Gyakorlati képzőhely ellenőrök felkészítése - Pszichológia

1. Gyakorlati képzőhely ellenőrök felkészítése - Pszichológia T

2. Pszichológia A megismerő tevékenység pszichikus útja Az ellenőrzöttekkel való erőszakmentes kommunikáció és konfliktus kezelés Az oktató és tanuló kapcsolatának pszichológiai jellemzői Az ellenőrzést végzőkkel szembeni szakmai, emberi, etikai elvárások

3. Pszichológia A pszichológia szó görög eredetű Pszihé – lélek és a logosz – tudomány, tan szóösszetételből keletkezett. Mai értelemben a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását jelenti.

4. Pszichológia A pszichológia lelki folyamatokkal, tevékenységek-kel és állapotokkal, közös szóval lelki jelenségekkel foglalkozó komplex tudomány. A pszichológia segíti a megfelelő kapcsolat kialakí-tását, a kialakult problémák kezelését és megoldá-sát.

5. Pszichológia területei A tevékenység jellege szerinti területek: • Pedagógiai pszichológia • Orvosi lélektan • Munkalélektan • Reklámpszichológia • Művészetpszichológia • Sportpszichológia • Kriminálpszichológia • Szexuálpszichológia • Valláspszichológia stb…stb…stb…

6. Pszichológia területei A tevékenység jellege szerinti területek: • Pedagógiai pszichológia • Iskolapszichológia

7. Iskolapszichológia Az alábbi, iskola által felvetett problémákra keres megoldást: • A diákok tanulási nehézségei • A diákok viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések • Tanulási-, tanítási módszerek fejlesztése • Tanácsadás elősegítése • Együttműködés elősegítése

8. Iskolapszichológia Az iskolapszichológus feladatai: Információ gyűjtés az egyes gyerekről, illetve gyerekcsoportról Közvetlen foglalkozás egy-egy gyerekkel illetve gyerekcsoporttal Konzultáció a pedagógusokkal Képzés Értékelés

9. A pszichológia módszerei • Kutatási módszerek • Önmegfigyelés • Mások megfigyelése • Kísérlet • Vizsgálati módszerek • Kikérdezés (exploráció), beszélgetés • Tesztek (IQ, EQ, Speciális képesség vizsg.) • Projekciós tesztek

10. Pszichológia ágai Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: • Általános pszichológia • Fejlődéspszichológia • Szociálpszichológia • Személyiségpszichológia

11. Pszichológia ágai Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: • Általános pszichológia a megismerő folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános jellemzőit és törvényszerűségeit írja le

12. Pszichológia ágai Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: • Fejlődéspszichológia az emberi fejlődést és viselkedést befolyásoló tényezőket kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlődésének törvényszerűségeit.

13. Pszichológia ágai Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: • Szociálpszichológia a társas interakciókat és interperszonális kapcsolatok alakulását vizsgálja, valamint a társas közeg egyénre gyakorolt hatását és (fordítva) az egyén társakra való hatását.

14. Pszichológia ágai Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: • Személyiségpszichológia a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfőbb célja

15. Az ókori görögök szerint Minden emberben megtalálható a 4 fő elem (tűz, víz, föld, levegő), csak különböző mértékben. föld tűz melankolikus kolerikus szangvinikus flegmatikus levegő víz

16. Személyiségtípusok TELJESÍTMÉNYORIENTÁLT „Semmi sem lehet elég tökéletes.” „Tudom, ki vagyok, és mit akarok. „ precíz csendes érzékeny empatikus mérsékletes pesszimista aktív vezető indulatos optimista kitartó nyugtalan kolerikus melankolikus BEFELÉ FORDULÓ KIFELÉ FORDULÓ kiegyensúlyozott bizonytalan megfontolt nyugodt passzív szelíd társaságkedvelő bőbeszédű könnyelmű fogékony vidám élénk flegmatikus szangvinikus „Figyelj rám, és egy vidám élettel hálálom meg!” „Lassan járj, tovább érsz.” KAPCSOLATORIENTÁLT

17. PIROS (tűz) • „Tudom,hogy ki vagyok és mit akarok” • „Azonnal cselekedni” • Fontos, hogy ő döntsön, nem tanácsokat akar • Érzelmileg lehet rá hatni, mert az érzelmei vezérlik (öröm, düh), cél a bizalmát megnyerni • Extrovertált, nem bírja a relaxációt • A tényeket szereti, igazolás kell neki • Mit szeretnél? Mi az amit akarsz? • Beszélni szeret, vitatkozni nem lehet vele • A külső megjelenésben keresi a szépülést • Vele való kommunikáció tömör és lényeges legyen • Ő beszélni szeret, nem meghallgatni

18. SÁRGA (levegő) • „Figyelj rám és egy vidám élettel hálálom meg” • Kifelé forduló, extrovertált • Kíváncsi a tanácsokra • Csacsogni kell vele • Optimizmus jellemzi • „Együtt cselekedni” • Külső megjelenésben keresi a szépülést • Nem bírja a relaxációt • Azt szereti ha tanácsolunk neki valamit (pl. ezt használd!)

19. ZÖLD (víz) • „Lassan járj tovább érsz” • Nem mutatja ki az érzelmeit, de megéli • „Megfontoltan cselekedni” • Introvertált,hallgatni szeret • Relaxáció jöhet • Belső szépülés útját keresi • Érzelmei elrejtésének oka, hogy kicsi az önbizalma • „Nem vagyok elég jó” • Stabilizációt keres, jól lehet neki eladni • Ciklikusság, ismétlődés, biztonság • Rendszeresen jár vissza a kozmetikushoz • Elvárja, hogy helyette döntsünk

20. KÉK (föld) • „Semmi sem elég tökéletes” • Introvertált • Szépséget a rendben találja meg • „Helyesen cselekedni” • Belső szépülés útját keresi, Relaxáció jöhet! • Aggodalom, hogy nem vagyok elég jó,szép • Keresi a szabályokat, szabálytisztelő • Tényszerű döntéseket hoznak, de nagyon lassan • Ha elköteleződik valami mellett, akkor kitartóan azt használja

21. Az ellenőrzés lélektana Személyes tulajdonságok: Az ellenőrzés folyamatában a bizalom és a megbízhatóság az ellenőrzést végző személytől függ!

22. Az ellenőrzés lélektana Az ellenőrzést végzőknek olyan személyes tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek alkalmassá teszik az alábbi alapelvek betartására: • Etikus magatartás • Tisztességes beszámolás • Kellő szakmai gondosság • Függetlenség • Bizonyítékon alapuló megközelítés

23. Elvárt személyes tulajdonságok Etikusság - tisztességesség, igazmondás, őszinteség, becsületesség diszkréció; Nyíltság - hajlandó más elgondolások vagy vélemények megfontolására; Diplomatikusság - tapintatos az emberekkel való kapcsolatban; Megfigyelő készség – aktív észlelője a fizikai környezetnek és tevékenységeknek;

24. Elvárt személyes tulajdonságok Érzékelés – ösztönös felismerője a helyzetnek, kiismeri magát benne; Rugalmasság – gyorsan alkalmazkodik a különböző helyzetekhez; Szívósság – kitartó, összpontosít a célok elérésére Határozottság – képes logikai megfontolás és elemzés alapján, kellő időben következtetéseket levonni;

25. Elvárt személyes tulajdonságok Magabiztosság képes független tevékenységre és működésre, miközben eredményesen együttműködik másokkal; Hatékony kommunikáció – képes asszertív kommunikációra, amely segítségével konfliktusokat tud kezelni, illetve problémás szituációkat megoldani

26. A kommunikáció Kommunikáció: üzenetváltást jelent (kimondott, leírt szavak, morse jelek, ábrák) • Egyirányú kommunikáció küldő üzenet befogadó

27. A kommunikáció Kommunikáció: üzenetváltást jelent (kimondott, leírt szavak, morse jelek, ábrák) • Kétirányú kommunikáció küldő üzenet befogadó visszajelzés

28. A kommunikáció Kódolás jellegét tekintve: • Verbális (szavak, nyelv, beszéd, írás, jel) • Nonverbális (mimika, gesztusok, testbeszéd, hanglejtés) • Metakommunikáció (a kettő kombinációja)

29. A kommunikáció A kommunikáció történhet: • Szóban – tudásszint visszajelzés • Írásban – pontosabb megfogalmazást ad • Rajzban – műszaki rajzok készítése, olvasása

30. A kommunikáció Beszédtechnika: • Érthetőség • Helyes artikulálás • Hanghordozás • Beszédközti szünet • Gördülékeny stílus • Változatos hangerő

31. Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Az EMK: • Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter által kifejlesztet módszer • Két fókusza van: 1. Empátia - másokra való együtt érző odafigyelés 2. Őszinte önkifejezés – a másikat együtt érző odafigyelésre indítsa

32. Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Az EMK alapelemei: • Elmondjuk, hogy mi játszódik le bennünk anélkül, hogy a másikat kritizálnánk • Kérésünket úgy fogalmazzuk meg, hogy az ne tűnjön elvárásnak a másik szemében • Empátiával, megértéssel fogadjuk, hogy mi játszódik le a másikban • Empátiával fogadjuk azt, amit mások kérnek tőlünk, anélkül, hogy azt elvárásnak tekintenénk

33. Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Az EMK négy lépése: 1. Megfigyelés 2. Érzés 3. Szükséglet 4. Kérés

34. Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Az EMK négy lépése: 1. Megfigyelés – arra vonatkozik, hogy az adott szituációban mi az ami objektíve történt: mi az amiről egy elfogulatlan kívülálló is ugyanúgy számolna be.

35. Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Az EMK négy lépése: 2. Érzés – jellegzetessége, hogy nincs rajta mit vitatni. Olyan nincs, hogy valaki „hibásan érez.” Lehet, hogy az adott helyzetben én mást éreznék, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az illető azt érzi amit. Ebből az is következik, hogy nincs „helyes” vagy „helytelen” érzés: minden ember minden valós érzése egyformán tiszteletre méltó.

36. Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Az EMK négy lépése: 3. Szükséglet - biztonság, társadalmi megbecsültség, pihenés iránti igény… A szükségletek, amint az érzések is, kivétel nélkül tiszteletre méltóak – és ugyanolyan nehéz felvállalni őket.

37. Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Az EMK négy lépése: 4. Kérés - pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható

38. Életidegen kommunikáció Az életidegen kommunikáció fajtái: • Kritika • Felelősség letagadása • Követelés • Büntetés

39. Életidegen kommunikáció Az életidegen kommunikáció fajtái: • Kritika – olyan morális ítélet, amely azt feltételezi, hogy akinek a viselkedése nem a mi értékrendünknek megfelelő, az rossz ember. A másik ember elemzése és véleményezése végeredményben saját igényeink és értékeink kifejezése. Az összehasonlítás az ítélkezés egyik formája.

40. Életidegen kommunikáció Az életidegen kommunikáció fajtái: • Felelősség letagadása – során elfeledjük azt a tényt, hogy mindannyian felelősek vagyunk gondolatainkért, érzéseinkért és tetteinkért.

41. Életidegen kommunikáció Az életidegen kommunikáció fajtái: • Követelés – a vágyink kifejezésének olyan formája, amely az együttérzést nélkülözi, ezért a kommunikáció jellegzetes akadálya.

42. Életidegen kommunikáció Az életidegen kommunikáció fajtái: • Jutalmazás és büntetés – az a képzet, hogy bizonyos cselekedetek jutalmazást, mások pedig büntetést érdemelnek, ezért ezt kommunikálja.

43. Konfliktuskezelés Konfliktus szó jelentése: A latin „configere” szóból származik. Jelentése: összeütközni, egymásnak ütődni.

44. Konfliktuskezelés Konfliktus definíciója: Friedrich Glasl konfliktus kutató szerint: a szociális konfliktus egy interakció, ahol olyan ellentétek uralkodnak, amelyeket az érintettek érzelmi sérelemként élnek meg.

45. Konfliktuskezelés • Konfliktus: ellentét, vita, harc életünk velejárója • Cél: közösen gondolkodva konszenzusban megtalálni a megoldást, a kompromisszumot • Mód: megfelelő bizalom elegendő követelés jutalmazás, büntetés • Helyes viselkedés konfliktus esetén: kielégítő megoldás keresése nagyfokú pedagógiai és pszichológiai felkészültség

46. Konfliktusok típusai A konfliktusok intenzitása alapján: Nézeteltérés Összecsapás Végső összecsapás

47. Konfliktusok típusai A konfliktusok intenzitása alapján: Nézeteltérés –általában egy konkrét szituációhoz kötött ütközés, amely a helyszínen megoldható, többnyire nem fenyegeti a kapcsolatot.

48. Konfliktusok típusai A konfliktusok intenzitása alapján: Nézeteltérés Összecsapás – apróbb nézeteltérések halmozódnak. Vannak akik mindig alulmaradnak, míg mások mindig keresztül viszik az akaratukat, így a feszültségi szint egyre növekszik. Végül a kapcsolat is veszélybe kerül.

49. Konfliktusok típusai A konfliktusok intenzitása alapján: Nézeteltérés Összecsapás Végső összecsapás – kiélezett a kapcsolat romlását előidéző konfliktus, a végső összecsapásban a kapcsolat megszakad, az érintettek képtelenek a kommunikációra, bizalmatlanok, nem tudják elviselni a másikat. Korai szakaszában ha felismerik, megelőzhető.

50. Konfliktusok típusai Intézmény működéséből eredő konfliktusok a kiváltó ok alapján: • Elosztási konfliktus – források igazságtalan szétosztása • Célkonfliktus – ellentétes célok követése • Megítélési konfliktus – ellentétes megoldási módok • Kapcsolati konfliktus – személyes ellentét, antipátia • Szerepkonfliktus – különböző elvárások egy-egy funkcióban