TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN

1. MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN

2. Felhasznált adatok KSH népszámlálás Tstar adatbázis Munkaügyi adatbázisok Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának adatai Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OTTIR területi statisztikai adatbázis

3. Felhasznált módszerek • Kétdimenziós statisztikai eljárások • Egyszempontú varianciaanalízis • Chi-négyzet statisztika • Pearson-féle korrelációs eljárás • Többdimenziós statisztikai eljárások • K-means klaszteranalízis • Lineáris regresszióanalízis • Logisztikus regresszióanalízis

4. Klaszterképző változók Öregedési index Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Iparban foglalkoztatottak aránya Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya Munkanélküliek aránya Városi népesség aránya Elvégzett osztályok száma A 120 fő/km2 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya

5. Kistérség típusok jellemzői I. • Dinamikusan fejlődő típus (29) • Pozitív képet mutat a munkanélküliségi ráta, az elvégzett osztályok száma, az urbanizáltsági szint valamint az öregedési index • Magas a tercier szektorban, alacsony az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya • Fejlődő típus (44) • Átlagos mértékű az öregedési index • Magas az iparban foglalkoztatottak aránya, alacsony a mezőgazdaságban és a szolgáltató iparban foglalkoztatottak aránya • Alacsony munkanélküliségi ráta és relatív magas iskolai végzettség jellemző a területre • Urbanizált területek jellemzik

6. Kistérség típusok jellemzői II. • Periférikus típus (37) • Erősen rurális kistérségek alkotják, nagyon alacsony a városi népesség és a 120 fő/km² feletti népsűrűségű településeken élők aránya • Nagyon magas az öregedési index • Magas az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya • Pozitív képet mutat a munkanélküliségi ráta és az elvégzett osztályok száma • Leszakadó típus (58) • Alacsony az öregedési index, a fiatalok túlsúlya jellemző • Tipikus mezőgazdasági térség (ebben a típusban a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya) • Nagyon magas a munkanélküliségi ráta • Kiugróan alacsony az elvégzett osztályok száma • Alacsony a 120 fő/km² feletti népsűrűségű településeken és a városokban élők aránya

7. Közép-dunántúli régió  Fejér megye Dinamikusan fejlődő kistérség típus: 6 kistérség  megye: 1 kistérség Fejlődő kistérség típus: 11 kistérség  megye: 4 kistérség Periférikus kistérség típus: 6 kistérség  megye: 3 kistérség Leszakadó: 2 kistérség  megye: 2 kistérség

9. Fejlődő kistérség típus jellemzői I. • Természetes szaporodás • Belföldi vándorlási különbözet • Eltartottsági ráta • Korcsoportok • Urbánus/rurális jelleg • Foglalkoztatottság

10. Fejlődő kistérség típus jellemzői II. • Munkanélküliség • Tartósan munkanélküliek aránya • Pályakezdő munkanélküliek aránya • Szellemi munkanélküliek aránya • Iskolai végzettség • Ingázás – mobil munkaerő

11. Cigány/roma népesség aránya • A cigány/roma népesség területileg szegregált, azokon a területeken élnek a legnagyobb arányban, ahol: • magas az eltartottsági ráta • magas a munkanélküliek aránya • magas a 8 vagy kevesebb osztályt végzettek aránya • alacsony az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya • alacsony a városi/nagyvárosi népesség aránya

12. A fejlődő kistérség típusba kerülést leginkább meghatározó tényezők • Eltartottsági ráta (0,765) • Szellemi munkanélküliek aránya (0,835) • Foglalkoztatottak aránya (1,116) • Urbánus(1)-rurális jelleg (13,506)

13. Összegzés Vizsgálatunk fő eredményének tekintjük, hogy újszerű, komplex társadalmi mutatókra alapozott kistérség-tipológiát sikerült kialakítanunk. Az általunk kialakított tipológia hozzájárulhat eredményesebb fejlesztési döntések meghozatalához.

14. Köszönöm a figyelmet!