Globális Problémák kialakulásának okai

1. Globális Problémák kialakulásának okai • Alapvető szerepet játszik • Népesség növekedése • Termelés bővülése • A termelés és fogyasztás jellegének alakulása gazdasági és társadalmi folyamatok elindulása és felerősödése

2. Ökológiai és humán világkrízis kibontakozása • Technológiai kötöttség • Pazarló társadalmi fogyasztás • Növekedési kényszer

3. Technológiai kötöttség Egy adott szükséglet kielégítésére az alternatív lehetőségek közül valamely, a döntés idején egyértelműen leggazdaságosabb technológiai eljárást, újítást, találmányt stb. kiválaszt a társadalom, akkor ez a technológia rövidesen minden más egyéb lehetőséget kiszorít és egyeduralkodóvá válik.

4. A kiválasztott technológia adott időben a legelőnyösebb visszajelzés a választás helyességére sikerélmények gyarapodása technológia további terjesztésére vonatkozó törekvések fokozódása nő az anyagi és szellemi erőforrások volumene szükséglet kielégítése függővé válik az adott technológia alkalmazásától.

5. A technológiai kötöttségek oldása • Állandóan újra kell értékelni azt a célt, amelyet az adott technológia szolgál, • A változó körülmények között az adott cél nem veszített-e a fontosságából, • Nem kell-e más célokat kitűzni helyette, • Figyelemmel kell kísérni, hogy az adott technológia nem jár-e hasznosságával arányban nem álló környezeti kockázatokkal, vagy károkkal, • Ki kell fejleszteni, vagy nem szabad megengedni az alternatív termékek és technológiák elsorvadását. (nemcsak a legolcsóbb, hanem esetleg ktgesebb vagy kevésbé gazdaságosabb termelést is fel kell vállalni adott időben, ha ezt a környezetvédelmi érdekek úgy kívánják.)

6. A technológiai kötöttségek kialakulásának megakadályozása • El kell kerülni, hogy a technikailag lehetséges variánsok közül egyetlen automatikusan teret nyerjen a gyakorlatban, és spontán módon terjedve vezérelje az egyéni és társadalmi célokat ahelyett, hogy a társadalom által megfogalmazott és kitűzött célokhoz megkeresnénk az új eszközöket és technológiákat.

7. Pazarló társadalmi fogyasztás • A növekedés sajátos módja a pazarló fogyasztás és életmód, • Súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai krízis egyik előidézője, • USA-ban kialakult pazarló fogyasztási modell hatása a többi ország számára.

8. Pazarló fogyasztás fő jellemzői • Silány minőség, • Igen rövid használatra készült „tömegbóvlik”, • nagyon lerövidül az az idő, amely alatt a nyersanyagból hulladék lesz • Eldobható termékek bővülő köre, • Nagy energiaigényű gépek, • Technológiák működtetése, • Anyagigényes termelés „Fogyassz, pazarolj minél többet, hogy dolgozhass, legyen munkahelyed” A pazarló fogyasztás demokratizálódott, ami korábban csak egy szűk elit, a földbirtokos arisztokrácia és bizonyos tőkés rétegek privilégiuma volt, mára a fejlett tőkés országokban az átlagos jövedelmű rétegek mindennapjaiba is mélyen beágyazódott.

9. Növekedési kényszer(„több”) • A technikai, technológiai fejlődés + Pazarló társadalmi fogyasztás = A gazdaságot állandó növekedésre kényszeríti. Az ökológiai világkrízis egyik fő oka! • A gazdasági növekedés biztosít anyagi alapot: • A politikai stabilitást biztosító életszínvonal emelésének, • Az állami feladatok ellátásának

10. Megoldás • Egy új, harmonikus, hosszútávon is fenntartható fejlődés biztosítása ennek kialakítása mélyreható társadalmi és gazdasági változásokat, többek között a fogyasztói magatartás átformálását, a technológiai kötöttségek fellazítását igényli FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI MODELL

11. A globális változások típusai • Diszkontinuitás egy trend vagy egy korábban stabil állapot hirtelen eltolódása. A változás gyorsasága emberi mértékkel mérve nem szükségszerűen nyilvánvaló, a végbemenő folyamat időkerete számít (pl:túlhalászás) • A szinergizmus olyan változás, amelynél számos jelenség felerősíti egymás hatását és nagyobb hatást hoz létre, mint ami várható lett volna, ha ezeknek a jelenségeknek a hatásait külön-külön összeadjuk (pl: kínai Jangce folyó áradása 1998-ban) • Az észrevétlen változás, még ha nem is okoz diszkontinuitásokat vagy szinergizmust, meglepően nagy pusztítást végezhet, mielőtt felismerik. Lényege ezeknek a folyamatoknak, hogy káros hatásaik csak évtizedekkel később jelentkeznek, amikor már lehetetlen a védekezés (pl: Egyesült Államokban az agresszív, nem őshonos gyomfajok elterjedése)

12. Új etikai kódex • A természet olyan komplex rendszer, amellyel nagy körültekintéssel kell bánni, nem lehet felelőtlenül beavatkozni az ökológiai egyensúlyba, • A természet semmit sem ad ingyen, az erőforrás-gazdálkodásnak a jelenleginél sokkal körültekintőbbnek kellene lennie, • A természetben nincs újrakezdési gomb, feltétlen el kell kerülni az irreverzibilis változásokat.

13. Az ökológiai lábnyom • Emberi tevékenység hatására a természetes erőforrások gyors ütemű felhasználása miatt a világ ökológiailag túlterhelődik, az erőforrások fokozatosan kimerülnek a hagyományos gazdasági növekedés önpusztítóvá válik. • Az ökológiai lábnyom egy adott területen élő népesség természet-igénybevételének mértéke, a felhasznált erőforrásokat és a hulladéktermelést figyelembe véve oly módon, hogy azt földterületre vonatkoztatott egységekben határozzuk meg.

14. Az ökológiai lábnyom elmélet kiindulása • Energia- és nyersanyagfogyasztás valamint a hulladékkibocsátás minden fajtájához egy meghatározó föld (nem esik egybe az adott területen élők tényleges életterével – az erőforrások igénybevételét hasonlítja össze) és vízterületre van szükség, amelyből megtermelik a fogyasztási cikkeket ill. biztosítható a hulladék ártalmatlanítás

15. Számítása • Kiszámításának pontos módszertana kidolgozott, • Eredményeként konkrét számadatot kapunk, • Számadatok bizonyítják, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 30%-al nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani, (felfokozott ütemű fogyasztás gyorsuló természetierőforrás-kimerüléshez vezet jövő generációk életesélyeit jelentősen rontja) • Nemcsak a jelenlegi helyzet elemzéséhez szolgáltat adatokat, ideális eszköz a fenntartható fejlődéshez vezető út kidolgozásához is (össze lehet hasonlítani országokat, térségeket, elemezni lehet irányzatokat, értékelni lehet a haladást a fenntarthatóság felé.) Az ökológiai lábnyom tehát figyelembe veszi a környezet használatának a mértékét, amely szükségszerűen az Észak-Dél, illetve Kelet-Nyugat ellenérdekeltségének a bizonyítékát is adja.