1 / 34

A hidegháború kezdeti szakasza 1945-1953

A hidegháború kezdeti szakasza 1945-1953. 2014. szeptember 20. 1944/45: Új világrend épül. A tengelyhatalmak feletti győzelem ekkor már csak „a túlerő megfelelő alkalmazásának módszerén” múlott – ez közös siker Új világrend: „4 csendőr” elmélete (USA-Kína, CCCP-UK)

brita
Download Presentation

A hidegháború kezdeti szakasza 1945-1953

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A hidegháborúkezdeti szakasza 1945-1953 2014. szeptember 20.

  2. 1944/45: Új világrend épül • A tengelyhatalmak feletti győzelem ekkor már csak „a túlerő megfelelő alkalmazásának módszerén” múlott – ez közös siker Új világrend: • „4 csendőr” elmélete (USA-Kína, CCCP-UK) • Unipoláris (USA-központú) világ elképzelése • ENSZ • BrettonWoods

  3. Súrlódások a szuperhatalmak között • az USA 1945 augusztusában leállítja a szállításokat a Szovjetunióba, sőt, a lendlease törvény alapján majd kéri a törlesztést • az USA nem számolja fel az atomfegyvereit, sőt, tovább fejleszti azokat (1946: Bikini-szigetek) • a Szovjetunió nyilvánvalóan előkészíti az általa „felszabadított” területek szovjetizálását • szovjet-török konfliktus (Dardanellák, 1945) • szovjet-brit/amerikai konfliktus (Irán, 1946) • görög polgárháború (1946-1949) • a németországi megegyezések be nem tartása

  4. A konfliktus dokumentálása • 1946: Kennan „hosszú távirata” • 1946: Churchill (Fulton); Byrnes (Stuttgart) • 1947. március 12/13.: Truman elv (feltartóztatás; brit érdekeltségek átvétele) • 1947. április: GATT létrejötte (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) • 1947. június 5. Marshall-terv (feltartóztatás $$$) • 1947. szeptember 22-27.: Zsdanov tézise: két tábor (SzklarskaPoreba; Tájékoztató Iroda – Kominform) • 1947: CIA létrehozatala (Központi Hírszerző Ügynökség) az NKVD ellensúlyaként • 1948: Csehszlovákiával elkezdődik a szovjetizálás

  5. Mi a hidegháború? Az USA és a CCCP, mint két szuperhatalom globális szembenállása 1945/7-1989/91 között • ideológiai-politikai • társadalmi • katonai • gazdasági • vallási Mitől hideg? Mert nem vívták meg. A „keresztapa”: Walter Lippmann

  6. A hidegháborús rendszer jellemzői • A két szuperhatalom közötti háború nem robbanhat ki az atomfegyverek (atompatt) miatt • A nemzetközi kapcsolatok szereplői a két szuperhatalom köré rendeződnek, a hagyományos birodalmi érdekszférák eltűnnek • Washington végig, minden téren jelentős fölényben van a Szovjetunióval szemben, ugyanakkor 1945-ös helyzetéhez képest a világ egészével szemben folyamatos a relatív hanyatlása (máig)

  7. Szövetségi rendszerek kiépítése • 1947: Riói-paktum (Inter-American Treaty of Reciprocal Assistance); továbbfejlesztése 1948: OAS • 1948: Szovjetunió és a csatlós államok szerződései • 1948: Brüsszeli szerződés / 1949: NATO (Észak-Atlanti térség) • 1951: ANZUS (Csendes-óceáni térség) • 1954: SEATO (Dél-Kelet-Ázsia) • 1955: CENTO (Közép-Kelet) • 1955: Varsói Szerződés (azért jön létre, hogy „kölcsönösen” megszűnjön a NATO-val együtt) • Fontos: Direkt összeütközés nincs – amerikai és szovjet csapatok szinte sosem lőnek egymásra a hidegháború folyamán – az világháborút jelentene

  8. Szövetségi rendszer a hidegháborúban

  9. Rió Paktum – 22 tagállam (1947-)

  10. A NATO – 12 tagállam (1949-)

  11. Az ANZUS – 3 tagállam (1951-)

  12. A SEATO - 8 tagállam (1954-1977)

  13. A CENTO – 5 tagállam (1955-1979)

  14. Varsói Szerződés (1955-1991)

  15. Az USA körbezárja a Szovjetuniót

  16. Szövetségi rendszer a hidegháborúban

  17. 1948/49 – készülődés a háborúra • A KGST megalakulása, erőteljes fegyverkezés a Szovjetunióval szövetséges országokban is • A NATO megalakulása • Sikeres szovjet atombombakísérlet • Kínában győznek a kommunisták • Megalakul az NSZK és az NDK • Létrejön az első COCOM lista (célja a szovjet technológiai háttér fenntartása – ez sikeres is) HELYI KONFLIKTUSOK KIÉLEZŐDÉSE

  18. A berlini válság (1948-1949) • A nyugati szövetségesek egyesítik Németország három övezetét (Trizónia), és a Marshall-terv végrehajtása érdekében pénzreformot hajtanak végre 1948. június 18-án – önálló államalapítás kezdete • A Szovjetunió megpróbálja ezt megakadályozni: a közösen megszállt Berlinben képes zavart kelteni: 1948. június 24.: műszaki nehézségekre hivatkozva lezárják a teljes vasúti, közúti és vízi közlekedést Nyugat-Berlin és a szovjet zóna területe között „berlini blokád”

  19. A nyugati szövetségesek légihidat állítottak fel: bő egy év alatt 277.728 berepülést hajtottak végre • a szovjetek nem merték lelőni az amerikai és brit (katonai) repülőgépeket • sikerült megoldani a város ellátását élelemmel, szénnel, nyersanyaggal (2 millió tonna áru) 1949. március: a nyugati szövetségesek kiterjesztették a valutareformot Nyugat-Berlinre is 1949. május: lezárul a nyugati zónákban létrehozandó német állam alkotmányozási folyamata A szovjetek belátták, hogy a blokád értelmetlen, tevékenységük a nyilvánosság előtt többet árt mint használ

  20. 1949. május 12.: a szovjetek feloldották a blokádot • A Szovjetunió 1949. május 4-én négyhatalmi szerződésben ismerte el (ismét) a szövetségesek jelenlétét Nyugat-Berlinben • Egyezményben rögzítették az országúti, vasúti és vízi közlekedés jogait (eddig ilyen nem volt) • a Szovjetunió elfogadta a nyugati valutareform kiterjesztését Nyugat-Berlinre A „berlini blokád” véget ért, négyhatalmi megszállásában fennmaradt a status quo

  21. A koreai háború (1950-1953) • Korea – korábban Japán megszállás alatt • A potsdami egyezmény alapján kéthatalmi szovjet-amerikai megszállás a 38. szélességi fok mentén • 1948 folyamán külön választások; a fejlettebb, iparosodottabb északon a kommunista Kim IrSzen, az agráriusabb délen LiSzi Man vezérletével külön államok szervezése indul el (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Dél-KoraiKöztársaság; egymást nem ismerik el. • A szovjet (1948) és amerikai (1949) csapatokat egyaránt kivonják, de a tanácsadókat nem.

  22. A háború menete • 1950. június 25 sikeres északi katonai támadás (Kína, Szovjetunió és további 5 ország támogatásával), szeptemberre csak Korea délkeleti csücske (Pusan város és környéke) maradt a déliek kezén • ENSZ felhatalmazással (BT 82. határozata) ellenakció 22 ország részvételével; Pusan erősítése amerikai csapatokkal MacArthur vezetésével • 1950.09.15.: Inchonnál sikeres ENSZ partraszállás • 1950.10.19: Phenjan elfoglalása, Jalu folyó elérése • 1950.10.25.: a kínai „önkéntesek” támadása, mely visszaveti az ENSZ csapatokat a 38-as szélességhez

  23. Állóháború és fegyverszünet • 1951 január-június között a 38-as szélességi fok körül dúlnak a harcok, majd 1953 júliusáig állóháború következik. • 1953. július 27.: panmindzsoni fegyverszünet, mely a 38-as szélességi fok mentén egy demilitarizált övezetet hozott létre • Katonai veszteségek: USA: 40.000 halott, kínai önkéntesek: 400.000 halott, Észak-Korea: 500.000 halott,Dél-Korea: 400.000 halott. További résztvevők: 30.000 halott. • Civil áldozatok száma: kb. 2 millió fő

  24. Az első indokínai háború 1946-54 • A japánokat a háború végén a 17. szélességi foktól délre brit, északon Kuomintang csapatok fegyverzik le. 1945 szeptemberében kikiáltják a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A briteket azonban a visszatérő francia gyarmati haderő váltja fel, akik az egész ország megszállására igényt formálnak – ellenállás északon. • Franciaország elismeri a déli „Kokinkínai Köztársaság” franciabarát kormányát: függetlenségi háború robban ki Vietnam, de Laosz és Kambodzsa területén. • Eleinte francia katonai fölény érvényesült, 1949-től azonban kínai és szovjet segítség a franciaellenes erőknek. • 1950-től amerikai támogatás Dél és a franciák részére (költségek 80 %-át állják). • Franciaország Dien Bien Phu-nál vereséget szenved (1954). • 1954. július 21.: genfi konferencia – felosztás a 17-es szélességi fok mentén. • 1955: Északon megalakul a kommunista Vietnami Demokratikus Köztársaság, délen azonban a francia báb BaoDai elnöktől NgoDinh Diem vette át a hatalmat, és kilépett a Francia Unióból – a francia csapatokat teljes egészében kivonják. • 1956: Genf értelmében Északon és Délen is választásokat kellene tartani az egyesítés céljából, ezt azonban Délen Diem elszabotálja – a konfliktus folytatódik.

  25. A kelet-berlini felkelés (1953. június 17.) 1952: SED 2. Kongresszusa – további lépések a szocializmus útján „A szocializmus a kapitalizmushoz vezető leghosszabb és legnehezebb út” • a költségvetés 11 %-a katonai kiadás, további csaknem10 % jóvátétel a Szovjetuniónak (1953-ig) • a lakosság ellátása katasztrofális, jegyrendszer 1958-ig, nagyságrendje a fele a háború előttinek • „MehrArbeitfürgleichenLohn“ – normaemelés 1953 májusában – nyilvánosságra június 15. • Sztálin halála szimbolikusan is hozzájárult a zavargásokhoz

  26. Június 16.: építőipari sztrájk, munkásgyűlések – a normaemelést még aznap visszavonták A kormány lemondását, SZABAD VÁLASZTÁSOKAT követeltek a demonstrálók Június 17.: szerte az NDK-ban 500 helyszínen sztrájkok, tüntetések, majd összecsapások • Tucatnyi párt- és kormányzati épületet foglalnak el szerte az országban • A résztvevők számát 500.000 – 1.500.000 közé tehetjük • A legnagyobb megmozdulások Kelet-Berlinben; nyugat-berliniek is jöttek

  27. Otto Grotewohl: A zavargások kirobbantói „provokatőrök és külföldi hatalmak fasiszta ügynökei, valamint az őket támogató német kapitalista monopóliumok“ „az ellenforradalom” leverése érdekében rendkívüli állapotot hirdettek és beavatkoztak a szovjetek (ehhez minden jogi alapjuk rendelkezésre állt) • nagyjából 20.000 szovjet katona több száz páncélossal – nincs komoly ellenállás (55 halott) • 6000 embert ítéltek el a zavargások miatt; 330.000 fő menekül nyugatra (1953)

  28. 1953/54 - korszakhatár • Sztálin halála (1953. március 5.) • Utódlási harc a Szovjetunióban • Átmeneti háborús kimerültség mindkét oldalon • Igény van mindkét oldalon több évek óta megoldatlan kérdés tárgyalásos rendezésére • Mindkét fél észleli az „atompatt” tényét; az erőegyensúly miatt taktikai jellegű tárgyalásokban érdekeltek a felek

More Related