Download
1 / 29
290 likes | 415 Views
Az EU minőségirányítási elvárásai tagállami, hazai alkalmazása. Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment
E N D
Az EU minőségirányítási elvárásai tagállami, hazai alkalmazása Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045„Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatábanA TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSAKedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE Kodolányi János Főiskola, 2011. Előadó: Zoltai Márta, okl. Eu, felnőttképzési szakértő
Barcelonai Döntések A Barcelonai Döntésekben (2002. március) az Eu-rópai Tanács a minőségkérdését hosszú távra is a középpontba helyezte az által, hogy célul tűzte ki: „Európa az oktatás és képzés területén a legma-gasabb színvonalat képviselje,hogy oktatási ésképzési rendszereinek, intézményeinek minősége referenciául szolgáljon szerte a világon”.
Koppenhágai Nyilatkozat(2002. november) Az európai szakoktatás és szakképzés, felnőttképzés prioritásai • a kölcsönös bizalom, • az átláthatóság, • és a képesítések kölcsönös elismerésének elősegítése, • a mobilitás fokozása, • az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés A Tanács állásfoglalása: egységes átláthatósági keretrendszer kidolgozása a szakképzettségek kölcsönös elfogadására, • a szakképzési kreditek átszámítása, EUROPASS (Europass dokumentumok Európában egységes formátumban teszik összehasonlíthatóvá, megismerhetővé az egyén szaktudását, végzettségét, nyelvtudását, szakmai tapasztalatait) • az Európai kredit transzfer rendszer kidolgozása a szakkép-zésben: ECVET(THE EUROPEAN CREDIT SYSTEM FOR VOCATIONAL EDUCATION AND TRAINING), • az Európai minőségbiztosítási keretrendszer kidolgozása a • szakképzésben: CQAF(THE COMMON QUALITY ASSURANCE FRAMEWORK ).
Maastrichti Kommüniké(2004. december 14.) Felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy folytassák az átláthatóság növelését, a kölcsö-nös bizalom erősítését és a minőség fejleszté-se terén elkezdett tevékenységeket egy kö-zös és hiteles európai munkaerő- piac megteremtése céljából, valamint továb-bi feladatként jelölte meg a Koppenhágai Fo-lyamatprioritásai terén eddig elért ered-mények gyakorlatba történő átültetését, alkal-mazását. • 2004. Magyarország tagfelvétele az Európai Unióba.
A Tanács két jogalkotása (Megj.: az ajánlások mögött pénzügyi támogatás is ‘rejlik’) A mobilitást és a minőséget elősegítő eszközök a szakoktatásban és szakképzésben: 1 Az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás (3747/08) 2. A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról (3746/08)
A Tanács 2941. ülése Oktatás, Ifjúság és Kultúra Brüsszel, 2009. május 11-12. „A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az oktatási és képzési intézmények, valamint a szociális partnerek, különösen a munkáltatók közötti partnerségnek az egész életen át tartó tanulással összefüggésben történő megerősítésére”
MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK IFJÚSÁG • A Tanács nyilvános véleménycserét tartott az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés megújított kere-tének jövőbeli kilátásairól OKTATÁS • Az oktatási és képzési intézmények, valamint a munkáltatók közötti partnerség • Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés 2020-ig szóló stratégiai Keretrendszere KULTÚRA • A kultúra mint a kreativitás és az innováció katalizátora
Összegző vélemény (a tagállami Ajánláshoz) • a) olyan oktatási és képzési kínálat összeállítása szakok-tatási és -képzési, felsőoktatási és felnőttoktatási szinten, amely figyelembe veszi a munkaerő-piaci igényeket; ezzel egyidejűleg az oktatási minőségbiztosítási rendszerekben kapjon nagyobb szerepet a tanulmányi programok munka-erő-piaci relevanciája; • b) az elméleti oktatási tartalomnak a munkaerő-piaci igé-nyekhez igazított megfelelő gyakorlati komponenssel a le-hető legnagyobb mértékben egészüljön ki, ezzel egyidejű-leg váljon lehetővé, hogy a munkáltatók és más érdekelt fe-lek álláspontját jobban figyelembe vegyék a tanulási ered-mények és adott esetben a tanterv vagy a tantárgyi program meghatározásakor is;
d) annak biztosítása, hogy az egyének olyan tapasztalato-kat, készségeket, kompetenciákat és magatartásformákat sajátítsanak el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a válto-zást lehetőségként éljék meg, és fogékonyak legyenek az új ötletekre, ugyanakkor képesek legyenek új javaslatokkal előállni egy kulturálisan sokszínű, tudásalapú társadalom-ban; ezzel egyidejűleg a tanulás valamennyi szintjén kedve-ző környezet alakuljon ki a kezdeményezőkészség és a vállalkozói készségek fejlesztésére; • e) a magas színvonalú, egész életen át tartó pályaorientáció, tájékoztatás és támogatás biztosítása, amelyek különösen fontosak a tanulmányokra és a szakmai pályafutásra vonat-kozó döntések meghozatalakor;”
A transzverzális kulcskompetenciák Az új pedagógiai eszközök és technológiák nyújtotta lehetőségeknek, valamint a szak-mai életben hasznos, transzverzális kulcs-kompetenciák – például a kommunikációs és a szervezési készségek, a másokkal való együttműködés képessége, a problémameg-oldás, a kockázatelemzés és a döntéshozatal – elsajátításának az oktatási és képzési in-tézményekben minden szinten kellő mérték-ben való figyelembevétele;
„EKKR” • Ez az Ajánlás figyelembe veszi az „oktatási és szakképzési minőség-biztosítás közös elveit”, amely az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének („EKKR”) létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlását. A keretnek ezért támogatnia kell az EKKR végrehajtását, különös tekintettel a tanulási eredmények tanúsításának minőségére. • Szintén támogatnia kell a tagállamoknak a többi európai eszköz végre-hajtását is, mint például az európai szakoktatási és szakképzési kredit-rendszerét, illetve a nem formális és informális tanulás azonosításának és hitelesítésének közös európai elveit. • Aktívan vegyenek részt az a tagállamok az európai minőségbiztosítási referenciakeret hálózatában („a keret hálózata”), amely a szakképzés minőségbiztosításában nemzeti, regionális és helyi szinten a közös elvek, referenciakritériumok és mutatók, iránymutatások és eszközök továbbfejlesztésének alapja.
OECD ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS • 1996 - az OECD oktatási miniszterei területük stratégiai kérdésévé tették az egész életen át tartó tanulást, amikor a kutatások eredményei azt bizo-nyították, hogy a felnőttoktatással – felnőttképzéssel, mint igen komoly gazdaságfejlesztési tényezővel kell számolni. Ennek hatására az OECD államaiban • a korábbi nemzeti stratégiák prioritásai átértékelésre kerültek. A felülvizsgálat során egyre inkább teret nyert a társadalmat alkotó egyének személyes képességeinek folyamatos fejlesztése; • Háború utáni csúcsra jut a munkanélküliség (OECD - 2009. szeptember 16.) • „A vezető ipari országokban jövőre a második világháború utáni csúcsra jut a munkanélküliség: a szervezet tagállamainak átlaga megközelíti majd a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy összesen mintegy 57 millióan lesznek állás nélkül a jövő év második felében mostani becslése szerint – megoldás: képzés, átképzés, továbbképzés.”
Lisszaboni csúcstól a Memorandum az életen át tartó tanuláson keresztül a felnőttképzési törvényig • Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni csúcsértekez-lete azt az ambiciózus célt tűzte az Európai Unió elé, hogy Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségéve változtassa, ahol a tartós gaz-dasági növekedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. • 2000 júliusában az EU Tanácsa elfogadott egy hat pontból álló memorandumot, amely megfogalmazza az egész életen át tartó tanulás "Lifelong Learning" megvalósításának fel-tételeit - a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpá-lyáján érvényesüljön, melynek révén a társadalom minden tagjának életminősége javuljon. • 2001 decemberében hazánkban is elfogadták az összhang-ban lévő 2001. évi CI. törvényt a felnőttképzésről, amely szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, vala-mint a felnőttképzés intézményi és támogatási rendszerét.
IDŐKÖZI JELENTÉS • Az Európai Unió Tanácsa és Bizottsága Közös Időközi Jelen-tésében(2004. február) stratégiai keretrendszert dolgozott ki a lisszaboni célok megvalósítása folyamatának felerősítésére az oktatás és képzés területén. • Az ezt követő 'Note to the High Level Group of International Affairs Directors, Luxemburg, 2004. december 9-11.' doku-mentum a tagországok közvetlen felelősségébe utalja a célok megvalósításához szükséges nemzeti reformok prioritásként történő kezelését, valamint az európai szinten kidolgozásra került közös referenciaértékek, irányelvek és keret-rendszerek nemzeti szinten történő alkalmazását.
Nem lehet kontroll nélkül - a felnőttképzési nyilvántartási rendszer • A felnőttképzés megkezdése, továbbá folytatása nem lehet kontroll nélküli. • A felnőttképzést folytató intézményeket regisztrál-ni kell. • Nyilvántartásba kell venni, hogy tevékenységük átlátható legyen, hogy a jelentkező kormányzati, vállalati és egyéni célok, döntések megalapozottak legyenek (adatszolgáltatás), hogy a nem megfelelő képzési és szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek „kiszűrhetőek” legyenek (bírság kisza-bása), hogy a képzésben résztvevők „állapota” nyomon követhető legyen.
AZ AKKREDITÁCIÓ A felnőttképzés rendszerében ma kétfajta akkreditáció létezik: intézményi akkreditáció, program akkreditáció. A magyar felnőttképzési akkreditáció jellemzője: • állami szabályozó rendszer, nem a gazdaság önszervező-dési tevékenységeibe történő integrálás – a változó gazda-ság követelményeihez (munkaerő-piac) nem kellő igazo-dás, lassúság; • Túlszabályozott, felesleges kettősség (program és intézmé-nyi); • Bürokratikus; • Jogszabályi pontatlanságok és következetlenségek; • Az állami beavatkozás a szükségesnél nagyobb; • Közoktatás - szakképzés – felsőoktatás – felnőttképzés – nem formális (informális) tanulás teljes rendszerének egységes jogszabályi hátterének hiánya; • Közművelődési akkreditáció – KAB;
INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ Célja • A jogalkotó szándéka az intézményi akkreditáció beveze-tésével: a képzésben résztvevők számára garancia nyújtása, hogy az általa kiválasztott, és állami forrásokat is igénybe vett felnőttképzést folytató intézmények áttekinthető, meg-bízható, valamint szabályozott és ellenőrzött keretek között működik. • Az intézményi akkreditáció minőségirányítási rendszer mű-ködtetését írja elő a felnőttképző intézményeknek, amely magában foglalja a kívánt minőséghez kapcsolódó követel-mények meghatározását, majd az értékelési rendszer leírá-sát és működtetését, amelynek központi eleme az intézmé-nyek önértékelése. • Az akkreditáció elnyerését követi a minőség időnkénti el-lenőrzése, az akkreditációs feltételek fennállásának meg-erősítése.
PROGRAM AKKREDITÁCIÓ • A felnőttképzési programok pedagógiai-andragógiai meg-felelőségének és minőségének igazolása. • A program-akkreditációval szemben közzétett elvárás, annak tanúsítása, hogy a képzési program megfeleljen a képzési cél-nak, a megvalósíthatóság kritériumának. Az akkreditáció leglényegesebb célja - a képzésben résztvevők • elégedettségének, jogainak védelme, valamint tájékoztatása érdekében – annak tanúsítása, hogy az akkreditált intézmény az általa kínált, illetőleg meghirdetett felnőttképzési tevékeny-ségét és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtja, vala-mint • Rendelkezik-e mindazon feltételekkel, amelyek a tevékenység rendszeres folytatásához szükségesek, ill. a képzési program résztvevői részére adott-e annak lehetősége, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, illetőleg birtokolják mindazon jártas-ságokat, készségeket és képességeket, kompetenciákat ame-lyeket a program képzési célként megjelölt.
EFQM (European Foundation for Quality Management) és ISO (International Organization for Standardization) • Az állami, EU források igénybe vételének feltétele az akkreditáció megszerzése; • Az intézményekkel szemben közös európai alapkritériumokat határoz meg a képzés minőségének támogatásában; • A követelményben szereplő alapkritériumok összhangban vannak más minőségbiztosítási megközelítésekkel, különösen az EFQM és az ISO fő szakaszaival és kérdéseivel; • A követelmény csak azokat a szolgáltatási területeket határozza meg, amelyek az intézményi minőségi munka szempontjából kulcsfontos-ságúak, és nem írja elő, hogy hogyan működjenek a rendszerek és a szolgáltatók; • Az EFQM modell a felnőttképzési törvényi kötelezettség ‘eredője’, a követelmény alkalmas a képzési minőség fejlesztésére. A felnőttképzési akkreditáció megszerzése gyökeres változást idéz elő, és más döntéshelyzetet jelent minden felnőttképzési intézmény számára!
Az EFQM egy tagsági rendszeren alapuló non-profit szervezet, amelyet 1988-ban 14 vezető, élenjáró európai nagyvállalat hozott létre. Az EFQM küldetése, hogy a (hosszú távon) fenntartható kiválóság ösztönzője és zászlóvivője legyen Európában. Jövőképe pedig egy olyan világ, amelyben az európai szervezetek kiválóságukkal tűnnek ki.
A KÉNYSZER NEM VEZET JÓ ÚTON • A felnőttképzést folytató intézmények sok esetben csak az állami források hozzájutásának feltételéből fakadó külső kényszernek tekintik az akkreditá-ciót, ill. az akkreditáció feltételeként meghatáro-zott minőségirányítási rendszert. • A munkaerő-piac oldaláról azonban egyértelműen az elvárás a képző cégekkel szemben, a minőségel-ven alapuló képzési szolgáltatás. • Ezt célozza az 1057/2005. (V. 31.) Kormányhatá-rozat által meghatározott feladat, amely az Európai Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) hazai alkalmazása, hogy a foglalkoztathatóság növeked-hessen.
The Common European Framework of Reference • Közös Európai Keretrendszer (CEF), amely nem csak nyelvi szinteket, hanem a nyelvi képzés egészére vonatkozó követel-ményrendszert is meghatároz. Így a hagyományos nyelvtan, szókincs alapú rendszerrel szemben, a kommunikációs kész-ségeket rendszerbe foglaló CEF alapú rendszer alkalmazását a társadalmi elvárások és piaci igények kényszerítették ki. • A CEF rendszer jellemzője: • A képzési programok szerkezetének kialakításában lényege-sebb: nagyobb szerepet kap a rugalmasság, és átjárhatóság, • A nyelvtanulás = készségfejlesztés, melynek eredményessége és a képzésben résztvevői elégedettsége sokkal nagyobb mér-tékben függ a módszertanilag képzett és tapasztalt nyelvtanár-tól, az alkalmazott módszertől és a változatos tanfolyami struk-túra kialakításáért felelős vezető kompetenciájától. • TIT-TELC és a CEF
A FELNŐTTKÉPZÉS FEJLESZTÉSE - A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER • A felnőttképző intézményekkel szemben a jog-szabályok olyan követelményeket állítanak, ame-lyek minőségirányítási alapkövetelményeket jelen-tenek. • Állami (EU) forrásokhoz csak akkreditált intézmé-nyek illetve programok juthatnak. • Az akkreditáció egyik feltétele, hogy az intézmény a jogszabályokban meghatározott minőség-irányítási rendszert működtessen, és önérté-kelést (belső audit) végezzen.
TotalQualityManagement Akorszerű felnőttképzési minőségirányítási rendszerrel szemben elvárt követelmények: • legyen TQM alapú megközelítésű, • alkalmazzon rendszeres önértékelést, • a tevékenységek tervszerűek, tudatosak, szabályozottak, dokumentáltak és visszacsatoltak (PDCA elv) legyenek, • legyenek számszerűségében is mérhető kulcsteljesítmény- mutatók.
A minőségfejlesztési, irányítás folyamat menete az „egészséges emberi gondolkodás” tükre Fontold meg hogy mit akarsz tenni(Plan) • A folyamatok javítási lehetőségeit felismerni • Célokat kitűzni • Folyamatokat megvizsgálni és az eltérések okait felderíteniA célok elérésének módját meghatározni Tedd meg(Do) • Kiképzés és begyakorlás • Javító módszereket választani • Adatokat gyűjteni Vizsgáld meg, hogy elérted-e azt, amit szándékoztál(Check) • Adatokat elemezni • Jelenlegi és tervezett eredményeket összehasonlítani • Javított munkát elbírálni Cselekedj tevékenységed eredményeként(Action) • Folyamatot dokumentálni és szabványosítani • Eredményeket ellenőrizni • Szükség esetén további javításokat értékelni Kezdd újra, a tanultak hasznosításával (Plan)
A KORSZERŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA • az intézmény által nyújtott minőség megha-tározása egy keretrendszer (pl. TQM) alap-ján, • az intézmény által nyújtott minőség értéke-lése önértékelés útján, • a fejlesztések meghatározása az önértékelés eredménye alapján történjen. • az önértékelési segédeszköz az EFQM, a CQAF modell elvein dolgozható ki.
Felnőttképzési támogatásokról, egyebekről • Hatályos intézményi akkreditáció jelentősége; • A képzési szerződésről (20§) – pontosítás, betartás; • Szakképzési hozzájárulás; • Normatív támogatás feltételei (nem magyar állam-polgárok részére is); • Nyelvi programok támogatásánál (nem OKJ, de szakmai képzésnél is) a képzési program-akkreditáció is! • Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása (MPA); • Saját munkavállaló képzésének támogatása MPA képzési alaprésze központi keretéből – meghatározott módon – külön szerződés szerint; • Statisztikai adatnyilvántartás és-szolgáltatás; • Értelmező rendelkezések(fogalomtár); • Záró rendelkezések (EGK);
