A foglalkoztatás és a szakképzés kapcsolata

1. Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48. Közgazdász-vándorgyűlése Szeged, 2010. október 1. A foglalkoztatás és a szakképzés kapcsolata

2. A foglalkoztatási ráta alakulása EU összehasonlításban.Forrás: ÁFSZ Csehországban 10 millióból 1 millió fővel több foglalkoztatott

6. Csehország 1 millióval több foglakoztatott Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Forrás: KSH

7. Forrás: KSH, 15-74 év között

8. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel • Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell • Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. • Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést.

9. Prioritások meghatározása • Élőmunka-terhek csökkentése • TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása • Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-gon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik • Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása • Szociális segélyek juttatásának szigorítása • Minimálbér felfüggesztése • „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása • Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása • Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap • Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás • 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely

10. Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata I. • Az építőipar építési-szerelési tevékenysége 2006-2009 között 35%-kal csökkent • A recesszió hatására a foglalkoztatottak száma 350 ezerről 300 ezer főre csökkent. Turizmusban 350 ezer fő megduplázható lenne • A lánctartozás mértéke több száz milliárd Ft-ot tesz ki • Az ágazat jövedelmezősége alacsony a nyereség 2-3% között mozog, az átlagbér az országos átlag 70%-a • A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit • Ma Magyarországon 4,2 millió lakás van, évente 42 ezer lakásnak kellene épülnie, 200 ezer lakást kellene felújítani – ennek csak fele teljesül

11. Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata II. • A felújításra váró lakások, középületek a legnagyobb energiapazarlók közé tartoznak. Szükségessé vált egy átfogó épületrekonstrukciós program elindítása: • Nemzeti épületkorszerűsítési program: 2011-ben 100 ezer, majd 150-200 ezer lakás felújítása, folyamatos munkalehetőség a kis és közepes vállalkozásoknak • A válság után beinduló fellendüléshez meg kell teremteni a több tízezerre tehető szakképzett munkaerő fedezetét • Az építőiparban dolgozók számát hosszabb távon 100 ezer fővel lehetne növelni

12. Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés • Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. • Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. • Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

13. Szakképzés politika, szakképzési stratégia • A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. • A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell. • A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

14. Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: • Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, • A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel • Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása Keresletvezérelt szakképzési rendszer

22. Tankötelezettség Szakközépiskola – szakiskola Foglalkoztatási jegyzék összeállítása Felsőfokú szakképzés rendbetétele TISZK problémakör Közismereti tárgyak átgondolása Vizsgarendszer átalakítása Vállalati érdekeltség erősítése Átjárhatóság biztosítása Megoldásra váró problémák

23. Köszönöm a Figyelmüket!