
  • A legtöbb embernél a törekvési szint magasabb a teljesítmény szintjénél.
  • Ha az igénynívót a teljesítmények sorozatosan kielégítik, akkor az az eredeti felett állandósul (standarddá válik).
n ll s gra aktivit sra kitart sra nfegyelemre nevel s
Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés
  • A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet.
  • Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti.
  • A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók.
  • A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai-pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem).
  • A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei:
    • önuralom
    • helyes önértékelés
    • szabályok, követelmények ismerete, elfogadása
    • közösséghez való alkalmazkodás képessége
  • A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek
a rekre tor pedag giai szerepe
A rekreátor pedagógiai szerepe
  • Atya: lelki vezető, a bizalmas
  • Mester: szaktudás birtoklója, közvetítője
  • Hivatalnok: a közösség nevében hivatalosan értékelő, továbbhaladásról döntő
  • Csendbiztos: fegyelmező, rendfenntartó
  • A rekreátorban a tanár és az edző karaktervonásai egyesülnek
  • A rekreátor munkája sportcéloknak rendelődik alá de sportolni tudó, vágyó emberekkel van kapcsolatban, mondhatjuk nevel, ezért pedagógiai értelmezése lehetséges és szükséges
a hivat s v laszt s szakaszai
A hivatás választás szakaszai
  • A pályaválasztási döntésig tartó élményszerző, előkészítő szakasz
  • A képzés időszaka
  • A pályavitel szakasz, a pályakezdés évei
  • 1. a kaotikus pedagógiai élmények időszaka
    • Saját nevelése, szomszéd, rokon stb. a pedagógiai jellegű élmények feldolgozása
    • A pedagógus és orvos pályák kapcsolódnak korai pályaválasztáshoz (Szilágyi 1984)
    • A késői vagy kényszerű pályaválasztás sem gátló tényező a pályához fűződő pozitív érzelmek vagy a teljes identifikáció kialakításában
  • 2. ….a hallgató munkájának, a munka tudatosságának, a megfelelő öntevékenységnek, a felmerülő nehézségek legyőzésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a képzés tartalmi követelményeit, megszabott menetét, alkalmazott eljárásokat, belsőleg elfogadja, hivatásának későbbi gyakorlása szempontjából megokoltnak tekintse (Zibolen, 1971).
a hivat s v laszt s szakaszai30
A hivatás választás szakaszai
  • 3.

3-5 év (praxissokk, „konstanzi kád” szindróma):

    • Első látásra megoldhatatlannak tűnő konfliktusok átélése
    • Módszertani bizonytalanság (hibázás)
    • Az elméleti anyaggal való birkózás, átültetése a gyakorlatba
    • Érzelmi zavarhelyzetekbe kerülés

5-10. évtől a pályavitel igen pozitív:

    • magabiztos érett szakember
    • Bevált eljárások működő stratégiákká állnak össze
    • Egyéni stílus jellemzi
    • Nyitottság, fogékonyság a szakmai kérdések iránt

15-25 év között (rutin):

    • Korábban bevált módszerek gépies alkalmazása
    • Friss ötletek hiánya
    • Kevésbé igényli az érzelmi kapcsolatot
    • Az igazi kiégés kezdetét jelentheti
a rekre torral szemben t masztott k vetelm nyek
A rekreátorral szemben támasztott követelmények
  • Szakmai felkészültség.
    • Képzés, továbbképzés.
  • Pedagógiai felkészültség.
    • Elméleti képzettség, gyakorlati érvényülése.
    • Nem elég az „ösztönös pedagógia”.
  • Erkölcsi követelmények.
    • Felelősség vállalás a testi épségért, egészségért, életükért.
    • „Morális teher”.
    • A nevelő munka egyik sajátossága az, hogy alig-alig ellenőrizhető.
  • Általános műveltség.
    • A műveltség hivatalos terjesztője, aki nevel.
saj toss gok
Sajátosságok
  • A rekreátorok többsége sporton nevelkedett.
  • A társadalom értékrendjének alacsonyabb fokán található a fizikai aktivitás (presztízs)
  • Katonás, férfias, durva „világ”.
  • Tekintélyelv.
  • Különleges interaktív kapcsolatok.
  • A rekreátor és tanítványai kapcsolatát meghatározó tényezők:
    • A sporttevékenység élteti,

mérőeszköze a siker.

    • Kölcsönös függőségen alapszik,

a rekreátor munkájától függ a siker; a végrehajtástól függ a rekreátor eredményessége.

    • Bármikor felmondható,

nincs kötelezettség vállalás, „munkaszerződés”.

az interakci k jelent s ge
Az interakciók jelentősége
  • Módszerek az interakciók sajátosságának feltárására:
    • Flanders-féle kategóriális megfigyelési rendszer
    • Flanders-féle módszer Cheffers által módosított változata
    • Mosston-féle módszer
  • A szaktudás (pedagogical content knolidge) a képzés során saját szemléletté alakul át, mintegy belső rendszer a tanításról (teachers representation)
tan t si st lusok
Tanítási stílusok
  • A tanítást-tanulást elősegítő sémák (Mosston, 1994).
  • Jellemző a tantárgyhoz való kötődés és nem a tanári egyéniséggel való kapcsolat (Ashworth, 1994).
  • A tanítási stílusok nem képviselik a tanári reprezentációt (felfogás, szemlélet).
  • Spektrum elmélet (a tanár és tanuló döntéseinek egymáshoz viszonyított arányai) irányai:
    • Reproduktív stratégia (a tanár hoz minden döntést, a tanuló végrehajt, reprodukál).
    • Produktív modell (a döntéshozatal súlya a tanuló felé tolódik el (újszerű ismereteket, tudást produkálnak).
a sporttev kenys g mint oktat si folyamat
A sporttevékenység mint oktatási folyamat
  • Didaktikai alapfogalmak
    • Tanulás (szűk értelmezése): a verbális tanulással azonosítja (emlékezet fejlesztését, szövegek megértését, definíciók megtanulását, az ismeretek elsősorban kognitív elsajátítását jelenti.
    • A megfogalmazás hibái:
      • A gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek, képességek kialakítása nem képezte a tanulás tárgyát.
      • A személyiségfejlesztés elkülönül a tanulástól.
      • A tanuló passzív, reproduktív szereplő.
a tanul s
A tanulás
  • Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, értelmi, akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is (Ballér, 1981).
  • A tanulás folyamata mindig verbális kommunikáció révén, szenzoros és motoros összetevőkkel, szociális mezőben zajlik (Báthory, 1992).
  • A tanulás a pszichikum módosulása a külső tényezők hatására…(NAT 1995).
  • Az információ, ill. készség különböző típusainak elsajátítása Pszichológiai lexikon, 1997).
  • Tanítás tanár helyett tanulás tanuló.
az oktat si folyamat
Az oktatási folyamat
  • …e folyamatban a műveltségi javak aktív feldolgozása, hatékony elsajátításának megvalósulása mellett kialakul a tanulók autonóm tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, valamint a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása is.
  • ...a folyamat minden esetben interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata.

(Réthy, 1998)

az oktat si folyamat szerkezeti fel p t se
Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése
  • Makrostruktúrája:
    • ismeretszerzés
    • alkalmazás
    • rendszerezés
    • rögzítés
    • ellenőrzés
    • értékelés

(Nagy Sándor)

az oktat si folyamat szerkezeti fel p t se40
Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése
  • Mikrostruktúrája:
    • a figyelem felkeltése,
    • a motiváció biztosítása,
    • célok ismertetése,
    • a tanulandók hasznosságának, használhatóságának ismertetése,
    • az előzetes ismeretek felidézése,
    • az előzetes tudás előhívása, a rögzítés,
    • az alkalmazás,
    • a teljesítmény mérése, értékelése

(Nagy Sándor)

didaktika
Didaktika
  • Az oktatás szó kifejezi a tanítás és a tanulás együttesét, melynek fókuszában a tanuló, sportoló áll.
  • A „Mit tanítunk?” és a „Hogyan tanítunk?” kérdésekre a választ csak a középpontban álló személyiség pszicho-pedagógiai sajátosságainak figyelembe vételével lehet megadni.
a testnevel s s sportoktat s alapfogalmai
A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai
  • A motoros tanulás
    • Olyan belső folyamat, mely kapcsolatban áll a

gyakorlással, tapasztalással és viszonylag tartós változásokhoz vezet a készségszintű viselkedésben.

(Schmidt, 1988)

    • A viselkedéses teljesítmények fejlődése, alkalmazkodása, tökéletesítése
    • Valamely mozgásos feladat megoldása a folyamat optimális szabályozásával

(Nádori, 1989)

  • A mozgásos cselekvés
  • A testnevelés és sportoktatás folyamata
a testnevel s s sportoktat s alapfogalmai43
A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai
  • A mozgásos cselekvés
    • Komplex kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenység
  • A mozgás
    • A cselekvés megjelenési formája, külső érzékelhető megnyilvánulási formája.

(Báthori, 1985)

a testnevel s s sportoktat s alapfogalmai44
A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai
  • A testnevelés és sportoktatás folyamata:
    • egy mozgásos cselekvés elsajátítása,
    • egy mozgáskészség kialakítása.
    • Szakaszai:
    • Az ismeret átadás és feldolgozás szakasza

(durva koordinációs fázis)

2. Az alkalmazás szakasza

(finom koordinációs fázis)

a motoros oktat s folyamat nak didaktikai saj toss gai
A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai
  • A motoros cselekvéstanulás kiindulópontja a mozgásképzet (ideomotoros) belső kép
  • A megértés sajátosságaiból adódó feladatok:
    • Előképzettség
      • Mozgástapasztalatok, mozgáskészlet
    • Értelmi képesség
      • Terminológia használat
    • Vizualitás
      • Tér, idő, dinamika
    • Mozgásképzet
      • A tudatosított figyelem kapcsolja össze a kinesztetikus információkat a külső információkkal
a motoros oktat s folyamat nak didaktikai saj toss gai46
A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai
  • Alapfeltételül a motoros képességek megfelelő színvonala szolgál
    • Mozgáskészség kialakulásának folyamata
    • Motoros képességek fejlődése
      • Célgyakorlatok
      • Rávezető eljárások
a motoros oktat s folyamat nak didaktikai saj toss gai47
A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai
  • A folyamat egészében kiemelt szerepet játszik a gyakorlás
    • Gyakorlás az ismeret átadás és feldolgozás szakaszában
      • Első próbálkozás, elsődleges gyakorlás, durva koordináció
    • Gyakorlás az alkalmazás szakaszában
      • Gyakorlás „gyakorló helyzetben”
        • Cél a finom koordináció kialakítása
      • Gyakorlás „feladat helyzetben”
        • Cél a finom koordináció megszilárdítása
a motoros oktat s folyamat nak didaktikai saj toss gai48
A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai
  • Az intellektuális ismeretek:
    • a feladat ismertetése
    • a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat
    • hibajavítás
    • az értékelés interpretálása
    • a baleset védelem
    • a felhasználási módok ismertetése
    • a feladathoz kapcsolódó játékszabályok.
  • A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.
az oktat si folyamat strat giai jellemz i
Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői
  • Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése
    • Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg

(Falus, 1997)

    • Komplex metodika

(Báthory, 1992)

    • Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák.

(Pedagógiai Lexikon, 1997)

az oktat si strat gi k feloszt sa
Az oktatási stratégiák felosztása
  • Célközpontú
    • Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt
  • Szabályozáselméleti
    • Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál
  • Tanári dominanciájú
    • Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve
  • Tanulói dominanciájú
    • Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve
direkt dedukt v tan t s
Direkt (deduktív) tanítás
  • A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly
    • Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén.
    • A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni.
  • A tanári tevékenység főbb lépései
      • A feladat ismertetése
      • Előzetes tapasztalatok felidézése
      • Gyakoroltatás
      • Ellenőrzés, értékelés
indirekt indukt v tan t s
Indirekt (induktív) tanítás
  • A hangsúly a nevelési célokra kerül:
    • önállóságra nevelés
    • probléma megoldó készség
    • kreativitás
    • önkifejezésre késztetés
    • együttműködésre tanítás
    • motiválás., aktivizálás
  • A tanári tevékenység főbb lépései:
    • a feladat kijelölése
    • gyakoroltatás (tanulói próbálkozások)
    • a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása
    • ellenőrzés, értékelés
a tanul si strat gi k
A tanulási stratégiák
  • A strukturált tanulás
    • A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig.
  • A tanulói tevékenység főbb elemei:
    • A feladat megértése
    • Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával
    • Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával
    • Gyakorlás azonos és változó körülmények között
    • Az eredmények külső és belső értékelése
a tanul si strat gi k54
A tanulási stratégiák
  • Nyitott vagy nyílt tanulás
    • A tanulók aktív szerepet játszanak a saját tanulásuk irányításában, a tevékenységek kiválasztásában (A megerősítés itt is elvárás!)
    • A célhoz igazodó tartalom kiválasztásánál fő szempontok:
      • Realitás, életkor, képesség, mozgástapasztalat
  • Céljukat tekintve
    • A kiindulási ponttól nyitott
      • Olyan mozgásfeladatok, melyeknek nincsenek specifikus kritériumai
    • A célhoz vezető úton nyitott
      • Olyan mozgásfeladatok, amelyben a próbálkozása valamilyen cél érdekében történik
  • A tanulói tevékenység főbb elemei:
    • A feladat értelmezése
    • Próbálkozások, a helyes megoldás keresés
    • Külső megerősítések alapján a helyes megoldás gyakorlása
    • Külső értékelés utáni belső átélés
m dszerek elj r sok
Módszerek, eljárások
  • A stratégia komplex metodika.
  • A metodika módszerek, eljárások együttese.
  • Bármilyen stratégiáról beszélünk az építő köveket a tipikus és sajátos akció formák, cselekvések, azaz metodikai eljárások alkotják.
  • A stratégiai cél iránytűként befolyásolja az eljárások struktúrájának kialakítását és a szervezési módok megválasztását!
a m dszerek didaktikai rtelmez se
A módszerek didaktikai értelmezése
  • A módszer nem más, mint az egyes didaktikai feladatok realizálását biztosító speciális eljárások (Nagy, 1968)
  • A tanulók ismeretszerzését segítő oktatásban a pedagógus által alkalmazott egyes módok ismétlődő közös elemeiből spontán módon szerveződő vagy célszerűen szerkesztett eljárások együttese. (Pedagógiai Lexikon, 1997)
  • Az oktatási folyamatnak állandó ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek felhasználásra. (Falus, 1998)
a m dszerek feloszt sa s alkalmaz sa
A módszerek felosztása és alkalmazása
  • Tipikus metodikai eljárások:
    • Verbális: magyarázat, utasítás
    • Vizuális : közvetlen bemutatás, közvetett szemléltetés
    • Gyakorlati: segítségadás, gyakoroltatás
    • Összetett: hibajavítás
  • A motoros cselekvésoktatásban alkalmazott eljárások:
    • Utánzás és hasonlat
    • Rávezető ill. kényszerítő helyzetek teremtése
    • Játékos cselekvéstanulás (nyitott stratégiákban)
oktat si m dszerek a rekre ci ban
Oktatási módszerek a rekreációban
  • A szóbeli kifejezés módszerei
    • Magyarázat
    • Elbeszélés
    • Beszélgetés
  • A szemléltetés módszere
    • Bemutatás
    • Film
    • PC
  • A gyakoroltatás
  • Az önálló munkák felhasználása
  • Az ellenőrzés, értékelés
  • A hibajavítás
  • A segítségadás
a nevel s m dszerei a rekre ci ban
A nevelés módszerei a rekreációban
  • Az eljárásoknak azon körét nevezzük nevelési módszereknek, amelyeket a mozgásos cselekvésoktatás közben hangsúlyozottan nevelési céllal alkalmazunk.
  • Nevelési célzatú beszélgetések
  • Személyes példamutatás, eszménykép
  • Követelésszokások kiépítése gyakoroltatással
  • Ellenőrzés – önellenőrzés
  • Buzdítás, ösztönzés, jutalmazás
  • Büntetés
foglalkoztat si form k
Foglalkoztatási formák
  • Az oktatási stratégiát nem csak a módszerek és eljárások, hanem a szervezési módok és formák is képezik.
  • A foglalkoztatás szervezeti formái: együttes és egyéni. (Báthory, 1985)
  • Interakciós formák a frontális, az egyéni, a páros és a csoportos munkaformákat

(Rieder, Fischer, 1986)

  • Az oktatás szervezési módjai ill. munkaformái az egyéni munka, a párban folyó tanulás, és a csoportmunka. (Nádasi, 1998)
a f munkaform k
A fő munkaformák
  • Kialakításának egyedüli szempontja: azonos, vagy különböző didaktikai feladattal foglalkoznak-e a tanulók:
    • Az osztályfoglalkoztatások (mindenki azonos feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik)
      • Együttes, csoport, egyéni
    • A csapat-foglalkoztatások ( minden csapat más feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik)
      • Együttes, csoport, egyéni
a mozg stan t s s tanul s pedag giai k rd sei
A mozgástanítás és tanulás pedagógiai kérdései
  • Motiválás
    • Szerepe az oktatási folyamat megindításakor
  • Differenciálás
    • Áthathatják a folyamat egészét
  • Ellenőrzés és értékelés
    • Kifejthetik hatásukat az elsajátítási folyamat kimenetelénél
motiv ci
Motiváció
  • A motiváció: egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító interaktív tevékenység. A tanulási tevékenységre mozgósító különböző pedagógiai elvárások összessége, melyekkel a tanítási-tanulási folyamatban felébreszthető a tanulási kedv, a kitűzött célok eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony tevékenység váltható ki a tanulóban.
  • A motoros tanulás folyamata erős emóciók kíséretében zajlik.
  • Gyermek és ifjú korban az affektív tényezők dominálnak, felnőtt korban előtérbe kerülnek a kognitívak.
rzelmi szintek
Érzelmi szintek
  • Befogadás: az affektivitás első szakasza.
  • Reagálás: egy fokkal magasabb affektivitást jelez.
  • Értékelés: előnyben részesítés.
  • A motiválás eszközei a mozgástanítás és tanulás folyamatában:
    • Igényes magyarázat (tartalom, forma)
    • Szemléltetés (példamutató)
    • Önálló feladatok adása
differenci l s
Differenciálás
  • Az egyének megismételhetetlen egyediségek, olyan sajátos biológiai, pszichikus és szocializációs struktúrákkal, amelyek csak rá jellemzők.

(Lappints, 1997)

  • A különbségtevés az egyének egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.(Pedagógiai Lexikon, 1997)
  • A tanulást dinamizáló legfontosabb tényező.

(Báthory, 1997)

a differenci l s szintjei
A differenciálás szintjei
  • Makroszintű differenciálás: a társadalmi össztudás elosztása a képzési fokok rendszere segítségével (mindegyik képzési fok meghatározott tudásprofilt és tudásmennyiséget hordoz.
  • Mikroszintű differenciálás: a képzési fokokon belüli a képzésben résztvevők közötti tudáselosztással egyenlő ( a résztvevő választhatja meg a tudástípust és a tudásmennyiséget irányultság és szellemi kapacitás alapján.
  • Didaktikai differenciálás: a pedagógiai célok különböző utakon, módokon és eszközök segítségével történő megvalósítása a különböző individuumok esetében.
a differenci l s elvi s gyakorlati k rd se
A differenciálás elvi és gyakorlati kérdése
  • ELVI: Minden – a folyamatban résztvevő – eljusson a tőlük elvárható maximális teljesítményig, de az egységesen elsajátított alapvető testkultúrális javak bázisán.
  • GYAKORLATI:
  • D. a célokban
  • Követelmények – értékelés
  • D. az anyagban
  • Módszerek és eljárások alkalmazása D. érdekében
  • Munkaformák megválasztása
  • Gyakorlási idő biztosítása
  • Motiválás , aktivizálás
  • Rekreátori szerepvállalás, viselkedés
ellen rz s s rt kel s
Ellenőrzés és értékelés
  • Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai folyamatban betöltött releváns helye és szerepe tény!
  • Adatgyűjtés
    • Az értékelés alapját a mért adatok képezik
    • A különböző mérőeszközök és eljárások adekvát teljesítménymérést tesznek lehetővé
  • Teszt
    • Az ellenőrzést a sporttudomány által meghatározott kritériumok alapján összeállított teljesítménypróbák és tesztek segítik
      • Tanulás-cél-orientációs tesztek
      • Norma-orienmtációs tesztek
a reker ci kompetencia szempont megk zel t se
A rekeráció kompetencia szempontú megközelítése
  • A kompetenciák általános értelemben valamilyen funkció teljesítésére, adott cselekvés eredményes végrehajtására való alkalmasságot takarnak.
  • Tartalmában az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik.
a kompetenci k sszetev i
A kompetenciák összetevői
  • Ismeretek, a tudás: amivel a személy rendelkezik.
  • Készségek, jártasságok: fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességeit adják.
  • Önértékelés, szociális szerepek: olyan attitűdök értékek, melyet az egyén fontosnak ítél (pl.: siker, karrier).
  • Személyiségvonások: pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre adott válaszok.
  • Motivációk: melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.
a kompetencia fogalm nak el fordul si ter letei
A kompetencia fogalmának előfordulási területei
  • Informatika/műszaki terület
  • Humánpolitika
  • Menedzsment/gazdaságirányítás
  • Pedagógia/pszichológia
  • A leegyszerűsített lényeg azonosnak tekinthető:
    • Kompetencia = attitűd + tudás + képességek integrálása az alkalmazásban
  • A készségek (a cselekvés eszközjellegű, tanult komponensei) a képességekben „működnek”.
a motoros kompetencia
A motoros kompetencia
  • Magukba foglalják a motoros képességeket és készségeket, melyek az adott szituációnak megfelelően mobilizálódnak.
  • Egy viszonylagos „szerkezet” , ami a környezeti hatások összességéből és az egyén rendelkezésére álló erőforrásokból adódik.
  • A rendszer dinamikus és multistabil, azaz bizonyos határok között alkalmazkodik a körülményekhez a működőképesség fenntartása érdekében.
a motoros kompetencia76
A motoros kompetencia
  • A motoros teljesítményeknél a sportmozgásoknál a kompetencia mindig edzettség valamint szituáció függő.
  • Versenyszituáció; az ellenfelek kompetenciája erősen befolyásoló.
  • A „csúcson” a motoros képesség különbségek már alig mérhetők, mégis van győztes.
  • A kompetencia szint különbözőségei a motiváltságra, az akarati/koncentrációs tényezőkre, a küzdőképességre vezethető vissza.
a pedag giai c l s feladatrendszer a kialak tand kompetenci k f ggv ny ben
A pedagógiai cél-és feladatrendszer a kialakítandó kompetenciák függvényében
  • A célokat a feladatok megoldása révén lehet elérni.
  • A cél egy elérendő állapot.
  • A feladat valamilyen akciót igénylő folyamat.
  • A „rekreációs edzéstan” céljait optimális fizikai és pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó képesség, azaz a mindennapi magas színtű, optimális (de harmonikus) cselekvő és teljesítőképesség igénye szabja meg.
a rekre tor f feladatai
A rekreátor fő feladatai
  • A szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása, kiemelt szerepben a mozgás.
  • Az élettani alkalmazkodóképesség színvonalának emelése.
  • A fizikai és a szellemi teherbíró képesség fejlesztése.
  • Testi képességek fejlesztése.
  • Mozgásműveltség kialakítása, fejlesztése.
  • A testi fejlődési rendellenességek, elváltozások korrekciója.
  • Mozgás és játék igény, sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése.
  • Szemléletmód és életmód alakítása, a mozgás iránti attitűd kialakítása
irodalom
Irodalom
  • Bíróné N. E. (2004): Sportpedagógia Dialóg Campus, Pécs-Budapest