Gazdasági versenyképesség,

1. Gazdasági versenyképesség, Dr. Síkfői Tamás, Pécs, 2010. március 24.

2. Globális folyamatok és következményeik • USA szerepe, az egypólusú világ kialakulása • A világválság okai következményei • Globális küzdelem, több pólusú világ • Centrum – periféria, döbbenetes polarizáció, konfliktusok eszkalálódása • Kontroll nélküli nemzetközi tőkecsoportok és a nagypolitika szövetsége – „mentőcsomagok”

3. T Á V L A T OK • A fegyveres világháborúk szerepét átvették a gazdaságiak, melynek legfélelmetesebb fegyvere a pénztőke. • XXI. Századot az üzleti szemlélet totális dominanciája jellemzi. De, differenciáltan. • A mamutvállalatok és nemzetállamok /kormányok/ harca a hegemóniáért, amiért a Kkv-en csattan az ostor. • E harc eredménye: erőfölénnyel való visszaélés, féktelen globalizációs verseny, eltorzított fogyasztási struktúrák, kezelhetetlen költségvetési hiányok, ellenőrizhetetlen tőkepiaci műveletek. • Ebből következik, hogy városunkat, megyénket tartósan, talán harmadik generációs hatások érik majd.

4. A PÉNZVILÁG FELSZÁMOLÁSA • „A pénzvilág meggyógyításának kérdése egy fontos ponton hibádzik: • ott, hogy immár gyógyíthatatlan. Minden korrekciós lehetőségen túl • korrupt, és így a fenntartását nem engedhetjük meg magunknak. • Ráadásul azokat a funkciókat, amelyeket ellát, kevésbé költségesen • másként is megkaphatjuk.” DAVID C. KORTEN /2009/ • 1950. USA ipari termelés a GDP 29,3%, a pü. szolgáltatás 10,9%. • 2005. USA ipari termelés a GDP 12%, a pü. szolgáltatás 20,4%. • 2008-ban az USA legnagyobb szektora. • Hedge fund: 1990. néhány száz, 2007. ~tízezer, 1,8 billió $-t kezel. • 2006. Pü. Szektor adóssága 14 billió $, a GDP 107%-a. 1969 óta tízévenként megduplázódott.

5. OSZTÁLYHARC AZ USA-BAN • Munkanélküliség emelése, pénzügyi eszközökkel. • Nagyvállalati munkahelyek külföldre telepítése. /adópol./ • Meghamisított infláció > a kötött keresetek és tb járulékok reálértéke csökkent. • Pénzvilág szabálya: gyűjtsd be a nyereséget, a kockázatot pedig hárítsd másokra. EREDMÉNY: • 1980-2005. csúcsjövedelműek 0,01%-a, adózott jövedelmét 9%.ról 19%-ra növelte. 1959-1993. családok havi megtakarítása >5%<10%. 2001-2008. családok havi megtakarítása <5% 2009. 1%. Forrás: D. C. Korten: Gyilkos vagy humánus gazdaság.

6. Tudásgazdaság = jólétVerseny a jövőért

7. A magyar K+F…

8. K+F és innovációs együttműködési intenzitás

9. A K+F RÁFORDÍTÁSOK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI 2006(1000 főre 1000 Ft)

11. Európai Unió zsákutcában Kiinduló pont az egységes piac volt - A folytatás a forrásátrendezés lett… A tervgazdaságnál rosszabb hatékonyságú pályázati rendszer, deformált célrendszer, elképesztő társadalmi költségek, nagy „politikai súrlódási együttható” Versenyképességi problémákat az új tagokkal fizettetik meg. Egyenlőtlen „támogatási rendszer”, jól működő pénzszivattyúk, aszimmetrikus piacnyitás, brutális érdekérvényesítés az EU nyugati oldaláról. Nincs gazdaságpolitika és virtuális a KKV fejlesztés EU lemarad, 2025: Kína, USA, India, Oroszország, Japán, EU • Európa hajtóereje a városok és térségük fejlődése volt és lesz • Közigazgató régiók helyett versenyképes gazdaság kell • 2013-tól nincs regionális kiegyenlítés: nem a fejletlent, a fejlődőképest fogják támogatni

13. Ki, kit támogat? • Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007–2013-as időszakra 2004-es adatokkal számolva maximum 22,4 milliárd euró (7 évre 6500 Mrd Ft)uniós forrás áll a rendelkezésünkre. A lehívhatóság jóval alacsonyabb érték. • ÉVENTE 5060 Mrd Ft hagyja el az országot főként a multi bankok, kereskedőhálózatok és energetikai cégek ágán, ebből illegálisan 2900 milliárd… • Éves adósságszolgálat 1600 Mrd Ft No, ki, kit támogat?

14. GDP / GNI 2005 - 2008 2014.09.11. 14

15. GDP/GNI Európában…

17. 2014.09.11. 17

18. 2014.09.11. 18

19. 2014.09.11. 19

20. 2014.09.11. 20

21. Magyarország éjjá, éjjá, hóoo… Az állam 20 éves működésének csődtömege zúdul a gazdaságra, állampolgárokra Kurzusonkénti 180 fokos irányváltások A közös nevező…: A multikra alapozott „gazdasági fejlődés” bukása, A nemzeti, regionális, helyi valós stratégiák hiánya A terebélyesedő közszféra, növekvő bürokrácia, hatalmi politika Az újraelosztási rendszerek reformjának elmaradása A politika és közigazgatás „finanszírozásának” lehetetlen mértékű társadalmi költségei A plutokrácia totális elidegenedése a társadalomtól A közszférára, a nyugdíjasokra és kissebbségre koncentráló voksvadászat Folyamatos adóteher növekedés Az aktivitási ráta csökkenése, középosztály lenullázása, növekvő versenyképtelen tömegek, a munkaundor pénzügyi támogatása Budapestország

22. Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján az EU-27 százalékában 2006-ban és 2008-ban

23. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU 27 átlaga = 100) (Forrás: KSH) 2014.09.11. 23

24. 2014.09.11. 24

25. 2014.09.11. 25

26. 2014.09.11. 26

27. 2014.09.11. 27

28. 100 forint számított adóból a ténylegesen befizetett adó mértéke 2014.09.11. 28

29. A cégek adminisztrációs terhei • EU 25 átlag a GDP %-ában 3,5 % • Magyarországon: 6,7 % • EU célkitűzés 2012-ig 25 %-kal csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs terheit > ennek érdekében Magyarországon évente 100 Milliárddal kellene csökkenteni az adminisztrációs terheket • Kormányzati törekvés a bürokrácia csökkentésére > valójában nő! • „Az íróasztal mindig talál magának munkát ” • + a hatósági ellenőrzési gyakorlatának anomáliái 2014.09.11. 29

30. Korrupció – a Transparency International szerint • Közvetlenül nem mérhető, csak becsülni lehet • A 180 országot tartalmazó listán Magyarország a 39. helyről a 47.-re csúszott • Összehasonlításul: • Románia: 70. • Ausztria: 12. • Az állami megbízásoknál 10 – 20 % a korrupciós díj • A közbeszerzések becsült összege 2008-ban 1600 milliárd forint – (ez nem megegyező az állami megbízásokkal) 2014.09.11. 30

31. Az M0 gyűrű északi Duna hídja… 2008 31 31 31 23

32. Vannak egyenlőbbek… • Az ÚMFT sokkal nagyobb forrásokat kínál a tízezernél magasabb lélekszámú települések önkormányzatai (néha vállalkozásai) számára, olyan feszültségeket is gerjeszthet a város és vidék kapcsolatában, amely nem a kívánatos konvergencia, hanem sokkal inkább az ellentétek kiéleződése irányába hat. • Egy mikrovállalkozás tíz- illetve ötezer fő alatti településen működik, még sokkal szűkebb fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik, mint egy nagyobb városban tevékenykedő versenytársa • Az ÚMVP a népesség 45%-át fedi le. Így stratégiai kérdés az, hogy ezen települések és lakosok, valamint vállalkozók számára a közösségi források milyen fejlesztési perspektívákat képesek kínálni.

33. A vállalkozói terhek alakulása: A TB járulék csökkentése mintegy 300 milliárd forintos élőmunka-teher csökkentést jelent DE: a külön juttatások adókötelezettsége ezt várhatóan felemészti Nehezen értelmezhető a szakma szerinti átlagbér intézménye – további 50 – 100 milliárd tehernövekedést jelenthet Az MKIK számításai szerint a vállalkozói terhek nem csökkennek érdemben, sőt enyhén nőnek Egyre többet fizetünk s egyre kevesebb értelmét látjuk! De! A legfontosabb a kereslet hiány mind belföldön, mind külföldön. 2014.09.11. 33

34. A növekedés motorjai: Kétharmada export – nincs a piacokra ráhatásunk Egyharmada belső fogyasztás – várhatóan meredekebben csökken, mint a jövedelmek 6,7 %-os GDP visszaesés esetén a vállalati szférában 8,5 %-os lesz a zuhanás 2009 – 2010-ben a vállalkozások jövedelempozíciója a keresletszűkülés miatt 1200 milliárddal romlik Az akkumulációs készség szűkülése hosszú távú károkat okoz 2014.09.11. 34

35. A belső piac bővítésének lehetséges eszközei: • Energiaszektor: • Megújuló energiák komplex programja • Paks bővítése • Környezetvédelem, vízgazdálkodás • Infrastruktúrafejlesztés • Gyógyászat, gyógyszeripar • Infó-kommunikáció, IT • Rekreáció, gyógyászat • Turizmus • Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság • Szelektív élelmiszeripar és biotechnológia • Modern „háztáji” • Közmunka • Szakképzés, képzés 35

36. Ország értékelés A gazdaságban lezajló főbb folyamatok a következők: • Lassul a működő-tőke beáramlása, • Stagnál a beruházási kedv, • Erősödik a dualitás, a nemzetközi tőkének való kiszolgáltatottság (a termelőeszközök 2/3-a nincs magyar kézben!), • Döbbenetes különbségek: vidék-főváros, • Az ország erőforrásai Budapest fejlesztésére mennek aránytalanul • Növekednek a regionális (Baranya, Békés) és kistérségi különbségek, nagyon magas a monopolizáltság,  • GDP – GNI ollója nyílik, újabb cserearány romlás veszélye (pl. energia) fenyeget,  • A belső piacot stagfláció jellemzi, inflációs veszélyek, • Magasak az élőmunka terhei és igen magas az adószint, • Folyamatosan romlik a gazdaság teljesítő- és versenyképessége,  • Bizalmatlanság a gazdaságpolitika intézkedéseivel szemben.

37. Nyugdíjbomba

38. Az összetett konjunktúramutató alakulása

39. Budapest ország • Népesség kevesebb, mint 20 %-a • Beruházások 46-63 %-a • Az újra-elosztási rendszer forrásainak több, mint 60 %-a • Országos döntési pontok 100 %-a • A szinte a teljes magyar belső kereskedelem lefölözése • Deformált közlekedési és üzleti infrastruktúra fejlesztés • Fél millió nagyon győztes, másfél millió vesztes mellett…

40. Az egy főre jutó GDP értéke Magyarország régióiban és a Dél-Dunántúl megyéiben 1997. és 2007. években (ezer Ft/fő)

41. Az 1 főre jutó GDP az országos átlag %-ában Budapesten és a Dél-Dunántúl megyéiben

42. E négy régió, az unió 20 legelmaradottabb régiójának oszlopos tagja. 1/27 : 4/20

43. AZ IPARI TERMELÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI 2007(ezer Ft)

44. Egy főre jutó beruházások

45. Külföldi beruházások

46. Adózási potenciál régiónként

47. Aktivitási ráták területi különbségei 2006. %

48. Havi bruttó átlagkereset az országos átlaghoz viszonyítva 2008

49. Bűvös szó: …TÁMOGATÁS!... Mégis: Csak a kiemelt ÚMFT projektek 990 Mrd Ft-jából 420 Mrd Budapestet (2 m fő) célozza… Dél-Dunántúl (1,2 m fő)12 Mrd-ot ér…

50. DDROP gazdaságfejlesztési előirányzatának változása- elhibázott „fejlesztéspolitika”