1 / 27

Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban

Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban. Wintsche-Mikesch Viktor Földrajz BSc. Állatállomány. Legnagyobb csökkenés a legeltető állattartásban CO 2 semlegesítéshez szabadít fel területet Legnagyobb CO 2 kibocsátás csökkenést is előre vetíti

clarke
Download Presentation

Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban Wintsche-Mikesch Viktor Földrajz BSc

  2. Állatállomány • Legnagyobb csökkenés a legeltető állattartásban • CO2 semlegesítéshez szabadít fel területet • Legnagyobb CO2 kibocsátás csökkenést is előre vetíti • A baromfi állomány nem változik (tojás jelenlegi szinten marad) • Összességében megfeleződik az állati termékek kibocsátása

  3. Felhasznált terület változása • Legeltetés: 11 millió tonnáról 2 millió hektár alá • Termények termesztésére 2 millióról 0,5 millió hektárra

  4. Teljes kibocsátás változás: 65-> 13 millió tonnára (Szén-dioxid)

  5. Legelőállat állomány változása Jelenlegi szinthez képest csökken: • 20%-ra a birka, • 10%-ra a hús marha, • 20%-ra a tejelő marha (némi húst is ad) • Vadon élő állatokban lehetőség a hús mennyiségének növelésére (+ új fajok: struccfélék, tevefélék, kecske, liba, szarvas, ló és bivaly)

  6. Egyéb állattartás Kisebb Szén-dioxid kibocsátás, ezért növelni kell az arányát 100%-kal a tojóbaromfik, 80%-kal a sertésállomány, 50%-kal a húsadó csirkeállomány arányát Nem kötik meg a tartásukat, de az állati szabadság miatt a bio, vagy szabad tartás javasolt. Sok lehetőség az állattartás és az erdőgazdálkodás kombinálására (levelek, fel nem használt részek).

  7. Halgazdaságok: ötszörösére növelni (50 000 tonnára) • Szabadon élők: jelenlegi 600 000 tonna nem tűnik fenntarthatatlannak Emlékezzünk a B-tervre..

  8. Takarmányozás • A fele jelenleg importból (szója a trópusokról) • Ezt meg kell oldani hazai előállítással, nagy eséllyel a jelenlegi megoldás fenntarthatatlan • Hüvelyesek arányát növelni kell: bab, lóbal, olajos növények • Hazai kutatások kellenek a szójával való versenyre keléshez, de ez gazdasági szabályzókkal megoldható

  9. Hulladékok felhasználása • Ipari, kereskedelmi, házi hulladékot gyűjteni, feldolgozni, kombinálni kell a takarmánnyal • Fejleszteni kell az eljárásokat az egészségügyi és egyéb rizikók kizárása érdekében • Inkább takarmány legyen, mint biogáz

  10. Eredmény • ÜHG-ok felét adja még így is • 3 millió hektár területet igényel

  11. Tájhasználati osztályok Szántóföld: • Legjobb minőségű földek • Főleg az ország keleti részén • Terményeinek: 50%-a közvetlen emberi fogyasztása 50%-a eleségnek • Import kiváltására több hely marad a legeltetés megszűnésével, • Városok környékén: intenzív gazdálkodás és oktatási/pihenési célok

  12. Tájhasználati osztályok Erdős területek (a sövénytől az összefüggő erdőig) • 3 millió hektár jelenleg, ebből több, mint 1 millió hektár fenyő • Körültekintő gazdálkodás kell a sokszínű erdőgazdálkodás megteremtéséhez • 1, 37 millió hektár további ültetést javasol a ZCB

  13. Tájhasználati osztályok Mezők, kaszálók… Legnagyobb területű, 11 millió hektár Fajtái: • Gondozott, füvesített mezők • Gondozott mezők • Mezők (nem feljavított területek) • Hegyi farmok • Többi terület

  14. Gondozott, füvesített mezők • Más terményekkel kell kombinálni (forgóban) • Jövőben kombinálni kell agroerdészettel, rugalmassá teszi a rendszert • Faültetés mellett a mezők produktivitása is megmarad • Kender: széles körben felhasználható növény

  15. Gondozott mezők • Évelő növényekkel, cél a biogáz előállítás az eddigi állattenyésztés helyett (kisebb ÜHG kibocsátás, szennyezés veszély) • Más szükségletekre innen lehet területet felhasználni (papíripar, építőanyagok, energia, lásd: fönt)

  16. Mezők • Faültetvények: kisebb (3 éves forgóban) vagy nagyobb (5-15 éves forgóban) • Ahol a meglévő kultúrtáj értékes és csak legeltetéssel tartható fenn, oda kell csoportosítani a megmaradó legeltetést • Főleg energiatermelésre, de építőanyagnak is • Évelőket is lehet ültetni a fákon kívül • Szokatlan fajokkal legeltetéssel kiegészíthető: alpakka, liba • Síkterületeken.. • Lejtős területeken újraerdősítés+ kaszálás a helyi viszonyoknak megfelelően • A magas CO2 kibocsátási díjak miatt újra használatba kerülhetnek ma még nem gazdaságos művelési módok, mint a munkalovak pl.

  17. Lápok • Fontos CO2 elnyelők • Óvatos legeltetés és vadászat (szárnyas hús, szarvas hús) javasolt • Újraerdősítéssel, lecsapolás megszűntetéssel tovább növelhető az elnyelés

  18. Étrend • Egészséges- fenntartható • „Bőséges növény, kevés hús, maximális változatosság” • Rengeteg fehérje, de az állati:növényi arányt meg kell változtatni 55:45-ről 34:66-ra • Ez a modell jobb egyensúlyt garantál és nagyobb élelmiszerbiztonságot • 20% lehet az importált gabona aránya (Európa, trópusok)

  19. Biodiverzitás • Összességében pozitív lesz a mérleg, a csökkenő tápanyag betáplálás és az évelőkre átállás miatt (legeltetés helyett) • Támogatják a bio-t, de nem kalkulálnak vele

  20. Nitrogén lánc • nitrogén-oxidok legnagyobb közreműködő ÜHG-ok a mezőgazdaságban • avval, hogy nem legeltetett területre váltják a legeltetett területet, önmagában csökkentik a nitrogén kibocsátást • növények visszaforgatása csökkenti az extra nitrogén igényt • jobb átváltási arány talaj-nitrogén-> fehérje • csökkenthetik a rosszindulatú hatásokat a felesleges nitrogén rendszerbe jutásának megakadályozásával: ammónia, csurgalékvíz, eutrofizáció, stb. • lóhere-félékkel, hüvelyesekkel növelhető az egyensúly • igények miatt 100 000 tonna kibocsátás többlet is lehet

  21. Általános eredmények • A szükséges terület nem nagyobb, mitn ami rendelkezésre áll • A megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítható • A szükségszerűen megmaradó kibocsátást ellensúlyozni képes a rendszer • Az élelmiszerek átlagos tápértéke javul, 25%-kal nő a rendszerből lehívható tápanyag mennyisége (16%-os népességnövekedésig elég) • Az élelmiszer előállításhoz szükséges terület csak 29%-a a korábban használtnak, így • 600 000 hektárnyi terület exportra fordítható • Összességében felére csökken a kibocsátás (az energia kínálat dekarbonizációjával)

  22. Konklúzió • Egyharmadára csökken a kibocsátása, miközben: • értékes alapanyagokat ad az iparnak, • szén-dioxidot köt meg, • növeli a kínálatot és színesebbé teszi, • garantálja az összességében nulla szén-dioxid kibocsátást

  23. Köszönöm a figyelmet!

More Related