Tudásmenedzsment a szervezetben

1. Tudásmenedzsment a szervezetben Innovációk utóélete Dr Váry Annamária

2. Innováció Hazai környezetben és vagy/a pártfogói munka területén korábban kevéssé alkalmazott módszerek: - Mediáció • CsDCs • Agresszió kezelése ART • Motivációs interjú • Csoportos pályatanácsadás • Formális – szinergikus - együttműködések

3. A felmérés célja • Képet kapni arról, hogy a tanulási folyamatot követően, milyen mértékben kerülnek felhasználásra a módszerek, milyen vélemény alakult ki az eredményességükről • Az Útközben program megalapozása, a további szervezeti tanulás tervezéshez szükséges információk beszerzése

4. Az adatok jellemzői • A kérdőív sok lehetőséget adott az egyéni vélemények megfogalmazására • A beállítódást próbálta feltérképezni, a módszerekről kialakult véleményt • Kevésbé törekedett számszerűsíthető, illetve statisztikák készítésére.

5. Beérkezett: 68 kitöltött kérdőív amely összesen 137 válaszlapot tartalmaz Interjú: 10 interjú (célérték 25) Kérdőíves lekérdezés

6. Kérdőíves felmérés megoszlásamódszerenként (fő)

7. Megyénkénti megoszlás • 7-10 válaszadó: 3 megye (Bács-Kiskun, Fejér, Szabolcs) • 4 - 6 válaszadó: 7 megye (Budapest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna, Veszprém) • 1- 3 válaszadó: 5 megye (Baranya, BAZ, Békés, Heves, Vas) • Nincs adat: 5 megye (Csongrád, Jász- Nagykun - Szolnok, Nógrád, Pest, Zala)

8. A felmérés eredményei • A válaszadók attitűdje nagymértékben pozitív volt, a kiegészítő kérdésekre az egyes módszerek esetében szövegesen is válaszoltak. • A szöveges válaszok bár nehezítik az adatok tudományos igényű feldolgozását, nagyon sok értékes információt hordoznak, rámutatnak az egyes módszerek esetében az alkalmazás dilemmáira. • Olyan megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek a további tervezés során érdemes figyelembe venni.

9. Az egyes módszerek eredményei Mediáció Felhasználás: Leggyakoribb módszer, az egyetlen amelynek alkalmazása során felbukkan a „naponta” történő alkalmazás. Elégedettséga képzéssel igen erős, kiemelt jellemzők: a tréner szaktudása, nyitottsága. 26% rövidnek tartja a képzést. Ha nincs hozzá előképzettség, vagy más tanulási lehetőség ennyi idő nem elég a módszer elsajátítására. Eredményesség: • Nagy mértékben eredményesnek tartják • Külön kiemelik a kérdezéstechnikát és a beállítódásra tett hatást • Felhasználtsága széleskörű:

10. Példák: • azzal a megjegyzéssel, hogy a módszertani megbeszélésekre, esetleges (lehetőleg regionális szinten szervezett) eszmecserékre, továbbképzésekre szükség van • A tevékenység megkezdéséhez elégséges volt a képzés, ám gyakrabban lenne szükség a módszertannal foglalkozó, azt csiszoló képzésekre • fontosnak tartanám a további képzéseket a területen, határtudományok elsajátítása, készségfejlesztés • Rövidített tréningen vettem részt 2 X 3nap, szupervízió nélkül - feltételezem, hogy az eredeti tematika maximális eredményt hozott volna nálam is • Hosszabb képzésre van szükségem ahhoz, hogy biztos tudással alkalmazhassam a módszert. • A technika jó, bár újdonságokat a szakmában illetve új módszereket szívesen megismerné • Nem tartom megfelelőnek a kialakított mentori rendszert, mert csak egy szűk kör az, aki komoly képzést, és információt kap a mediációról. A többi mediátor kolléga csak szűrt információhoz jut hozzá, döntésekből, vagy döntések előkészítéséből kimaradnak, • a mentorálási folyamatot átláthatóbbá kellene tenni.

11. Családi Döntéshozó Csoportkonferencia Felhasználás: A kapott válaszok 22%-ban jelzik, hogy nem használták még a módszert. 78% egy vagy két alkalommal használta. Elégedettséga képzéssel: Jónak tartották, ám rövidnek, illetve több gyakorlást látnak szükségesnek. Eredményesség: szűk körű volt eddig a felhasználás az eredményességre vonatkozó vélemények erősen különböznek. Az egyik meglátás a szervezés nehézségeire vonatkozik és a módszer magas időigényére.

12. Motivációs interjú Felhasználás: A kapott válaszok szinte egyenletes oszlanak el, kb 20%, az alábbiak szerint: hetente, havonta, részelemeket használ, nem használja, más válasz ( pl negyedévenként) Elégedettséga képzéssel: Rövidnek tartották, illetve több gyakorlást látnak szükségesnek. Eredményesség: szűk körű volt eddig a felhasználás, egyaránt megjelentek pozitív és negatív válaszok.

13. Példa:Motivációs interjú • „ Eredményesnek azokat a képzéseket tartom, melyeken elsajátíthatok egy módszert. Ehhez több idő kell. Szükséges a gyakorlat, a szupervízió. A többszöri képzés, ami egyre mélyebben engedi megismerni a módszert.. • Többet kellene gyakorolni. Jobb lenne, ha még több idő és gyakorló feladat állna a rendelkezésre,

14. Együttműködések Felhasználás: A válaszadók 30%-a havonként működik együtt, 30 %-a pedig hetente, akár több alkalommal is, 10 % negyedévenként. Elégedettséga képzéssel: pozitív visszajelzések érkeztek a képzésről, ám e mellett jelzik a problémákat is. Eredményesség: nagy eltérések feltételezhetők. A válaszadók 50%-a jelezte, hogy nem volt nehézsége az együttműködésben. Másik rész azonban jelzett problémákat. Nem kaptunk elég visszajelzést más szervezetekkel való együttműködésről.

15. Példa: együttműködés eredményessége

16. Következtetések • Szelekciós szempontok, ún. szabásminták igénye • A tanulási folyamatban résztvevők • A pártfogoltak esetében • A képzési idő strukturálásnak felülvizsgálata (szorosan kapcsolódik az előző szemponthoz) • A képzés utáni tanulási szakaszok menedzselése • Újszerű eszközök igénye, melyek nem közvetlenül a szakmai feladatot célozzák meg. • Egyes módszerek hatékonyan növelik az együttműködésekbe vetett bizalmat

17. KM szempontok • Pontos tudás térkép • Tudás adatbankok • Egyes tudás-részek felelős „gondnokai” • Cserefolyamatok: egymás tudásának jobb ismerete • Jutalmazás!

18. „Meta” szintű üzenetek • A tanulási folyamat kiemelt fontosságú, reményt ad, hogy a feladat sikerrel végrehajtható • Enyhíti az „eszköztelenség” érzését, mellyel minden olyan szakember megküzd aki a személyiségben kíván változásokat létrehozni. • Léteznie kell „valami egészen másnak” ami hatékonyabb! • Az erőfeszítések és tudás elismerésére nagy az igény

19. Köszönöm a figyelmet!